1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1 A SZABÁLYZAT CÉLJA

A 266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet 4 fejezete az építészeti-műszaki tervezői szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételeként előírja a kötelező tervezői felelősségbiztosítás meglétét.

A Kormányrendelet 8/A fejezete, 15/K § előírja:
(1) A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.
(2) A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el.
(3) Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.

A 15/L § kötelezi a Magyar Építész Kamarát és a Magyar Mérnöki Kamarát, hogy szabályzatában rögzítse a kötelező felelősségbiztosítás ellenőrzésével kapcsolatos eljárási rendet.

A jelen szabályzat célja, hogy a tervezőt nyilvántartó területi kamara számára meghatározza az ellenőrzést és annak nyilvántartási rendjét.

1.2 A SZABÁLYZAT TÖRVÉNYESSÉGI ALAPJA

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 32. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint az országos kamara feladata - többek között - „hogy a nemzetközi szakmai előírásokkal összhangban lévő módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek kamarai szabályzatok kidolgozásával és közreadásával elősegíti a mérnöki és építészeti tevékenység fejlődését és a minőségi munkavégzést”, valamint az f) pontjában foglaltak szerint: „közreműködik a mérnöki és építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében”.
Az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet 15/L § előírja kötelezően a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara számára, hogy szabályzatban határozza meg a kötelező tervezőz felelősségbiztosítás ellenőrzésével kapcsolatos eljárási rendet.
A fentiek értelmében alkotta meg a Magyar Építész Kamara a jelen szabályzatát.

Vonatkozó törvényi előírások:
- A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény
- Az állami beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény

Kormányrendeleti előírások:
- Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet
- Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet

1.3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA

Jelen szabályzat nem a kamarai tagok kötelező felelősségbiztosításának megkötési szabályait tartalmazza, hanem a kamarai tagot nyilvántartó területi kamara ellenőrzési rendjét:
- a Tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással;
- a Tervező tájékoztatja-e a biztosítási évfordulót követően a kamaráját;
- a jogkövetkezményeket, ha a Tervező nem rendelkezik tervezői felelősségbiztosítással.

A jelen szabályzat betartása minden területi építész kamara számára kötelező.

2. FOGALMAK ÉS ALAPRENDELKEZÉSEK E SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSÁBAN

2.1. Tervező – az a természetes vagy jogi személy, aki tervezői (vállalkozói-szolgáltatói) szerződést köt építészeti-műszaki tervezői és/vagy tervezői művezetési szolgáltatás ellátására. A településtervező nem tartozik ebbe a körbe, mivel a településtervezési tevékenység a településtervek és módosításuk előkészítése, valamint azok végrehajtásának szakmai elősegítése (Méptv. 77.§) és nem építészeti-műszaki tervezés.
2.2. Tervezői szakmagyakorlás feltétele – építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.
2.3. Tervezői szakmagyakorlás engedélyezésének feltétele - építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.
2.4. Tervezői jogosultság – a Magyar Építész Kamara tagjainál az építész tervezői, belsőépítész tervezői, tájépítész és tűzvédelmi tervező jogosultságok. Tervezői jogosultság megléte nem csak a tervezői szakmagyakorlás feltétele, hanem egyéb tevékenységeké is: tervtanácsban tag, tervpályázati bíráló bizottsági tag, egyes szakértések stb. Ha a tervezői jogosultsággal rendelkező kamarai tag nyilatkozik az őt nyilvántartó területi építész kamarának, hogy bár tervezői jogosultsággal rendelkezik, de nem végez tervezői szakmagyakorlást, nem kell, hogy tervezői felelősségbiztosítással rendelkezzen.
2.5. Biztosított – az a természetes vagy jogi személy, aki saját személyében polgári jogilag felelős a tervezői és/vagy tervezői művezetési tevékenységével okozott kárért. A Biztosított nem feltétlenül a kár tényleges okozója. A Biztosított az a természetes vagy jogi személy, aki tervezési szerződést köt az építtető Megrendelővel.
2.6. Tervezői felelősség – a Tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatása körében okozott kár megtérítésére köteles.
2.7. Tervezői felelősségbiztosítás kötési kötelezettség – a Tervező a tervezési szerződésében vállalt valamennyi tervezői és/vagy tervezői művezetői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére, köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni.
2.8. Biztosítási fedezet – ki kell, hogy terjedjen a jogszabályok, szakmai szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével okozott személyi sérüléses és dologi károkra, továbbá a károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, amely károk megtérítéséért a Tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel, illetve fizetési kötelezettséggel tartozik.
2.9. Tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie – a Biztosított Tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra, melyekért a Biztosított Tervezőt kártérítési felelősség terhet.
2.10. Biztosítási feltételek – a 266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet 15/H § tartalmazza.
2.11. Munkaviszonyban álló tervező – az a természetes személy, aki egy jogi személy tagjaként, vagy alkalmazottjaként folytat tervezői tevékenységet saját személyében, de a munkáltatója és az építtető Megrendelő között létrejött tervezési szerződésnek nem részese, így polgári jogilag nem felelős az általa elkövetett tervezési hiba miatt a Megrendelőnek okozott károkért. Az általa okozott kárért is polgári jogilag a munkáltatóját, a tervezési szerződést megkötött jogi személyt terheli a kártérítési felelősség.
2.12. Éves nettó jövedelem - társas vállalkozásoknál ez alatt azt az éves nettó árbevételt, egyéni vállalkozóknál, illetve természetes személyeknél ez alatt azt az éves nettó jövedelmet kell érteni, amely a természetes vagy jogi személy tervezési és/vagy tervezői művezetési tevékenységből eredő egész éves árbevétel, vagy jövedelem. Ebből az összegből le kell vonni az állami építési beruházások tervezéséből és/vagy tervezői művezetéséből eredő jövedelmet, amennyiben ezen tervezési munkák tervezési szerződése 2025. január 15. napját követően jött létre. Ez nem egyezik meg adott esetben a vállalkozás teljes éves nettó jövedelmével.
2.13. Biztosítási összeg meghatározása – alapja az előző éves nettó jövedelem. Az előző éves nettó jövedelméről minden esetben a Biztosítottnak kell nyilatkoznia, azt sem a biztosító, sem a kamara nem ellenőrzi.
2.14. Állami építési beruházás tervezői felelősség biztosítása – a 266/2013. (VII.11.) Kormányrendeletben előírt kötelező tervező felelősségbiztosítás nem terjed ki az állami építési beruházásokon okozott tervezői hibák fedezetére. A 2025. január 15. napját követően létrejött tervezési szerződés esetében az állami építési beruházásokon végzett tervezői és tervezői művezetési tevékenységre Tervezőnek külön, un. projektbiztosítást kell kötnie, amely kizárólag annak az állami beruházás tervezői felelősségbiztosítását látja el.
2.15. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése – tárgyában a folyamatban lévő tervezői felelősségbiztosítását mindaddig fenn kell tartani, ameddig az e szabályzat szerint tervezői felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet. A 266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet szerint megkötött tervezői felelősségbiztosítás az új egyszerű bejelentésű lakóépületek tervezésére is fedezetet kell nyújtania.
2.16. Érdekmúlás – bekövetkezik, ha a biztosító kockázatviselésének tartalma alatt a biztosítási érdek megszűnik (pl. a Biztosított megszünteti a tervezői tevékenységét). Ilyen esetben a szerződés az érdekmúlás napjával megszűnik.
2.17. Biztosítási szerződés megszűnése adatszolgáltatás – a két kamara, a MÉK és az MMK közösen létrehoz egy SFTP felületet, amelyre a biztosítók feltöltik a megszűnt felelősségbiztosítási adatokat: biztosított neve, adószáma, kötvény száma, megszűnés időpontja, oka.
2.18. Biztosítási fedezetigazolás – a biztosítók ezzel igazolják, hogy mely időszakra van a biztosítási díj befizetve, azaz meddig áll fent a díjjal fedezett időszak. Ez a „biztosítási fedezetet igazoló dokumentum”.
2.19. Biztosítási kötvény – a biztosítók ezzel igazolják a szerződés létrejöttét. A biztosítók ezt automatikusan megküldik Biztosítottnak.

3. A TERÜLETI KAMARA KÖTELEZŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE

3.1 Szakmagyakorlás megkezdésének feltétele
A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének a feltétele az építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte. Ennek értelmében a kamarai tag, vagy a kérelmező az építészeti, belsőépítészeti, tájépítészeti és/vagy tűzvédelmi tervezői tevékenység szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben, a kérelem mellékleteként köteles igazolni, hogy a 266/2013.(VII.11.) Kormányrendeletben előírt tervezői felelősségbiztosítással rendelkezik.
A kérelmező az igazolást az alábbi módon tudja megtenni:
3.1.1. Ha a kérelmező a tervezői szakmagyakorlási tevékenységét nem egyéni, vagy társas vállalkozás formában kívánja megkezdeni, hanem önálló adószámos magánszemélyként (7-es adószám), akkor a saját személyére kell a tervezői felelősségbiztosítást megkötnie és a biztosítás meglétéről a biztosító társaság által kiállított, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást kell a szakmagyakorlási kérelem mellé mellékelnie, amelyen a biztosító társaság igazolja, hogy a biztosítás a 266/2013.(VII.11.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelel. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem kíván végezni.
3.1.2. Ha a kérelmező a tervezői szakmagyakorlási tevékenységét saját tulajdonú egyéni, vagy társas vállalkozás formájában kívánja megkezdeni, akkor a tervezői felelősségbiztosítást az egyéni, vagy társas vállalkozásának kell megkötnie és a kérelmezőnek a biztosítás meglétéről a biztosító társaság által kiállított, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást kell a szakmagyakorlási kérelem mellé mellékelnie, amelyen a biztosító társaság igazolja, hogy a biztosítás a 266/2013.(VII.11.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelel. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem kíván végezni.
3.1.3. Ha a kérelmező a tervezői szakmagyakorlási tevékenységet munkaviszonyban, egy tervezői vállalkozás alkalmazottjaként kívánja megkezdeni, úgy a kérelemhez a munkáltatójának az igazolását kell benyújtania a 3.2.3. pontban részletezett tartalom szerint. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem kíván végezni.
Ha a kérelmező nem kizárólag egy vállalkozási formában kíván tervezői szakmagyakorlási tevékenységet végezni, akkor minden tervezői tevékenység formára, vagy minden vállalkozására (önálló adószámos magánszemély, egyéni és/vagy társas vállalkozások, alkalmazotti munkaviszonyok) tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, és mindegyikről fedezetigazolást kell a kérelméhez mellékelnie.
3.1.4. Ha a Kérelmező a kérelmezett tervezői jogosultságával nem kíván építészeti-műszaki tervezői szakmagyakorlási tevékenységet végezni, a tervezői jogosultságára más célból van szüksége (pl. tervpályázati zsűritag, tervtanácsi tag, szakértés stb.), akkor nem szükséges tervezői felelősségbiztosítással rendelkeznie, így a kérelméhez nem kell fedezetigazolást mellékelnie. Kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet nem kíván végezni, valamint arról, ha ez a körülmény megváltozik, a tervezői szakmagyakorlási tevékenység megkezdése előtt haladéktalanul tervezői felelősségbiztosítást fog kötni, melyről szóló fedezetigazolást megküldi kamarájának.
3.2 Szakmagyakorló évenkénti jelentési kötelezettsége
A Tervezőnek a biztosítási évfordulóval kezdeményezni kell a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni, vagy csökkenteni kell. A Tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül köteles tájékoztatni az őt nyilvántartó területi építész kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról, a fedezetigazolás egy másolati példányának megküldésével.
3.2.1. Ha a kamarai tag a tervezői szakmagyakorlási tevékenységét nem egyéni, vagy társas vállalkozás formában folytatja, hanem önálló adószámos magánszemélyként (7-es adószám), akkor a saját személyére kell tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A kamarai tagnak a biztosítási évfordulót követően 8 napon belül a biztosító társaság által kiállított fedezetigazolást, vagy másolati példányát kell az őt nyilvántartó területi építész kamarának megküldenie. A fedezetigazolás megküldésével egyidőben nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem folytat.
3.2.2. Ha a kamarai tag a tervezői szakmagyakorlási tevékenységét saját tulajdonú egyéni, vagy társas vállalkozás formájában folytatja, akkor a tervezői felelősségbiztosítással az egyéni, vagy társas vállalkozásának kell rendelkeznie. A kamarai tagnak a biztosítási évfordulót követően 8 napon belül a biztosító társaság által kiállított fedezetigazolást, vagy másolati példányát kell az őt nyilvántartó területi építész kamarának megküldenie. A fedezetigazolás megküldésével egyidőben nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem folytat.
3.2.3. Ha a kamarai tag a tervezői szakmagyakorlási tevékenységet kizárólag munkaviszonyban, egy tervezői vállalkozás alkalmazottjaként folytatja, akkor a munkáltató vállalkozásnak kell rendelkeznie tervezői felelősségbiztosítással.
A kamarai tagnak a munkáltató vállalkozás biztosítási évfordulóját követő 8 napon belül kell a területi kamarája felé nyilatkoznia. A nyilatkozat megtételéhez a munkáltató vállalkozás cégvezetője köteles adatot szolgáltatni. A cégvezető köteles az alkalmazottjának olyan tartalmú nyilatkozatot kiadni, amely tartalmazza, hogy az illető kamarai tag az ő alkalmazottja, építészeti-műszaki tervezői szakmagyakorlási tevékenységet folytat és a munkáltató vállalkozás rendelkezik a 266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet szerinti tervező felelősségbiztosítással. A cégvezető a nyilatkozata mellé köteles csatolni a vállalkozása tervezői felelősségbiztosításának fedezetigazolását.
Ha a cégvezető a nyilatkozatát nem adja ki, a kamarai tagnak azt haladéktalanul jeleznie kell a saját személye szerinti területileg illetékes kamarájának.
A kamarai tagnak a munkáltatója által átadott nyilatkozatot és fedezetigazolást köteles megküldeni a területi építész kamarának, kiegészítve a saját nyilatkozatával, hogy a munkaviszonyán kívül tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem folytat.
Ha a nyilatkozata ettől eltérőt tartalmaz, a következő pont szerint kell eljárni.

3.2.4. Ha a kamarai tag nem kizárólag egy vállalkozási formában folytat tervezői szakmagyakorlási tevékenységet, akkor minden tervezői tevékenység formára, vagy minden vállalkozására (önálló adószámos magánszemély, egyéni és/vagy társas vállalkozások, alkalmazotti munkaviszonyok) tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, és mindegyik biztosításának évfordulóját követő 8 napon belül (ezek lehetnek különböző időpontok is), fedezetigazolást kell a személye szerinti (nem a vállalkozása szerinti) területileg illetékes kamarának megküldenie.
3.2.5. Ha a kamarai tag tervezői szakmagyakorlási tevékenységében bármilyen változás következik be (alkalmazotti munkaviszony megszűnik, vagy létesül, vállalkozás megszűnik vagy létesül, tervezői jogosultsággal tervezői tevékenységet kíván folytatni stb.) haladéktalanul köteles a tervezői felelősségbiztosítással a változást lekövetni és erről, a fedezetigazolás megküldésével a területi építész kamarát értesíteni.

3.3. Területi kamara ellenőrzési kötelezettsége, szankciók
3.3.1. A területi építész kamara tagjainak kötelező tervezői felelősségbiztosítási bejelentéseit nyilvántartja. Minden változást a kamarai nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
3.3.2. A Tervezőt nyilvántartó területi építész kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a Tervező rendelkezik-e tervezői felelősségbiztosítással.
3.3.3. A kamarai tagnak az éves változás bejelentése és annak nyilvántartásba vétele a jogszabályban előírt éves kamarai ellenőrzésnek megfelel.
3.3.4. Abban az esetben, ha a területi kamara nyilvántartása szerint a kamarai tag az éves biztosítás megújítás bejelentését elmulasztotta, vagy egy éven belül a kamarai tag semmilyen változást nem jelentett be, a területi kamara köteles a tagját jelentéstételre felhívni.
3.3.5. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a tervezői szakmagyakorlási tevékenységet folytató kamarai tag valamelyik vállalkozása formájában, vagy egyáltalán nem rendelkezik tervezői felelősségbiztosítással, ezt rögzíti a névjegyzékben a rögzítés időpontjával együtt.
3.3.6. Ha bármilyen tervezői felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító köteles ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követően 15 napon belül jelezni a Magyar Építész Kamarának, amely erről tájékoztatja a megszűnéssel érintett szakmagyakorló(k)t nyilvántartó területi kamará(k)t. Ha a területi kamara megállapítja a bejelentés eredményeként, hogy a tagja nem rendelkezik tervezői felelősségbiztosítással, ezt rögzíti a névjegyzékben a rögzítés időpontjával együtt.
3.3.7. A területi kamara titkára, ha megállapítja, hogy a tervezői tevékenységet folytató kamarai tag nem rendelkezik a jogszabály és jelen szabályzat szerint megfelelő tervezői felelősségbiztosítással, megtiltja a kamarai tag tervezői szakmagyakorlási tevékenységének a folytatását.

4. KAMARAI TAG ETIKAI-FEGYELMI KÖTELEZETTSÉGE

4.1. Kamarai tag fegyelmi felelőssége, hogy építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlási tevékenységet csak érvényes, és a 266/2013.(VII.11.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, érvényes tervezői felelősségbiztosítás megléte esetében gyakorolhat.

4.2. Kamarai tag kötelezettsége, hogy a tervezői felelősségbiztosítás éves megújítását követően jelentést tesz az őt nyilvántartó területi építész kamarának.

4.3. Kamarai tag kötelezettsége cégvezetőként, hogy a vállalkozása alkalmazottjainak valós tartalmú igazolást ad a vállalkozása tervezői felelősségbiztosításának meglétéről, a biztosítás kötvényszámáról, valamint nyilatkozik arról, hogy az alkalmazottja a vállalkozásával munkaviszonyban áll.

4.4. Kamarai tag kötelezettsége cégvezetőként 8 napon belül az alkalmazottja(i)t nyilvántartó területi kamaránál bejelenteni, ha az alkalmazotti jogviszonyban, vagy a tervezői felelősségbiztosítás meglétében változás történt.

4.5. Kamarai tag kötelezettsége, ha alkalmazott, az évenkénti nyilatkozatában valós tartalommal nyilatkozik az őt nyilvántartó területi építész kamarájának, hogy az alkalmazotti munkaviszonyán kívül, végez-e egyéb tervezői, tervezői művezetői szakmagyakorlási tevékenységet.

4.6. Kamarai tag kötelezettsége az őt nyilvántartó területi építész kamarájának 8 napon belül bejelenteni, ha tervezői felelősségbiztosítása érdekmúlásból, felmondással, vagy egyéb ok miatt megszűnt.

5. HATÁLYBALÉPÉS SZABÁLYAI

66/2024. (12.17.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége a mellékelt „Kötelező tervezői felelősségbiztosítás kamarai ellenőrzése” szabályzatot szakmai állásfoglalásként 6 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
A nyilvántartáshoz szükséges elektronikus ellenőrzés létrehozásának határideje 2025. március 17. napja. Az Elnökség 2025. január 1. és 2025. március 17. közötti időszakra az alábbi átmeneti rendelkezést hozza:
Azon építészeti-műszaki tervezésben érintett szakmagyakorlók,
1. akiknek a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmének benyújtása 2025. január 15. és 2025. március 17. közötti időszakra, továbbá
2. akinek a biztosítási évfordulója 2025. január 1. és 2025. március 17. közötti időszakra esik
a területileg illetékes titkárnak adják át a jogszabályban ill. a szabályzatban előírt dokumentumokat.

***

Letöltés: elfogadott szabályzat