A jelenlegi tanulmány első próbálkozás a településképi arculati kézikönyv (kézikönyv vagy TAK) és a településképi rendelet (rendelet vagy TKR) összefüggésének, a kézikönyv és a rendelet viszonyának vizsgálatára, valamint a rendelet alkalmazhatóságának elemzésére. Nem mond ítéletet, nem ad konkrét javaslatokat, tükröt próbál tartani analitikus szemléletével. Az összefoglalót az esettanulmányok füzére követi a szerzők által elkészített változatlan formában.

A településkép védelméről szóló törvényt az Országgyűlés a 2016. június 13-i ülésén fogadta el. A törvény és az azt követő jogszabály-módosítások kötelezően előírják minden település számára a településkép védendő elemeinek feltárását és a településképi követelmények meghatározását a városok és a községek sajátos településképének védelme és alakítása érdekében. Ennek az önkormányzati kötelezettségnek az eljárási szabályai is megszületnek a „társadalom” bevonásától kezdve az elkészítés előírásain keresztül a széles körű tájékoztatás biztosításáig a településkép eredményes védelme és alakítása érdekében a tervezés és kivitelezés során. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben az önkormányzatok új, kötelező feladatához a kormány – költségvetési forrásból – anyagi, a helyettes államtitkárságunk segédanyagokat, képzést és szakmai támogatást biztosított. És most a teljesség igénye nélkül (ebben a témában a teljességet elérni szinte lehetetlen, a megközelítése is hosszú ideig tartó kutatómunka eredményeként jöhetne csak létre) tekintsünk át egy-két kiragadott példát az idáig tartó útról…

Online megtekinthető