Aktuális
Elnöki szabályok veszélyhelyzet idején (érvényes 2021.05.28-tól visszavonásig)

Elnöki szabályok veszélyhelyzet idején (érvényes 2021.05.28-tól visszavonásig)

Az elnöki szabály 2021.07.19-től visszavonásra került.

 

Jelenleg a Kormány – továbbra is – Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A 271/2021 (V.21.) Korm. rendelet a 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

Az 502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet 16. § (1) alapján a MÉK elnöke az alábbi, mind a Magyar Építész Kamara országos szervezetére, mind pedig a Területi Kamarákra vonatkozó szabályokat hozza:

  1. A 2020. november 20-tól érvényes elnöki szabályok visszavonásra kerülnek.
  2. Küldöttgyűlés és taggyűlés személyes részvétellel a veszélyhelyzetre való tekintettel nem tartható.
  3. A választott tisztségviselők mandátuma meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően legkésőbb 90. napra összehívandó küldött-, vagy taggyűlésen (tagozati gyűlésen) tartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg.
  4. A veszélyhelyzet ideje alatt az elnökség jogosult a köztestület költségvetését és beszámolóját elfogadni, az 502/2020. (IV.10.) Korm. rendelet 19. §-a szerint.
  5. Amennyiben a Kamara alapszabálya tartalmazza az ülés megtartása nélküli határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseket (írásbeli egyeztetés és döntéshozatal), akkor a döntések ilyen módon történő meghozatala az alapszabályban rögzítettek szerint történhet úgy, hogy az abban foglalt határidők 3 napra csökkenthetők.
  6. Amennyiben a területi kamara alapszabálya nem tartalmazza az ülés megtartása nélküli határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseket (írásbeli egyeztetés és döntéshozatal), akkor döntések hozhatók a MÉK Alapszabályának 3.1.5. b) – e) pontjai értelemszerű alkalmazásával úgy, hogy a b) pontban szereplő 8 nap csökkenthető 3 napra. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
  7. A Kamara testületi szerveinek (területi és országos ügyintéző szervek) ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.

dr. Hajnóczi Péter

Letölthető tartalom:

Szabályok PDF formátumban


Függelék

502/2020. (XI.16.) Korm. rendelet

3. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról

15. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok és a Vmtv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

16. § (1) A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre

és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

(2) Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az új tisztségviselőt a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályok szerint megválasztják.

17. § (1) A köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy (a továbbiakban: köztestületi ügy) intézésével kapcsolatos eljárási cselekményeket elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a szükséges nyilatkozatokat írásbeli formában vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.

(2) Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával nem foganatosítható, az érintett eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható. Az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet

megszűnését követő nap.

18. § (1) A fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el.

(2) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

19. § A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni. Az így meghozott határozatot a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

***