Ezek a szakemberek kapták idén az építőipar legrangosabb elismerését.
A szokás szerint az ÉVOSZ idén is kiosztotta az elismeréseket az ágazat kiemelkedő képviselőinek.
A hagyományoknak megfelelően, idén huszonegyedik alkalommal adták át az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró ünnepi közgyűlésén a szakma legmagasabb elismeréseképpen járó Építőipari Nívódíjakat, a Lechner Ödön-díjakkal, a Sándy Gyula-díjjal, és a szakma több további fontos elismerésével együtt.
A Lechner Ödön díj, az építésgazdaság területén dolgozó személyek elismerését jelentő díj, melyet hosszabb időszakon át végzett kimagasló, példamutató munka alapján lehet elnyerni. A díjat az alapítás szabályainak megfelelően, öt fő részére adják át, amely egy arany kitűző érméből és oklevélből áll.
Az eseményen az Építőipari Nívódíjakon és Nívódíj Elismerő Okleveleken felül sor került a Lechner Ödön díjak, az Építőipari Mesterdíjak és Építési Alkotói díjak átadására, továbbá a MÉK Sándy Gyula díjat, valamint az Épületgépészeti Nívódíjakat is átadták az elismerésben részesült szakembereknek.
2021-es év Lechner Ödön díjazottjai:
Az idei Lechner Ödön díjakat az Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottság elnökei, Koji László és Dr. Kovács László adták át:
Ament Gábornak, a VIV Zrt. igazgatósági tagjának, a szerelőipari alágazat érdekében végzett kimagasló szakmai munkája, széleskörű társadalmi tevékenysége elismeréseként,
Holló Ákosnak, a Főber Zrt. műszaki ellenőrének, a magasépítési létesítmények kivitelezési területén végzett sikeres, eredményes munkájáért,
Kalkopulosz Attilának, a Moratus Kft. ügyvezetőjének, a magasépítési létesítmények kivitelezési területén végzett sikeres, eredményes munkájáért,
Orosz Károlynak, a Hídépítő Zrt. igazgatójának, a hídépítés területén végzett kimagasló szakmai munkája elismeréseként
és Táll Zsófiának, az MTI építőipari újságírójának, az építőipari ágazat fejlődése és elismertsége érdekében végzett kiemelkedő szakújságírói, riporteri munkája elismeréseként.
Mindemellett sor került a tavalyi járványhelyzet következtében elmaradt Lechner Ödön díj személyes átadására is, amelyet Schriffert Péternek, a ZÁÉV Építőipari Zrt. projektigazgatójának ítéltek oda a magasépítési létesítmények kivitelezési területén végzett sikeres, eredményes munkájáért.
Az ÉVOSZ 1994-ben alapította a díjat, amelynek névadója a szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője. A díjat bármilyen végzettségű és az építőipar bármely területén dolgozó egyén elnyerheti, de elsődlegesen az ÉVOSZ tagszervezetek dolgozói, képviselői kapják. Ugyanakkor megkaphatja olyan személy is, aki az építőipar érdekében kifejtett munkáját nem ÉVOSZ tagszervezet keretében végzi.
A Sándy Gyula díj
Az ünnepségen sor került a Magyar Építész Kamara elnöksége által alapított, Sándy Gyula különdíj átadására is, amely minden évben a tervezőkkel való kiemelkedő kivitelezői együttműködésért jár.
Az elismerést dr. Hajnóczi Péter és Szalay Tihamér, a Magyar Építész Kamara elnöke és alelnöke nyújtotta át Dobosy Gáborné projekt főmérnöknek, a Nívódíj nyertes tatai Esterházy-kastély műemlékegyüttes rekonstrukcióján elvégzett, kiemelkedő projekt vezetői munkájáért.
Az idei év díjazottja mellett szintén a tavalyi járványhelyzet következtében elmaradt Sándy Gyula díj személyes átadására is sor került, amelyet Bajnok Sándor, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója kapott meg 2020-ban.
A Magyar Építész Kamara 10 évvel ezelőtt alapította az Építőipari Nívódíj különdíjaként a Sándy Gyula díjat. Nevét a 20. század első felének egyik legjelentősebb építészéről kapta, személyisége és munkássága a legjobban szimbolizálja az építési folyamat a szellemi és fizikai munkájának egységét.
Átadták a Mérnöki Kamara specifikus szakmai teljesítményért járó díját
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Aeroplex karbantartó hangárjának acélszerkezet gyártási és szerelési munkájáért a Weinberg’93 Építőipari Kft. kapott Építőipari Mesterdíjat. A díjat Derczó István ügyvezető igazgató vehette át.
Ugyanakkor nem csak a kivitelezést méltatták a fent említett projektben: a karbantartó hangár acélszerkezet gyártási és szerelési munkájának megtervezéséért is Építőipari Mesterdíjat kapott az ARC-S Engineering & Design Kft. ARC-S Group, amelyet Bükkösi Raymund vezető tervező vehetett át. A díjakat Pallay Tibor, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány elnöke adta át.
Idén is két szakterületen osztották ki az Építési Alkotói Díjakat. A Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata a magasépítés és mélyépítés területén is egy-egy, a kivitelezést külön elismerő és személyre szóló díjat is adományozott, melyeket Wagner Ernő a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és Wéber László elnökségi tag adott át a díjazottoknak. A díjjal plakett és oklevél járt.
A Mélyépítési szakágban Építési Alkotói Díjat nyert Nagy Sándor a West Hungária Bau Kft. projektvezetője, a Liget Budapest Projekt részeként felépült Múzeum Mélygarázs kivitelezéséért. A három szinten összesen 800 férőhelyes mélygarázs különlegessége, hogy a belső terei a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Vasarely Múzeum gyűjteményéből 12 kiemelkedő magyar mester egy-egy remekművét idézik meg.
A Magasépítési szakágban pedig Építési Alkotói Díjban részesítette Veszelák Péter okleveles építőmérnököt, a Market Építő Zrt. projektvezetőjét. A díjat a Market kivitelezésében megvalósult historikus külsővel megépült, modern Szabad György irodaház megvalósításáért ítélték oda. A hatemeletes épület főbejárata nyugati irányba, a Duna felé néz, amely egy üvegtetős, természetes fénnyel megvilágított átriumos fogadótérbe nyílik. Innen az alagsoron át egy alagút visz az Országházba.
Épületgépészeti Nívódíj is méltó helyére került
Végezetül pedig Dr. Barótfi István, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség elnöke és Semmelweis Tamás, az Építéstudományi Egyesület alelnöke átnyújtotta az Épületgépészeti Nívódíja is, amelyet a DUMOD Kft. mérnökének, Hajdú György gépészmérnöknek ítéltek, a Heim Pál gyermekkórház épületgépészeti tervezéséért.
Jelentős teljesítmény növekedés várható az építőiparban
Az évzáró közgyűlésén Varga Mihály pénzügyminiszter is tiszteletét tette, aki beszédében pozitívan tekintett a jövőbe és elmondta, az építőipar teljesítménye idén 10 százalékkal bővülhet, a teljes gazdaságot tekintve pedig 6-6,5 százalékos növekedés várható. Hozzátette, az építőipar kulcsfontosságú ágazat, amelyben 2010-hez képest 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A növekedés mértékét mutatja, hogy nagyjából 120 ezer embernek ad munkát a magyar autóipar. Arra is rámutatott, hogy míg a 2000-es évek közepén az építőipar a magyar gazdaság teljesítményének 4 százalékát adta, ez mostanra 5,5 %-ra emelkedett. Mivel az ágazat növekedési pályán halad, amit a rendelésállomány bővülése is jelez, ezérttovábbi növekedésre számítanak.
Az építőipar előtt álló kihívások közül a pénzügyminiszter a szakember utánpótlásra hívta fel a figyelmet, amelyhez szerinte segítséget adnak a továbbképzések, továbbá a munkaszervezés javítása és a jövedelmek növekedése is.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy az építőipar a járványügyi helyzet ellenére is folyamatosan dolgozik.
Az ágazat teljesítménye szeptemberre elérte a 2019 azonos időszakában mért 3.500 milliárd forintos nagyságrendet. Az idén az év egészében az ágazat teljesítménye elérheti az 5.000 milliárd forintot - mondta.
forrás: magyarepitok.hu / Füzi Nikolett
fotók: magyarepitok.hu / Dernovics Tamás
A nyertes projektek ( galéria) https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2021/12/megmutatjuk-az-epitoipari-nivodij-nyertes-projektjeit
A Sándy Gyula díj a Magyar Építész Kamara Építőipari Nívódíj különdíja, mit a kamara elnöksége 2011-ben alapított. A MÉK Elnökség határozata alapján a díj annak az Építőipari Nívódíjra pályázó fővállalkozó felelős műszaki vezetőjének vagy munkahelyi mérnökének adományozható, aki a bírált Nívódíj pályázatok valamelyikénél a legeredményesebben működött közre az eredeti építészeti koncepció megvalósításában.
Az ÉVOSZ december 9-i korlátozott létszámú ülésén és Nívódíj átadó ünnepségén dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke és Szalay Tihamér, a kamara alelnöke, a díj kurátora átadta a tavalyi évben a korlátozások miatt elmaradt díjat Bajnok Sándornak, műszaki igazgatónak, a Párisi Udvar felújításának műszaki vezetéséért, a kivitelezésben végzett kiváló munkája elismeréseként.
Lásd korábbi hírt is: (https://mek.hu/index.php?id=46344)
A 2021. évi díjat Dobosy Gáborné okleveles építészmérnök, projekt főmérnök kapta, a tatai Esterházy-kastély rekonstrukciójában végzett projekt vezetői munkáért.
Az Esterházy-kastély felújítása; a több évig tartó korhű rekonstrukció során a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában összesen 2,4 milliárd forintból valósult meg a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül.
A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült Esterházy Miklós, a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. Az épületben a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, de ez nem okozott jóvátehetetlen károkat, az épületben. Több helyiségében eredeti állapotban maradtak meg a kandallók, a kályhák, a díszes gipszstukkók, parketták és csempeburkolatok.
A közel 3.000 m² alapterületű kastélyban 700 m²-en sikerült megőrizni az eredeti táblás és rombusz alakú parkettát. A korabeli fürdőszobákban jó minőségben maradtak fenn az eredeti márvány- és holland csempeburkolatok. A felújított kastély emeleti és földszinti teremsorában korhű bútorok és festmények idézik meg a barokk hétköznapok hangulatát. A ma Ausztráliában élő Francesca Esterházy Blackwell jóvoltából számos, a tatai kastélyból elszármazott műtárgy került be az Esterházy-család és a kastély történetét bemutató kiállítás anyagába.
Magyar Építész Kamara Sándy Gyula díjának eddigi nyertesei:
Az URSA fejlesztése, a „régi-új” lamellázott ásványgyapot épületgépészeti szigetelés sikeresen debütált 2020 tavaszán a hazai és nemzetközi piacokon is és feltörekvő népszerűségnek örvend.
Az URSA TECH Lamella márkanéven ismert, üvegszál-erősített alumínium fóliával kasírozott ásványgyapot szigetelőanyag speciális lamellázott bordáiról kapta a nevét. A termék azért rendelkezik rendkívül magas nyomószilárdsággal, rugalmassággal, hajlíthatósággal és mérettartó képességgel, mert a lamelláit alkotó hajszálvékony üveggyapot szálak merőlegesek a kiterített felületre. Ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá arra, hogy bármilyen nagy átmérőjű kör vagy szögletes keresztmetszetű testeket maradéktalanul körbeölelve, magas szintű hő- és hangszigetelésként teljesítsen. (Az URSA TECH Lamella termék kis átmérőjű csövek borításához nem alkalmas.)
A szigetelést igénylő csővezetékek általában elég szorosan helyezkednek el egymáshoz és az őket körülvevő falakhoz vagy szerkezetekhez képest, emiatt alap igény, hogy kis szigetelési vastagsággal lehessen elérni jó hővezetési teljesítményt. Ezt az URSA lamellázott épületgépészeti szigetelése garantálja.
A különleges szigetelő tekercsek bordázottságuknak köszönhetően könnyen felrögzíthetők a klímacsatornák vagy szellőzőcsatornák szögletes éleire is. Minden műszaki igényt maradéktalanul kielégítenek, mivel illesztéseik tökéletesen felületfolytonossá tehetők: a termék alumínium fóliával laminált felületének illesztési vonalait öntapadó alumíniumszalaggal leragasztva az alufólia borítás összefüggő és kiváló párafékező tulajdonságú réteget képez a szigetelőanyag külső felületén.
A környezetbarát kötőanyaggal készült termék nemcsak kiemelkedő műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, hanem külső alumínium rétege miatt esztétikus is, így beltéri felhasználásra külön burkolat nélkül is alkalmas.
Az épületgépészeti szigetelések vastagságának megválasztásánál kétféle szempontot súlyoznak: a lehető legnagyobb költségmegtakarítás szem előtt tartásával, az adott berendezés/vezeték mellett dolgozó személyek védelmének érdekében határozzák meg ezt a paramétert.
Az A2, s1-d0 éghetőségi osztályba tartozó URSA TECH Lamella termékek épületgépészeti szerkezetbe való betervezésénél figyelembe kell venni, hogy ez az ásványgyapot szigetelés olyan melegvizes csővezetékek, központi fűtőberendezések, forró vizes és „telített” gőzvezetékek, valamint kazánházak vezetékeinek, melegvíztárolók és hőcserélők szigetelésére használható fel, amelyek maximális üzemi hőmérséklete nem haladja meg a 260°C-ot. E hőmérséklet felett a gyapotszálakat egymáshoz rögzítő kötőanyag lángmentesen kiizzik, így az üvegszálak szétcsúszhatnak. Akkor alkalmazható magasabb hőmérsékletig, ha fémburkolatot és mechanikai rögzítőket alkalmazunk, mivel ez esetben az üvegszálak károsodása csak 500 °C felett következik be. Fontos tudni azonban, hogy a kasírozás felöli oldalon a maximális hőmérséklet a 80 °C fokot nem haladhatja meg.
A termék betervezését tovább egyszerűsíti, hogy a lamella paplan szükséges hossza egyszerű képlettel meghatározható:
Kör keresztmetszetű csővezetéknél: L = (d + 2 x t) x 3,14
(ahol d = a csővezeték átmérője, t = a lamella szigetelés vastagsága)
Szögletes (pl. légtechnikai) vezetéknél: L = (2 x a + 2 x b + 8 x t)
(ahol a = a szögletes csatorna egyik oldala, b = a szögletes csatorna másik oldala, t = a lamella szigetelés vastagsága)
A fenntartható URSA TECH Lamella ásványgyapot szigetelőanyagot kiemelkedő tulajdonságai méltán aposztrofálják elsődleges választásként az épületgépészeti műszaki szigetelések piacán.
URSA Salgótarján Zrt.
A Magyar Építész Kamara 2021. 12. 08-án felkérést kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy segítsen fellelni azon építészeket, építész hallgatókat, akik foglalkoztak már Cirkusz épület tervezésével.
A megkeresés célja, hogy a 2022. január 11-én tartandó, a XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál keretében megrendezésre kerülő, a „Cirkuszépületek Európában” című nemzetközi építészettörténeti konferencia kiállítási anyagát megalapozzák a fellelhető tervekkel.
A Szervezők kérik a tervező kollégákat, hogy legyenek kedvesek és keressék elő hajdani vagy közelmúltbéli cirkuszépület terveiket, koncepcióikat, rajzaikat és makettjeiket! Bármilyen kidolgozottságú cirkuszi témájú építészeti anyag érdekes lehet, és szerepelhet a konferenciát kísérő egy hetes cirkuszépület történeti kiállításon.
Kérik, hogy legyenek kedvesek és osszák meg velük (először e-mailben: museum@circus.hu), hogy ki, melyik egyetemen, mikor és milyen jellegű, léptékű és tartalmú cirkuszépülettel kapcsolatos tervet készített, és hozzájárul-e ennek kiállítási bemutatásához, illetve cirkuszi archívumi elhelyezéséhez, illetve emlékeznek-e olyan kollégára, aki készített ilyet.
Visszajelzési határidő a megadott email címen: 2021. december 16.
Együttműködésüket köszönjük!
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
A felkérő levél teljes szövege innen elérhető: Emmi megkeresés
Sokunk fejében él a gondolat, miszerint az üveghomlokzattal borított épületek energiapazarlók, hiszen, hogyan is szigetelne hatékonyabban az üveg, mint egy téglafal. Ez a hiedelem azonban csak a régi, egyrétegű üveggel borított épületek esetében volt igaz, a mai modern technológiák már valóban versenyképes eredményeket hoznak. A Glass for Europe megbízásából készült friss kutatása szerint, ha minden európai épületet nagy teljesítményű üveg borítaná, akkor 2030-ra 30%-al kevesebb energiát fogyasztanának. Ezzel is alátámasztva, hogy egy üveggel borított épület is lehet energiahatékony.
Az Európai Unió környezetvédelmi céljai között az energiafogyasztás csökkentése is kiemelten fontos szerepet kap, amihez szorosan kapcsolódik az épületek energetikai mutatóinak javítása is, hiszen épületeink hatalmas „zöld” potenciállal rendelkeznek. Az elmúlt években pedig az építőipari szektor gyártói számára is egyre fontosabbá vált a kérdés: hogyan csökkenthetjük a lakóépületek, irodaházak és különösen a felhőkarcolók ökológiai lábnyomát? A környezettudatos lehetőségek között a megújuló energiaforrások és a hőszigetelő anyagok váltak a legnépszerűbb megoldásokká, azonban mellettük ritkán kerülnek napirendre a homlokzati üvegezésben rejlő lehetőségek, pedig érdemes lehet ezzel a területtel is foglalkozni, sőt. A Glass for Europe 2020-as kutatása szerint nagyteljesítményű üvegek használatával viszonylag rövid idő alatt tudnánk valóban hatékony és számokban látványos eredményeket elérni az épületek energiahatékonyságát illetően.
Jövőbe mutató homlokzatok
A TNO által végzett “Potenciális energiamegtakarítás és széndioxid kibocsátás csökkentés az üvegezéssel (Glazing Potential Energy Savings & CO2 Emission Reduction)” elnevezésű kutatás két potenciális jövőképet mutat be, amelyek alapfeltételezése, hogy 2030-ra, de legkésőbb 2050-re az Európai Unió minden épülete a megfelelő típusú és minőségű üvegborítással rendelkezik majd. Az korábbi határidőhöz igazodva épületenként évente 29%-kal kellene csökkenteni az energiafogyasztást, hogy a teljes térségben 28%-kal alacsonyabb legyen a széndioxid kibocsátás. A 2050-re vetített kép szerint a széndioxid kibocsátás hasonló mértékű csökkentésével a lehetséges energiamegtakarítás akár a 37%-ot is elérheti.
A kutatás európai országokra szűkítve is vizsgálta a lehetséges eredményeket, így például az Egyesült Királyságra vonatkozó becslések még pozitívabb eredményt mutattak. A szigetországban a megfelelő üvegtípus használatával 2030-ra 32%-kal csökkenthetik az épületek energiafogyasztásának mértékét, 2050-re pedig ez az érték akár a 42%-ot elérheti. A 2030-ra becsült eredmények esetében a fejlesztések mértéke is nagyban meghatározza milyen ütemben javulhatnak az eredmények. Ugyanis a lehetséges megtakarítások közel fele teljesülhet az első tíz évben, ha az újépítésű házakban minden esetben magas szelektivitású üveget használnának és évente 2%-ról 4%-ra emelnék a régi üvegek cseréjének arányát. Teljes Európára nézve ez a tendencia akár 240 millió tonnával kevesebb széndioxid kibocsátást és 200 millió tonna olaj egyenértékkel (Mtoe) kevesebb energiafogyasztást is jelenthet.
Energiatakarékos felhőkarcolók
Ilyen innovatív üvegezéssel rendelkező épület a Leedsben található Victoria Gate épülete, amelynek diagrid mintájú homlokzatát Guardian SunGuard SuperNeutral (SN 70/35) üveg borítja. Az SN 70/35 üveg semleges kék színe tökéletes összhangot teremt a beton hideg tónusával, miközben az egyedi rendben és ritmusban elhelyezett üveglemezek természetes fénnyel árasztják el az árkádsort.
Egy másik példa London ikonikus felhőkarcolója, a „Cheesegrater” is, amelynek 75000 m2-es homlokzata BREEAM Excellent tanúsítványt is kapott. Az épület dupla üvegborítású függönyfala erős napvédelmet és a semleges megjelenést biztosít. Az irodaházon kétféle Guardian terméket, a SunGuard SN 51/28 és a SunGuard SN 62/34 üvegeket használták, amelyek alacsony g-értéküknek köszönhetően nagyban hozzájárulnak az épület beltereinek kellemes klímájához, és ezáltal a mesterséges hűtés -szükséglet csökkenéséhez.
Minőség és kényelem egyben
A Glass for Europe jelentése arra is rámutat, hogy az energiatakarékos üvegezés használata, környezetkímélő hatásai mellett, gazdasági előnyöket is járhat, hiszen egy jó homlokzat a hűtés-fűtési rendszerek használatának mértékét is csökkenti. És hogy milyen egy igazán hatékony üveghomlokzat? A legfontosabb paraméterek a hőátadási együttható (Uw) és az optimális napenergia áteresztés (g) értéke. Az utóbbi együttható pedig további megtakarításokat eredményezhet, hiszen, ha az UV sugárzást és hőáteresztést már az üvegréteg is megfelelően kontrollálja, akkor kiegészítő sötétítő/napvédő rendszerre már lehet, hogy nem is lesz szükség.
A fentebb felsorolt kritériumok teljesítéséhez szükséges összes üvegezési megoldás megtalálható a Guardian Glass választékában. Ilyen például a Guardian SunGuard® termékcsalád is, amelynek magas szelektivitású termékei nagy fényáteresztést biztosítanak, miközben szabályozzák a napsugárzás hőátengedését. Ez a technológia segít a jól megvilágított terek kialakításában, miközben meggátolja a belterek túlmelegedését a nyári hónapokban, mindazonáltal télen hatékony védelmet biztosít a hőveszteség negatív hatásaival szemben is. Ezen tulajdonságaiknak köszönhetően ezek az üvegek igazán megfelelő választásnak bizonyulnak a modern és energiahatékony épületek kivitelezéséhez.
Kattintson és tudjon meg többet a Guardian Glass fenntartható üveghomlokzatokról!
Inspirálódjon a Guardian projektjei között: www.guardian.com/eu/projects
Budapesti Metropolitan Egyetem - Meetup A JÖVŐ ÉPÍTÉSZEI AZ ÉPÍTÉSZET JÖVŐJE Meetup építőművészetről, oktatásról, jövőképről, a megváltozott igényekről
2021. december 15., szerda, 18.00-19.30
KÉK – Kortárs Építészeti Központ
MERRE TART A VILÁGBAN AZ ÉPÍTŐMŰVÉSZET, BELSŐÉPÍTÉSZET OKTATÁSA?
Ismerd meg az építőművészet és az oktatás jövőjének legfontosabb kihívásait a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Meetup sorozatának élő eseményén december 15-én, a Kortárs Építészeti Központban (KÉK). Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, a helyek száma limitált, így kérünk mindenkit, hogy a regisztrációt végezze el az esemény kezdete előtt. Továbbá az eseményen való részvétel védettségi igazolványhoz kötött, valamint az esemény ideje alatt a maszkviselés kötelező.
Meghívott szakemberek: Stumpf-Bíró Balázs jövőkutató; Prof. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus; Dr. Alexa Zsolt DLA, a Minusplus társtulajdonosa, vezető tervezője; Csizmadi Péter DLA Junior Príma-díjas építész, vezető tervező, a METU Művészeti és Kreatívipari Kar dékánja, az Építészet és Design Tanszék vezetője és Demeter Nóra DLA Habil Ybl-díjas építész, a Demeter Design Stúdió alapítója.
A beszélgetés moderátora: Martinkó József, újságíró, építészet- és designkritikus, az Octogon magazin főszerkesztője.
Fő témák:
| Építőművészet a XXI. században | Jövőbe mutató oktatás | Képzettség, képességek, lehetőségek |
| Tervezési és alkotási módszertanok | Tudatosság, tervezés, változásdinamika |
Hogyan adható át ez a szakma, mi a felelőssége az oktatásnak, a különféle oktatási intézményeknek, oktatási programoknak, a mestereknek, mentoroknak? Hogyan lehet jó minőségű, jól alkalmazható utánpótlást, munkavállalókat kinevelni? Milyen ma a frissen végzett diplomások helyzete, mennyire van készen egy diplomás szakember? Milyen képzettséggel és képességekkel tud ma egy építész irodában, stúdióban az épített környezet tervezésében, menedzselésében, az épített és tárgyi környezet alakításában kreatívan és aktívan részt vállalni és kritikai véleményt formálni? Lehet beszélni szakmaspecifikus tervezési, alkotási módszertanokról? Kell követni valamiféle tradícióit, meghatározó múltbéli és jelenkori tendenciát? Fel lehet készíteni a jövő építészeit a megváltozott környezeti igények formálására, alakítására, befolyásolására? Lehet-e jövendöléseket vagy trendeket mondani az emberi térhasználatok, a privát tér változása témakörökben? Milyen rövid, illetve hosszú távú kifutások prognosztizálhatók?
További részletek A JÖVŐ ÉPÍTÉSZEI – AZ ÉPÍTÉSZET JÖVŐJE Facebook-eseményben, illetve a METU Meetup oldalán.
A 2019-ben alapított Vargha László népi építészeti díjat egy, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottsága, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programja, a szent- endrei Skanzen, a Műegyetem és a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztosa által létrehozott kuratórium ítéli oda. A kuratórium döntése alapján a Vargha László életműdíjat, illetve az ifjúsági díjat minden évben egy személynek, illetve egy alkotócsoportnak adják át.
Helyszín:Teleki László Alapítvány, 1067 Budapest, Eötvös u. 24. I. emelet 10.
Időpont: 2021. december 9. 14.00 óra
Vargha László (Gyöngyös, 1904 – Budapest, 1984) felmenői között házépítő parasztácsok is voltak, s talán éppen ez ösztönözte a pályaválasztását. Tanulmányait a Műegyetem építészkarán kezdte, de ezt megszakítva a budapesti Bölcsészkaron tanult tovább, majd a néprajzi tanszéken Györffy István tanársegédje lett, és 1940-ben doktorált. Gyűjtő utakon vett részt mind építészmérnökökkel, mind néprajzkutatókkal, ahol épületeket mértek fel. Tevékenységével hidat hozott létre a két terület között, egyesítve a különböző szemléletmódok értékeit. Ennek a korszaknak fontos eredménye lett két könyv: A tilalmasi tanyák építkezése (Budapest, 1940) és A Nagykunság vidék népének építészete (Miskolczy László építészmérnökkel közösen, Budapest. 1943). A II. világháború után 1947–49-ben a Néprajzi Múzeum főigazgatójaként, majd 1950–1953 között a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Ezután 1954-től a Műegyetem építészettörténeti tanszékén oktatott 1975-ig. Társzerzője volt A magyar falu építészete című könyvnek (Budapest, 1955). A magyar építészettörténet oktatása mellett, rendszeresen meghirdetett választható népi építészeti kurzusokat és nyári felmérő táborokat vezetett. Kiemelkedő szerepe volt a népi műemlék fogalmának bevezetésében és népszerűsítésében, valamint a szentendrei Skanzen létrehozásában. Építészhallgatók generációival ismertette meg a Kárpát-medence népi építészetének értékeit. 1962-ben az Ybl-díj I. fokozatával tűntették ki „a magyar népi építészet kutatásában és értékeinek megőrzésében kifejtett több évtizedes munkásságáért”. Páratlan kézirat- és fényképgyűjteményét a szentendrei Skanzennek ajándékozta.
Idén tizennyolcadik alkalommal adták át a Prima Primissima díjakat.
A Demján Sándor által, a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával 2003-ban alapított elismerés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése egy olyan, hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. Az OTP Bank immár kilenc éve tartja fenn a díjat, amelyet egyedülálló társadalmi elfogadottság, figyelem és elismerés övez.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Kovács Csaba, DLA építész, belsőépítész
Letölthető tartalom:
2021. december 16-án csütörtökön 16:15 -kor nyílik a Magyar Építőművészek Szövetsége Visegrádi Négyek Családi Házai 2021 vándorkiállítása budapesti kiállítása a MÉSZ Székház (Budapest VIII. Ötpacsirta u. 2.) kupolatermében.
PDKS elitbahis http://www.escortbayanlariz.net http://www.sahipleniyorum.com elitbet giriş elitbet giriş casibom giriş PDKS https://haberler07.com
