Aktuális
Összefoglaló a táj- és kertépítészeti műszaki ellenőrzés és a névjegyzékbe vétel tapasztalatairól

Összefoglaló a táj- és kertépítészeti műszaki ellenőrzés és a névjegyzékbe vétel tapasztalatairól

A tájépítész (táj-és kertépítész) műszaki ellenőr a tájépítészek által tervezett alkotások, építési tevékenységét követi végig, ellenőrzi a tervnek való megfelelést, az engedélyekben előírtak betartását az építtető, beruházó megbízásából, vagyis a kivitelező munkáját ellenőrzi.

Az ellenőrzések során a tájépítész alkotás kitűzése helyességének, szükség esetén a geotechnikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, az építési napló ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére.
Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik, az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy építtetői fedezetkezelő működik közre.
A létrejött táj- és kertépítész műszaki ellenőri jogosultság a műszaki ellenőrzések palettáján fontos hiánypótló jogosultság, hiszen a tájépítészek által tervezett tájépítészeti alkotások - mint az épített környezet szerves részei - minőségének biztosításához elengedhetetlen a kivitelezés során a megfelelő műszaki ismerettel és tervezési kompetenciával rendelkező műszaki ellenőri tevékenység. Eddig ezeket a feladatokat társszakmák látták el. Jobb esetben a szakmai tudás hátterét adta egy tájépítész, de magát a műszaki ellenőri tevékenységet hivatalosan nem láthatta el. Nem volt rá nevesített jogosultság. A közbeszerzésekben sem lehetett előírni, hiszen abban csak olyan jogosultság írható elő, ami a 266-os jogosultsági rendeletben meghatározásra került. Mindenképpen előrelépés a tájépítész szakmának a nevesített műszaki ellenőri tevékenység gyakorlása, mivel ezzel szélesíti a szakmagyakorlás spektrumát. Abban, hogy a táj- és kertépítész műszaki ellenőri jogosultság létrejöhetett több éves kamarai lobbitevékenység, és a napokban is folyó érdekvédelmi munka van.
A 266-os rendelet a tájépítész műszaki ellenőri tevékenységet tájépítész végzettséghez köti, és nem engedi a sokszor gyakorlatban eddig ezzel foglakozó kertészmérnök végzettségűeknek annak megszerzését. Jelen szabályozási környezet alapján, ha tájépítész műszaki ellenőri tevékenységről van szó, akkor ezt annak égisze alatt nem tehetik meg. A félreértésre a korábbi táj- és kertépítészeti szakon (illetve annak jogelődjein) végzett okleveles kertészmérnök fogalomhasználat adta, de ez nem egyenértékű az okleveles kertészmérnök végzettséggel.
A tájépítész műszaki ellenőri tevékenység egy a tájépítészeti alkotások komplexitásából is fakadó összetett feladat, nem kizárólag a növénytelepítéshez kapcsolódó műszaki ellenőrzési feladatokat tartalmazza.
Az egyetemi Tájrendező és kertépítő mérnöki BSC képzésben egy tucat olyan tantárgy szerepel, amiket a kertészmérnöki képzésben végzők nem tanulnak. A teljesség igényé nélkül: Dendrológia és dísznövényismeret, Faiskolai áruismeret, Kert- és szabadtérépítés, Kertépítészeti anyagtan és gyártmányismeret, Kertépítészeti geodézia, Kertépítészeti kivitelezés és anyagismeret, Kertépítészeti szerkezettan, Speciális kertépítési ismeretek, Statika, Tereprendezés, Út- és közműépítés, Zöldfelület-fenntartás. Ezen tantárgyak elvégzése nélkül nem mondhatjuk, hogy a két szakma egyenértékű. A tájépítész műszaki ellenőri tevékenység, összetett és komplex építési folyamatokat összefogó szakmai ismereteket igényel. Ezek közül - egyszerűen lefordítva - a növénytelepítési munkálatok ismerete nem fedi le a szükséges tudásanyagot.
A 266-os rendelet alapján a diploma megszerzését követően a BSC képzést végzők 5 év gyakorlatot, míg a MSC végzettséggel rendelkezők 3 év gyakorlatot kell igazolniuk.
A 266-os rendelet alapján szakmai gyakorlati időként az építési műszaki ellenőri jogosultsághoz a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelőépítési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági, beruházói-műszaki, felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként a felsorolt tevékenységekből gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az első négy típus szerinti tartalmúnak kell lennie. Jelenleg a Magyar Építész Kamarával közösen kezdeményeztük, hogy ezt a gyakorlati időt magasépítési, mélyépítési, közlekedési, vízgazdálkodási építményekkel, és tájépítészeti létesítményekkel, építményekkel összefüggő táj- és kertépítészeti tevékenységgel kelljen igazolni.
A MÉK TKT tervezi a táj- és kertépítész műszaki ellenőri továbbképzés indítását, de kizárólag a névjegyzékbe vételre jogosult tájépítészeknek. Szó sincs arról - és nem is lehet a jogszabályi környezet miatt sem -, hogy ez a továbbképzés egyfajta átképzés lenne más szakterületek részére. A névjegyzékbe vételi beszámolóban szereplő műszaki ellenőri tevékenység ismeretanyag átadásáról lenne szó, és nem az alapokat képező tájépítész kompetenciák elsajátításról. A kamara nem foglalkozik képzéssel, csak továbbképzéssel. Mint az előbbi felsorolásból kiderült, sok tantárgy, sok félévi elvégzése hiányzik a kertészmérnökök diplomájából. Amennyiben lenne ilyen képzés, akkor azt csak az egyetem tudná létrehozni. Jelen esetben ez a lehetőség nem áll nyitva, és a nyitottság mellett a jogszabályi környezet miatt nincs is lehetőség erre. A MÉK szabályozza a tervezési tevékenységhez tartozó tervezési jogosultságok kiadását és az egyéb (pl.: táj- és kertépítész műszaki ellenőr; táj- és kertépítész szakértő) tevékenységekhez kötött névjegyzékbe vétel módját.
A kamarai, szakmai álláspontunk és a vonatkozó jogszabályi környezet alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a táj- és kertépítész műszaki ellenőri névjegyzékbe vételre kizárólag a jogszabályban meghatározott tájépítészeti végzettséggel rendelkezők jogosultak. Más kapcsolódó szakterületi végzettségnél, az egyetemi képzésben elsajátított ismeretanyag nem, vagy nem teljes mértékben fedi az ehhez a tevékenység gyakorláshoz szükségeseket. Jelen tevékenység alapja viszont a tájépítész végzettséggel és a többéves ezirányú szakmai tapasztalattal igazolható ismeret.

MÉK Táj- és Kertépítészeti Tagozat
elnöksége