A MÉK Elnökségének döntése alapján 2019. december 2-án, hétfőn kerül megrendezésre a MÉK soron következő Küldöttgyűlése a Kopaszi-gát, Öbölház rendezvénytermében.
A javaslatok a területi kamarákkal előzetesen az október 2-3-i és 28-i Területi Elnökök Testületének ülésein megtárgyalásra kerültek.
Az anyagok az alábbi tematikus felsorolásban a linkekre kattintva érhetőek el:
A küldöttgyűlésre előterjesztett új szabályzat tervezet, módosító javaslat, költségvetési terv, vagy egyéb határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező, indokolt – írásbeli beadványt, azaz csatlakozó módosító javaslatot a MÉK Alapszabály 3.3.13. b) pontja értelmében 2019. november 12-ig nyújtható be.
A Küldöttgyűlésre vonatkozó összes határidő itt megtalálható:
https://mek.hu/index.php?link=MEK_Kuldottgyules___20191202
Budapest, 2019. november 4.
Tisztelt Kolléganő, Tisztelt Kolléga!
A Magyar Építész Kamara Felügyelő Bizottságából Kampis Miklós, továbbá az Etikai-fegyelmi Bizottságból Somogyi Judit lemondott tisztségéről.
A Kamara soron következő tisztújítása 2021-ben esedékes, ezért a választási ciklus végégig a megüresedett helyekre keressük a megfelelő jelöltek személyét.
A MÉK Elnökségének döntése értelmében a következő küldöttgyűlés időpontja 2019. december 2-a. A jelöltállításra vonatkozó határidőket és további információkat az alábbi táblázat tartalmazza.
ESEMÉNY |
HATÁRIDŐ |
Felhívás közzététele |
2019. szeptember 7., szombat |
Jelöltállítása határideje |
2019. október 23., szerda |
Jelöltlista véglegesítése |
2019. november 07., csütörtök |
Küldöttgyűlés |
2019. december 2., hétfő |
Kérem, amennyiben van a tisztség betöltésére alkalmas jelölt személyére javaslata, írásban postai úton (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) vagy e-mailen (jelolobizottsag@mek.hu) jelezze a MÉK Országos választási jelölőbizottságának címezve!
Köszönettel:
Bálint Imre DLA
a MÉK Országos választási jelölőbizottság elnöke
A Magyar Építész Kamara hosszútávú céljának tekinti, hogy tagjainak a szakmagyakorlási helyzetét, társadalomban elfoglalt szerepét erősítse. Az építész szerepe – s itt most különösen a családok otthonteremtésére fókuszálva – nem érhet véget a tervezés alapvető, de nem teljes folyamatával.
A megrendelőink adott forrás és idő keretekre szabott, jó műszaki színvonalú, identitásukat erősítő, épületet igényelnek, melynek létrehozásában a tervezési program kidolgozásától a kulcsátadásig az építésznek szerepe van – mint ahogy a Lajtán túl ma is ez a gyakorlat. Ez, a mérnöki felelősséggel végzett szakmagyakorlás ad lehetőséget arra, hogy tudásunkkal az építtetők szolgálatára legyünk, hogy szaktudásunk felelősségteljesen jelenjen meg a családok otthonaiban. Ezzel a szemlélettel dolgoztunk azon, hogy a tervezői művezetés, mint műszaki segítség jelen legyen az építkezéseken, hogy a tervek – szolgáltatás – minősége a szakmai szabályok és gyakorlat szerint alakuljon, s azokat a folyamatos társadalmi, szakmai kontrollal naprakészen tartsuk. Az e-naplón keresztül – is – figyelemmel kísérhettük az építkezéseket, s a kötelező felelősségbiztosítás – bár terhet jelent – megbízhatóságunkat, társadalmi szerepünket erősítette.
Megértve a jogalkotó szándékát: a legfontosabb a családok segítése, a társadalom alapelemeinek erősítése. A Magyar Építész Kamara a lakhatás tekintetében éppen ezt kívánja az építész teljes folyamatot segítő szerepbe helyezésével erősíteni, melyhez gyakorlati útmutatókkal, szolgáltatásokkal kíván hozzájárulni. Nem kívánunk jogszabályokkal, szabályzatokkal piacot szerezni tagjainknak, de kiegyensúlyozott társadalmi betagozódásban tartjuk munkánkat hatékonynak.
A 244/2019 (X.22.) Kormányrendelet számos pontja,
a korábban vázolt, a kormányzattal közösen kialakított társadalmi célunkkal ellentétes, azt kétségessé teszi.
Javasoljuk, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatban jöjjön létre egy szakmai, társadalmi informatív fórum, mely rendszeres tapasztalatcserékkel, az abból levonható összegzésekkel tudjon a jogalkotó segítségére lenni, rövid és hosszútávú stratégiákat javasolni. Meggyőződésünk, hogy az építés területén dolgozók információ cseréjével, esetek tanulmányozásával, statisztikák birtokában célszerű összehangolni a családok otthonteremtés terheinek, a műszaki biztonság, a nemzeti vagyon minőségének, az egyes szereplők jogkörének, felelősségének és tevékenységi körének összehangolását.
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy megértve a családi otthonteremtés társadalmi, szociális fontosságát, prioritását, a Magyar Építész Kamara partnere, segítője kíván lenni a folyamatnak azzal, hogy tagjainak szolgáltatása a lehető leghasznosabban tagozódjék az otthonteremtés folyamatába.
A 244/2019 (X.22.) Kormányrendelet - a Magyar Építész Kamarával történt előzetes egyeztetés nélkül - módosította többek között a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) Kormányrendeletet, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Kormányrendeletet.
A Magyar Építész Kamarának a módosítási szándékról nem volt előzetesen tudomása, így szakmai észrevételeit csak utólagosan tudja megtenni:
1. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet azzal, hogy eltörlésre került a magánszemély építtető saját lakhatási célra épített lakóépület esetén az építési napló vezetési kötelezettség. Az építési napló az építési folyamat egyetlen hiteles dokumentuma. Vitás esetekben, bírósági eljárásban csak az építési napló bír bizonyító erővel. Használata az építési folyamatban részvevő összes szereplőnek, az építtetőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek alapvető érdeke. Elhagyása esetén nincs lehetőség rögzíteni a kivitelezői kérdéseket, a tervezői, műszaki ellenőri észrevételeket, építtetői döntéseket. Ez ellenőrizhetetlenné és követhetetlenné teszi a kivitelezési folyamatot, visszaélésre adva lehetőséget, kiszolgáltatott helyzetbe hozva az építtetőt.
2. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői művezetés eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A tervező szerepe nem érhet véget az elkészített tervek átadásával, - különösen egy "kalákában épített" lakóépület esetében. A tervezői-mérnöki felelősség tudat megköveteli a "laikus" építtetőnek műszaki segítséget nyújtani a megvalósítás folyamatában is. A kivitelezés műszaki, minőségi tervezői figyelemmel kísérése elengedhetetlen a tervezői felelősségvállaláshoz.
3. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői felelősségbiztosítás eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A kormányrendelet módosításával a tervező felelőssége nem változott, viszont belelátása a kivitelezési folyamatban megnehezült, a tapasztalt műszaki és minőségi hiányosságok rögzítésére a lehetősége megszűnt. Ennek ellenére a tervező a továbbiakban is változatlanul felel terveiért úgy, hogy az esetleges hibák korrigálására megvalósítás során már nincs lehetősége. A tervezői felelősségbiztosítás megléte nemcsak a tervező, hanem az építtető érdeke is, hiszen az építtető kára nagyobb eséllyel térül meg felelősségbiztosítás esetén, mert nincs kiszolgáltatva a tervező fizetési hajlandóságának, fizető képességének.
4. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet, hogy a bejelentett tervtől való eltérő kivitelezést előzetesen sehol nem kell jelezni, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. Így az ÉTDR rendszerbe, a bejelentéshez feltöltött bejelentési dokumentációtól az épített épület nagyon jelentősen eltérhet, akár méretben, beépítési paraméterekben, településképi megjelenésben. Ha az adott épület - adottságaiból eredően - nem kivitelezési terv kötelezett, még az építési helyszínen sem kell aktuális tervnek lennie. A bejelentéstől történő ellenőrizetlen, szakszerűtlen eltérés megnövelheti a részleges és teljes visszabontások számát, legkésőbb a megvalósult állapot dokumentálásakor.
5. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmi követelményeinek jelentős egyszerűsítésével, csökkentésével. Pontosan egy kisebb lakóépület építése esetén lenne szükség részletesebb műszaki tartalmú tervekre, ahol a megvalósításban kevesebb szakember (nincs lebonyolító, műszaki ellenőr, tervezői művezető) működik közre, vagy akár az épület "kalákában" épül. A rendeletben megfogalmazott terv műszaki tartalom nem elégséges és nem is alkalmas a tervezett épület műszakilag helyes és/vagy gazdaságos megvalósításához. Ez minőségi hibákhoz, korai elhasználódáshoz, a szükségesnél lényegesen több javításhoz vezethet olyan épületeknél, amik akár állami támogatásból épültek. A Magyar Építész Kamara a továbbiakban is csak azt tartja szakmailag elfogadhatónak, hogy a bejelentési tervdokumentáció szükséges műszaki tartalma kamarai szabályzatba foglaltan legyen meghatározva.
6. A Magyar Építész Kamara kifogásolja, hogy a tudta nélkül módosított kormányrendelet a megjelenését követően azonnal hatályba lépett, így nem volt lehetősége a jogszabály kellő kiértékelésére és a tagjainak a felkészítésére. Ezek az intézkedések nem segítik elő az építész és mérnök tervezőktől jogosan elvárható pontos, szakmailag és minőségileg magas szintű szakmagyakorlást.
A közeljövőben a Magyar Építész Kamara tájékoztató útmutatót tesz közzé honlapján tagjai részére, mely tartalmazza javaslatait, hogy az egyszerű bejelentési eljárás során miként biztosítható az építészetileg és műszakilag szakszerű szakmagyakorlás a megváltozott jogi helyzetben.
Budapest, 2019. október 30.
a Magyar Építész Kamara elnöksége
A Magyar Építész Kamara megalakulása óta konstruktív partnere a jogalkotónak.
Teszi ezt annak érdekében, hogy a jogszabályokba beépüljenek a szakma tapasztalatai, hogy a jogszabályok alkalmasak legyenek az épített környezet fenntartására, fejlesztésére, hogy megfeleljenek az építésben résztvevő valamennyi szereplő igényeinek, biztosítva ezáltal, hogy vállalható, értékes építészeti örökséget hagyjunk az utókorra.
A korábbi sikeres közös munkát követően az együttműködés az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 244/2019. (X.22.) Kormányrendelet esetében elmaradt, a Magyar Építész Kamara véleményét nem kérték ki, holott a rendelet olyan súlyú módosításokat tartalmaz, amely mindenképpen megkívánta volna az érintett szakmai szervezetekkel történő egyeztetést.
Jelen módosítás azonnali hatályba léptetése felkészületlenül érte az építési beruházások minden résztvevőjét, köztük a tervezőket is, így a Magyar Építész Kamara kénytelen egy már érvényben lévő jogszabály mellett felkészíteni a tagjait annak alkalmazására.
Úgy véljük, hogy csak azok a jogszabályok állják ki az idők, a szakma és a társadalom próbáját, amelyek megfelelő konszenzussal, az érintettek megkérdezésével, a vélemények figyelembevételével születnek!
Ennek érdekében ismételten felajánljuk együttműködésünket, bízva abban, hogy a szakmai szervezetek jobbító szándékú véleményének kikérése, és annak beépítése a jogszabályokba, segítségére szolgálhat a jogalkotónak abban, hogy munkájával megfeleljen a szakma és a társadalom vele szemben támasztott igényeinek!
Budapest, 2019. október 27.
a Magyar Építész Kamara elnöksége
Tisztelt Kamarai Tagok!
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása – több más jogszabály módosítással együtt – 2019. október 24-én lépett hatályba.
A Miniszterelnökség a tervezett módosítással kapcsolatban előzetesen nem kereste meg a Kamarát, véleményünket a tervezett módosításokkal kapcsolatban sem a közigazgatási egyeztetést megelőzően, sem a közigazgatási egyeztetés során – amennyiben volt ilyen – nem kérték ki.
A Magyar Építész Kamara elnöksége október 25-én pénteken, az elnökségi ülésen közleményt fogalmaz meg, amelyet az október 28-i hétfői Területi Elnökök Testületének ülésén egyeztet és tesz közzé.
A hatályba lépett előírásokkal kapcsolatos tájékoztató anyagot a honlapon szintén közzé teszünk.
A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet október 24-től hatályos változata innen érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=195876.373498
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozat tisztújítása
Választás eredménye
Elnök: O. Ecker Judit
Vezetőségi tagok (3 fő): Czakó Kálmán, Fülöp Krisztina, Kovács Zoltán.
Szakmai Minősítő Bizottsági tagok és póttagok ( 4+2 fő) :
Tagok: Csavarga Rózsa, Juhász István, Somogyi Pál, Szekér Ferenc.
Póttagok: Kéry Balázs és Szenes István
Bp. 2019. október 21.
MEGHÍVÓ
Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata 2019. november 8-án pénteken 15 órától Mőcsényi Mihály professzor úr születésének 100. évfordulóján - mellszobrának a Budai Campus arborétumában tartandó avatását követően – az Egyetem A5-ös termében szakmai konferenciával egybekötött taggyűlést tart, melyre minden tájépítészt, tájépítész tervezőt meghívunk.
A TERVEZETT PROGRAM
15.00 - 15.10 Köszöntő, rövid összefoglaló a MÉK Táj és Kertépítészeti Tagozata elmúlt évi tevékenységéről
Schuchmann Péter,okl. tájépítész mérnök, a Tagozat elnöke
15.10–15.35 A FŐKERT feladatairól, terveiről
Szabó József,okl. kertészmérnök, a FŐKERT Zrt vezérigazgatója
15.35 – 16.00 A budapesti ZIFFA (Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv) célkitűzései, eredményei, aktuális kérdései
Tatai Zsombor, okl. tájépítész mérnök a BFVT Kft vezető tervezője
16.00–16.25 Városliget parkrehabilitáció. A 2016-os tervpályázattól a megvalósult fejlesztésekig, és tovább..
Szloszjár György, okl. tájépítész mérnök a Garten Stúdió Kft vezető tervezője, ügyvezetője
16.25 - 16.50 A Podmaniczky tér megújítása
Pécsi Máté,okl. tájépítész mérnök, az Objekt Tájépítész Iroda Kft vezető tervezője, ügyvezetője
16.50 - 17.00 A „77 magyar tájépítész projekt” címmel megrendezésre kerülő
TÁJODÜSSZEIA 2020 kiállítás és program előkészítésének feladatai.
Bardóczi Sándor okl. tájépítész mérnök, a kiállítás kurátora
17.00- Beszélgetés a TOP. pályázatok zöldfelület-tervezési tapasztalatairól,
a tervezői vélemények megosztása. A programok: Zöld Város kialakítása,
Barnamezős területek rehabilitációja, Települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések
Lakatos Veronika okl.tájépítészmérnök, zöldfelületi szakértő
A szakmai napon való részvételért kamarai pont jár
A MÉK elnökségének 24/2019. (09.27.) sz. határozata alapján a következő Küldöttgyűlésre 2019. december 2-án, hétfőn kerül sor.
MÉK Titkárság
A küldöttgyűlésre vonatkozó határidők:
MEGHÍVÓ Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata 2019. november 8-án pénteken 15 órától Mőcsényi Mihály professzor úr születésének 100. évfordulóján - mellszobrának a Budai Campus arborétumában tartandó avatását követően – az Egyetem A5-ös termében szakmai konferenciával egybekötött taggyűlést tart, melyre minden tájépítészt, tájépítész tervezőt meghívunk.
A TERVEZETT PROGRAM
15.00 - 15.10 Köszöntő, rövid összefoglaló a MÉK Táj és Kertépítészeti Tagozata elmúlt évi tevékenységéről
Schuchmann Péter, okl. tájépítész mérnök, a Tagozat elnöke
15.10 – 15.35 A környezetvédelemért és zöldpolitikáért felelős biztosi feladatokról, tervekről.
Szabó József, okl. kertészmérnök, Budapest főpolgármesterének környezetvédelemért és zöldpolitikáért felelős biztosa, a FŐKERT Zrt vezérigazgatója
15.35 – 16.00 A budapesti ZIFFA (Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv) célkitűzései, eredményei, aktuális kérdései
Tatai Zsombor, okl. tájépítész mérnök a BFVT Kft vezető tervezője
16.00 – 16.25 Városliget parkrehabilitáció. A 2016-os tervpályázattól a megvalósult fejlesztésekig, és tovább
Szloszjár György, okl. tájépítész mérnök a Garten Stúdió Kft vezető tervezője, ügyvezetője
16.25 - 16.50 A Podmaniczky tér megújítása
Pécsi Máté, okl. tájépítész mérnök, az Objekt Tájépítész Iroda Kft vezető tervezője, ügyvezetője
16.50 - 17.00 A „77 magyar tájépítész projekt” címmel megrendezésre kerülő TÁJODÜSSZEIA 2020 kiállítás és program előkészítésének feladatai.
Bardóczi Sándor okl. tájépítész mérnök, a kiállítás kurátora
A szakmai napon való részvételért kamarai pont jár
Kapcsolodó programok:
Letölthető tartalom: