Állásfoglalás a hagyományos és természetes építési termékekből és bontott építési termékekből, a 275/2013 korm. rendelet alapján felelős műszaki vezetői nyilatkozattal igazolt termékekből épülő épületelemekről

AZ „EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról I. MELLÉKLET : AZ ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK 7.pont. A természeti erőforrások fenntartható használata” kimondja:

„Az építményeket úgy kell megtervezni, kivitelezni és lebontani, hogy biztosított legyen a természeti erőforrások fenntartható használata, és biztosítva legyenek különösen a következők:

a) az építmények, a felhasznált anyagok és részek bontás után újrafelhasználhatók vagy újrahasznosíthatók;

b) az építmények tartósak;

c) az építményekben környezetbarát nyersanyagokat és másodlagos nyersanyagokat használnak.”

A fenntarthatósági követelmények a felhasznált erőforrások közül tehát az építőanyagokra is érvényesek. Ez felértékeli a természetes anyagok használatát és az újrahasznosítást, a bontott építőanyagok alkalmazását. Mivel az ezen építési termékekre vonatkozó szabályozás sok félreértésre adott alkalmat az építéshatóságok és a tervezők részéről, a MÉK Elnöksége szükségesnek látta egy kamarai szakmai állásfoglalás kiadását, amely egyértelművé teszi a szóban forgó építőanyagok használatának szabályait. (1996. évi LVIII. tv 18.§ (6))

I. A természetes anyagok épületbe tervezése

A hagyományos, természetes és bontott építési termékek az épületbe beépülve más termékekkel együttesen, a teljes épület részeként, egybeépítésük által teljesítik az építmények rendeltetés szerinti használatához támasztott összes követelményt (OTÉK 50. § (3)).

„(3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

d) a biztonságos használat és akadálymentesség,

e) a zaj és rezgés elleni védelem,

f) az energiatakarékosság és hővédelem,

g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak”

A termékekből összeállított építményszerkezetek képesek az alapvető követelmények teljesítésére. A 191/2009 Korm. rendelet 9§ (10) szerint a tervező kötelessége és felelőssége az elvárt teljesítményadatú építési termékek kiválasztása.

„(10) A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti.” Ugyanezt az elvet fekteti le a 275/2013 Korm.rend. 3. § (1) és (4) bekezdése. „3. § (1) Az építési termék akkor teljesíti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 41. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket, ha

a) a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban a 4. § (1) bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét, és

b) a beépítés során a tervező előírásai mellett, figyelembe veszik az építési termék gyártójának a termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is.”

(4) Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja.

Tovább olvasható a teljes állásfoglalás itt...