Kedves Kollégák!
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték, hogy Domonkos Jenő okleveles építészmérnök életének 93. esztendejében békében eltávozott. Hamvait szűk családi körben a komáromi temetőben 2022. november 11-én helyeztük örök nyugalomra.
1930. július 19-én született a Fejér megyei Vértesdobozon (ma Alcsútdoboz). Édesapja községi jegyzőként, édesanyja háztartásbeliként nevelte fel vele együtt öt fiúgyermekét.
1953 - 1990 -ig a Középülettervező Vállalatnál dolgozott építész tervezői, majd műteremvezetői beosztásban. Ezen időszak alatt a vállalati munkán felül számos országos tervpályázaton vett részt, melyek közül 38 pályaműve nyert:
Építész munkásságát 1969 - ben az év legjobb épülete címmel Nívódíjjal, 1984-ben Pro Architectura díjjal, valamint a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerte el a szakma.
Részlet a gyászbeszédből:
„Akik maguk építik meg az otthonukat, többnyire bátor emberek, és érdeklődnek az élet iránt. Elgondolkodnak rajta, mit jelent egy házban élni. Nem csupán vesznek egy árut, és működtetik” – mondta korunk egy kiváló építésze, Tom Kundig. Természetesen önmagáról, illetve kollégáiról, az építészekről beszélt. Azokról, akik éppenséggel nemcsak maguknak, hanem másoknak is otthont építenek. Akik mások helyett is elgondolkodnak rajta, hogy mit jelent egy házban élni. És éppen így, ezen a sajátos módon érdeklődnek embertársaik iránt.
… Memoárjában ő maga is a hivatásáról ír a legtöbbet, és még ha nem arról ír, akkor is egy építész szemével néz vissza életére… Az építész az, aki a gyermekkori játszótér helyén már élete főművét látja: „Az Erzsébet ligeti kubikgödrös területre jártunk bóklászni, korcsolyázni, a bokros, zsombékos tágas nagy jégmezőre. … … … Később ezen a területen épült az új kórház, - akkor még nem sejtettem, hogy későbbi nagy munkám helyszínén játszottunk, szórakoztunk.”
… És az építész szól akkor is, amikor felvillan egy gyerekkori emléke, mely talán művészi elhivatottságának eredetére világít rá: „Akkortájt kezdték építeni a Szent Imre templomot. Szelestey plébános úr volt a kezdeményező. A tervező Körmendi építész úr volt. Ő építette a komáromi modern templomot is. A hatalmas freskókat Szőnyi István festőművész készítette. Naponta odajártam bámulni a munkáját. Csak ketten voltunk a hatalmas templomban: ő az állványon, én a padlón. Négyzetméterenként hordta fel a sima vakolatot, s oda nedvesen festette a képet. A freskó nedves vakolatra készül, ebbe jól beszívódik a festék, és nagyon tartós lesz.”
Valahogy így kezdődhetett érdeklődése a művészet, különösen az építészet iránt. Lehet, hogy minden másképp alakult volna, ha a család jobb módban él. De Édesapám nem kapott és nem is várt zsebpénzt a szüleitől, úgyhogy nem tudott az osztálytársaival tartani, ha azok moziba, színházba mentek. A Szent Imre templom építkezését és kifestését azonban ingyen is megnézhette. A család szegénysége azonban abban is megakadályozta, hogy érettségi után egyetemre jelentkezzék: helyette az Építőipari Technikum esti tagozatára iratkozott be. Emellett ugyanis munkát tudott vállalni: a Győri Tervező Irodában helyezkedett el előbb rajzolóként, majd később technikusként. A napi munka után este 9-ig a technikumban tanult. Így készült a hivatására három évig.
… Ezt a kimerítő, kettős életet folytatta Budapesten, amikor a saját költségén mégiscsak egyetemre ment: nappal a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, délután a Műegyetemen tanult. Ekkor már kitűnt tehetségével: egyetemi rajzai, tervei, modelljei az egyetem folyosóin álló vitrinekbe kerültek, a munkahelyén pedig egyre többre értékelték. Kollégáival a szíriai Raqqa kórházát tervezte reggeltől estig, hétvégén is. Aztán a szentendrei és a visegrádi turistaszállót, a keszthelyi meteorológiai állomást stb. Tervezőirodai munkái mellett tervpályázatokon is elindult, és egy családiház-pályázaton a második helyen végzett. Ez volt az első önálló sikere. Később még 37 pályaműve nyert díjat.
… A ’80-as évek közepén Regőczi atya felkérte Édesapámat, hogy tervezzen a fakápolna helyére egy kőkápolnát. A templomépítés nem tartozott a kommunista rezsim kedvenc beruházásai közé, ezért sokat nyomott a latban, hogy Édesapám is a fővárosi tervzsűri tagja volt akkoriban. Így tudta elérni, hogy a kápolna építési engedélyt kapjon.
Mivel a hely szűkös volt, a szentély helye pedig fix, nagy műgonddal kellett megterveznie mindent a legapróbb részletekig. Mi több, a megbízója igényeire is gondolt. A toronyba pihenőszobát tervezett, ahol Regőczi atya meg tudott szállni egy-egy éjszakára, ha feljött a városból a kápolnába misézni. Ebbe a hálószobába betervezett egy periszkópot, melyen keresztül az atya láthatta az oltárt, ha imádkozott. Ez a periszkóp még ma is megvan, ha hátranézünk, láthatjuk is.
Tom Kundig szavaival kezdtem, miszerint akik maguk építik meg az otthonukat, többnyire bátor emberek, és érdeklődnek az élet iránt. Itt az ideje, hogy átfogalmazzam e szavakat Édesapám emlékének megfelelően: akik maguk építik meg a templomukat, istenfélő emberek, és érdeklődnek az örök élet iránt.
2022. november 11.
Domonkos Ádám
Okl.építészmérnök
Jelentősebb megépült munkái:
2022. november 4-én, életének 98. életévében elhunyt Batár Attila építész, a Széchenyi Akadémia tiszteletbeli tagja.
Batár Attila építész, építészeti szakíró 1925-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Kollégiumban kezdte és a budapesti Királyi Katolikus Egyetemi Gimnáziumban fejezte be. Érettségi után tagja lett a Pikler Gyula és Sós Aladár vezette magyarországi georgista körnek. 1944-ben tevékenyen részt vett az illegális antifasiszta ellenállásban. A második világháború után az ELTE Bölcsészettudományi Karára, szociológia és történelem szakra iratkozott be, Hajnal István tanítványa volt. Diplomáját 1953-ban történelemből nyerte el. Az egyetemen három éven át – a pártból való kizárásáig – tanársegédként tanított. Az ezt követő három évben marósként dolgozott a Ganz-MÁVAG-ban, 1956 októberéig. Aktív résztvevője volt a forradalmi megmozdulásoknak és az Értelmiségi Forradalmi Bizottságnak. 1957-ben letartóztatták, fél évre börtönbe került A bölcsészpálya kényszerű elhagyása után elvégezte a budapesti Műegyetem építészmérnöki szakát. Diplomáját 1963-ban kapta kézhez. Gyakorlati tapasztalatait elsősorban a Középülettervező Intézetben szerezte meg, ahol mestere Jánossy György volt.
1968-ban elhagyta az országot és Párizsban dolgozott építészként Jacques Fernier irodájában. 1970-ben az Egyesült Államokba költözött, Los Angelesben (Gruen Associates), San Franciscóban (Sandy and Babock), majd New York-ban (D.P.A.) dolgozott építészként, illetve irodavezetőként. Tervezési engedélyét 1980-ban kapta meg, ami lehetővé tette, hogy építészeti irodák vezetője legyen. Külföldön tervezési tevékenysége elsősorban lakóépületekre koncentrálódott, a magánházaktól kezdve a középmagas lakóházakig. Emellett középületek tervezésében is részt vett.
1990-ben nyugdíjba vonulása után Párizsba költözött, ahol haláláig élt. Hosszú, szerteágazó, megvalósult munkákban gazdag franciaországi és amerikai egyesült államokbeli tervezői, tervezőiroda-vezetői gyakorlatban felhalmozott tudásanyag birtokában fordult az alkatának legjobban megfelelő építészetelméleti, közírói munkásság felé. Attila nézőpontja, kérdésfelvetéseinek sokasága és újszerűsége lényegesen befolyásolta a magyarországi építészeti írások tematikáját.
Az elmúlt több mint 30 év alatt építészeti és urbanisztikai témájú könyveket írt és publikált, amelyek magyar, francia, angol, és német nyelven jelentek meg. Évtizedeken át a le carré bleu, egy negyedévenként megjelenő nemzetközi építészeti folyóirat munkatársa. Témái felölelik az urbanisztika (mobilitás) és az építészetelmélet (a történelem szerepe az építészetben, és a pszichológia és az épület kapcsolata) néhány kérdését.
2015-ben Molnár Farkas-díjat kapott. 2016-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagjának választotta. 2020-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége Magyar Építőművészetért Éremmel tüntette ki.
Főbb művei:
Lucien Hervé, Héttorony Könyvkiadó, Budapest, 1992
Die Geschichte als Architekt, Mölker Verlag, Wien, 1999
Városaink az ezredfordulón, Új Világ Kiadó, Budapest, 2000
A történelem mint tervező, N&n, Budapest, 2001
Lucien Hervé, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2002
A sokrétű Víziváros, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2002
A láthatatlan építészet, Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2005
Du Son, du Bruit et du Silence, le carré bleu, Nápoly, 2007
Az emberi tér, TERC, Budapest, 2010
Otthon, másutt, FUGA, Budapest, 2019
Párizsi térportrék, FUGA – TERC, 2020
Invisible Architecture, Le Carré Bleu, La Collection No. 12., 2022: http://www.lecarrebleu.it/la-collection-n-12/
Invisible Architecture, HTSART Nyomda és Kiadó, 2022
RÉS, Magyar Televízió, 1995 – Batár Attila
https://www.youtube.com/watch?v=rPrtLvMHixQ
Interjú Batár Attila építésszel, 2019, FUGA
https://www.youtube.com/watch?v=zNjjPaBdMm0
Batár Attila: Párizsi térportrék, könyvbemutató, FUGA, 2020.09.19.
https://www.youtube.com/watch?v=TYoLhOPMRXA
Megrendülten kísértük utolsó útjára. Haláláig aktívan dolgozó építész és a Zala megyei Építész Kamara elnöke volt, 72 évesen súlyos betegséggel küzdve hagyott el bennünket.
Nagykanizsán született, fiatalkori diákéveit követően az egyetemi tanulmányait 1979-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán fejezte be, majd visszatérve Zalaegerszegen az AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Vállalatnál kezdte meg munkáját. 1983-tól és 1989-től összesen 5 évet töltött Angliában élő testvérei londoni tervező irodájában, majd közben és aztán véglegesen visszatérve a Zala Megyei Tervező Vállalatnál folytatta munkáját. 1998-tól az egykori ZALATERV-ben dolgozó kollégákkal, barátaival megalapított Domoplan Építész Kft. munkatársa, ügyvezetője lett, mely szakmai közösség a haláláig a munkahelyét jelentette.
Munkatársaival számos épület terveit készítette. Építőmérnöki diplomája ellenére az építészetet tartotta hivatásának, építész tervezőként dolgozott, és vált e szakterület vezető tervezőjévé. Lakó és középületek mellett elsősorban szállodák és ipari épületek tervezésében számottevő a munkássága. Készítette ezen épületek terveit kifogástalan mérnöki tudással és érzékeny építészeti gondolkodással. Említeni szükséges a sok-sok épület tervei közül a Zalakarosi Men-Dan Termálhotelt, a Belenus Termálhotelt, a Zalaszentgróti Coca-Cola telephelyet, a Zalaco üzemcsarnokot és a hévízi társasházakat. Utolsó munkái az egerszegi Korona Szálló és az olai Jézus Szíve Templom felújítási tervei voltak. Tervezői munkássága mellett fontos szerepe volt csapatának egyben tartásában. Türelmesen, nagy figyelemmel és empátiával viszonyult kollégái problémái felé, munkatársaival összefogva kereste meg a vállalkozás működésének feltételeit, biztosította e szakmában a fennmaradáshoz elengedhetetlenül szükséges megbízhatóságot.
2017-től tervezői munkája mellett a Zala Megyei Építész kamara elnöke, mely tisztségben 2021-ben újraválasztották. Elvállalta e fontos megbízatást, mi, az elnökség tagjai, barátai bíztattuk, ígértük, hogy a munkájában segítjük, azt vele közösen csináljuk, de így is a feladatok jelentős része rá hárult. A feladatok zömét neki kellett megoldani, neki kellett odaállni minden esetben, ha a kamarát megszólították. Okos kompromisszumok megteremtésével rendezte a szervezet korábbi időszakának fennmaradt problémáit, elnöksége időszakában stabilizálta a szervezet működési feltételei. Személyesen tartotta a kapcsolatot az országos kamarai vezetés tagjaival, a szomszédos megyék szervezetével. Működtette a kamara szervezetét, hivatalát.
Nehéz tisztet vállalt. A megyei építész társadalom passzivitása, mint a társadalmunk legtöbb közösségére jellemző magatartás szinte leküzdhetetlen akadályt jelentett munkájában. A szakma autonóm tagjait nagy feladat szervezett egységgé formálni, így az Ő közösségépítő és szakmai kezdeményezései sajnos csak ritkán tudtak megvalósulni. Kitartóan küzdött és próbált bennünket is tettekre sarkallni, próbálta a következő generációt bevonni a szakmai közéletbe. Türelmes, racionális és szelíd ember volt, kompromisszumokat keresve fenntartotta a szervezet működését minden energiájával. Tette, amit lehetett ebben a rohanó világban.
A sors kegyetlen. Néhány éve ő búcsúztatta a kamara korábbi elnökét, Kocsárdi Istvánt, tavasszal temettük el nagykanizsai kollégáját, a kamara elnökségi tagját, Sónicz Istvánt és most az Ő ravatala mellett állunk. Két éve súlyos betegséggel küzdött, erős volt, felállt belőle, de ez év nyarán az ismét ledöntötte. Most már véglegesen. Hiányozni fogsz Feri, visszük tovább, amit te kitartón tettél és amiben hittél.
Búcsúzunk tőled, kollégáid, barátaid.
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy szeretve tisztelt elnökünk, Trajer Ferenc a Zala Megyei Építész Kamara Elnöke 2022. október 05-én türelemmel viselt, hosszan tartó betegségben elhunyt.
Zala Megyei Építész Kamara Elnöksége és Titkársága
Tisztelt Magyar Építész Kamara!
Mély fájdalommal értesítem Önöket, hogy szeretett unokatestvérem Török Péter Ybl-díjas tájépítész, a Kamara tagja hosszan tartó betegség után augusztus 04-én elhunyt.
Temetése 2022. szeptember 2-án pénteken 15 órakor lesz a Szent István Bazilikában.
Tisztelettel:
Baky László
1958- 2022
1978 - 1981 Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola – Debrecen Építészmérnök
1989. 09 - folyamatos Felelős Műszaki vezető
1994. 05 – folyamatos Építész vezető tervező
2006. 03. – folyamatos Eger – Építészeti Műszaki Tervtanács tagja
2009. 04. – folyamatos Fiatal építész hallgatók gyakorlati képzésében tevékenykedett a BMGE akkreditált tagjaként
1981 – 1991-ig a Szentmártonkátai Egyesült MG-Tsz. főágazatvezetője volt:
1992-től Egerben és a térségben tevékenykedett magántervezőként napjainkig.
1994-től családi vállalkozásként létrehozta az F & L Építészeti-Tervező és Kivitelező Kft-t, ami a mai napig működik:
Tervpályázaton való részvétel
Autodidakta módon kis-vízerőművek, egyéb megújuló energiát termelő technológiák tanulmányozásával foglalkozott.
Folyamatosan tanulmányozta az új, fenntartható, korszerű épületszerkezeteket, anyagokat, megoldásokat.
Elhunyt Hegedűs Benedek okleveles építészmérnök
Megrendüléssel tudatjuk mindazokkal akik ismerték, hogy Hegedűs Benedek okleveles építészmérnök, a BUVÁTI egykori igazgatója, hivatásában - majd nyugdíjas évei alatt családja körében - töltött gazdag élet után életének 92. évében békében eltávozott.
Kéry Zoltán építészmérnök, hosszú betegség után, életének 94. évében, 2022. május 7.-én elhunyt.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1956-ban.
Életének legtermékenyebb szakaszát a Középülettervező Vállalat (ma KÖZTI Zrt.) tervezőjeként élte meg. 1977-ig a műemléki műterem vezetője volt. Rész vett a Budavári Palota műemléki helyreállításában, az északi épületszárny rekonstrukciójának tervezőjeként. A magyarországi létesítmények mellett legkedvesebb munkájának a Római Magyar Akadémia műemléki rekonstrukcióját tartotta. A Rómában töltött idő egy életre meghatározta az olasz zene, kultúra iránt érzett rajongását.
1977-89 között, nyugdíjazásáig, a Magyar Honvédség Építési Tervező Intézetének építész főmérnöke, tervezője volt.
Mindenben tehetséges volt, amihez csak hozzáfogott. Kitűnően rajzolt, festett, faragott.
A hivatalos munkaidőn túl, a „maszek” világban is nagyon sokat dolgozott. Az estéken, éjszakákon át, hétvégéken végzett magántervezői tevékenysége eredményeként számtalan család otthonának megteremtéséhez járult hozzá.
Nyugdíjas éveiben a közélet felé fordult. 1994-98 között önkormányzati képviselőként, valamint a Városfejlesztési Bizottság alelnökeként segítette szűkebb hazája, Budafok fejlődését. 1998-tól az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának tagja volt.
Hosszú, tartalmas élete végén súlyos betegséggel küzdött, melyben családja végig segítette. Soha nem vesztette el bizakodó hitét. Utolsó óráit is szerettei között tölthette, fájdalmak és félelem nélkül adta vissza lelkét a Teremtőnek.
Kéry Zoltánt június 17-én 11.00 órakor helyezik örök nyugalomra a Budafoki temetőben.
Nyugodjék békében!
Szomorúan tudatjuk, hogy Tahi-Tóth Ilona, Forster Gyula díjas okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi okleveles szakmérnök, a Műemléki Tagozat vezetőségi tagja elhunyt.
Temetése 2022. június 8-án 10 óra 45-kor rákoskeresztúri Új Köztemetőben.
Az engesztelő szentmise június 9-én 15.30-kor lesz a piarista kápolnában (Piarista köz 1.)
Letölthető tartalom: