A MÉK képviseletében Medgyasszay Péter vett részt az ACE „Environment and Sustainable Architecture” és az „Urban Issues” témákkal foglalkozó munkacsoportjának 2015. 06. 17-i ülésén, valamint az Európai Bizottság által szervezett Sustainable Energy Week 2015. 06. 16-i és 18-i rendezvényein.

A rendezvényeken legfontosabb információkként elhangzott, hogy az EU mind nagyobb szerepet kíván szánni a városok energia és fenntarthatósági problémáinak kezelésére. Ebben a folyamatban mind nagyobb szerepet fognak kapni a városok önkormányzatai. Várható a 2002-ben megalkotott, majd 2010-ben frissített épületekről szóló szabályozás újabb frissítése 2017-ben.

Ajánljuk továbbá a tagság figyelmébe az ACE ülésen ismertett a Let’s speak sustainable construction” kiadványt, amely jól használható definíciókat és terminológiákat közöl a fenntartható építéssel kapcsolatban. (http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.publications.15949)

A részletes beszámolót az alábbiakban olvashatják.

Előzmények

Az Architect’s Counsil of Europe (ACE) számos munkacsoportban végez szakmapolitikai tevékenységet. Az Environment and Sustainable Architecture (ESA) munkáját évek óta nyomon kisérem, bár eddig aktívan nem tudtam részt venni a projektekben. A tényleges együttműködést nagyban segítené, ha a munkacsoport meghatározó szakembereivel személyes kapcsolatot is létesíthetnék.

A munkacsoport egy másik munkacsoporttal közösen alkotja az Area 3 azaz Responsible Architecture formációt. Ezen formációnak lesz egynapos munkaülése 2015. 06. 17-én. Az ülésen az aktuális európai szintű szakmapolitikákkal foglalkoznak, amelyek a hazai építészeknek munkáját is meg fogják határozni a közeljövőben.

Az ülést az ACE titkársága úgy szervezte, hogy az EU által szervezett Sustainable Energy Week 2015 háromnapos rendezvény második napjára esik, így háromnapos brüsszeli tartózkodás esetén több csatornán is informálódni lehet az aktuális szakmapolitikai tendenciákról, valamint az ACE részvételével zajló EU projektekről.

A szakmapolitikai irányok közül kiemelten fontos a „közel nulla energiájú” épületek szabályozása. Egy a MÉK által véleményezett Kormányrendelet tervezet szerint ugyanis 2020-tól már csak olyan épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek teljesítik ezt a követelményszintet. Mivel a rendelet hatályba lépését – a korábbi gyakorlattól eltérően – nem az új építési engedélyek, hanem a használatbavételi engedélyhez köti, és egy építési engedély akár 5 évig jogerős lehet, jövőre már csak ebben a szellemben érdemes tervezni. (Illetve „hatóság által használt” épületek esetén 2014 óta már a közel nulla energetikai igény – még pontosan nem ismert – követelménye szerint kellene tervezni.)

A közel nulla energia igényű épületek tervezésének szakmai kihívását és aktualitását a szakma más szervezetei is felismerték. Az MTA Építéstudományi Állandó Bizottsága megszavazta, hogy 2018-ig tartó hároméves munkaterve alapján a közel nulla energiaigényű épületek témakörével kíván foglalkozni. A Bizottság elnökeként rálátásom van illetve lesz az ott folyó munkára is.

A közel nulla energiaigényű épületeket érintő európai trendek, hazai szakbizottsági ajánlások és persze a közeljövőben meghirdetésre kerülő Kormányrendelet alapján véleményem szerint a MÉK-nek fontos feladata, hogy a szabályozást kielégítő épületek tervezési módszereiről, lehetséges veszélyeiről informálja a tagságot.

Összegezve a 2015. 05. 16-18-ig történő brüsszeli tartózkodás az alábbi lehetőségeket adja a MÉK-nek:

1. Személyes kapcsolat épül ki az ACE két munkacsoportjának meghatározó tagjaival.
2. Közelebbi információk birtokába kerülünk a munkacsoportok részvételével zajló EU finanszírozta projektekről, nagyobb esély lesz a későbbiekben induló új projektekbe bekapcsolódni.
3. Friss információink lesznek a fenntartható energiát érintő európai szintű szakmapolitikai tervekről, folyamatokról.

Konferenciákon és ACE megbeszélésen elhangzottak ismertetése

Az Európai Bizottság által szervezett Energy Week rendezvény nagymértékben fókuszálta a Bizottság támogatásával e témában zajló információkat. Jellemző gyakorlat volt, hogy az EU által támogatott kutatási projektek valamely nyilvános, vagy zárt munkaülését a Brüsszelben zajló konferenciához igazítva, vagy a programsorozat részeként bonyolították le. Számos magyar és külföldi, korábbi projektekből megismert kollégával volt módom spontán találkozni a rendezvény ideje alatt.

Fenti logikát követve az Energy Week hivatalos rendezvényeként, de a főprogram kísérő programjaként, önálló helyszínen került megrendezésre az ACE részvételével zajló EU kutatási projektek bemutatása. A rendezvényen három projektet ismertetek:

1. Inspire: favázas külső hőszigetelő rendszer, ahol a faváz közé integrálták a különböző gépészeti megoldásokat.
2. Leema: új, pórusbetonhoz, illetve perlithez hasonló építési anyag fejlesztése, amit granulátumként, táblás anyagként, építőlemezként, vagy téglaüregek kitöltésére is lehet használni.
3. A2PBEER: középületeket célzó felújítási intézkedéscsomag kidolgozása (jelenleg alacsony kidolgozottsági szinten).

Összegezve: ezen projektek magyarországi hasznosíthatósága kérdéses. A kifejlesztett intézkedések jellemzően nem a költségek csökkentését, hanem a használati minőség és energiahatékonyság növelését tűzték ki alapvetésként, így a javasolt intézkedések költséghatékonysága kérdéses. A MÉK szempontjából ilyen több millió EU támogatással zajló projektekben való részvétel véleményem szerint nehezen elérhető. Önálló projekt indítása nagyon nagy feladat, reálisabban járható út valamely projektötletben alvállalkozóként, vagy partnerként való megjelenés, amihez azonban a nemzetközi kapcsolatok jelentős szélesítése szükséges.

Második napon (június 17.) egész napos programként került megrendezésre az ACE két munkacsoportjának, az „Environment and Sustainable Architecture” és az „Urban Issues” munkacsoportok együttes ülése.

Az ülésen kb. 18-an vettek részt, a helyi irodát, illetve a következő országok helyi építész kamaráinak képviseletével: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Franciaország, Magyarország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia. Az 5. sz. melléklet szerinti napirend szerint számos témát beszéltünk át a megbeszélésen. Érdekes volt azonban megtapasztalni, hogy az építészek helyzetét mind a keleti, mind a nyugati országokban visszaesni látják. Az épületek létrehozásában kevésbé van már meg a vezető szerep, és a társadalmi megbecsülés csökkenését is tapasztalják. A megbeszélésen az alábbi fontosabb információk, ötletek és felvetések hangzottak el:

• Bemutatták a „Let’s speak sustainable construction” kiadványt, amely négy nyelven mutatja be a fenntartható építéshez kapcsolódó szakszavakat.
• Fontos információ volt, hogy az unió a 2002-ben kiadott, 2010-ben frissített épületek energetikai hatékonyságával foglalkozó rendeletének frissítését tervezi 2017-es dátummal, amihez már most gyűjti a visszajelzéseket.
• Ugyancsak fontos szakmapolitikai kérdés volt az Energia Unió rendelet tervezetének kérdése, amely vélhetőleg jelentős hatással lesz a hazai épületgépészeti rendszerekre középtávon (amennyiben az Unió egyesített piacáról olcsóbb, vagy tisztább áram érhető el, az ajánlható technológiák köre szélesedne).
• A szlovák kolléga bemutatott egy szlovák nyelven, az építészeknek írt kiadványt, ami az elméleti alapok, építészeti példák mellett a jogalkotás fontosabb dokumentumait is ismerteti.
• Az osztrák kolléganő hangsúlyozta az építészet oktatásának általános iskolák szintjén történő szükségességét.
• A belga ACE alkalmazott szerint jelentős piac várható abban, hogy a közösségi épületek éves szinten 3%-os felújítási arányát fogja a közeljövőben ez EU előírni.
• Fontos alapelvet mondott ki az Urban Issues témát vezető román kolléga, miszerint az EU politikájában a városok fontosabbak lesznek, mint a tagországok, mivel hatékonyan tudják a környezeti problémákat kezelni. Ezt a folyamatot igazolja az idén elfogadott rigai nyilatkozat (https://eu2015.lv/images/news/2015_06_10_EUurbanDeclaration.pdf), illetve a tervezett amszterdami nyilatkozat.

Összegezve az ACE szakmapolitikai munkájában érdemes részt venni, mivel naprakészebb információkat kapunk az EU jogalkotásáról, illetve az ACE által kidolgozott „policy paper”-eken keresztül hatással lehetünk az építészeket is érintő EU szinten zajló folyamatokra.

A Sustainable Energy Week fő rendezvényei, policy conference néven az Európai Bizottság hivatalos épületeiben zajlottak. Előzetes regisztrációm alapján a 6. melléklet szerinti panelekben vettem részt június 18-án. Az alább ismertetett szekciókban 6-7 előadó fejtette ki témánként véleményét.

A „Heating and cooling Future of Cities” rendezvény alapvetően a távhőellátás szerepéről szólt. A témának különös fontosságot szentelnek, mivel környezeti szempontból „a városok jelentik a problémát és a megoldást” (Anneli Hulthen). (Ez az elv megerősíti az előző napon elhangzott gondolatot a városok fontosságáról. A téma bemutatása a releváns EU kutatási projektek eredményeire épült.

Az „Implementation of Nearly Zero Energy Buuildings on national level” rendezvény haszontalan volt, a passzívház és aktívház technológia népszerűsítéséről szól, nem adta meg a címben megfogalmazott átfogó képet.

A DG Energy munkatársa által vezetett „Tapping the potentials of the building, heating and cooling sectors:” panel átfogó képet adott több nyugati ország jó tapasztalatáról. Erős átfedéssel volt városi problémákat tekintve Heating and cooling szekcióval. Jelentős problémának érzékelem, hogy egy dán kutatási projekt kapcsán többször elhangzott, talán ajánlássá is válható elv volt, hogy vidéki környezetben távhő helyett preferáljuk a hőszivattyús fűtést, mivel „a gázhálózat nem épült ki” és a technológia jelentős környezeti, gazdasági előnyökkel jár. Több tanulmány is alátámasztja azonban, hogy Magyarország adottságai mellett a villamos áramra alapozott technológiák nem költséghatékonyak, nincs jelentős környezeti előnyük, illetve a gázhálózatra tett megállapítás igazságtartalma is vitatható.

Összegezve a konferencia érdekes és hasznos információkat adott az energiapolitika várható fejlesztési irányairól.

Budapest, 2015. június 22.

Medgyasszay Péter PhD