A Pécsi Tudományegyetem professzor emerituszát életének 71. évében, türelemmel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál.
A Kossuth- és Ybl-díjas építész Pécs építészetének és örökségvédelmének meghatározó alakja volt, aki a pécsi Ókeresztény Mauzóleum világörökségi diplomával jutalmazott helyreállításával vált országosan ismertté.
Nevéhez emellett olyan építmények tervei fűződnek, mint a pécsi Dóm Múzeum, az Expo Center és a Szentágothai János Kutatóközpont – közölte a pécsi egyetem.
Bachman Zoltán 1968-ban szerzett építészmérnöki, 1975-ben műemlékvédelmi-szakmérnöki diplomát, 1968-től a Mecseki Szénbányáknál, 1969-től a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozott.
Az építész 1972-től a Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületszerkezettani tanszékén adjunktusként, majd főigazgató-helyettesként, 1988-tól 1995-ig a magasépítési tanszéken főiskolai tanárként, 1995-től a Pécsi Tudományegyetem tervezési és építészeti ismeretek tanszékvezető egyetemi tanáraként tevékenykedett.
1998 és 2001 között Széchenyi professzori, majd 2007-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjas volt, 1995-ben habilitált.
Munkáját 1987-ben Ybl Miklós-díjjal, 2005-ben Kossuth-díjjal ismerték el, utóbbit a Pécs / Sopianae ókeresztény örökségének új típusú építészeti védelme, bemutatása érdekében végzett kivételesen magas esztétikai igényű építészeti és oktatói munkássága, iskolateremtő tevékenységével érdemelte ki.
A művész 2013-ban Prima Primissima Díjat, 2014-ben Nemzet Művésze díjat kapott, pályafutása során ezen kívül Steindl-, Pro Architectura-, Szent-Györgyi Albert-, és Princz Gyula-díjban is részesült.
Bachman Zoltánnak pénteken ( július 03.) nyílik életmű kiállítása a baranyai megyeszékhelyen, a Pécsi Galériában.
Forrás: Hír24
"Az építészet nem fontos, az emberek azok." - Bachman Zoltán interjú
2015. június
Békéscsaba város műszaki közösségének elismert, tekintélyes, szakmailag és emberileg kiváló személyisége volt.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát 1971-ben. Első munkahelye a Békés Megyei Tanács Építési Közlekedési Osztálya volt, majd a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál tervezőként folytatta. Tehetsége és aktivitása ennél többre sarkallta. A Békés megyei Beruházási Vállalat főmérnöke, majd a jogutód Thermál-Ber Kft igazgatója lett.
Hivatali munkája mellett színvonalas magántervezői tevékenységet is folytatott. Békéscsabán és a megyében több sikeres épület is fémjelzi a nevét. Több évtizeden keresztül volt aktív tagja az Építéstudományi Egyesületnek. Az Építész Kamara alapító tagjaként és tisztségviselőjeként sokat tett a szakmagyakorlás feltételeinek javításáért. Munkássága során több elismerést kapott, többek között: miniszteri kitüntetést, „Év Lakóháza” díjat.
Életét a családja és a magas színvonalú hivatali, tervezői és beruházói munkája mellett a sport töltötte ki. Mindenre nyitott, optimista, vidám társasági ember volt. Vezetőként munkatársait megbecsülve, bizalommal, türelemmel, munkájukat segítve, értük kiállva végezte feladatát.
Az elmúlt 10 évben egyre romló egészségi állapota miatt családja támogatásával hatalmas küzdelmet folytatott az életéért, amely küzdelemben sajnos alulmaradt. 2015. június 18-án szíve megszűnt dobogni.
Emlékedet őrizzük!
Nyugodj békében!
Békés Megyei Építész Kamara, a volt pályatársak és barátok
Harminc éve találkoztunk először. Fiatal építészként álltam a mikrofonod előtt, az akkori idők aktuális mondanivalójával. A riporton túl megtudtam rólad, hogy Egerből származol, a Nyíregyházi Főiskola hallgatója voltál és erős barátságok kötnek a városhoz. Később a családi szálak és közel tíz évnyi rádiós munka erősítette meg kötődésedet.
Jó ideig nem tudtam, merre sodort az élet, de az első mély benyomás, a közvetlenség élménye hosszu időre megmaradt. Aztán sok év után változatlan, örökifjú vitalitással bukkantál fel újra, a Magyar Rádió „Gondolatjel” című kulturális hetilapja szerkesztő műsorvezetőjeként. Hűséges hallgatód lettem, felvezető gondolataid, üzeneteid, szellemiséged tisztelője maradtam. Közel másfél éve, hatvan éves születésnapod megemlékező időszakában kerestelek azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az építészetet értő és azt a kultúra szerves részének tekintő empatikus riporterként legyél a házigazdája egy ebben a formában soha létre nem jött műhelybeszélgetésnek. 2013. novemberében a megyei Építész Kamara irodájában, szűk körű hallgatóság előtt egy megismételhetetlen szakmai, baráti beszélgetést moderáltál városunk mértékadó, általad is jól ismert építészei, Bán Ferenc és Kulcsár Attila életművét, építészeti hitvallását áttekintve. A találkozásról nem készült hangfelvétel, emlékét pusztán néhány fénykép őrzi és a résztvevők emlékezete. Akkor azt ígérted, ez a beszélgetés nem ért véget, folytatjuk és befejezzük.
Nem tudtuk, hogy az építészet ürügyén meghívott, általunk is ünnepelt, grafikai életművét is kiállító és megosztó Antall Istvánt személyesen utoljára láthattuk vendégül. Aki ott volt, pótolhatatlan emlékkel, páratlan emberi, riporteri egyéniséged közvetlen megismerésével gazdagodott. Néhány hete még váltottunk egy sms-t, a „Gondolatjel”-ből hiányoltalak. Pár szóban megnyugtattál, hogy jövő héttől újra hallhatunk és valóban így történt.
2015. április nyolcadikán a Kossuth Rádióban megdöbbentő hírt hallhattunk. Antall Istvánt, a Magyar Rádió munkatársát gyógyíthatatlan betegsége elszólította az élők sorából…Ma, 2015. április tizenkettedikén még Te szóltál hozzánk a „Gondolatjel” kultúrát kedvelő hallgatóihoz, barátaidhoz, nyíregyházi tisztelőidhez, ebben a formában utoljára.
Búcsúzom Tőled, akinek második szülőföldjévé vált a nyírségi homok, aki a magyarságot, a kultúra, a művészet képviselőit határon innen és túl is értette és megszólította…Aki tudta, hogy az építészet az egyetemes kultúra része, jeles képviselőit meghallgatni, érteni és értelmezni érdemes és gondolataik a széles nyilvánosság elé kívánkoznak. Őrizzük az emlékedet, tiszteletbeli nyíregyháziként, az egyetemes kultúra minden ágának értőjeként, a magyar szellemiség országhatáron átnyúló ápolójaként. Ma még hallhattunk az éter hullámain, de máris hiányzol…A magyar kultúra és szellemiség, az építészet világa is szegényebb lett, szegényebb lesz nélküled.
Végh József
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara elnöke,
egy építész a tisztelőid közül
1943-48: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar. 1948-50: MATI-ban dolgozott. 1950-től az ÁÉTV tervező építésze és műteremvezetője. 1958: Ybl-díj. ~ Ybl-díját az Erzsébet királyné úti iskolájáért kapta, mely a szocialista realizmus szerkezeti és formai elemeivel szakítva modernista stílusban készült. Az 50-es, 60-as években parapetes-szalagablakos, travertin burkolatú, igényes kialakítású lakóépületeivel tűnt ki, melyek a korszak legjobb épületei közé tartoztak (pl. Mártírok útja 27., 47. és 49.). A 60-as évek elején az óbudai kísérleti lakótelepre kiírt egyik tervpályázat nyertese volt, középmagas lakóháza az ország számos pontján épült meg. A 70-es években tervezett középületeit középfolyosós elrendezés, logikusan szervezett alaprajz és meglehetősen egyhangú, színes burkolattal élénkített homlokzati függönyfalak jellemzik (pl. Országos Vízügyi Hivatal, veszprémi Pártház). A 70-es évek végén a veszprémi MSZMP Oktatási Központ épülete emelkedett ki művei közül, mely háromszög alakú szállótömbjével, homlokzatának faszerkezetével, kellemes hatású belső udvarával és a környezettel kialakított ideális kapcsolatával részletmegoldásaiban is igényes, átlagon felüli alkotás.
Forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/dul-dezso-4394
(Budapest 1933-2015)
Megrendülten tudatjuk, hogy Virág Csaba DLA, okleveles építészmérnök, kétszeres Ybl díjas, a Budapesti és Pécsi Műegyetem c. egyetemi tanára életének 83-ik évében rövid szenvedés után elhunyt.
Gyászolják: Felesége, testvére, rokonai, barátai, kollégái
Temetése kívánsága szerint a 2015. június 22-én 14.00-kor a Remete Kertvárosi Szentlélek-plébánia római katolikus templom kriptájába, a református egyház szertartása szerint történik.
Cím: 1028 Budapest, Máriaremetei út 34.
Milasovszky Judit (okl. építészmérnök), Virág Csaba özvegye
Táviratcím: 1028 Budapest Gerbera utca 4.
1951-1956: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar; mestere: Weichinger Károly. 1968, 1974: Ybl-díj. 1957-1962 között tanársegéd ugyanitt a Középülettervezési Tanszéken; 1962-1972-ben az IPARTERV építésze.
1972-1994 között a LAKÓTERV vezető építésze.
1994-ben Virág Csaba & Z.H.J. Építésziroda Kft. néven saját céget alapított, közben párhuzamosan tervezést tanít a Budapesti Műszaki Egyetem Építéstörténeti és Elméleti Intézetben 1991-ig.
1974-től egyetemi docens, 1989-től egyetemi tanár.
1958 óta tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének.
Korábbi épületei a funkcionalizmus jegyeit viselik magukon, majd a legújabbak térszervezési koncepciói a high-tech építészet jellegzetességeivel tűnnek ki, ahol is az építmények belsejéből az épület szélére, olykor azon kívülre kerül és mintegy díszítőelemmé válik a szerkezet, a gépészet, a fejlett ipari technika hangsúlyos megjelentetése (MTI székház). A belső tereket a funkcionális jellegükből adódóan is a maximális nyitottság, flexibilitás jellemzi (MTV Óbudai Stúdióközpont).
Forrás: artportal.hu
VIRÁG CSABA
VICSA
1933 - 2015
Minden történeti kornak, minden társadalmi közegnek, minden kultúrának megvannak azok a személyiségei, akik koruk értékeit alkotásaikon keresztül tovább éltetik.
Virág Csaba VICSA a háború utáni nagy építész generáció meghatározó személyisége. Szándékosan nem írom múlt időben, mert jelentős alkotásain keresztül továbbra is velünk él. A Forradalom évében 56-ban diplomázott, aztán Középülettervezési Tanszék, Iparterv, Lakóterv, majd 1994-től Z. Halmágyi Judittal közös, magáncég. Jómagam 1972-ben a mesteriskola második ciklusában kerültem vele személyes kapcsolatba. Együtt ültük a továbbképzéseket, - Ő, mint mester, - utaztuk az országot és a külföldet. A 70-es évek nem kifejezetten kedveztek az egyedi építészetnek. A javarészt előre gyártott építési technológia panel gondolkodásmódot szült. Virág Csaba volt az egyike kiváló építészeinknek, aki felvállalta és erre hál Isten lehetőséget is kapott, hogy az akkori kor nyugati példáin alapuló magyar korai high-tech építészet alapjait lerakja.
Mindemellett igen kreatívan vett részt nem panel aggyal a házgyári rekonstrukciókban és számos újszerű gondolatiságú lakótelep koncepciója tőle származik.
Ars poeticája: a funkció, a használhatóság, a szerkezet és a gazdaságosság egységének megjelenítése volt.
Az OMFB Vitorlásklubja Füreden épült 72-ben és remekül példázza VICSA mentalitását.
A Budai Várban 1979-ben felépült Magyar Villamosipari Művek épülete szakmai berkekben óriási vihart kavart. A fémszerkezetű, csupa üveg homlokzat történeti építészeti környezetben addig hatott furcsán, míg VICSA tőle szokásos laza, de célratörő előadásmódban fel nem világosította a kritizálókat arról, hogy az üveghomlokzatban visszatükröződő történeti építészeti környezet okozza a legkisebb kárt, hiszen nem rivalizálni akar, hanem tükröt tart a régi kultúra elé.
A Naphegyi MTV Székház hasonló érzelmeket szült és akkor lassan elérkezünk a Kálvin térhez. Szerencsém volt rápillantani a tervezés közbeni vázlatokra és hallgatni az építész kollégáival folytatott eszmecserét. A koncepció megint olyan kristálytiszta volt, mint amilyen a ház szeretett volna lenni. A téren jelenlévő számos építészeti stílus közé ugyanis VICSA egy transzparens épületet kívánt ékelni, melyen a Szabadság híd felől átlátva a Nemzeti Múzeumot, egyéb helyekről pedig a tér további épületeit lehetett volna finoman sziluettjeikkel észlelni. Nos, hát ezt a koncepciót nem az akkori magyar építőipari háttérre találták ki, így a ház ismét kritikai céltáblává vált. Mindazok, akik ennek a nagygenerációnak az árnyékában nőttünk fel, pontosan tudjuk, hogy Magyarországon a 70-es, 80-as években ilyen jellegű gondolkodás üstökösszerű nyomot húzott a még sötét, szürke égbolton.
Munkásságát számos állami elismerés, szakmai és vállalati kitüntetés, díj fémjelezte.
Embersége, humora kiválóan színesítette egyébként racionális egyéniségét, és könyvet lehetne írni azokról a kedves eseményekről, melyeknek főszereplője volt.
Sokan nem felejtjük el az 1974-es egyiptomi mesteriskolás záró utunkat sem, ahol sok mindent láttunk, sok mindent tapasztaltunk, sok mindent kóstoltunk. Egymás személyiségét, humorérzékét és tűrőképességét is, melyből VICSA szintén kiválóan vizsgázott, még a szállodai uszodában történő vízbe röppenése alkalmával is.
Igazságtalan lenne az emlékezésből kihagyni Pázmándi Margitot, szintén nagy tehetségű építész feleségét, hiszen alkotói évei alatt jól érezhető volt talentumuk, egymást serkentő gondolatisága.
VICSA! Szakmánk, az általad épített környezeten keresztül, tudomásul véve személyiséged hiányzó varázsát nagyrabecsüléssel, szeretettel emlékszik Rád!
Isten veled!
Bálint Imre DLA
Forrás: http://budapestiepiteszkamara.hu/index.php?c=hir&id=1930
Megrendülten tudatjuk, hogy elhunyt dr. Winkler Gábor építész, Egyetemünk professor emeritusa, volt tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek tagja, tisztségviselője, számos szakmai elismerés és díj kitüntetettje. Temetése 2015. május 29-én, pénteken 15 órakor Győrben, a nádorvárosi köztemető új ravatalozójából lesz.
Dr. Winkler Gábor 1964-ben diplomázott a Műegyetemen, 1968-ig kivitelező cégeknél dolgozott, 1995-ig tervezett, majd a következő építészgeneráció számára adta át tudását Győrben és Sopronban. 1964-től hozzávetőleg kétszázötven épületének terveit kivitelezték. A legjellegzetesebb, Győr városképéhez sokat adó terve a Bécsi udvar. Számos műemlék – így az Eszterházy palota és a Magyar Ispita - helyreállításában is szerepet vállalt, a Liszt Ferenc utcában szinte mindent az ő tervei alapján renováltak.
A szakma minden részét végigjárta: volt kivitelező, tervező, műszaki ellenőr, hatósági munkában is részt vett, s a műemlékvédelemben is alapos gyakorlatot szerzett. Kitanulta a kivitelezés fortélyait, megismerte az építőmunkásokat s magát a művezetést, az időjárás szerepét. Ezek az ismeretek rendkívül sokat segítettek a későbbiekben. Győr dr. Winkler Gábor számára az első pillanattól nagyon kedves és szerethető város, mely rendkívül sok lehetőséget, kihívást tartogat az építészek számára,
Mióta Győrbe került, lényegében kicserélődött a város, s dr. Winker Gábor a nagy átalakulás részese lehetett mint tervező építész, városrendező és műemlékvédő.
„A hallgatókat építésszé, alkotóvá szeretném nevelni, megmutatni azt, hogy az építészet milyen gazdag, sokrétű tudomány. Minderre éppen az építészet történetének tanítása a legalkalmasabb" – fogalmazta meg a Széchenyi Alumni Magazinnak 2010 nyarán adott interjúban. Győrben az építészettörténet mellett műemlékvédelmet, Sopronban építészetelméletet oktatott. Azt szokta mondani: abból lesz jó építész, aki szereti az életet, tudja mi a szép, hiszen csak ezekkel a tulajdonságokkal felvértezve fog élhető, szerethető, kedves házakat tervezni.
Dr. Winkler Gábor 1975-ben kidolgozta Pápa műemléki belvárosának rehabilitációs tervét. 1980-ban megszervezte Győr-Gyárváros helyi műemléki védelmét. 1988-ban közreadta Sopron 19. századi építészettörténetét, elkészítette az elmúlt 100 év építészeti emlékeinek vidéki összeírását és metodikáját, tervezte többek között a zsirai kastély, a csornai premontrei prépostság helyreállítását. 1995-től Pápa főépítésze, a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagja, 2000-től 2006-ig elnöke.
2003-tól a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2011-től emeritus professzora. 1993 és 2011 között az Europa Nostra (Hága) tanácstagja. Az Europa Nostra műemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó páneurópai szervezet. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, az ICOMOS (Párizs) tiszteletbeli tagja. Az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye.
A Széchenyi István Egyetem 2015-ös naptárát Győr jellegzetes és ismert épületeiről készített grafikái díszítik, s a Széchenyi Alumni Magazin is folyamatosan közreadta rajzait. A magazin felkérése alapján az elmúlt időszakban is dolgozott a neves városépítész, Valló István műegyetemi professzor, Győr egykori polgármester-helyettesének életművét bemutató tanulmányon.
Széleskörű és alapos szakmai felkészültsége, közvetlensége és segítőkészsége mindig az értéket kereső tenni akarással együtt jelent meg. Dr. Winkler Gábor emlékét, szellemiségét alkotásai, könyvei, tanulmányai, kollégái, hallgatói őrzik, viszik tovább.
Emlékét megőrizzük!
Nyugodjon békében.
Széchenyi István Egyetem
Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/meghalt_winkler_gabor_gyori_epitesz/2430463/
„Legyen világosság, fejekben és szívekben egyaránt – akár ez is lehetne a mottója annak a hitre hívó és hitben erősítő költészetnek, amellyel Füle Lajos költő megajándékoz minket, rá jellemző szelídséggel, de a bizonyosság erejével is" – mondta az elmúlt hétvégén Vásárosnamény polgármestere a kilencvenéves költő tiszteletére adott versszínházi előadás előtt. Füle Lajos nem sokkal ezután, április 19-én vasárnap tért meg Teremtőjéhez.
Mérnöki pályája
Füle Lajos 1925-ben, Cegléden született. Középiskolai tanulmányai befejeztével a budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. 1950-től a fővárosi Városépítési Tervező Intézet szakmérnöke. Városrendezéssel foglalkozó szakemberként kezdte járni az országot, sikeres tervpályázatai alapján több új városrész rendezési tervének elkészítésére kapott megbízást. Eleinte Budapesten, majd Szegeden dolgozott. Mérnöki munkájáért többször részesült elismerésben: Szegedi művészeti díjjal, Alpár Ignác- és Hild János-emlékéremmel, valamint Ybl-díjjal is kitüntették.
Kovács Péter DLA szakmai munkásságát 2015. márciusában Ybl Miklós-díjjal ismerték el.
A kitüntetettel Radics Beatrix, a HBM ÉK titkára készített interjút.
Mi vonzotta, irányította az építész pálya felé, milyen indíttatásból választotta ezt a szakmát?
Fiatal koromban apám a következő bölcsességgel próbált valamilyen pálya felé orientálni: „Az emberek mindig megéheznek, mindig lesznek betegek és mindig fognak építkezni. Ezek köré szakmák csoportosíthatók.” A legutolsó volt szimpatikus. Nem született építész vagyok, ebben nem is hiszek, hosszú út telt el odáig, hogy érezzem a tudást a gondolataim mögött.
Mit kedvel legjobban a munkájában?
A processzus, az alapforma születésének fázisát, azaz az első skicceket, modelleket. Az oktatásban és az életben is azt a várakozást, amikor kialakul egy koncepció.
Milyen tervei vannak a közeljövőre nézve?
Jó lenne a debreceni Intermodális Központ tervezését befejezni. A munka nagysága miatt egy idő után sokkal több a szervező, kevesebb az alkotó tevékenység, azaz pont az hiányzik belőle, amit az előző kérdésre válaszolva szeretek.
Mit jelent Önnek ez a díj?
Egyrészt megtiszteltetést, másrészt egy korszak végét, de azt is jelenti, hogy öregszem.
Van-e olyan épület, amit tökéletes alkotásnak gondol?
Igen, Alvaro Siza egy viszonylag kevésbé ismert épülete, a Camilo Castelo Branco múzeum.
Ebben az épületben minden a helyén van. Nincs túlépítészkedve, mégis átsüt rajta a mesterségbeli tudás.
Milyen tanácsot adna életpályamodellként a fiataloknak?
Ez személyre szabott kérdés. Ha csak az építészetre vetítem röviden azt, hogy, jó, szép és új házakat építsenek. Ehhez türelem kell, ami nekem sem volt meg sokszor. Rá kell jönni, hogy a kevesebb több. Nem kell mindent azonnal kimondani.
Hogyan képzeli el Debrecent tizenöt-húsz év múlva?
Ha pontosítani lehet, inkább arra válaszolnék, milyennek szeretném elképzelni. Mondjuk egy olyan saját arcú városnak, mint Bécs mellett Graz, ahol a tudomány és a kultúra, ebből származtatva az építészeti kultúra már nem függ a fővárosi minőségtől, és nem is alárendeltje annak.
Kik voltak azok a pályatársak, kollégák, akiknek a szemlélete szakmailag, emberileg hatással volt önre?
1982-ben, amikor az egyetemet elvégeztem, a Kelettervnél kezdtem dolgozni. Talán még az utolsó pillanatban átláttam, hogy egy nagy tervezőiroda generációkon keresztül milyen szellemi erőket halmoz fel. Mikolás Tibor, Borúzs Bernát, Lengyel István jutnak erről a korszakról eszembe. A mesteriskolán ez a kör más irányba szélesedett. Janáky, Reimholz mellett nagy szeretettel gondolok Dobó Jánosra, akkori mesteremre. Meg kell említeni még az Ausztriában töltött éveket, ahol Gerhard Hinterwirth építész irodájában fejeztem be a tanulóéveket. Az osztrák építészek közül Heinz Tesar volt rám legnagyobb hatással, akinek nem csak az épületeit, hanem az azokat generáló gondolatait is igyekeztem megérteni, amihez később személyes ismerettség is hozzásegített. Közvetlen környezetünkben viszont Bán Ferenc, aki nem csak szakmailag, hanem emberileg is nagy hatással volt rám. De nem csak rám, talán egyszer megfejti valaki, hogy kisugárzása Debrecen és a tágabb értelemben vett régió építészetére milyen hatást gyakorolt.
Tisztelt Kollégák!
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy dr. Örsi Károly a magyar kertépítészet és műemlékvédelem kimagasló személyisége, a hazai történeti kertvédelem megalapítója és megszervezője 2015. március 29-én életének 78. évében elhunyt. Emlékét és szakmai hagyatékát kegyelettel megőrizzük.
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága