A Magyar Építész Kamara számára kormányrendelet írja elő a településképi arculati kézikönyvek (TAK) véleményezését. Ez a feladat 2017-ben indult és a területi kamarák bevonásával került ellátásra a Miniszterelnökség pénzügyi támogatása mellett. 2018-ban a véleményezési tevékenység a Miniszterelnökségtől kapott megbízásnak és támogatásnak köszönhetően bővült konferenciák szervezésével, lebonyolításával, illetve kiadványok készítésével. Ennek keretében készült el ez a mostani kiadvány is, amely a MÉK 2018. november 30-án a budapesti Kopaszi-gáton megrendezett konferenciájának előadásaitól kezdve a területi építész kamarák által írt összefoglalókon át szeretné bemutatni az eddig elvégzett munkát.
A jelenlegi tanulmány első próbálkozás a településképi arculati kézikönyv (kézikönyv vagy TAK) és a településképi rendelet (rendelet vagy TKR) összefüggésének, a kézikönyv és a rendelet viszonyának vizsgálatára, valamint a rendelet alkalmazhatóságának elemzésére. Nem mond ítéletet, nem ad konkrét javaslatokat, tükröt próbál tartani analitikus szemléletével. Az összefoglalót az esettanulmányok füzére követi a szerzők által elkészített változatlan formában.
A Magyar Építész Kamara immáron másodszorra gyűjti csokorba a Településképi Arculati Kézikönyvekről szóló írásokat. Az első kiadványban elsősorban a területi építész kamarák TAKtevékenységei kerültek bemutatásra a 2018. évi MÉK TAK konferencia előadásai mellett.
A 2016-ban hatályba lépett településkép védelméről szóló törvény a településkép védelmét új alapokra helyezte. Ennek két pillére a településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv), amely a - települések természeti és épített környezete által meghatározott - településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze, egyben szakmai megalapozása a második pillért jelentő településképi rendeletnek, ami jogi keretbe foglalja a védelmi szempontokat és eszközöket.