Pro Urbe díjjal ismerte el Rudolf Mihály eddigi, negyvenhat éves városépítő munkáját május 11-én Miskolc városa.
Ebben az évben is átadta díjait, elismeréseit miskolci lokálpatrióták számára az önkormányzat május 11-én, a város napján. A következő napokban röviden bemutatjuk a díjazottakat.
Az Ybl Miklós-, Kós Károly-, Pro Architectura és ICOMOS műemléki díjas építészmérnök bár a Dunántúlon született, munkássága a pályakezdéstől máig Miskolchoz és környékéhez kötődik. Amint fogalmazott, a pályaválasztása érdekesen alakult, mert bár több terület is érdekelte, édesapja szerette volna, ha – testvéreivel együtt – mérnöki pályát választ magának.
Általános- és középiskolai tanulmányaimat Pécsett végeztem. Kisiskolásként a festészettel kacérkodtam, aztán a Nagy Lajos Gimnázium angol tagozatán tanultam tovább, ez idő alatt teljesen véletlenül belecsöppentem a vértesszentkereszti apátságnál folytatott ásatásokba, ami után nyilván régésznek szerettem volna tanulni. Régészképzés akkoriban csak az ELTÉ-n volt és oda csak három embert vettek fel évente, ezért úgy éreztem, reménytelen oda bejutni. Így utolsó pillanatban az építészet mellett döntöttem – mondta el Rudolf Mihály.
Építész tanulmányait a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán végezte, ahol a kollégiumi életből is aktívan kivette a részét: figyelemmel kísérte az akkor ott rendszeres avantgárd kiállításokat és a zenei stúdió életét is, később pedig csatlakozott a Bercsényi 28-30 című építészeti periodika csapatához, sőt, harmadéves korától főszerkesztője is lett a lapnak.
– Ötödéves koromban aztán éppen a főszerkesztői székben az elődöm segített, mikor kiderült, nem maradhatok Budapesten. Abban az évben ugyanis már sem az IPARTERV-be, sem pedig a KÖZTI-be nem kerestek építészmérnököt csak úgy, ha előbb egy évet statikusként dolgozom. Én ezt egy csapdahelyzetnek éreztem, és ekkor jött a lapszerkesztő elődöm, ő már akkor Miskolcon dolgozott, ő hívott a városba – részletezte az építészmérnök, aki hozzátette: ekkor a kollektívházba költöztek, ahol kilencven százalékban egyébként is építészmérnökök éltek.
Tizenegy évig az ÉSZAKTERV-nél, majd saját műtermében alkotott. Megszerzett ismereteit módszeresen választott külföldi utakon bővítette. Nyugat-Európában a modern, Afganisztánban az archaikus, Mongóliában a nomád építészetet, Szíriában a keresztes lovagvárakat, Felső-Voltában a sárépítészetet tanulmányozta. Két évig mesteriskolán tanult Bodonyi Csaba és Ferencz István mellett. Túlnyomórészt középületeket, igényes villákat, szakrális épületeket tervez. Kimagasló eredményei vannak a speciális műemlék rekonstrukciók területén. Erőssége a településtervezés is. Nem véletlen, hogy műtermének névadója Mezőkövesd ősi „Hadas” nevű településrésze.
Miskolc város építészeti arculatát gazdagító (építészeti, belsőépítészeti és településtervezési) munkái: a Református Gyermek és Ifjúsági Missziós Központ (Nyilas Misi Ház), a Kossuth utcai református templom komplex felújítása, a Deszkatemplom rekonstrukció belsőépítészete (az eredeti állapot visszaállítása), a Zenepalota rekonstrukciója (Puskás Péterrel), a Herman Ottó Múzeum bővítése a Pannon-tenger leleteinek kiállítótermeivel (Szamosi Endrével és Kiser Lászlóval), az Avas történelmi városrész beépítési terve, a diósgyőri Lovagi Tornák Tere, egy családi villa Miskolctapolcán, a Diósgyőri vár tágabb környezetének beépítési terve, a Regionális Vízmű (ÉVIZIG) Székház rekonstrukciója, az egyetem új 400 fős előadóterme, az egykori vári óvoda és a katolikus óvoda rekonstrukciója Diósgyőrben, az Avasi Református Templom új orgona építészeti elhelyezése, az Avasi Református Templom és környezetének megújítása (Molnár Katalinnal, Szamosi Endrével, Bereczki Zoltánnal).
Rudolf Mihály nevéhez nem csak Miskolcon fűződnek jelentős munkák. A teljesség igénye nélkül: a Füzér Felsővár rekonstrukciója, a sárospataki katolikus templom, a Szent Erzsébet emlékház (Kovács Ágnessel), egy református templom rekonstrukciója, a Makovecz tér, az ózdi kultúrház rekonstrukciója, a Hernádvécsei Kastélyszálló, a harsányi ravatalozó, a budaörsi görögkatolikus templom stb. Több mint húsz hazai tervpályázaton szerepelt eredményesen. Pályaműveket készített külföldre is: Peruba, Rómába, Krakkóba és Tokióba. A Kós Károly Egyesülés mestereként sok vándoriskolás fiatalt fogadott és nevelt, akik szerették mesterüket, és műtermének kreatív légkörét. Oktatási intézményekben is tanít: a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Karának adjunktusaként, majd docenseként, illetve meghívott tanárként a budapesti, kassai és pécsi egyetemeken. Az utóbbi intézményben szerzett doktori címet.
Munkáit tizenöt hazai egyéni és csoportos kiállítás mellett Prágában, Piránban, Várnában és Kassán mutatták be. Hazai és külföldi konferenciák rendszeres előadója, újságok, televíziók, kerekasztal beszélgetések gyakran hívott, népszerű szereplője.
2020-ban két jelentős, összegző film készült országosan ismert és elismert munkásságáról: az egyik a „Szerelmes földrajz” című televíziós film, a másik a Magyar Művészeti Akadémia 50 perces portréfilmje. Tizenkét évig elnöke volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamarának, tagja a borsodi, a Tokaj-hegyaljai, az Országos Építészeti és Műemléki tervtanácsnak, a Nemzeti Kulturális Alap Műemléki Kollégiumának. Elnöke az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Épített Környezeti Szakbizottságának. Jelenleg Tokaj és Felzsőzsolca főépítésze, korábban Füzér tanácsadó főépítésze is volt.
Úgy érzi, a Pro Urbe díjjal Miskolc a közéleti tevékenységének és építészi munkájának megbecsülését fejezi ki. „Két nevelt és hat vérszerinti gyermekem közül ketten építészként, ketten pedig szobrászművészként dolgoznak. Én úgy élem meg, hogy a megbecsültség jele, ha egy gyermek úgy dönt, a szülei nyomdokain halad. Emellett érzem a megbecsülését a különböző kisebb egyházi és világi közösségeknek, akiknek az elmúlt évtizedekben dolgoztam. Most örömmel veszem, hogy a városvezetés is arra gondolt, hogy egy ilyen rangos díjat megítélt nekem” – mondta el Rudolf Mihály.
forrás: https://minap.hu/2025/05/12/rudolf-mihaly-lathatobba-tette-miskolc-ertekeit