A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szeretettel meghívja Önt a „Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése” (TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0021) pályázata keretében múzeumpedagógiai záró rendezvényére.
Időpont: 2014. május 26. 15.30
Helyszíne: Edelényi kastélysziget, 3780 Edelény, Borsodi út 7.
A RENDEZVÉNY PROGRAMJA:
• Köszöntő - Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke
• Az Edelényi kastélysziget múzeumpedagógiai programjának eredményei hatásai, jövőbeli tervek - Gergely Zsolt projektvezető, főtanácsadó
• Fedezzük fel a kastélyt! - A Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakképző Iskola diákjainak közreműködésével
• Mini múzeumpedagógia óra - játékos feladatok
Múzeumpedagógiai program Edelényben
Edelény és a térség életében a L’Huillier – Coburg-kastély helyreállítása nem csak kulturális – turisztikai szempontból jelentett fontos pillanatot, de kiemelkedő szerepet játszik az oktatás, a társadalmi felzárkóztatás területén is. A gondolat jegyében indította el a Forster Központ most záródó múzeumpedagógai programját.
A Forster Központ az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében 2013 őszén indította el az edelényi L’Huillier – Coburg-kastély múzeumpedagógiai foglalkozásait. A múzeumpedagógiai műhelymunka – a tapasztalatok szerint – hatékonyan segíti a különböző társadalmi- és etnikai csoportokból érkező tanulók élményszerű tudás- és készségfejlesztését, a felzárkóztatást.
A most záruló múzeumpedagógiai program során az edelényi L’Huillier – Coburg-kastély és lakóinak históriáját, életmódját múzeumi órákon, tematikus foglalkozásokon, szakkörökön, múzeumi és családi napokon dolgozták fel a pedagógusok irányításával az általános és középiskolás gyermekek. A kastély építéstörténete, múltja és jelene, a környék természeti adottságai, a Holt-Bódva szerepe, élővilága teremtette meg a program kialakításának alapját, amelyet a Forster Központ a helyi általános és középiskola pedagógusaival összefogva dolgozott ki. A most záruló program 148 foglalkozásán 1653 diák vett részt
A TÁMOP által finanszírozott múzeumpedagógiai program záróeseményére 2014. május 26-án, hétfőn 15.30 órakor kerül sor.
A Városligetbe tervezett Múzeumi Negyed ellentmondásokkal terhes jövőjéről és a főváros egészével való kapcsolatairól Urbanisztikai Fórum megrendezésére kerül sor a FUGÁ-BAN. A fórumon felkért előadók ismertetik az eltérő, de a témával szorosan összefüggő, a Városliget és Budapest jövőjét érintő különböző szempontokat, majd ezt követően a jelenlévők mondhatják el véleményüket.
Az Urbanisztikai Fórum időpontja: 2014. június 3-án 16h
Helyszíne: a FUGA Budapesti Építészeti Központ, /Budapest Petőfi S. utca 5./
Bővebb információ a MUT Honlapon olvasható.
Forrás:
Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft./
Hungarian Urban Knowledge Centre
www.mut.hu
Színnel lefelé forgatott Eternit szálcement tetőpala védi ezentúl a hatvani Grassalkovich-kastélyban helyett kapott Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum egyedi tárlatát. A kastély rekonstrukciójával Hatvan város arculata is megújul, új funkciója pedig a település gazdaságára is érezhető hatással lehet.
A 250 éves Grassalkovich kastély több mint harminc éven keresztül elhanyagolt, méltatlan állapotban állt a város főterén, amíg 2011-ben az önkormányzat által létrehozott, Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum Beruházó Nonprofit Közhasznú Kft. a kastély rekonstrukciójába és turisztikai célú hasznosításba nem kezdett. A kivitelezés az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával az Új Széchenyi Terv keretében 2013. tavaszán vette kezdetét. A kastélyrekonstrukció építészeti terveit a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja készítette, Wittinger Zoltán és Albert Tamás építészmérnökök irányításával, akik a kastély első építészeit, Oraschek Ignác és Jung József építészt követően részévé váltak az épületegyüttes történelmének.
A munkálatok a rossz állapotú tartó- és válaszfalak lebontásával kezdődtek, ügyelve a történelmi jelentőségű falfestések megóvására, majd sor került az épület teljes tetőfedésének cseréjére is. A régi azbeszttartalmú palatető helyére modern, azbesztmentes Eternit szálcement síkpala került. A 3760 m²-nyi, vápákkal és élekkel tagolt, összetett tetőfelülethez, a műemlék jellegű megjelenés megtartása miatt esett a választás a 20x40 cm-es, téglalap alakú, Eternit síkpalára, amely angol fedésben került a tetőre.
A 20x40 cm-es téglalap vagy sarkított téglalap síkpalát gyakran "műemlék palának” hívják. Gyakori, hogy műemlékek felújításakor a kiírásba mindössze annyi szerepel „műemlék palával” kell az épületet helyreállítani, ilyenkor a műemléki szakértő vagy az építész általában erre a pala típusra gondol.
Az egykor fazsindellyel fedett kastélymúzeum patinás jellegéhez még inkább alkalmazkodva az anyagában színezett kékesfekete színű Eternit szálcement palát színével fejjel lefele forgatva beütő kampós rögzítéssel helyezték a deszkázatra. Az Eternit szálcement pala akril festékkel bevont hátoldala látványában csíkos, így kevésbé homogén benyomást kölcsönöz a felületnek, ezzel felidézi a zsindelyfedés színét és texturáját. Ezzel a szokatlan eljárással, a központi kupolával rendelkező főépület és a két szárnyépület teljes tetőfelülete színtónusában sötét, mégis mozgalmas maradt. A tetőfelületek széleit vörösréz bádogos szerkezettel zárták le mind az orom és él kialakításoknál, illetve az eresz és gerinc csomópontoknál. A tető tervezésénél és kialakításánál fontos szempontot töltött be a munkabiztonság, ezért minden tetőfelületen több tetőbiztonsági rögzítő kapó került elhelyezésre a palafedésbe. A pala szálcement anyaga és sík felülete egyébként lehetővé teszi, hogy akár színével lefelé fektetve kerüljenek a palák a tetőre, de ilyenkor, ahogy ebben az esetben is nagyon fontos a palák biztos rögzítése beütős rögzítő kampóval.
Nemcsak a tető, hanem az épület belső térkialakítása is különleges módon készült. „Maga az építészeti tervezés párhuzamosan folyt a múzeumi projekttervezéssel. Ez a nem átlagos együttműködés egyrészt megkönnyítette, másrészt elősegítette a funkcionalitásnak leginkább megfelelő tér kialakítását.” - emlékezett vissza Wittinger Zoltán építészmérnök a tervezés folyamatára. A Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Magyar Természettudományi Múzeum közös szakértői munkájának eredménye a múzeum központi bemutató terme. A teljes földszint feletti födém elbontásával egy 11 méter belmagasságú tér jöhetett létre, ahol egy rámpán elindulva a síkvidéki élőhelyektől (földszint) a magashegyi rétekig (emeleti szint) juthat fel a látogató, miközben megtekintheti az egyes fajok élőhelyét, biológiai jellemzőit, szerepét az ökológiai rendszerekben, illetve természeti, vadászati értékeiket. A Kárpát-medence növény- és állatvilágát bemutató tárlatot fotóinstallációk, diorámák, természetfilmek és interaktív számítógépes játékok teszik egyedivé Magyarországon. A kastélymúzeumban a kiállító termeken kívül konferencia-, rendezvénytermeknek, oktatási központnak, és kalandparknak is otthont fog adni. A kívül belül megújult Grassalkovich-kastély 2014. tavaszán nyitja meg kapuit a közönség előtt. A 3,1 milliárd forint összköltségű beruházás településfejlesztési célokat is szolgál, hiszen amellett, hogy formálja és megújítja Hatvan belvárosának arculatát, évente 50-100 ezer hazai és külföldi látogatót várnak, amely érezhető hatással lehet a gazdaságra is.
Amiről a kastélymúzeum falai mesélnek…
A hatvani Grassalkovich - kastélyt Grassalkovich I. Antal két ütemben, először Oraschek Ignác, majd Jung József építészek tervei alapján építtette, amelyhez felhasználták a középkori hatvani vár néhány megmaradt épületrészét is. Bár a település uradalmi székhely volt, mégsem szolgált a Grassalkovichok rezidenciájaként. A család leginkább a gödöllői kastélyt használta, a hatvani kastélykert ellenben gazdasági központ és feltehetően a vadászat céljait szolgálta. A kiegyezést követően, 1867-ben a kastélyt megvásárolta a Hatvany-Deutsch család, aki neobarokk stílusban felújította és lakóépületté alakította a középső épületrészt. 1944-ben a Hatvany- Deutsch családot zsidó származásukra hivatkozva megfosztották vagyonuktól, a II. világháborút követően az udvarház állami kézbe került, berendezését széthordták, ősfáit kivágták. A háború utáni jelentős átalakítások és rombolások közepette középiskolává, majd kórházzá alakították. 1979-ben a hatvani Grassalkovich-kastélyt életveszélyessé nyilvánították és lezárták. Az 1980-as években bal szárnyát használható állapotba hozták és a Grassalkovich Művelődési Központ működött falai között. Az épület teljes rekonstrukciója 2013-ban kezdődött meg.
Angolfedés síkpalával
Több mint 30 féle színvariációjából válogathatunk, ha szálcement palával angolfedést készítünk. Elegáns, ízléses tetőfelületet eredményez a 20x40 cm méretű, téglalap alakú szálcement pala angol vagy más néven duplafedéssel. A természetes alapanyagú szálcement síkpala nem csupán műemléki épületek felújításakor alkalmazható, de modern épületek tetőmegoldásaként is látványos építészeti megoldásokat eredményez. A szabályosan vízszintes és feles eltolású függőleges vonalvezetésű fedéskép modern, letisztult megjelenést, az angol fedés komoly, elegáns arculatot kölcsönöz az épületnek.
A fedés iránya a duplafedés esetén nem játszik olyan nagy szerepet, mint a svájcifedésnél. Angolfedés esetén az alátétszerkezet készülhet tetőlécezéssel, teljes felületű deszkázattal, vagy költséghatékonyabb ritkított deszkázattal is.
Munkabiztonsági szempontból a palák rögzítése fokozott figyelmet igényel. A lábvonalban való rögzítéskor a szálcement pala nem emelkedik ki a tetősíkból. A pala szálcement anyaga és sík felülete, ahogy a hatvani Grassalkovich-kastély példáján is láthattuk, lehetővé teszi, hogy akár színével lefelé készítsük el az angolfedést, de ebben az esetben nagyon fontos, hogy a palák beütős rögzítő kampóval kerüljenek rögzítésre.
www.eternit.hu
www.akcio.eternit.hu
közösségi és projektorientált városfejlesztés a MUT jubileumi konferenciájának középpontjában
Hatalmas érdeklődésre tett szert a május 15-én sikeresen lezajlott Országos Urbanisztikai Konferencia, amely idén jubileumi XX. alkalommal került megrendezésre. A rendezvény sikerességét mi sem mutatja jobban, mint hogy a szakma neves képviselői mellett az urbanisztika iránt érdeklődő fiatalság is képviseltette magát a rangos eseményen.
A jelenlévők két szekcióban hallgathatták meg az érdekfeszítő előadásokat Urbanisztika Ma és Holnap címmel. A „közösségi tervezést közüggyé kell tenni” – hangsúlyozta Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke felvezető beszédében, és ez a gondolat a délelőtt egyik kiemelkedő motívumaként kísérte végig a konferencia első szekciójában az előadásokat. Az ilyen akciókban aktív szerepet játszó fiatal urbanisták mutatták be tevékenységüket, mint a szakma jövőjének lehetséges megközelítés, hiszen az urbanisztikának ez a most formálódó ága a közösségi kertekkel, zöld udvarokkal, alulról építkező akciókkal, üresen álló üzlethelyiségek újratöltésével a pénzszűkében egyre nagyobb figyelmet kap a városok élhetőbbé tételében.Lendületes előadásaikban a közösségi városfejlesztés számos megközelítését ismertették, rávilágítva mind a napjainkban elterjedt smart city okos és digitális aspektusaira, mind a közösségi részvétel fontosságára a városmegújító programokban. Az urbanisztika új irányzatain belül Szabó Gyöngyvér, a KÉK kutatója mutatta be a Lakatlan projektet, amely Budapest épületeinek közösségi célú hasznosítására fekteti a hangsúlyt, és az említett épületek kihasználatlansága ellen küzd. Horváth Dániel, a RÉV8 Zrt. projektvezetője szintén az alulról jövő kezdeményezések felkarolásában látja az urbanisztika jövőjét: a városmegújító programok keretein belül zöld udvarok kialakítását és a közösségi részvétel fellendítését valósították meg. Példaként említette a konferencia helyszínét, a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házat, amely méltón szimbolizálja mindazt a közösségben rejlő erőt, amelyet egy közösségi tér nyújthat. Kukucska Gergely egyebek mellett a Duna partjainak a használatba vételét célzó VaLyó projekt részeként az egykori reptéri kisbuszból átalakított mobil szaunát mutatta be. A délután a jelentős beruházásokra alapozó városfejlesztés jellegzetes eseteről szólt.. A győri Audi gyár városfejlesztésre gyakorolt hatásait Révi Zsolt, Győr főépítésze ismertette, a 4-es metróról pedig Erő Zoltán, a Palatium Studió vezető tervezője tartott előadást, aki kiemelte, hogy az újonnan elkészült metró legfontosabb hozadéka a gyalogosok által használt terek bővülése, amely szorosan összefügg az említett közösségi terek fejlesztésével. A konferencia - a nevében szereplő - kaleidoszkopként mutatta be az urbanisztikát rávilágítva a jövőbeli megközelítésmódokra, amelyek a városfejlesztés szempontjából igen ígéretesnek mutatkoznak. A nap folyamán a szakma két rangos díjának átadójára is sor került, ahol az arra érdemes települések átvehették a Hild János-Díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat.
A konferencia előadói, és a díjnyertes városok képviselői egyetértettek abban, hogy a városok, települések fejlesztésében sokkal inkább a helyi igényekre alapozott, közösségi
részvétellel szervezett kisebb beruházások összehangolt sorozatáé a jövő, mint az esetenként többszáz milliárdos nagyberuházásoké.
Forrás:
Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft./
Hungarian Urban Knowledge Centre
www.mut.hu
Fotó:
Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft.
A MOME idén is vár minden kedves érdeklődőt nyilvános diplomavédéseire.
2014. május 26 – június 18.
MOME Auditórium, A104
design
formatervezés | 2014. június 13 - 14.
tárgyalkotás | 2014. június 11.
textiltervezés | 2014. június 16 - 18.
építészet | 2014. június 5 - 6.
média
animáció | 2014. május 28.
fotográfia | 2014. május 26 - 27.
média design | 2014. június 2 - 3.
tervezőgrafika |2014. május 30 - 31.
elmélet
designelmélet | 2014. június 10.
design- és művészetmenedzsment | 2014. június 12.
design- és vizuálisművészet-tanár | 2014. június 17 - 18.
Vidéki Örökség a Metropolisz-térségben Főhajtás a 100 éves Magyar Népfőiskolai Mozgalom előtt.
Időpont: 2014. május 23. Péntek
Helyszín: Maglód, MagHáz
Felkért előadók-résztvevők:
Buzás Miklós - SZNM főépítésze
Deáky Zita – etnográfus, ELTE BTK
Makovényi Ferenc – SZIE Ybl Kar dékánja
Nagy Dénes – MTA VEAB, Népi Építészeti Munkabiz. Társelnöke
Pengő Julianna - Komárom-Esztergom megyei főépítész
Román Árpád – SZNM
Simányi Frigyes – építész
Solti Gábor - A Kárpát-medencei Őkogazdálkodók Szövetségének elnöke
Szabóné Pányi Zsuzsanna Pest megyei főépítész
Dr.Mátéffy Anna –a Hild- Díjas Budajenő főépítésze
A Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara lehetőséget kapott az „f_f_f_2013 - fiatalok feketén-fehéren” pályázat és kiállítási anyag bemutatására, melyre ezúton is szeretettel meghívjuk Önt.
Az „f_f_f_2013” pályázat és kiállítási anyag a 2006-ban Reischl Gábornak a MÉSZ akkori elnökének kezdeményezésére elindított, majd 2008-ban és 2010-ben is sikeres program folytatása. A pályázat célja a fiatal magyar építészek és tájépítészek tevékenységének bemutatása, a legszínvonalasabb művek, munkák alapján, külföldön is bemutatható kiállítási anyag létrehozásával.
A kiállítás keretén belül kívánja a szakma bemutatni azt, hogy a fiatal építészgeneráció milyen válaszokat ad az építészet és az építészek mai nehéz helyzetének kihívásaira. Továbbá felmérni azt, hogy ez a generáció hogyan járul hozzá az adott hely építészeti karakteréhez, a fenntartható fejlődéshez, a helyi közösségek megerősödéséhez, hogyan működik együtt a helyi kezdeményezésekkel.
A 2014. május 26-án (hétfőn) 15.00 órai kezdettel, Debrecenben tartandó kiállítást megnyitja Pecsenye Béla, a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara elnöke. A kiállítást bemutatja Borsos András építész, az „f_f_f_2013” kiállítás kurátora, a Bíráló Bizottság tagja.
Elkészültek az idei BETON kurzus és workshop alkotásai. Öt felsőoktatási intézmény száz hallgatója május 22-től egy hónapig a budapesti URIMURI tereiben rendezett kiállításon mutatja be betonból készült ékszereit, bútorait és köztéri beavatkozásait. A közönség kipróbálhatja a Puhabetont és megcsodálhatja a napelemmel működő beton csillagképeket is.
Különleges tárgyakat készítettek idén a 4. BETON kurzus és workshop résztvevői. Öt felsőoktatási intézmény mintegy száz hallgatója a Szövetség’39 Művészeti Bázis tervezőinek irányításával hónapokon át elméletben és gyakorlatban kísérletezett a betonnal. A fiatalok készítettek ékszereket, például nyakláncokat, medálokat és gyűrűket, de bútorok és köztéri beavatkozások is születtek a műhelyben. Az egyik idei érdekesség a Puhabeton, amely felveszi a ráhelyezett tárgyak alakját, és szintén izgalmas kísérlet az Urban Smile fantázianevű csillagtérkép. Az üveggel kiegészített, betonból készült kockák napelemmel működnek, így a bevésett csillagképek a sötétben világítani kezdenek.
A korábbi évekhez hasonlóan a BETON workshopot most is kiállítás zárja. Az idei munkák május 22-én, csütörtökön 21 órától szűk egy hónapra a budapesti URIMURI (1051 Budapest, Sas u. 15.) tereibe költöznek. A fiatalok nemcsak fotókon mutatják meg a tárgyakat, hanem kötetlen szórakozás keretében akár ki is próbálhatja azokat a közönség. További kuriózum, hogy a betontárlat az idén készült munkák mellett az elmúlt évek legnépszerűbb tárgyaiból is válogat. A megnyitó estéjén a BETON a nyolcadik születésnapját ünneplő Funzine kulturális magazinnal együtt várja mindazokat, akik szívesen ünnepelnek velük. A megnyitón sor kerül a zsűri által a „legBETONabbnak ítélt tárgyak” értékelésére és díjazására.
Az idei BETON kurzus és workshop összes alkotását csak a megnyitón lehet látni, hiszen másnaptól a tárgyak egy része – például padok és kutak – kikerülnek az utcákra. A köztéri beavatkozásokat hagyományosan egy ingyenes bringás túrán mutatják be az érdeklődőknek június második felében.
BETON kiállítás – a BETON kurzus és workshop, valamint az URIMURI közös szervezésében
Hivatalos megnyitó: 2014. május 22. (csütörtök) 21.00
Helyszín: URIMURI (1051 Budapest, Sas u. 15.)
A kiállítás ingyenesen látogatható egy hónapon át a szórakozóhely nyitva tartási idejében
Együttműködő intézmények: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), a KREA Kortárs Művészeti Iskola és a Pécsi Tudományegyetem
Támogatók:
Austrotherm Kft., Avers Kft., Bosch, Budapest Kerámia, Bútorg Kft., Concrete by Giacotti, Domoterc Kft., Dósafa Bútor Kft.,Építőkémia Magyarország Kft., Építéstechnika Kft., Fischer Hungária Mapei Kft., Holcim Kft., Igor Metropol Nonprofit Kulturális Egyesület, JAF Holz Ungarn Kft., Keimfarben, Kooperoo.co, Lapp-fa Kft., Magyar Doka Zsalutechnika Kft., MC-Bauchemie Kft., Mekkora Print Kft., MES Kft., MKI Plexi, Molnár Beton Kft., MÜKISZOLG Ltd./Reokorr, Nexus-Terv Mérnöki Menedzser Iroda Kft., Pasta Manufaktura, Projekt Galéria, Rath Hungária, Rimi Monitoring Kft., Rögtön Jövök!, Sika Hungária Kft., Szilor Kft., Színmix Dekor, Tengerszem Túrabolt
További részletek:
https://www.facebook.com/betonworkshop
http://szovetseg39.hu/
https://www.facebook.com/urimuribudapest
Bővebb információ:
Mucsi Emese, BETON koordinátor +36 70 382 69 52
betonworkshop@gmail.com
Tölgyi Kriszta
sajtóreferens
30/9 159 002
tolgyikriszta@gmail.com
A képek forrása: Bognár Benedek - Simon Zsuzsanna.
Schmidl Ferenc (Székesfehérvár, 1902. 07. 06. – Budapest, 1977. 07. 22.)
Összeállította: Csutiné Schleer Erzsébet
Schmidl Ferenc, Fejér megye ezidáig egyetlen Ybl-díjasa, Székesfehérvár kiemelkedően fejlődő időszakának, az 1930-40 es éveknek meghatározó építész egyénisége volt. Édesapja, mint kéményseprő mester és az Ipartestület elnöke, köztiszteletben állt. A 3 fiú közül a középső, Ferenc a Ciszter Gimnáziumban tanult, és iskolatársának, későbbi feleségének, Havranek Karolának határozott buzdítására építésznek jelentkezett. Építészmérnöki diplomáját a budapesti József nádor Műegyetemen szerezte 1927-ben. Már 1926-tól Székesfehérvár városi mérnökeként dolgozott, 1932-től a város Mérnöki Hivatalának vezetője, műszaki tanácsos lett. Ő volt ekkor az ország legfiatalabb hivatalvezetője.
Teljes anyag megtekintése / letöltése
Források:
- http://www.fejermek.hu
- MÉRNÖKÖK FEJÉRBEN részlet – FmMK 2011
Kapcsolódó linkek: