Emlékeztető a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Biztosítók Szövetsége egyeztetéséről

Időpont: 2024. 11.19. 10 óra
Helyszín: Magyar Mérnöki Kamara székháza (Budapest, Budaörsi út 125/a)

Résztvevők:
Magyar Mérnöki Kamara (MMK)
Magyar Építész Kamara (MÉK)
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)
MABISZ meghívására és képviseletében:
Allianz Biztosító Zrt.
Alfa Biztosító Zrt.
Generali Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt.
K&H Biztosító Zrt.
(Résztvevő személyek a jelenléti ív szerint)

Téma: Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

A megbeszélést a MABISZ kezdeményezte, abból a célból, hogy az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet (Szgyr.) valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.(IX.15.) Kormányrendelet (Ékr.) új módosításai figyelembevételével a kötelező tervezői és kivitelező felelősségbiztosítás tekintetében a jogszabályok egyes pontjainak értelmezése, valamint a gyakorlatban történő megvalósítása egyeztetésre kerüljön a MMK, MÉK, MKIK (Kamarák) képviselőivel.

A megbeszélést megelőzően a MKIK és a MABISZ között már sor került egyeztetésre a biztosítási szerződések megszűnésének biztosítók általi adatszolgáltatásáról.

A megbeszélésen a MABISZ meghívására és képviseletében jelen vannak biztosítótársaságok is, hogy a biztosításokkal kapcsolatos napi gyakorlat kialakításához hozzájáruljanak.
A MABISZ a megbeszélés előtt a biztosítókkal már tartott egyeztetést és kialakította álláspontját.

A megbeszélést különösen indokolta, hogy a kihirdetett Szgyr. és az Ékr. jelentős pontokon változott, ahhoz képest, amit véleményezésre a Kamarák és a MABISZ megkapott.

A megbeszélésen azok a témák kerültek napirendre, melyek esetében a jogszabály közös értelmezése szükséges a gyakorlati megvalósításhoz, valamint az érintettek megfelelő tájékoztatásához.

1. Munkaviszonyban, tagsági jogviszonyban álló tervezők felelősségbiztosítása
(A téma a tervezői fel. biztosítást érinti.)

MABISZ: Az Szgyr. 15/F (1) bekezdése szerint:
„A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.”

A fenti rendelkezés abban az esetben okozhat értelmezési problémát, amennyiben a tervező (természetes személy) munkaviszonyban/tagsági jogviszonyban áll a tervező céggel. E szabályozásra hivatkozva, a biztosítókhoz elkezdtek érkezni olyan megkeresések, hogy a tervezői felelősségbiztosítási szerződésben a munkaviszonyban álló tervező személyt jelöljék meg biztosított személyként.

Ez ellentétes a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó szabályával, mely szerint „a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős”.

Tehát a felelősségbiztosítási szerződésben biztosítottnak azt a személyt kell tekinteni, aki a polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik a károsultnak okozott kárért. És ez a személy nem feltétlenül a kár tényleges okozója. A Ptk. szabályozza azokat az eseteket, amikor nem a tényleges károkozó, hanem más személy felel a károkozó személy által okozott károkért. Ennek egy tipikus esete az, amikor alkalmazott és egy jogi személy tagja a tényleges károkozó.
Erre az esetre a Ptk. 6:540.§-a az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.
(2) Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős.”

A felelősségbiztosítási szerződésekben minden esetben az a személy minősül biztosítottnak, aki saját személyében, polgári jogilag felelős lesz a kárért. Ez a személy köti meg egyébként a tervezési szerződést is a megrendelővel. Ezek jellemzően cégek, de lehetnek természetes személyek is, akik a saját személyükben jogosultak vállalkozási tevékenységet folytatni (pl. egyéni vállalkozó).

A munkaviszonyban álló tervező természetes személy, illetve jogi személy tagjaként tevékenységet folytató tervező természetes személy viszont a saját személyében, polgári jogilag nem lesz felelős az általa elkövetett tervezési hiba miatt a megrendelőnek okozott károkért. Mert az általuk okozott kárért a Ptk. 6:540.§-a szerint a munkáltatót/jogi személyt terheli majd kártérítési felelősség.

A felelősségbiztosítási szerződés (és a kártérítési felelősség) szempontjából teljesen lényegtelen információ, hogy név szerint mely személyek végzik a tervezési tevékenységet, a biztosítási díjat is a tervezési vállalkozás éves nettó árbevétele alapján határozzák meg a biztosítók. A tervezési tevékenységet folytató munkavállaló személyek tehát biztosítottak nem lehetnek, a név szerinti megjelölésük a kötvényen pedig teljesen felesleges adminisztratív terhet róna a vállalkozásokra is, hiszen a munkavállalók személyében bekövetkezett változásokat a felelősségbiztosítási szerződéseken is minden esetben át kellene vezetni.

A fenti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelve működik a piacon lévő összes kötelező szakmai felelősségbiztosítás. Példaként említhető az egészségügyi szolgáltatók (orvosok) kötelező felelősségbiztosítása, melyben nem a foglalkoztatott orvosok a biztosítottak, hanem az az egészségügyi szolgáltató, aki az egészségügyi szolgáltatást a saját nevében nyújtja. A munkavállaló orvosok személye nem kerül bejelentésre a biztosítónak.

De hasonló a helyzet az ügyvédi felelősségbiztosítással is. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 14.§ (4) bek. kifejezetten rögzíti, hogy „az ügyvédi iroda tagja biztosítására az ügyvédi iroda, az alkalmazott ügyvéd és az alkalmazott európai közösségi jogász biztosítására a munkáltató köt felelősségbiztosítást.”

De ugyanez vonatkozik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai felelősségbiztosítására is, mely esetben a névjegyzékbe vétel feltétele, hogy „a kérelmező természetes személy vagy a munkáltatója rendelkezzen felelősségbiztosítási szerződéssel”. (257/2018 Kormányrendelet 19.§. (1) bek.)

Fentiek alapján a MABISZ javasolja, hogy - a munkaviszonyban álló, illetve egy jogi személy tagjaként tevékenységet folytató tervezők esetén - a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételeként előírt felelősségbiztosítás igazolására fogadja el az MMK és a MÉK annak igazolását, hogy a tervező munkaviszonyban/tagsági jogviszonyban folytatja a tevékenységét és a munkáltatója rendelkezik felelősségbiztosítással. Ennek igazolására javasolja a MABISZ a munkáltató felelősségbiztosítását igazoló dokumentum, valamint a munkaviszony/tagsági jogviszonyt igazoló dokumentum elfogadását.

MMK egyetért a MABISZ által kifejtett jogértelmezéssel és annak gyakorlatban történő alkalmazásával. Általában a tervezők átalány jellegű (nem projekt) biztosításokat kötnek, határozatlan időtartamra. Álláspontjuk szerint is az a biztosított, aki a saját nevében nyújtja a szolgáltatást. Ezek lehetnek cégek vagy egyéni vállalkozók. Egyetértenek a MABISZ javaslatával, hogy a szerződésben a munkaviszonyban/tagsági jogviszonyban lévő tervezőket nem kell nevesíteni és a cég felelősségbiztosítása, valamint a munkáltatói igazolás megfelelő dokumentumok. Az Szgyr. ebben az esetben a Ptk.-val ellentétes előírást tartalmaz.

Javasolták, hogy a MMK, MÉK, MABISZ, esetlegesen a kérdésben nem érintett MKIK kezdeményezzen közösen jogszabálymódosítást, melyet a szervezetek együttesen aláírnak.

MÉK ugyancsak egyetért a MABISZ jogértelmezésével. Álláspontjuk az, hogy az un. C számhoz legyen kötve a biztosítási kötelezettség, valamint az adószámos magánszemélyek is biztosítási kötelezettség alá kell, hogy tartozzanak. Nem jogosultsághoz, hanem a tevékenységhez kell kötni a felelősségbiztosítási kötelezettséget. (Pl. Tervezői jogosultsághoz van kötve néhány tevékenység pl. igazságügyi szakértés, zsűrizés stb., de tervezői tevékenységet nem folytatnak.)
A jogszabálymódosítási javaslattal egyetértenek. Fontosnak tartják, hogy legyen közös értelmezés és hasonló gyakorlat különben a MMK és a MÉK számára nagy a kockázat, mert az ellenőrzési kötelezettséget hozzájuk telepítette a jogszabály.

MABISZ egyetért a közösen kezdeményezett jogszabálymódosítási javaslattal, de rövid távon nem látja realitását a változtatásnak. Addig is szükség van egyeztetett, közös értelmezés kialakítására, mert hamarosan működő rendszernek kell rendelkezésre állni. A biztosítók olyan kötelező tervezői felelősségbiztosítási terméket nem kínálnak és olyan szerződést nem kötnek, mely a Ptk. előírásaival ellentétes (tehát ahol a munkaviszonyban/tagsági jogviszonyban lévő tervezők név szerint fel vannak sorolva a cég biztosításában).

MKIK szerint az Szgyr. alapján az MMK és a MÉK alakítja ki a kötelező tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos ellenőrzési rendet. A szabályzat nyilvános. A javasoltak szerinti megoldást a szabályzatban kell rögzíteni.

Összességében az alábbi közös álláspont alakult ki:
- A Kamarák és a MABISZ közös, együttesen aláírt jogszabálymódosítási javaslattal fordul az ÉKM-hez.
- A jogszabálymódosításig a munkaviszonyban álló, illetve egy jogi személy tagjaként tevékenységet folytató tervezők esetén - a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételeként előírt felelősségbiztosítás igazolására az MMK és a MÉK elfogadja annak igazolását, hogy a tervező munkaviszonyban/tagsági jogviszonyban folytatja a tevékenységét és a munkáltatója rendelkezik felelősségbiztosítással. Ennek igazolására elfogadják a munkáltató felelősségbiztosítását igazoló dokumentumot, valamint a munkaviszonyt vagy tagsági jogviszonyt igazoló dokumentumot.
- Az MMK és a MÉK az ellenőrzési renddel kapcsolatos szabályzatában rögzíti az alkalmazott gyakorlatot.

2. Biztosítási összeg meghatározása
(A téma a tervezői és a kivitelezői fel. biztosítást egyaránt érinti.)

MABISZ tájékoztatást adott arról, hogy megkeresések érkeztek a biztosítókhoz a biztosítási összeg értelmezésére vonatkozóan.

Az Szgyr. 15/H. § (1) bek. szerint
„A felelősségbiztosításnak
a) 20 millió forint éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig”
kell fedezetet biztosítania.

Az Ékr. 21/D. § (1) bekezdés más összegekkel, de hasonló szabályozást tartalmaz.

A MABISZ álláspontja szerint a jogszabály a biztosítási összeg meghatározása szempontjából teljesen egyértelmű.
Példán bemutatva: Az Szgyr. 15/H.§ (1) bek. a) pontja alapján az elvárt biztosítási összeg:
- biztosítási eseményenként 10.000.000 Ft
- biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg: 20.000.000 Ft/év (határozatlan tartamú biztosítás esetén), 20.000.000 Ft/tartam (határozott tartamú biztosítás esetén).
A MABISZ kéri a Kamarákat, hogy tagjaikat a fenti értelmezés szerint tájékoztassák.

A Kamarák egyetértenek a MABISZ jogértelmezésével a biztosítási összeg meghatározására és erről tagjaikat tájékoztatják.

3. Éves nettó jövedelem
(A téma a tervezői és a kivitelezői fel. biztosítást egyaránt érinti.)

MABISZ kérdésként vetette fel, hogyan kell értelmezni pontosan az Szgyr.-ben és az Ékr.-ben szereplő meghatározást, miszerint a biztosítási összeg alapja az éves nettó jövedelem. Cégek esetében az éves nettó árbevétel, egyéni vállalkozóknál az éves nettó jövedelem a helyes értelmezés?
A biztosítók a biztosítási összeg meghatározásánál általánosságban az éves nettó árbevételt használják. Egyebekben a biztosítási összeg meghatározása az ügyfél feladata. A biztosítók nem ellenőrzik a megadott adatot. Elfogadják a biztosított által tett nyilatkozatot az árbevételre/jövedelemre vonatkozóan.

MÉK az ÉKM-ben történt egyeztetésen felvetette a biztosítási összeg meghatározását. Az ÉKM szerint a biztosított tevékenységből származó teljes jövedelmet figyelembe kell venni. Az egyéni vállalkozók miatt került be az éves nettó jövedelem meghatározás. A biztosított tervezői, vagy kivitelezői tevékenységből származó árbevételt/jövedelmet kell figyelembe venni.

MKIK szerint az Szgyr. és az Ékr. is csak azt írja elő a Kamarák feladataként, hogy ellenőrizzék a tervező/kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással. A Kamaráknak nincs előírva, hogy a biztosítási összeg alapjául szolgáló árbevételt/jövedelmet ellenőrizzék.

Összességében a MABISZ és a Kamarák az alábbi álláspontot képviselik:
- az éves nettó jövedelem meghatározása során nem a vállalkozás teljes jövedelmét, hanem a biztosított tevékenységből (építészeti-műszaki tervezés, illetve építőipari kivitelezés) származó jövedelmet kell figyelembe venni és
- a biztosítási összeg meghatározásának alapja cégek esetében az éves nettó árbevétel, egyéni vállalkozóknál az éves nettó jövedelem.

A biztosítási összeg meghatározása az ügyfél (tervező/kivitelező) feladata és adatközlési kötelezettsége keretében nyilatkozik a biztosítónak. A Kamarák ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az árbevétel/jövedelem ellenőrzése. A biztosítók a szerződéskötéskor nem ellenőrzik ezeket az adatokat, elfogadják a nyilatkozatot.

4. Állami építési beruházás
(A téma a tervezői fel. biztosítást érinti.)

MABISZ: Kivitelezői felelősségbiztosítás esetén – a felelősségbiztosítási kötelezettség nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására. (Ékr. 21/B. § (2) b) pont)
Ehhez kapcsolódóan a biztosítási összeg alapját képező éves nettó jövedelemből le kell vonni az állami beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó jövedelmet.

Tervezői felelősségbiztosításnál – nincs arra vonatkozó szabály, hogy a felelősségbiztosítási kötelezettség nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására. Ennek ellenére - a jogszabályok értelmezése alapján - nem kell a fedezetbe vonni az állami építési beruházásokkal kapcsolatos károkat, ugyanis - a tervezőnél is le kell vonni a biztosítási összeg alapját képező éves nettó jövedelemből az állami beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó jövedelmet (Szgyr. 15/H.§ /2/).

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény szerint a tervezői felelősségbiztosítás kizárólag az adott állami építési beruházást biztosíthatja (19.§ /7/). Ennek megfelelően a szakmagyakorlási tervezői felelősségbiztosítás (ami más beruházást is biztosít), nem nyújthat fedezetet állami építési beruházásra.

A Kamarák egyetértenek a MABISZ jogértelmezésével, miszerint az Szgyr. szerinti tervezői felelősségbiztosítás nem terjed ki az állami beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

5. Biztosítási kötvényen tájékoztatás a jogszabályi megfelelőségről
(A téma a tervezői és a kivitelezői fel. biztosítást egyaránt érinti.)

Az MKIK kérte a MABISZ-nál tartott november 6-i egyeztetésen, hogy a biztosítási kötvényen szerepeljen pl. „… Kormányrendeletnek megfelelés céljából került kiállításra/készült.” (A pontos szöveg még egyeztetendő.)

A jelenlévő biztosítók közül a Generali és az Allianz arról nyilatkozott, hogy a kötvényre most nem tudják ráírni a kért szöveget, mert ehhez fejlesztés kell. A Generali jelezte, hogy a fejlesztés megvalósításáig azt tudják esetleg vállalni, hogy a Kamarákat levélben tájékoztatják arról, hogy a Generali által kiadott kötvényeken mit kell ellenőrizni az Szgyr.-nek, illetve Ékr.-nek megfelelő biztosítás céljából.

MABISZ jelezte, hogy a biztosítási összeg meghatározása a szerződő felelőssége (az éves nettó árbevétel alapján) erre vonatkozóan nem tudnak nyilatkozni a biztosítók a jogszabályi megfelelőséget illetően. Jelezte továbbá, hogy felkéri a biztosítókat, annak megoldására, hogy a kötvényen szerepeljen utalás arra vonatkozóan, hogy a biztosítás a kötelező felelősségbiztosítást előíró jogszabályoknak történő megfelelés érdekében került megkötésre.

6. Biztosítási szerződések megszűnéséről adatszolgáltatás
(A téma a tervezői és a kivitelezői fel. biztosítást egyaránt érinti.)

a./ A MABISZ az MKIK-val november 6-án tartott egyeztetést a megszűnt kivitelező felelősségbiztosítások biztosítók általi lejelentéséről a MKIK felé. A megbeszélést követően az MKIK megküldte az Ékr. 21/F. § (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megvalósítási koncepcióját, mely jelenleg van véleményezés alatt a biztosítóknál.

MKIK ismerteti a koncepció lényegét. A biztosítók a MKIK által biztosított SFTP felületre töltik fel az előzetesen definiált adatokat xlsx formátumban. Minden biztosítónak külön mappa kerül kialakításra. Minden biztosító csak a saját mappájához fér hozzá. A feltöltött fájlt a biztosító nem tudja törölni és módosítani. A feltöltéseket az MKIK napi rendszerességgel ellenőrzi és feldolgozza.
Az MKIK a következő adatokat kéri:
- biztosított neve
- biztosított adószáma
- kötvény száma
- megszűnés időpontja
- megszűnés oka

MABISZ jelezte, hogy a biztosítók csak a szerződő adószámát tudják megadni, a biztosított adószámát nem.

Az MKIK jelezte, megvizsgálják, hogy az egyéb adatok (kötvényszám, biztosított neve) alapján tudják-e azonosítani a szerződéseket.
Megjegyzés: Az MKIK 11.25-én észrevételében jelezte, hogy le tudja futtatni a kötvényszám alapján az ellenőrzést, azonban a hibalehetőség jelentős. Kérik, hogy a biztosítók fontolják meg a biztosított (vállalkozás) adószámának nyilvántartását.

A MKIK átadja a MÉK és MMK részére az általa összeállított koncepciót ezzel is segítve a biztosítóktól elvárt adatszolgáltatás egységes teljesítését.
Megjegyzés: Az MKIK 11.25-én észrevételében jelezte, hogy november 19-én az MMK és a MÉK részére átadták a koncepciót.

A MÉK és az MMK jelezte, hogy a biztosítói adatszolgáltatást illetően ugyancsak egy felület kialakítását és arra az adatok feltöltését támogatja. Ehhez hozzáférése lesz a területi kamaráknak is. A MÉK és az MMK vállalják, hogy a felülettel kapcsolatos informatikai leírásokat megküldik a MABISZ-nak.

b./ A Kamarák részéről több kérdés is felmerült az érdekmúlással (pl. megszűnik a foglalkoztató cég), díj nem fizetéssel (DNF) megszűnt szerződéseknél mikor történik az adatszolgáltatás, mikor szűnik meg a szerződés.
Problémaként jelezték, hogyha megszűnik egy cég és a munkaviszonyban lévő alkalmazott munkát keres, addig mi lesz a biztosításával, mivel a jogszabályok szerint, ha megszűnik a cég biztosítása és ezáltal az alkalmazotté is, azt a biztosítónak jelentenie kell a Kamarák felé 15 napon belül. Ha a MÉK, MMK megállapítja, hogy a tervező nem rendelkezik a kötelező felelősségbiztosítással ezt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben. A jogszabályokban jelenleg nincs átmeneti időszak, amíg ismét elhelyezkedik a tervező. Nehéz munkát találni úgy, hogy nincs jogosultsága (felelősségbiztosítás nélkül) a tervezésre.

MABISZ tájékoztatása szerint az adatszolgáltatást a szerződés megszűnésének tényleges időpontjában végzik el a biztosítók, amikor már nem áll fedezetben a biztosító.

A MABISZ tájékoztatta a Kamarákat a biztosítási szerződés megszűnésének főbb eseteiről:
- Érdekmúlás következik be, ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási érdek megszűnik (pl. a vállalkozás megszünteti a biztosított tevékenységet). Ilyen esetben a szerződés az érdekmúlás napjával szűnik meg.
- A biztosítási díjfizetés elmulasztásához a Ptk. az alábbi jogkövetkezményeket fűzi:
A biztosítónak - a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30/60 napos póthatáridő kitűzésével a díjfizetés teljesítésére írásban fel kell hívnia. Amennyiben a póthatáridő leteltéig sem történik meg a díjfizetés, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. Mivel nem fogyasztói szerződésekről van szó, ezért a biztosítók ettől a szabálytól általában eltértek és a korábbi Ptk. szerinti megoldást alkalmazzák. Ez esetben a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap (un. respíró időszak) elteltével szűnik meg, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ilyen esetben tehát nem visszamenőlegesen törlik a szerződést a befizetni elmulasztott díj esedékességének napjára, hanem a díj esedékességétől számított 60 nap elteltével.
- Mind a biztosító, mind a szerződő jogosultak a szerződést évfordulóra felmondani, 30 napos felmondási idővel. Tehát ha a biztosító szünteti meg a szerződést felmondással, erről a szerződő – a szerződés megszűnését megelőzően – legalább 30 nappal értesítést kap, így lehetősége van másik szerződést kötni a megszűnés időpontjára, hogy ne legyen fedezetlen időszaka.
- Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről (vagy azok változásáról) és ezek a körülmények a kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

MABISZ jelezte, hogy a biztosítók által lejelentett kötvényszámok alapján a Kamarák ellenőrizni tudják, hogy az adott kötvényszám melyik tervező vállalkozáshoz, illetve a vállalkozással munkaviszonyban álló tervezőhöz kapcsolódik. E alapján az Szgyr. 44. § (4) bekezdés h) pontja szerinti következmény, ennek eredménytelensége esetén a 44. § (5) bek. b) pontja szerinti következmény alkalmazható.

A MÉK és az MMK ennek részleteit szabályzatában fogja rendezni.

7. Biztosítási fedezet igazolására elfogadott dokumentum
(A téma a tervezői és a kivitelezői fel. biztosítást egyaránt érinti.)

A Kamarák kérdésként vetették fel, hogy a felelősségbiztosítás meglétét milyen dokumentumok alapján tudják ellenőrizni? Biztosítási kötvény, fedezetigazolás, fedezetet igazoló dokumentum? A jogszabályok is használják ezeket az elnevezéseket. A MÉK és az MMK részéről felmerült, hogy nem szeretnék a kötvényeket átadni a munkaviszonyban alkalmazott tervezőknek.

MABISZ részéről elhangzott, hogy a biztosítási gyakorlatban a biztosítási kötvény és a fedezetigazolás eltérő dokumentumok.
- A biztosítási kötvény kiállításával a biztosítók a szerződés létrejöttét igazolják. Ezt automatikusan állítják ki a szerződés létrejöttét követően és megküldik a szerződőnek.
- A fedezetigazolásban a biztosítók azt is igazolják, hogy milyen időszakra van befizetve a díj, azaz meddig tart a díjjal fedezett időszak. Fedezetigazolást egyedi kérésre állítanak ki a biztosítók.

A MABISZ jelezte, hogy a biztosítók természetesen készek arra, hogy a szerződők erre vonatkozó kérésére fedezetigazolást állítsanak ki, viszont a fedezetigazolások igénylése a szerződők részéről egy többlet adminisztrációs teher és a szerződések jelentős száma miatt a biztosítókra is hatalmas terhet jelent. A MABISZ álláspontja szerint elegendő lenne a szerződés létrejöttét a biztosítási kötvénnyel igazolni a Kamarák felé, ugyanis a szerződések díjnemfizetéssel történő megszűnését úgyis jelenteni fogják a biztosítók a Kamaráknak.

A Kamarák elfogadják, hogy a biztosítási kötvény kiállításával igazolják a tervezők és a kivitelezők a felelősségbiztosítási fedezetet, nem kérnek fedezetigazolást.

Az MKIK jelezte, hogy a szabályzatában ezt úgy fogja rögzíteni, hogy „a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény)” benyújtása szükséges a felelősségbiztosítás igazolására. Ezt a fogalmat használja az Ékr. 21/G. § (1) bekezdése is.
Megjegyzés: Az MKIK november 25-i észrevételében jelezte, hogy az Ékr. 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem tekinthetnek el a fedezetigazolás bekérésétől, mivel ez a nyilvános adatbázis részét kell képezze.

A MÉK és a MMK a szabályzatokban rögzíti, hogy a munkaviszonyban/tagsági jogviszonyban álló tervező esetén a tervezőnek nem kell benyújtania a foglalkoztatójának a felelősségbiztosítási kötvényét, hanem biztosítási fedezetet igazoló dokumentumként elfogadja a cégvezető által adott nyilatkozatot, hogy a foglalkoztatónak van felelősségbiztosítása.

8. Lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály alapján előírt tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás és a Szgyr., Ékr. által előírt kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás
(A téma a tervezői és a kivitelezői fel. biztosítást egyaránt érinti.)

MABISZ kérdésként vetette fel, hogy a Kamarák álláspontja szerint fent kell-e tartani az lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabályban (155/2016.(VI.13.) Kormányrendelet) előírt kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást együttesen az Szgyr. 15/F. §-ban, valamint az Ékr. 21/B. §-ban előírt kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítással.
Az Szgyr. 56. § (3) bekezdés, valamint az Ékr. 46. § (5) bekezdés szerint ugyanis 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabályban előírt felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, melyre az új kötelező felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A Kamarák álláspontja szerint a Szgyr. és az Ékr. minden tervezőre és kivitelezőre vonatkozik, 2025. január 15-től az ezekben foglalt biztosításokkal rendelkezniük kell. Eddig az időpontig a 155/2016.(VI.13.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő biztosítás fenntartható és elfogadható. Ezt követően azonban együttesen, egyszerre nem kell a rendelkezni a korábbi és az új kormányrendeleteknek megfelelő biztosításokkal. Azaz az egyszerű bejelentéses tevékenységre kötött biztosítás megszüntethető.

9. Szabályzatok egyeztetése

A Kamarák javasolták, hogy a további eredményes és hatékony munka érdekében célszerű a szabályzatok felelősségbiztosításra vonatkozó részének egyeztetése. A Kamarák által készített szabályzat felelősségbiztosítási része a MABISZ részére is megküldésre kerül. Az egységes eljárás, ellenőrzési rend és ennek a biztosítók részéről történő ismerete és figyelembevétele minden szereplő számára biztosítja a közösen kialakított álláspont gyakorlatban történő megfelelő alkalmazását.

Összeállította: dr. Juhász Istvánné MABISZ tagozatvezető

Az emlékeztető egyeztetésre került a résztvevő szervezetekkel. (MMK, MÉK, MKIK, MABISZ)