A Lánchíd tervezőjének vetélytársa, szabadságharcos hídépítő, és a megtorlás alatt meghurcolt felesége – Maderspach Károly és Maderspach Károlyné életéről nyílik kiállítás a Közlekedési Múzeumban
Meghívó a Hidakat épített időn és folyókon át című kiállítás megnyitóra 2014. június 6-án, pénteken 11 órára ahol a résztvevők megtudhatják, hogy
· Milyen különleges hidat épített volna Maderspach Károly a Lánchíd helyére? (A magyar hidász terve – amellyel a W.T. Clark Lánchíd terve mögött II. díjat nyert(!) - látható lesz a kiállításon)
· Miért váltott ki Európa szerte Haynau ellenes felzúdulást Maderspach Károlyné meghurcolása?
A kiállítást a szabadsághős házaspár leszármazottja, Maderspach Kinga, és a Maderspach Családi Alapítvány rendezi a családi kincsekből.
A megnyitó helye: Közlekedési Múzeum, XIV. kerület, Városligeti krt. 11
A megnyitó ideje: 2014. június 6 péntek, 11 óra.
A kiállítás augusztus 3-ig látható.
Bővebb információ a sajtó részére:
Domonkos Csaba kommunikációs referens
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Telefon: 06-70-320-9251,
E-mail:domonkos@mmkm.hu
Megjelent Ferkai András: Farkasdy Zoltán Kossuth-, és Ybl-díjas építész, a MÉSZ egyik alapítójának életéről és munkásságáról szóló könyve.
Kapható a MÉSZ könyvtárában és a MÉK Kft-ben. (1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.) Ára : 4990.- forint
Tisztelt Kormánybiztos Úr!
A hat évtizedes hagyománnyal rendelkező posztgraduális építészeti képzést nyújtó Mesteriskola csatlakozva a megszólaló szakmai és hallgatói szervezetekhez, a Milánói Expo pavilon megvalósítása körül kialakult helyzetet elfogadhatatlannak tartja.
Megítélésünk szerint a pályázat előkészítése szakmaiatlan volt, a „látványpályázat” fogalma értelmezhetetlen, példátlan pályázati eljárás. Noha minden pályázó számára ismert körülmény volt, hogy az első díjas tervező nem kap automatikusan megbízást, a nyertes tervről leírt vélemények között csak dicsérő mondatok hangzanak el. Ezek után a „látványpályázat” győztes terve költség okokra hivatkozva nem utasítható el, a kiírónak tartania kell magát saját szempontrendszeréhez, az első díjas tervet kell megvalósítania.
Fontosnak tartjuk azt a véleményünket kifejezni, hogy a megvalósításra szánt „Alakor” pavilon építészetileg vállalhatatlan, méltatlan arra, hogy hazánkat egy világkiállításon képviselje.
A Mesteriskola hallgatói és mesterei:
Balázs Marcell Arnóth Ádám
Baranyi Ágnes Arnóth Lajos
Beke András Csillag Katalin
Bujdosó Ildikó Czigány Tamás
Csáki Péter Dévényi Tamás
Élő József Dobai János
Fajcsák Dénes Golda János
Frikker Zsolt Helmle Csaba
Juhász Kristóf Kalmár László
Kovács Barbara Lévai Tamás
Kovács Dávid Nagy Iván
Kozma Zoltán Pelényi Margit
Kun Tamás Pethő László
Lukács Eszter Roth János
Mezey Tamás Szabó Levente
Páll András Tomay Tamás
Sámson Rita
Szigeti Nóra
Vörös Tamás
A Mesteriskola korábbi hallgatói:
Álmos Gergely, Bach Péter, Balogh László, Bárdos Gabriella, Bártfai-Szabó Gábor, Benárd Aurél, Bődey Attila, Bődi Imre, Dobos Botond, Erdélyi Linda, Ernst Z. András, Fábián Gábor, Fenes Tamás, Galina Zoltán, Gaschler Gábor, Gereben Péter, Göde András, Görbicz Máté, Győrffy Zoltán, Hajdu Gábor, Haraszti Lívia, Hoffman Tamás, Horváth Roberta, Juhász-Nagy Balázs, Kállay Ferenc, Kecskés István, Kenyeres László, Kertész Bence, Kéry Balázs, Korényi Balázs, Kovács Andor Krisztián, Kronavetter Péter, Kund Iván Patrik, Marián Balázs, Mayer Brigitta, Mészáros Erzsébet, Mihály Eszter, Mórocz Tamás, Mottl Rita, Nagy Andrea, Nagy Gábor, Nagy Zsuzsa, Orlovits Balázs, Papp Róbert, Pintér Tamás János, Ráti Orsolya, Román László, Sajtos Gábor.
Nagyon sokan elfelejtik, hogy a tetőszerkezet is külső határolószerkezet mint például a homlokzat, így közel sem foglalkoznak vele olyan mélységben, mint kellene. Nem veszik pl. figyelembe, hogy egy tetőszerkezet a nap beesési szöge miatt sokkal jobban fel tud melegedni, mint egy homlokzat!
A tetőtéri szigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugye nem szeretnénk, ha a meleg miatt nyáron nem tudnánk aludni a tetőtérben, vagy a külső zajok beszivárognának a lakótérbe? Télen pedig rengeteg energiát pazarolhatunk el, mivel a meleg levegő felfelé száll, így ha a földszinten szeretnénk elérni egy kívánt hőmérsékletet, akkor a tetőtérben 3-4 fokkal annál is melegebb lesz.
Akár szakember végzi, akár saját magunk végezzük magastetőnk hőszigetelését, győződjünk meg róla, hogy jó minőségű Ecose üveggyapotot használunk (legalább 0,039-es vagy annál is alacsonyabb Lambda értékűt), és mindezt a lehető legnagyobb vastagságban (a következő bekezdésben ajánlottak szerint), mert a minőség nagyon is kifizetődő. Egy jól kivitelezett hőszigetelés 50 éven keresztül szolgálja a házunkat, és többszörösen visszahozza befektetésünket!
A tetőtéri hőszigetelések kialakítása során a fólia is kritikus kérdés. Felújításnál meg kell nézni, hogy páraáteresztő vagy párazáró fólia van-e felrakva alátéthéjazatként. Amikor párazáró fólia van fent, akkor a szarufa vastagságát nem szabad teljes keresztmetszetében szigetelőanyaggal kitölteni (tehát ha a szarufa 10/15-ös, akkor nem szabad 15 cm vastag szigetelést berakni), hiszen a beltérről a hőszigetelő rétegbe bejutó párát a kondenzáció megelőzésére megfelelő keresztmetszetű légréssel ki kell szellőztetni. Páraáteresztő fóliánál a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal. Nagyon sok gondot okoz a nem megfelelő minőségű vagy rosszul beépített belső páratechnikai réteg, amelynek feladata, hogy meggátolja a fűtött helyiségekből kiáramló pára bejutását a hőszigetelő rétegbe. Nem légtömör, kiszakadt réteg nagyon rövid idő, akár egy fűtési szezon alatt a hőszigetelő réteg, sőt a tetőszerkezet végleges károsodását is okozhatja. Ahhoz, hogy a tetőnk homogén és hőhídmentes szigeteléssel rendelkezzen, a rétegrendet már a ma hatályos hőtechnikai előírások betartásához (a hőátbocsátási tényező értéke tetőkre 0,25 W/m2K) is célszerű kiegészíteni egy 5-10 cm-es hőszigeteléssel, amelyet a szarufák belső oldalán helyezünk el, azokra merőleges irányban. A hőszigetelő rétegek teljes vastagsága legalább 25 cm legyen. A jövő év januárjában hatályba lépő új előírások a tetőkre vonatkozóan is szigorodnak. A hőátbocsátási tényező tetőkre 0,17 W/m2K lesz, ami a fedélszékek geometriai méreteit is befolyásolni fogja.
Minél alacsonyabb lambda értékű anyagot építünk be, annál jobban szigetel a termék, így ilyen anyaggal jelentősen javítható a szigetelőképesség, ill. helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság.
Ha tervezőként, kivitelezőként, forgalmazóként regisztrálni szeretne adatbázisunkban, látogassa meg honlapunkat a www.knaufinsulationszigeteles.hu cím alatt!
Éves jelentést adott ki a Habitat a lakhatási szegénységről
A gazdaság ugyan lassú növekedésnek indult, a lakhatási szegénység azonban tovább mélyült 2013-ban Magyarországon. A szakpolitikai intézkedések nem adtak hatékony válaszokat a szegénységben élők problémáira: köztük a rezsicsökkentés és a lakásfenntartási támogatás sok háztartást elért, de nem nyújtott érdemi segítséget. A társadalom szélére sodródott csoportok – a szegregált telepeken élők, hajléktalanok – lakhatási problémái tovább nőttek, s egyre többen élnek nem megfelelő lakáskörülmények közt, vagy bizonytalan jogi helyzetű lakásokban.
A lakhatási problémák közül továbbra is a megfizethetőségi problémák a legsúlyosabbak. 2013-ban a háztartások kiadásainak negyedét tették ki a lakásfenntartás költségei, ami a tavalyi adatokhoz képest átlagosan 1,5%-os csökkenést jelent. Ez főleg a rezsicsökkentésnek volt köszönhető, amely az elmúlt év legnagyobb volumenű lakáspolitikai intézkedésének számít, azonban a családok lakhatási kiadásait csak kis mértékben csökkentette. Miközben az intézkedés olyan háztartásokat is támogatott, amelyek nem szorultak rá, nem mérsékelte számottevően a rászorulók lakásfenntartási kiadásait (a legszegényebb háztartások megtakarítása havi 1925 Ft volt). A 900 ezer fával, szénnel, PB gázzal fűtő háztartást az intézkedés még kevésbé érte el. Közmű- vagy hiteltartozás miatt Magyarországon évente kb. 500 ezer végrehajtási ügy indul, ez a szám évről évre nagyjából 10%-kal növekszik. Az adósok 1%-a veszíti el otthonát vagy fontosabb ingóságait. A közműdíj-tartozást felhalmozók aránya sokkal nagyobb, mint a jelzáloghiteleseké. Míg rezsitartozása a lakosság közel negyedének van, addig a jelzáloghitel tartozások a népesség 6,8%-át érintik.
A lakások minősége, közművekhez való hozzáférése folyamatosan javul a rendszerváltás óta, azonban még most is 145 ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, 1,1 millió háztartásban pedig szennyvízelvezetés. A lakásminőségi problémák a gyereket nevelő családokat nagyobb arányban sújtják. Napjainkban több mint 170 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs bent WC, és közel 136 ezer gyerek otthonában nincsen zuhany vagy fürdőkád. A gyerekek harmada (mintegy 620 ezren) él olyan lakásban, ahol beázik a tető, vagy nedves, penészes a lakás.
A szegényeket is elérő lakáspolitika hiánya leginkább a társadalom szélére sodródott csoportokat, a szegregátumokban élőket és hajléktalanokat sújtja. Összesen 1600 szegény- illetve cigánytelep található Magyarországon, 300 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben. Bár Magyarországon az átlagnépességhez képest a romák lakáshelyzete lényegesen rosszabb, az uniós forrásból indult telepprogramok a szegregációt nem enyhítik. A szegénytelepeken a probléma konzerválásához jelentősen hozzájárul a regionális egyenlőtlenségek növekedése és a szegénység területi koncentrációja, ami miatt az alacsony képzettségű, nehezen foglalkoztatható szegényebb társadalmi csoportok végleg kiszorulnak a munkaerő-piacról.
A hajléktalan emberek száma nehezen becsülhető, ám azt tudjuk, hogy a hajléktalanellátó rendszerben öt év alatt 48 ezer ember fordult meg. A hajléktalanok hozzávetőlegesen harmada több mint 10 éve él otthon nélkül, tizedük egy éven belül veszítette el otthonát. A hajléktalanná válás legtöbb esetben családi konfliktusokra, válásra vezethető vissza, ám 2013-ban 25%-ra nőtt azok aránya, akik azért veszítették el otthonukat, mert nem tudták fizetni annak költségeit. Az elmúlt évben a hajléktalanok közterületekről való kitiltása sok figyelmet kapott. az ilyen intézkedések nem oldják meg a hajléktalanság problémáját, helyettük a hajléktalanságot megelőző, a hajléktalanságból kivezető komplex programokra lenne szükség.
A lakhatási szegénységben élő társadalmi csoportok problémájára a mostaninál kiterjedtebb, jól működő, megfizethető szociális bérlakásrendszer adna választ. A hazai hitelezési, támogatási gyakorlat azonban a saját lakás szerzését részesíti előnyben. A magyar népességnek csak 10,4%-a lakik bérelt lakásban, a szegénységi küszöb alatt élőknek pedig mindössze 13,8%-a él szociális bérlakásban, 3,7%-uk piaci áron bérel lakást, míg 19,1%-uk lakáshitellel terhelt saját tulajdonú lakásban él. Vagyis számos család és egyén kényszerült erőn felül lakástulajdon-szerzésbe, eladósodásba.
Magyarországon 4,4 millió lakás van, szemben a 4,1 millió háztartással. Vagyis Magyarországon nincs lakáshiány. A legfrissebb adatok szerint a mintegy félmillió lakásból 383 ezer lakás áll üresen Magyarországon, miközben körülbelül 300 ezer család élethelyzete indokolná a szociális bérlakásba való költözést. A hasznosítatlan lakások tulajdonosainak és a nehéz helyzetben lévő családoknak egyaránt megoldást jelentene a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. Szociális Lakásügynökség (SZOL) modellje. A SZOL átvállalja a lakás kiadás kockázatainak jelentős részét, miközben megfizethető és biztonságos lakhatást biztosít a nehéz helyzetben lévő családoknak.
Éves jelentésünk alapján megállapíthatjuk, hogy a lakhatási szegénység tovább mélyült az elmúlt évben. Egyre többen élnek lakhatási szegénységben: jogilag bizonytalan lakáshelyzetben és nem megfelelő lakáskörülmények közt. A szakpolitikai intézkedések nem adtak hatékony válaszokat a szegénységben élők problémáira. Koherens, a szegénységben élők problémáira érzékeny lakáspolitikára, a saját lakás szerzésének ösztönzése helyett, vagy a mellett pedig jól működő, támogatott bérlakás-rendszerre van szükség. - mondta el Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója.
A Habitat for Humanity Magyarország minden évben elkészíti éves jelentését a lakhatási szegénységről. A jelentést eljuttatja a szociálpolitikával, lakáspolitikával foglalkozó szakembereknek és döntéshozóknak. A szervezet saját javaslatok fejlesztésével, a szakpolitikai folyamatok véleményezésével is dolgozik annak érdekében, hogy Magyarországon minden embernek legyen emberhez méltó otthona.
További sajtóinformáció: Battai Eszter eszter.battai@habitat.hu e-mail címen vagy a +36 70 617 5799-es telefonszámon.
Budapest, 2014. 06.04.
Eddig csupán napi hírekből és mások elbeszéléseiből értesülhettem az Üllői úti Fradi-stadion (tervező S.A.M.O. Tervező és Ingatlanfejlesztő Kft.) épüléséről, de a stadion két tervezőjének – ifj.Burits Oktávián építésznek és Szokolyai Gábor belsőépítésznek (MCXVI Műterem Kft.) - köszönhetően, akik egy fél délutánon végig vezettek és bemutatták a befejezéséhez közeledő épületet, most személyes benyomásaimat és annak alapján született gondolataimat oszthatom meg az olvasóval.
Az arénáról
Merthogy igazi arénáról van szó. Az aréna szó első jelentése az idegenszavak szótára szerint: az ókori római cirkuszban homokkal felszórt felület, ahol a gladiátorok vívták (élet-halál) harcukat, átvitt értelemben: küzdőtér. A homoktól eltekintve, amit mára az angol gyepmester által nevelt gyönyörű zöld gyepfelület váltott fel, valóban a küzdelem zárt tere az aréna, amely már a házhoz közelítve felsejlik a keskeny réseken keresztül, majd belépve a lelátóra egy pillanat alatt magával ragad, később az épületben járkálva folyamatos interakcióban maradunk vele. Nagyon fontos üzenete a háznak, hogy a lényeg a mintegy egy hektáros zöldfelület, még akkor is, ha tudjuk, hogy napjaink küzdelmeinek jelentős része nem a pályán zajlik, hanem a nézőtéren, pontosan a nézők különböző csoportjai között. Az ókorban az áthatolhatatlan vasrácsok a vérengző vadállatoktól védték meg a nézőket, a napjaink nézőterén megjelenő vasrácsok pedig a nézők egymástól való védelmét szolgálják. Ugyanakkor eltűntek a kordonok a nézőtér és a küzdőtér határáról, ami még tovább erősíti az aréna-hatást. Az FTC ugyanis elhatározta, hogy szigorúan eljár a stadionban a rendbontókkal szemben, az első sor kerítése a beépített kamerarendszer és a tervezett szigorú ellenőrzésnek köszönhetően maradhatott el.
A Fradi-stadion küzdőterének aréna-hatását az építész tervezők azzal fokozták, hogy a Mainz-i Coface Arenára emlékeztető vasbeton alépítményt az elbontott FTC stadion íves sarkaival zárták le, majd az egészet egy homogén burokkal látták el. Az aréna-hatás annak ellenére erős, hogy a burok homogenitása nem tud teljes mértékben érvényesülni a háromfajta anyag (acéllemez, acélháló és polikarbonát lemez) sávos megjelenése, az íves formáknak helyenként poligonokkal való közelítése, a burok ívét megtörő vízszintes „tagozatok” (fent a csatorna, lent az acélhálót feszítő rúdtartó), valamint az acélháló túlméretezett illesztési hézagai miatt. Az acélháló egyébként tudja azt, amit a lelátó felső szintjén körbefutó sávnak tudnia kell, a városi környezettel való kölcsönös kapcsolatot. Habár esti fényben még nem ismerem az arénát, a most látottak alapján az az érzésem, hogy a vizuális kapcsolatnak és a zárt aréna-hatásnak jót tett volna, ha az acélháló sűrűbb, az átláthatósága visszafogottabb. Ennek a kérdésnek egyébként akusztikai aspektusa is lehet koncertek alkalmával.
A stadion telepítéséről azt gondolom, hogy lebontott elődjénél szellősebben helyezkedik el környezetében, amiben legömbölyített formáltságának is szerepe lehet. Véglegesen természetesen akkor lesz csak megítélhető a környezetéhez való viszonya, ha beépül a Könyves Kálmán körút mentén felszabadított fejlesztési terület, amely addig szabadtéri parkolóként fog üzemelni. A ház véglegesnek tekinthető környezetében nekem idegenül hatnak a kiselemes térkő burkolatok, különösen látva a házon a hazai átlagnál jóval igényesebben kivitelezett homogén látszóbeton felületeket, és csak remélni merem, hogy a VIP oldal dézsás növényei mellett - vagy helyett -, lesznek földbe ültetett nagyobb fák a stadion körül. Az épületen és környezetében elhelyezett világítótestek technikai szintjükkel és formáltságukban szépen egészítik ki, illetve erősítik a ház dinamikus funkcióját és megjelenését.
Ami számomra igazán egyénivé és szerethetővé teszi a Fradi-stadiont, az a friss és fiatalos belsőépítészete, aminek – szinte akármerre járunk az épületben- kitűnő téri és látványbeli háttere az aréna. De ha olyan helyre tévedünk – pl. a VIP oldalon nyíló étterembe vagy az előcsarnokba - ahol nincs meg a közvetlen „szemkontakt”, ott is finom utalások találhatók az épület funkciójára a labda cikkelyeit és/vagy a kapuháló raszterét idéző, hatszögletű elemekből álló struktúrával. Az olyan kiegészítők, mint a lámpák, akusztikus álmennyezet, falburkolatok megoldásai mind arra az alkotói leleményességre és kreativitásra utalnak, aminek segítségével sikerült a tervezőknek a nem minden esetben kortárs beruházói igényeknek és az elvárt alacsony költségszintnek egyaránt megfelelni. A sportolói öltözők és vizesblokkok felszereltsége és belsőépítészete pedig a legigényesebb nemzetközi elvárásokat is magas szinten teljesíti.
A pénzről
Mindannyian tudjuk, hogy napjaink focijában leírhatatlanul nagy pénzek forognak. Ennek ellenére, mint a sportot és az igazságos versengést szerető ember, még mindig bízom abban, hogy az utóbbi évek azon tendenciája, hogy a meccsek egyre gyakrabban az utolsó percekben, legtöbbször a hosszabbítások alatt dőlnek el, csak az olykor önmagát is felülmúlni képes fizikai és szellemi állóképesség, az emberi akarat és koncentrálóképesség eredménye. Ezt sokan másképp gondolják.
Az biztos, hogy egy új foci stadion megépítése, de különösen megtérülő üzemeltetése során is nagy pénzek cserélnek gazdát. Hogy ez ebben az esetben is így van, néhány adat a Fradi-stadionról: a bekerülési költség kb. 11 milliárd Forint, ami éppen megegyezik azzal az összeggel, amit egy nemzetközi cég fizet évente egy másik európai stadion névhasználatáért. (Nem véletlen, hogy az Üllői úton is komoly alternatívái vannak az Albert Flórián névnek.) Cristiano Ronaldo két és fél év alatt keresi meg játékával ugyanezt az összeget. A fejépület második emeletén bérelhető sky box-ok éves bérleti díja 10-15 millió Forint, és a rendezvénytermek, valamint a jó felszereltségű egészségügyi központ működtetése is bizonyára rentábilis vállalkozás, illetve vannak, akik képesek így üzemeltetni (például a stadion üzemeltetés jogát húsz évre elnyerő, ezen a területen nagy tapasztalatokkal rendelkező, francia cég). Összességében azt gondolom, hogy a stadion megépítésének a költsége – ha a működtetése jó kezekbe kerül – viszonylag rövid időn belül és többszörösen meg fog térülni. De ehhez a foci és a gazdaság működésének ismeretén felül valódi elkötelezettségre is szükség van.
Az elkötelezettségről
Látva a befejezéshez közeledő Fradi stadiont az az érzésem, hogy ez az elkötelezettség az építés minden szereplőjében megvan, akár azért, mert eredendően sajátja, akár, mert valamikor megérintette a történelmünkhöz szorosan kapcsolódó „Fradi jelenség”. Az aréna méretei ellenére klubszerű működést biztosítani képes építészeti koncepció, továbbá az egyesület zöld színének domináns megjelenése a lelátó üléseinek pixeljeiben, az információs rendszerben és a VIP bejáró élő zöld falán ezt az elkötelezettséget tükrözik. A generálkivitelező Market Zrt. „Építeni szeretünk” logójában is szerepel a zöld szín, de ennél sokkal fontosabb igazgatójának, Scheer Sándornak érezhető személyes elkötelezettsége, amely a magas szintű és odafigyelő kivitelezésen túl a fradi szurkolói bejáratnál felállításra váró óriásméretű címer-sas szponzorálásában, és a Market Zrt. megismert sky boksz-ánál érhető tetten. (Apró, de jellemző történet, hogy a kivitelezés úgy kezdődött, hogy az ország összes zöld színű láthatósági mellényét és védősisakját felvásárolta a generálkivitelező). Ez az elkötelezettség hitelesíti Dr. Springer Ferencnek, az FTC alapítójának – épp ott létünkkor felállítás alatt álló – szobrát, amely egyébként méretében és stílusában is idegenül hat a VIP bejárat építészeti környezetében. Apróságnak tűnik, de az elkötelezettség eltúlzásának, vagy legalábbis nem vendégbarát gesztusnak érzem, hogy az FTC, mint házigazda a vendégszektor információs rendszerének színét a többitől elütő, fekete színben határozta meg, illetve azt, hogy a vendégöltöző komfortfokozata jelentősen elmarad a házigazdákétól.
Saját elkötelezettségemről
Az elkötelezettség, a meggyőződés és a hit abban, amit csinálunk, hitelesíti minden tevékenységünket és annak minőségét. Mint építész, négy szinten érzem magam elkötelezettnek épített környezetünk alakításában: mint gyakorló építész, mint a gyakorló építészek érdekképviseletének, a Magyar Építész Kamarának elnökségi tagja, mint a közügyekért felelősséget érző, adófizető állampolgár és végül, mint a jövő építész generációjáért felelős egyetemi oktató. E négy fajta elkötelezettségem mondatja velem, hogy az adófizetők pénzéből épülő Fradi-stadion (és csak épülő stadionból itt rögtön fel tudnék sorolni még másik négyet, az uszodákról most nem is beszélve) bármennyire elkötelezett, de mégiscsak egy szűkebb közösségnek, a Fradi közösségének, illetve a hozzájuk kapcsolódó üzleti és szakmai köröknek az ügye maradt. Milyen kár, hogy nem válhatnak országos közüggyé ezek az állami nagyberuházások. Egy alapvetően pozitív és mindenképpen támogatandó politikai döntést, hogy új sportlétesítményeket kell építenünk az országban, miért nem követi a szabályozott verseny a tervezésben? Miért kell, hogy egyre növekedjen azoknak a tábora, akik úgy érzik, hogy –foci hasonlattal - a meccsek nem a pályán dőlnek el? Miért nem adja meg a politika az esélyt az építész szakma számára, hogy kihozza magából a legjobbat, amivel elképzelhető, hogy az eredmény még magasabb színvonalú lenne, még nagyobbat szólnának ezek az új létesítmények, az ország határain túl is hallatva hangjukat. Álljon itt az utóbbi hónapok két kiemelkedő, országos pályázatok nyomán megvalósult példája: a 4-es Metró új állomásai és a Kossuth Lajos tér közterületi megújítása. Társadalmi hozadéka is jelentős lenne, ha épített környezete alakítását - a nyilvánosság előtt zajló igazságos verseny következtében - mindenki magáénak érezné, és ezzel valódi közüggyé válhatna.
Megköszönve a lehetőséget a tervezőknek az épülettel való találkozásra, javasolom minden érdeklődőnek a személyes ismerkedést a Fradi-arénával, egyrészt mert rendkívüli élményben lesz része, másrészt alkalma adódhat a fentiek végig gondolására és saját álláspontjának megfogalmazására.
Pálfy Sándor
2014.06.01.
(fotó: Molnár Péter, Market Zrt.)
Polgár András településmérnök és fotográfus Rocinha (Rio de Janeiro 2012.) fotókiállításának megnyitója, melyet filmbemutató és kerekasztal-beszélgetés is követ "A faveláktól a szocrehabig" címmel június 4-én 19:30-kor lesz a MUT-ban.
Forrás:
Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft./
Hungarian Urban Knowledge Centre
H-1094 Budapest, Liliom utca 48.
Tel.: +36 1 456-0461, Mobil: +36 20 224 0147
E-mail: a.paksi@mut.hu
A nyár első hónapjában rengeteg izgalmas és színes eseménynek ad otthont a Ludwig Múzeum. Feledhetetlen élménynek ígérkezik a Múzeumok Éjszakája, "Öntörténetiesítés CAVELLINI 1914-2014" címmel új kiállítás nyílik, e mellett a Sauska exkluzív borkóstolóján vehetnek részt, továbbá a Messenger előadássorozat várja a látogatókat júniusban.
Hosszabb nyitva tartás:
A múzeum időszaki kiállításai 2014. március 22-től 10:00 és 20:00 óra között, állandó kiállítása 10:00 és 18:00 óra között tart nyitva. Az intézmény hétfőn zárva.
MÜPA kedvezmény:
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum a Művészetek Palotája érvényes koncertjegyeivel egy tetszőleges alkalommal - az előadás napjáig - ingyenesen látogatható!
Új kiállítás nyílik!
Öntörténetiesítés
CAVELLINI 1914–2014
2014. június 12 – augusztus 24.
Guglielmo Achille Cavellini / GAC (1914−1990) olasz művész és műgyűjtő művészi fejlődése az 1970-es évek elejére egy „mozgalom”, az „öntörténetiesítés” kitalálásához vezetett.
A Ludwig Múzeumban 2014 június–augusztusában rendezett Cavellini emlékkiállítás egyrészt válogatás 1980-as budapesti kiállításának anyagából, másrészt megtekinthetők Cavellini eredeti és másolat-művei (óriásposzterek, bélyeglapok, matricák, kiáltványok, kiadványok, mail art és kapcsolatművészeti darabok, videók), magyar művészek Cavellinire és művészetére reagáló munkái, valamint az együttműködés fotó-dokumentumai.
Kiállításmegnyitó: 2014. június 12., csütörtök, 18.00
Múzeumok Éjszakája a Ludwigban
2014. június 21., 17.00-01.00
A Ludwig Múzeum egész éjszaka várja látogatóit az intézmény páratlan kortárs művészeti gyűjteményéhez illő, illetve aktuális kiállításaihoz kapcsolódó, a képzőművészet, a színház (többek között Szabó Győző, Novák Péter, Mészáros Béla), a zene (Marge, Dorothy’s Legs, Imre Kiss, Lamm Dávid, Pátkai Rozina és további fellépők) és a tánc (Marie Chouinard, Nelson Reguera és Bukta Gergő, Hodworks stb.) világába egyaránt elkalandozó programjaival.
Két borvidék vonzásában: Sauska Tokaj és Villány
Borkóstoló a Sauskával
A Ludwig Múzeum Art & Wine Lovers' Club rendezvénye exkluzív tárlatvezetéssel és borkóstolóval várja vendégeit - ez alkalommal a HANTAI időszaki kiállításon.
A borászatról bővebben ITT talál információt.
Időpont: 2014. június 17., 19.00-21.30
Az Art&Wine Lovers' Club programjának ára: 3800 Ft, amelyből kizárólag OTP Klub tagok számára 20% kedvezmény érvényesíthető.
A programra előzetes regisztráció szükséges a demok.nora@ludwigmuseum.hu e-mail címen legkésőbb 2014. június 13-ig!
Nyitva tartó kiállításaink
Reigl Judit – Űr és extázis
2014. június 22-ig
Kapcsolódó programok:
2014. június 12., 14.00 - Molly Warnock előadása "Simon Hantaï and the Remains of Painting" címmel.
Exkluzív tárlatvezetések:
2014. június 14., 16.00 - Dr. Orbán Jolán, irodalomtörténész
2014. június 28., 16.00 - Berecz Ágnes, művészettörténész
Rendszeres tárlatvezetések szombatonként (június 7., 15., 22., 29.) 16.00 órakor.
HANTAI
2014. augusztus 31-ig
Kapcsolódó programok:
Rendszeres tárlatvezetések vasárnaponként (június 8., 14., 21.) 15.00 órakor.
Josef Bernhardt: Madarakra várva IX. - Kint és bent
2014. június 29-ig
Az égbolt másik fele. Válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből
2014. szeptember 14-ig
Kapcsolódó program:
2014. június 6., 20., 16.00 - Rendhagyó pszichológiai tárlatvezetés
Részletek
Messenger címmel új előadássorozat indul
Az előadáson eddig kevésbé ismert területek kortárs képzőművészeti szcénájával ismerkedhetünk meg az adott ország művészei, illetve művészettörténészei segítségével.
Időpont: 2014. június 3., 17 óra
Helyszín: Ludwig Múzeum könyvtár
Múzeumpedagógiai programok minden korosztály számára
A Ludwig Módszertani Központ kurátori témanapja
2014. június 10., 10.00-17.00
Nyári képzőművészeti alkotótáborok
Tea - jó társaságban
Különleges múzeumi séta az idősebb korosztály számára, finom teával és izgalmas beszélgetésekkel.
Szerdánként 10.00 és 12.00 óra között várjuk szervezett nyugdíjas csoportok előzetes bejelentkezését.
LUDWIG MÚZEUM - KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM
Telefon: (+36 1) 555-3444, 555-3457 Fax: (+36 1) 555-3458
info@ludwigmuseum.hu
www.ludwigmuseum.hu
Állandó kiállítás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00
Időszaki kiállítások: kedd-vasárnap: 10.00-20.00
Hétfőn a múzeum zárva tart.
Az MMA Építőművészeti Tagozata és a MÉSZ tisztelettel meghív minden érdeklődőt Építészet/oktatás 2014 konferencia nyitott rendezvényére, melynek témája a közösségi építés.
Időpont: 2014. június 11. 10:00
Helyszín: MILLENÁRIS „C” épület
Program
Előadások
10:00–10:20 • Köszöntés, a téma felvezetése és időszerűségének indoklása • Balázs Mihály
10:20–10:40 • Visegrádtól Visegrádig – 33 év
• Turi Attila
10:40–11:00 • Hallgatói kulturális aktivitás a Bercsényi Kollégiumban egykor és ma
• Molnár Szabolcs, Csóka Attila
11:00–11:20 • Reischl Gábor közösségi táborai:
„Hálózatépítés” • Laczó Zoltán
11:20–11:40 • Kitekintés (Kassa, Szlovákia)
• Pásztor Péter
11:40–12:00 • Könyvtár Burundiban – egy pilot projekt • Hüttl Sarolta
12:00–12:20 • Szociális bérlakás-felújítás az érintettek és önkéntesek bevonásával • Fehér Katalin
12:20–12:40 • Közösség és építészet ma
• Cseh András
Prezentációk az egyetemek aktuális nyári közösségi építőtáborainak munkáiból
13:00–13:20 • Bútorépítés, Perbál, gyermekotthon
• Kemes Balázs / BME
13:20–13:40 • Hajléktalan átmeneti szálló, Esztergom • Kruppa Gábor / BME
13:40–14:00 • Árnyékoló tető, Gyöngyös
• Láris Barna / BME
14:00–14:20 • Markóc, Közösségi ház
• Holczer Veronika, Szederkényi Lukács / Architecture Uncomfortable Workshop
14:20–14:40 • Teleki téri „színpad”, Budapest
• Pozsár Péter / MOME
14:40–15:00 • Álboltozatos lefedés
• Turi Attila / BME
15:00–15:20 • Őstől maradott, Énlaka • Kondor Tamás / PTE Pollack, Pécs
15:20–15:40 • AMI-Hangszer • Herkli Mátyás / NYME AMI, Sopron
15:40–16:00 • Kós Károly-ház, gazdasági épület rekonstrukció • Markó Balázs / SZIE Ybl
16:00–16:20 • Hangola, Bernecebaráti • Varga Imre / BME
16:20–16:40 • Rómer-udvar, Győr
• Tátrai Ádám / SZE, Győr
16:40–17:00 • Összegzés
• Turányi Gábor
MUSTRA – a konferencia teljes időtartama alatt folyamatos vetítés a résztvevő egyetemek hallgatóinak diplomamunkáiból.
Forrás:
http://meszorg.hu/index.php?t=esemenyek&m=konferenciak&l=Epiteszet_oktatas_2014_konferencia