Miközben nem kérdés, hogy az üveghomlokzatok kivitelezése során a betartandó műszaki paraméterek között maradunk, és anyagilag indokolható döntések születnek, néha ezek a döntések esztétikai vagy akár épületüzemeltetési kérdéseket is felvethetnek. Milyenek ma a magyarországi üveghomlokzati trendek az épületenergetika irányából nézve? Mit veszünk figyelembe, mit áldozunk fel és vajon minek az oltárán? Megfontolandó lehetőségek következnek az Guardian szakértői támogatásával.

Irodaházak, közintézmények, sőt akár lakóházak üveghomlokzataihoz is variációk széles skálája áll rendelkezésre az üvegipar innovációjának köszönhetően. „Kérdés: vajon megtalálható az egyensúly a technikailag időtálló megoldások és a beruházói-megrendelői érdekek között? Mik azok a néha apróságnak tűnő tényezők, amelyekkel megfizethető áron, jobb paraméterekkel rendelkező épületek jöhetnek létre? Például legyen megfelelő az üvegezés: hanggátló funkció és jobb napvédelem, mellyekkel harmóniába hozható a külső árnyékoló. Ezekkel a kiegészítésekkel együtt pedig már nem csak a gépészetet (klimatizálást) terhejük, így a kedvezőbb üzemeltetési költségek már rövidtávon anyagi előnyöket is kínálhatnak az épületek használóinak. Mi a Guardian-nél mindenképpen erre törekszünk.” – mondta Németh Árpád András, okleveles építőmérnök, a Guardian mérnök tanácsadója.

A tervezőasztalon általában az épületenergetikai, biztonsági, hanggátlási, nap- és fényvédelmi, valamint esztétikai kérdések alapos átgondolása után kerül meghatározásra a megfelelő minőségű és műszaki paraméterekkel rendelkező üvegfelépítés. A kivitelezés előkészítése során ugyanakkor óhatatlanul felmerülnek esztétikai és üzemeltetési költségek tekintetében konzekvenciákkal járó módosítási igények. Ezek gyakran indokoltak lehetnek, ám most tekintsük át, ha nyerünk a vámon és mit veszítünk a réven.

Üveg az épületfizika fényében

A normál üveghomlokzatok manapság 2 vagy 3 üveglappal készülnek, attól függően, hogy a szabályozásoknak milyen módon kíván a tervező megfelelni. Mivel az üvegen kívül a szerkezet többi része, a profilok, a csatlakozások általában nehezen tudnak javítani a műszaki megoldás hőszigetelő képességén, így az épületenergetikai előírásoknak gyakran csak 3 rétegű üveggel lehet megfelelni. Ennek előnyei és hátrányai is vannak.

A 3 rétegű, jobb hőszigetelést nyújtó szerkezet nagyobb súlyának előnye például a jobb hanggátlás, hátránya viszont a vastagabb szerkezetből adódó súly méretekre és a fogadószerkezetre gyakorolt hatása, illetve a mindenképpen kicsit alacsonyabb fényáteresztés, vagy éppen az edzett üveg alkalmazásának gyakoribb igénye. A kérdést tovább árnyalja a mai trendnek megfelelő, speciális méretek, pl. a hosszú, keskeny üvegfelületek 3 rétegű hőszigetelő üvegekkel való megvalósítása, ami sok esetben költségesebb szerkezetet eredményezhet.

Az egyes homlokzati elemek műszaki és anyagi vonzatait is megvizsgálva sokszor érdemes lehet megfontolni egy 2 rétegű szerkezet alkalmazását a teljes épület egészére vonatkozó követelmények betartása mellett.

Minden esetben célszerű a teljes épület energiaháztartását átgondolni illetve azt, hogy ebben a folyamatban milyen és mekkora szerepet tölt be az üveg.

A hőszigetelő üveg lapjainak szükséges vastagsága részben statikai számítások eredménye, részben megjelenési szempontokra reflektál. Így az üvegszerkezetek esetleges vékonyítási igényét vizsgálva mindkét szempontot figyelembe kell venni. A homlokzat megjelenését befolyásolja például, hogy különböző időjárási körülmények között mennyire „párnásodik” az üveg, vagyis hogy a külső üveglap mennyire válik domborúvá vagy homorúvá. Ez a jelenség a vékonyabb üveglapoknál általában nagyobb mértékű és így gyakrabban is válik láthatóvá.

Különös odafigyelést igényel ez a jelenség, ha az épület egyes felületeire  nagyobb reflexióval rendelkező üvegek kerülnek, ám a Guardian szakértői minden eshetőségre kínálnak megoldást.

Terjedőben a kéthéjú homlokzat. És itthon?

A Guardian nemzetközi csapatának adatai alapján az elmúlt időszakban a számos előnnyel járó régi-új trend a nyugati országokban a kéthéjú homlokzatok alkalmazása lett. A két héj közötti levegő áramlásának szabályozásával az ideális energiafelhasználás és az épületen belüli klimatikus viszonyok – az épület felmelegedése és lehűlése - szabályozható.

A kéthéjú homlokzat magyarországi terjedésének gátja talán egy oldalról a beépítési költségekben keresendő. Ugyanis elmondható, hogy e műszaki megoldás ráfordítása a későbbi üzemeltetőnek vagy éppen az épület tulajdonosának, használójának kínál várhatóan azonnali kényelmi, és főleg hosszútávon anyagi előnyöket. Ez nyilván egy saját magának építő beruházónak jobban kalkulálható, mint annak, aki a piacon kívánja értékesíteni később az ingatlant.

A másik hátráltató tényezőt talán a kevés hazai tapasztalat adja, így a kétrétegű homlokzat betervezésre sem gyakori itthon, vagy éppen a végső döntési fázisban anyagi okok miatt szorulnak háttérbe az ilyen és ehhez hasonló, az üzemeltetés során hálás megoldások.

Tudjon meg többet a Guardian Glass energiahatékony üveghomlokzatokról!

Inspirálódjon a Guardian projektjei között: www.guardianglass.com/eu/projects