A 2013. év kitüntetettjei:
Pásztor Erika Katalina, Zöldi Anna és Rózsa Péter
Meghitt
hangulatú ünnepség keretében adták át december 5-én az Ezüst Ácsceruza
díjat, mellyel az építészetről való minőségi tájékoztatást kívánják
elismerni a díj alapítói.
Ahogy megnyitójában Bálint Imre DLA építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke és az e díjat odaítélő bírálóbizottság egyik tagja fogalmazott, kapják ezt a díjat „azok az erre érdemes egyének, akik […] verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani”.
A 2010-ben alapított és negyedik alkalommal odaítélt díjban idén hárman részesültek: Pásztor Erika Katalina, Zöldi Anna és Rózsa Péter.
Egy elismerés értékét alapvetően meghatározza az alapítók szándéka, illetve a döntéshozók szakmai hozzáértése és tisztánlátása. Az Ezüst Ácsceruza díj ezek alapján az egyik legrangosabb szakmai elismerésnek tekinthető, mert alapítója az a Honi Művészetért Alapítvány (alapítói: dr. Komjáthy Attila építész és felesége, dr. Komjáthy Attiláné), amely 2001 óta támogat és szervez kulturális, illetve művészeti eseményeket, és amely a magas szintű szakmaiságot ez esetben is szem előtt tartva, építészeket, kritikusokat, művészettörténészeket, valamint szakmai irányítókat kért fel zsűritagnak. S ha az elején a meghitt hangulatra külön felhívtam a figyelmet, az egyáltalán nem véletlen. Az 1876-ban, Gregersen Guilbrand norvég ácsmester által épített Lónyay utcai palota gazdagon díszített nagytermében megtartott, a Meszecsinka Duó zenéjével és fogadással kísért ünnepség megadta a kellő tiszteletet mind a díjnak, mind a díjazottaknak.
De essék végre szó róluk is! Pásztor Erika Katalina építészt, az epitészforum.hu egyik alapítóját, továbbá számos szakmai esemény szervezőjét és résztvevőjét Bardóczi Sándor táj- és kertépítész méltatta. Zöldi Anna újságíró gazdag és sokszínű írói munkásságát (melyből ízelítőt jelen számunk több, általa készített interjújából is kaphat az érdeklődő – a szerk.) Götz Eszter újságíró mutatta be, míg Rózsa Pétert, a FUGA rádió főszerkesztőjét és műsorvezetőjét Bálint Imre építész illette elismerő szavakkal. Az alábbiakban e laudációkat olvashatják.
Pásztor Erika Katalina
Kevés olyan jelölt van/lehet a magyar építészeti újságírás területén, akire jobban ráillik a leírás: „hozzájárult a hazai építészeti értékek eredményeinek népszerűsítéséhez, s egyben képviseli a minőségi újságírást”. Pásztor Erika Katalina szuperintenzíven, fáradhatatlanul műveli ezt a műfajt tizenhárom éve, amióta 2000-ben Vargha Mihállyal közösen megalapította, majd öntözgette, növesztgette és gondozgatta azt az online építészeti „napilapot”, amely mára az egyik legmeghatározóbb folyóirata lett a hazai építészeti szcénának, legnagyobb adatbázisa az online elérhető kortárs építészeti munkáknak. Pásztor Erika Katalina sokszor mondta már, hogy bár eredendően építészmérnökként végzett, de hivatását elhagyta több másikért (többek között a kommunikációért és a médiaművészetért). Valójában ez nem igaz: soha sem hagyta el. Helyette – ötvözve a kommunikációs tudását az építészetivel, bemutatta azt azon népes rétegnek, amelynek ez a világ idegen, ismeretlen terep. Több mint egy évtizede ezt teszi, sokakat megtérítve és bevezetve az építészet furcsa, rejtelmes világába.
De Pásztor Erika Katalina nem csak ebben jó. Miközben szerkesztett lapjában teret enged az építészeknek, abban városfejlesztési, fejlesztéspolitikai vagy szakmapolitikai kritikák, vélemények is helyet kapnak. Lapja olyan, hagyományosan is értelmezhető közéleti fórum, amelyben egyenlő esélyekkel indul a diskurzusban pályakezdő, laikus vagy hivatásának felkent képviselője is. A görbe tükör, amit tart, sokaknak és sok esetben nem tetszik. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy ez a göröngyös út előrevisz. Sőt, valójában ez az egyedüli út az elefántcsonttoronyba burkolózott építészet társadalmi rangjának visszaszerzésére.
Pásztor Erika Katalina rendszeresen és módszeresen kereste a kapcsolatot a televíziók és rádiók tematikus építészeti műsoraival, anyagokkal látta el a sokszor csak embrionális állapotban létező ilyen irányultságú szerkesztőségeket, és – egyáltalán nem jellemző módon – baráti kapcsolatokat ápolt saját konkurenciájával, felfedezett, terelt és az építészet szolgálatába állított független médiaszemélyiségeket. Mindezekből leginkább az ügyszeretet látszik, nem az önös érdek. A rá jellemző „fehér mágia”. Ezekből jött létre többek között a Média Építészeti Díja, amely mint produktum, önmagában elegendő lenne arra, hogy annak legfőbb motorját valamilyen formában díjazzák. Egy projekt, amelyben Pásztor Erika Katalina megtanította az újságíróknak, hogyan érdemes a kortárs építészet felé közelíteni, hogyan érdemes azt olvasni, hogyan érdemes abból válogatni. Egy projekt, amelyben közel hozta a felhasználókat és a fizikai teret alakítókat, és szembesítette őket egymással. Egy projekt, amelynek igen nagy a szerepe abban, hogy megszaporodtak az építészettel foglalkozó cikkek, elemzések, műsorok a nem szakmainak mondott média hatalmas felületein.
Pásztor Erika Katalinának sokáig sikerült a háttérben maradnia, megbújnia a zsűrik, a szervezők, a kurátorok cseppet sem kellemes, sőt, néha elég hálátlan székében. Ha a neve felmerült, mindig maga elé tolt valakit. Ezt egy ideig lehet művelni büntetlenül, de nem a végtelenségig. Eljött a vezeklés ideje. Vagy inkább az elismerésé. Köszönjük, és gratulálunk!
Bardóczi Sándor
Zöldi Anna
Zöldi Anna nem épített jelentős középületet, és nem alapított folyóiratot, nem jegyez könyvet, a neve nem szerepel a nagy kiállítások, nemzetközi bemutatkozások kurátorainak listáján. Nem tudom, miért; talán, mert túlságosan szerény, nemigen tűri, ha az értékeiről beszélnek.
Pedig komoly, és főleg napjainkban meglehetősen ritka tudás az, amit ő hordoz: egyben látja a kicsi és a nagy jelenségeket. Miközben a részletekről beszél, valójában az egész világunkat elemzi. Mindenhez úgy nyúl hozzá, mintha az lenne a legfontosabb.
Nagy érték ez a képesség. Anna tervező építészként és belsőépítészként, színdinamikai szakmérnökként indult, magántervezőként folytatta, majd rátalált az írásra. Ez úgy tíz éve volt; azóta az építészeti lapokban és a nem szakmai kulturális sajtóban folyamatosan ott találjuk a kritikáit, tudósításait, épületbemutatóit. Közérthető, művelt, derűs és szenvedélyes hangon tolmácsolja a hazai építészet erényeit és hiányait, beszél házakról és utcákról, emberekről és fákról, mindenről, amit környezetnek nevezünk.
Írásain minduntalan áttetszik egy gondolkodó, érző és életszerető ember lénye, aki mindenre figyel, de nem feltétlenül akar értékelni. Inkább hasonlít, fölvet, rávilágít, érzékel – és mindezt olyan természetes és kifinomult nyelvi készséggel teszi, ami messze túllép azon, amit ma minőségi újságírásnak mondunk. Bölcsebb lenne minőségi világlátásnak nevezni. Műveltsége sokkal szélesebb, mint amit ma az újságírás fogalma megkövetel; filozófiai, irodalmi, színház-, zene- és képzőművészeti jártassága, az ökológia iránti érdeklődése egyedülálló jelenséggé teszi. Ugyanolyan komoly gonddal ír ugyanis egy hétköznapi köztéri jelenségről, mint egy nagyberuházásról vagy egy gyerekek környezeti neveléséről szóló konferencia tanulságairól. Véleményem szerint pontosan ezt nevezik a hazai építészeti értékek népszerűsítésének, amit a Honi Művészeti Alapítvány – az országban egyetlen ilyen témájú kitüntetésként – az Ezüst Ácsceruza díj évenkénti odaítélésével támogat.
Mostanában a legtöbb energiát a gyerekek vizuális nevelésébe fekteti, makettet épít velük, nyári táborokban és zsúfolt gyerekfoglalkozásokon tölti a szabadidejét, hogy egy-egy finom mozdulattal, formával, gondolattal szinte észrevétlenül terelje a fantáziájukat, a világlátásukat. Hálátlan feladat, hiszen a szakma, noha sokat beszél róla, valójában lenézi az ilyen, úgynevezett laikus tevékenységet. De Zöldi Anna tudja, mit csinál, tudja, hogy a környezet épsége és szépsége nem csupán szakma, hanem szemlélet kérdése. És akinek gyerekkorában kinyílik erre a szeme, az felnőttként sem fog rombolni. Anna megőrizte gyermeki lényét, és most a tudását továbbadja a soron következőknek.
Götz Eszter
Rózsa Péter
Érdekes világot élünk. A gyanútlan ember, ha tévé elé kerül, vagy valamelyik divatos rádióadót hallgatja, és már nem a húszas korosztályt képviseli, döbbenten észleli az értékrend gyökeres változását. Az emberek elé példaként állított celebek, sok esetben műsorvezetők akár a rádióban is, de – tisztelet a kivételnek – a legjobb szándékkal sem képesek olyan információkkal, példákkal előállni, amelyek társadalmunk épülését, okulását, művelődését szolgálnák. Ezért nagyon fontos az olyan emberek közreműködése a média világában, akik nem a papírmasé szellemi díszletek között mozognak, és nem luftballon-könnyűségű gondolatokat eregetnek, hanem képesek összefüggésekben, szintetizáltan gondolkodni. Rózsa Péter ilyen médiaegyéniség.
1979-ben kezdte pályáját a Magyar Rádióban. 1989 és 1992 között a Magyar Televíziónál dolgozott, ezt követően mindkét médiumban jelen volt. Nagy tapasztalattal rendelkező karakteres egyéniség.
A FUGA Rádióban több mint egy éve tölti be számunkra rendkívül fontos feladatát, azaz úgy szólal meg szakmai adónkon, hogy az nem didaktikusan a szakmánkról szól, de az előbb említett szintetizáló gondolkodás segítségével mondandója többek között erre is utal. Beszélgetései, riportjai, tudósításai olyan hangvételűek, amelyeket minden gondolkodó ember könnyedén megért, soha nem arisztokratikus, mégis cizelláltan lényegre törő. Nekünk, építészeknek fontos, hogy ha rólunk beszélnek, ha a szakmánk említésre kerül – egyre ritkábban –, akkor annak történeti, korszakos vetületei is legyenek. És amikor valaki zenéről, irodalomról, táncról, képzőművészetről, színházról beszél, akkor ezek a gondolatok alapvetően a társművészetek gondolatai, melyeknek részét képezi szakmánk, hivatásunk, az építészet maga.
Rózsa Péter egyéniségéből fakadóan, komoly médiamúlttal a háta mögött, képes arra, hogy munkásságával, mondanivalójával az általános műveltség szintjét emelve megszólítsa hallgatóit, azokat is, akik nem szakmánk elhivatott képviselői.
Mindezek figyelembevételével, jelentősnek ítélt társadalmi gondolkodásmód- és ízlésformáló tevékenységének elismeréseképpen, a bírálóbizottság úgy határozott, hogy Rózsa Péternek 2013-ban az Ezüst Ácsceruza díjat odaítéli.
Bálint Imre
Az idei bírálóbizottság tagjai voltak:
Aczél Gábor – a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke;
Bálint Imre DLA – a Budapesti Építész Kamara elnöke;
Bardóczi Sándor – táj- és kertépítész;
Csontos Csaba – a Magyar Építész Kamara azóta elhunyt elnökségi tagja;
Kassai Ferenc – a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke;
Komjáthy Attila dr. – építész, a Honi Művészetért Alapítvány alapítója, az alapítvány kuratóriumának alelnöke;
Martinkó József – építészetkritikus;
Mélyi József – művészettörténész;
Nagyunyomi Sényi Gábor dr. – az Építéstudományi Egyesület elnöke;
Pásztor Erika Katalina DLA – építész, médiaművész, az epiteszforum.hu főszerkesztője;
Sáros László György DLA – a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke;
Tolnay Tibor – az ÉVOSZ elnöke.
Fővédnök: Tolnay Tibor – az ÉVOSZ elnöke.
Eddigi díjazottak:
A Sanghaji Építész Szövetség meghívására a Magyar Építőművészek Szövetsége tízfős építész delegációja látogat Kínába, december második hetében. A delegáció tagjai egyhetes, intenzív szakmai programon vesznek részt a magyar származású építész, Hudec László 120. születésnapján, 2013 január 8-án megnyitott sanghaji „Hudec Memorial Hall”-ban.
Az esemény folytatása a 2011-ben megkezdett együttműködésnek, amely a
huszadik század elején Budapesten diplomát szerzett, majd Sanghaj
épített arculatát meghatározó építész munkássága előtt tiszteleg. Az
előadások témái a következők lesznek: Hudec és kortársai (Marótzy Kata);
Magyar Népi Építészet (Sisa Béla); Szecesszió (Szegő György); Élő
(avagy organikus) építészet (Turi Attila); Környezetünk védelme; Kortárs
építészet Magyarországon (Borsay Attila) és Kínában.
A kínai
társelőadók részvételével létrejövő program célja a párbeszéd erősítése
Kína és Magyarország építőművészei és oktatási intézményei
együttműködésével, kapcsolatok építése a két ország között. A
rendezvénysorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és
Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa közreműködésével valósul meg, a
delegációt a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, Sáros László
György DLA vezeti.
KÉK KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT ÉS BUDAPEST VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZÉSÉBENAz Adaptív város című kiállítás bevezetőt nyújt a köztes használat
logikájába, bemutatva az üres ingatlanok ideiglenes hasznosításának
alapvető kérdéseit, szervezeti, gazdasági, jogi és építészeti
feltételeit, példákkal és esettanulmányokkal illusztrálva mind az
alulról induló kezdeményezések dilemmáit, mind az önkormányzati és
tulajdonosi szerepvállalás lehetőségeit. A kiállítás nyitva tartásának
hónapjaiban folyamatosan bővül: a megnyitókor látható tartalmi váz a
télen és tavasszal megrendezett, hazai és nemzetközi workshopok és
előadások anyagaival, eredményeivel, kérdéseivel fog gazdagodni, ezzel
kapcsolva össze a kiállításban megjelenő koncepciókat és gondolatokat a
budapesti kontextus lehetőségeivel és korlátaival.
Helyszín: Rögtön jövök! Projekt Galéria (1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16.)
A kiállítás megtekinthető: 2014. április 30-ig H-P:14-19 óráig
További információk, alkotók, támogatók a Facebook eseményben.
A megnyitóhoz kapcsolódóan, 20 órai kezdettel angol nyelvű pop-up színház a pincében.
Időpont: 2013.12.13.15 óra, hely: Városmajor u. Kós Károly Iskola melletti Temes lépcső
Az emlékmű alkotója: Melocco Miklós
A térrendezés tervezője: Beöthy Mária
Melléklet: a Hegyvidék újságban megjelenő szecessziós sorozat Kós Károlyról szóló első cikke
WORKSHOP II. a 2014-2020 Európai Uniós programok lebonyolításának alapelveiről
- a 1731/2013. (X.11.) Kormányhatározat tükrében -
időpont: 2013. december 10. kedd 10 óra
helyszín: Magyar Mérnöki Kamara
(1094 Budapest, Angyal u. 1., I. emeleti nagyterem)
Jelentkezni a http://workshop.mmk.hu oldalon lehet.
A Workshop II. célja, hogy a Workshop I. megállapításai és az időközben megjelent kormányhatározat alapján kialakítsa a hazai mérnöki és építész területeken működő tervező-, lebonyolító- és tanácsadó kis- és közepes vállalkozások álláspontjait a 2014-2020-as európai uniós programokat szabályozó és végrehajtó rendszerek kialakításához.A hazai mérnöki és építész kkv-knak az uniós forrásokból megvalósuló munkákhoz - mint a közeljövőben szinte egyetlen forráshoz - egyszerű, gyors, és a kiválasztási folyamatban a minőségi szempontokat maximálisan figyelembe vevő eljárással kell hozzájutniuk. Ehhez költségtakarékos és hatékony állami intézményrendszer és eljárásrend kialakítása szükséges.
Ugyanakkor a kormányhatározat szerinti tervezői állami kapacitások létrehozásával tévedés lenne még nagyobb állami bürokráciát létrehozni. Az elmúlt negyed évszázadban Magyarországon kialakult, hazai tulajdonú kis- és közép méretű mérnöki és építész szervezetekben értékes tudás és szakmakultúra jött létre, amelyek munkájukkal a beruházások teljes spektrumát képesek lefedni. Magyarország számára az így kialakult kapacitások értéket jelentenek, megőrzésük, további fejlődésük és uniós forrásokon alapuló munkaellátottságuk közérdek.
A kormányhatározat vonatkozó rendelkezései ennek ellentmondani látszanak:
A 1731/2013. (X.11.) Kormányhatározat 5. pontja szerint:
„… A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg.”
Mivel a Kormány részéről a kormányhatározat előzetes konzultációja sajnálatosan elmaradt, véleményünket a Workshop I. és II. keretében fejtjük ki.
További információ a +36 1 455 70 88-as telefonszámon.
Számítunk megjelenésére!
Barsiné Pataky Etelka
elnök
Magyar Mérnöki Kamara
info@mmk.hu
Pető László
elnök
Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége
tmsz@tmsz.org
Hajnóczi Péter
elnök
Magyar Építész Kamara
info@mek.hu
Az Alapítvány a Honi Művészetért szeretettel meghívja Önt az Ezüst Ácsceruza díjak ünnepélyes átadására!
Időpont: 2013. december 5. 10.00
Helyszín: 1093 Budapest, Lónyay u. 29., I. em.
Gregersen Irodaház, Díszterem
Kérjük, hogy részvételi szándékát és a résztvevők számát a következő
telefonszámon vagy e-mail címen december 3-ig jelezni szíveskedjék:
Komjáthyné Pál Györgyi 06/30-839-9998
komjathy.gyorgyi@ipluszh.hu
Félnapos
népi építészeti konferenciával indul az Örökség a jövőnek – jövő az
örökségnek vándorkiállítás és fórum sorozat. Dobosyné Antal Anna vezető
főtanácsos (Belügyminisztérium) ad elő, felkért hozzászólók: Kerner
Gábor, Kovács Ferenc és Dobos Albert.
A programot az idén 20 éves NKA
által támogatott, megvalósult projekteket bemutató utazó kiállítás
kíséri.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület, az Artifex Kiadó és a HAP Építésziroda az NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumának támogatásával hívta életre a programot, hogy bemutassa a kulturális örökségvédelem társadalmi súlyát, feladatát és felelősségét.
Az egy éven át tartó, utazó kiállítással színesített rendezvénysorozat országszerte 11 városba jut el, nyitó konferenciáját november 14-én, Budapesten rendezték meg.
A szegedi kiállítás 2013. december 4. és december 14. között tekinthető meg a Szent-Györgyi Albert Agórában (Szeged, 6722 Kálvária sugárút 23. / Gogol utca 32.).
Az ingyenes, a téma iránt érdeklődők számára is nyitott konferencia december 4-én, szerdán 15 órakor kezdődik.
Téma: Népi építészeti emlékeink védelmének kérdései és lehetőségei
Program:
Dobosyné Antal Anna vezető főtanácsos (Belügyminisztérium): A népi műemlékek helyzete
Kerner Gábor alpolgármester (Kővágóörs): Műemléki környezet falun
Kovács Ferenc okleveles építészmérnök, mérnök tanár: Népi műemlékek fenntarthatóságának lehetőségei középtávon – javaslatok pályáztatóknak és pályázóknak, amire a szakma is ügyelhet
Dobos Albert építész, műemléki felügyelő: Népi építészeti emlékeink védelmének kérdései és lehetőségei. Egy műemléki felügyelő tapasztalatai Békés megyéből
November közepén, Budapesten a sorozatot bemutató sajtótájékoztatón Pottyondy Péter építész, az Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumának vezetője elmondta, hogy az NKA egy olyan programsorozat megtervezésére és megszervezésére írt ki pályázatot, amely konstruktívan gondolja újra a magyar kulturális örökségvédelem ügyét, struktúráját és aktuális helyzetét, megerősíti a műemlékvédelem és a régészet társadalmi elfogadását és bemutatja az örökségvédelem eddigi eredményeit. Emellett fontos szempont volt, hogy az építész szakma jobban megismerhesse a társadalmi elvárásokat.
„A pályázaton nyertes, az ICOMOC vezetésével felállt civil konzorcium jó válaszokat adott a pályázat felvetéseire és azt reméljük, hogy az egy éves programsorozat végén jó tanulságokat is vonhatunk majd le, hasznos záró-anyag készülhet, amely a további stratégiaalkotásnak is alapjául szolgálhat.” – mondta el Pottyondi Péter a pályázat kiírójának képviseletében.
Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke kifejtette: az ICOMOS a szakmai program értelmezését és az egyéves program összeállítását vállalta a projektben. Mint hangsúlyozta, a program nem a műemlékvédelem zavaros helyzetét hivatott tisztázni, hanem párbeszédet kíván teremteni az építészek, a műemlékvédelem és a civil közönség között. A programsorozat a nyitókonferencia után tematikus kis-konferenciákkal folytatódik országszerte, amelyre az örökségvédelem helyi szakemberei mellett más szakterületekről is várják az érdeklődőket és a helyi civil szervezetek képviselőit is.
„Terveink szerint egy év után egy olyan anyag készülhet el, amely összevehető lesz a nemzetközi gyakorlattal. Mindamellett, hogy a stratégiaalkotók számára kiindulási pontokat jelenthet, a tartalom valódi szakmai és társadalmi konzultáció eredménye lesz, hiszen az egy év során több mint 1000 különböző szakterületről érkező szakember vehet részt a munkában.” – hangzott el a civil konzorciumot irányító ICOMOS vezetőjének véleménye.
Winkler Barnabás, a vándorkiállítást szervező HAP Galéria vezetője arról beszélt, hogy a tárlat tablói az örökségvédelem eddig elért eredményeit, az NKA támogatásával 2004-2011 között megvalósult műemlék-helyreállítási és -hasznosítási, illetve régészeti projektekből készült válogatást mutatják be. „A kiállítás célja többek között, hogy felhívja a figyelmet a helyi értékek védelmében rejlő lehetőségekre, a kulturális örökségvédelem közösségépítő és tudatformáló szerepére.”
A december 4-én, Szegedi kezdés után majd Veszprémben, Zalaegerszegen, Pécsen, Debrecenben, Miskolcon, Sárospatakon, Egerben, Kecskeméten, Győrben és Budapesten szervezik meg az említett ún. helyi konferenciákat, ahol a kiállítás is látható lesz. A zárókonferencián, Balatonfüreden, 2014 szeptemberében a résztvevők két napon át értékelik és foglalják össze a tapasztalatokat. A kiállításból és az egy év munkájából széles körben hozzáférhető kutatható anyag és oktatási anyag is készül majd.
A MOME olyan személyiségeknek adományozza a Moholy-Nagy-díjat, akiknek alkotói léte szorosan kapcsolódik az egyetem által képviselt értékekhez. Gőz László harsonaművészként, tanárként mutatott attitűdje, alkotói munkássága és eredményei minden szempontból összhangban vannak az egyetem szellemiségével.
Az irányításával működő BMC szakmai, működési és építészeti koncepciójában Magyarországon egyedülálló intézményként a művészet, a kreatív energia általános érvényűségét testesíti meg a világból is jól látható módon. Gőz László olyan alkotói személyiség, aki túlmutat az egyéni műveken, olyan közösségi teret teremtett, amely művészeti ágakon átívelően hozzájárul a magyar kultúra emelkedéséhez. A BMC nemcsak a zenéről szól, hanem sokkal inkább arról a szemléletről, amelyet alapítója képvisel.
Az eseményen a Moholy-Nagy-díj mellett az egyetem Művészeti Doktori Fokozatot szerző doktorandusz hallgatóit is köszöntötték.
Balogh Zsolt Péter ipari formatervező művész, Bánsági Petra textil- és bőrtervező művész, valamint Rejka Erika kerámiatervező művész szereztek DLA fokozatot.
háttér:
Gőz László
A Bartók Béla Konzervatórium jazz és klasszikus tanszakán folytatott tanulmányait követően, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola harsona és tanári szakán szerzett diplomát. 1978 óta oktat a Zeneakadémia jazz tanszakán.
A kortárs zenét játszó 180-as Csoport egyik alapító tagja volt, az együttessel 1979-től 1989-ig 400 koncertet adott Európa-szerte, világszerte számos rádió számára készítettek felvételeket. Együtt dolgoztak Steve Reich-hal, Petr Kotikkal, Alvin Currannal, Chris Newmannel, Szabados Györggyel és Vidovszky Lászlóval. 1989-ben alakította meg a Brass Age együttest, majd Erdélyi Péterrel közösen az ESP Groupot. Mindezeken túl játszott az Interbrass, a Budapest Big Band, az LGT, és a Jazz+Az zenekarokban is. Stúdiózenészként száznál is több lemezen működött közre. 1996-ban Jiggs Wighammel, majd 1998-ban Carl Fontanaval lépett közösen színpadra.
Gőz László 1996-ban megalapította a Budapest Music Centert (BMC). Elsődleges célja egy olyan zenei információs központ kialakítása volt, amely összegyűjti és nemzetközi viszonylatban is hozzáférhetővé teszi a magyar klasszikus és jazz zenészek, valamint a magyar kortárs zenedarabok adatait. Az alapvetően privát finanszírozású információs központ folyamatosan bővülő internetes zenei adatbázisaiban jelenleg 4.000 művész és közel 11.000 zenemű adatai szerepelnek, ingyenesen látogatható zenei könyvtára pedig mintegy 100 ezer könyvet, kottát, hanglemezt számlál. A BMC utazó pavilonja két éven keresztül 12 magyar és európai helyszínen népszerűsítette a magyar zenét és zeneművészeket, 2008-ban pedig útjára indította az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyt.
A BMC 1997 óta szervez zenei rendezvényeket. Ezek sorából kiemelkedik a 2006-ban a Művészetek Palotájában megtartott egyhetes Kurtág 80 fesztivál és mesterkurzus, valamint a Ferencvárosban az idén tízedik alkalommal megrendezésre kerülő, Budapest Jazz Fesztivál. 2004 óta közel 40 külföldi helyszínen rendezett fesztiválokat, koncerteket, kurzusokat így többek között Bécsben, Párizsban, Cannes-ban, Kölnben, Frankfurtban, Brüsszelben, a New York-i Carnegie Hallban és Washingtonban.
BMC Records néven 1998-ban független lemezkiadót alapított, albumainak száma mára eléri a 200-at. Alapítása óta a kortárs, klasszikus és jazz műfajok hazai képviselőivel készít felvételeket. A BMC kiadói politikáját illetően egyaránt nyitott a tradicionális zenei értékek továbbvitelére, valamint újszerű, kísérletező felfogású produkciókra. Kiadványaival az évek során sikerült számos magyar művészt bekapacsolnia a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe, és sikeres művészi együttműködéseket kezdeményezett magyar és külföldi művészek, műhelyek, zenekarok között.
(Forrás: info.bmc.hu, www.bmcrecords.hu)
Moholy-Nagy-díj
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2006-ban alapított díjával minden évben azon személyiségeket ismeri el, akiknek emberi és alkotói léte szorosan kapcsolódik az egyetemhez, az általa képviselt értékekhez. A díjat eddig – többek között – szakterületük olyan kiemelkedő alakjai kaphatták meg, mint Dieter Rams, Hattula Moholy-Nagy, Stefan Lengyel, Rubik Ernő, Hannes Böhringer vagy Tibor Kálmán (posztumusz).
A Péter Vladimir tervezte díjjal az egyetem a kreativitás, a kreatív ipar, valamint a szellemi és gazdasági innováció jelentőségét is hangsúlyozni kívánja. Ezzel állást foglal az integratív gondolkodás, a vizuális kultúra egyetemes értékei, azok innovatív szellemiségű felhasználása mellett.
További információ: www.mome.hu
További információ a média számára: press@mome.hu
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a HAP Galéria és a METSZET Építészmagazin kiadója, az ARTIFEX szeretettel meghívja Önt aNépi építészeti emlékeink védelmének kérdései és lehetőségei című kiskonferenciára a kiskonferencia időpontja: 2013. december 4., 15 óra
A kiskonferencia tartalma:
DOBOSYNÉ ANTAL ANNA a Belügyminisztérium főtanácsosa: A népi műemlékek helyzete
KERNER GÁBOR Kővágóőrs alpolgármestere: Műemléki környezet falun
KOVÁCS FERENC építészmérnök, mérnöktanár: Népi műemlékek fenntarthatóságának lehetőségei középtávon
DOBOS ALBERT építész, ny.műemléki felügyelő, Békésmegye: Népi építészeti emlékeink
védelmének kérdései és lehetőségei
Az előadásokat a megjelentek kötetelen beszélgetése követei a kiskonferencia támájáról,
a kulturális örökség és az örökségvédelem általános kérdéseiről és jövőbeni feladatairól
valamint az Örökség a jövőnek – jövő az örökségnek című vándorkiállítás megnyitójára
A kiállítás az NKA által az elmúlt 20 évben támogatott ásatásokból és műemlékfelújításokból mutat be az egész ország területéről példákat.
A kiállítás megnyitójának időpontja: 2013. december 4., 18 óra
A kiállítás 2013. december 5-től 14-ig tekinthető meg
A kiállítást megnyitja: VESMÁS PÉTER Ybl-díjas építész
A Szent-Györgyi Albert Agora nevében a kiállítást ORBÁN HÉDI igazgatónő köszönti
A kiskonferencia és a kiállítás helyszíne: Szent-Györgyi Albert Agora,
Szeged, Kálvária sugárút 23. I. em. Zöld-terem
Regisztráció:
http://tervlap.hu/rendezveny/index/nev/orokseg_kiskonferenciak
Támogató: NKA
A kiállítást a HAP Galéria rendezte
