A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya meghívja Önt a Történeti értékű városi közparkjaink – plenáris ülésre.
Helyszín: MTA Székház, Kupolaterem (1051 Budapest, Széchenyi tér 9. III. emelet), Időpont: 2013. november 15. (péntek) 9.30–12.30
A délutáni program helyszíne: Fuga – Budapesti Építészeti Központ (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.) Időpont: 2013. november 15. (péntek) 14.00–18.00
Program
Történeti értékű városi közparkjaink – plenáris ülés
Helyszín: MTA Székház, Kupolaterem
(1051 Budapest, Széchenyi tér 9. III. emelet)
Időpont: 2013. november 15. (péntek) 9.30–12.30
9:00: Regisztráció
9.30: Köszöntő: Csemez Attila, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti
Kar egyetemi tanára, az MTA Agrártudományok Osztálya tájépítészeti Albizottságának
elnöke
9.40: M. Szilágyi Kinga kandidátus, egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti
Kar):
Nebbien Városligete - Pest első közparkja
10.10: Martin van der Toorn docens (University of Technology, Delft, Hollandia; Ecole Nationale
Supèrieure de Paysage, Versailles, Franciaország):
The future of public parcs in Europe: the role of landscape architecture in design and
research of public parks
Szünet
11.00: Sisa József, az MTA doktora, igazgató (MTA BTK Művészettörténeti Intézet):
A közparkok története Magyarországon 1914-ig – rövid áttekintés
11.30: Szikra Éva kandidátus, elnök (ICOMOS, Magyar Nemzeti Bizottság Történeti Kertek
Szakbizottság):
Örökségvédelmi kérdések és feladatok történeti értékű közparkjainknál
12.00: Stefanie Krihning tudományos munkatárs (Technische Universität, Drezda, Németország):
Großer Garten in Dresden – a curt garden transformed to a public park
12.30: Zárszó
Történeti értékű városi közparkjaink – délutáni program
Helyszín: Fuga – Budapesti Építészeti Központ
(1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)
Időpont: 2013. november 15. (péntek) 14.00–18.00
14.00: Kiállítás a poszter szekciójára jelentkezők posztereiből, közpark felújítási pályázatokból,
tervekből, valamint a BCE Tájépítészeti Karának hallgatói munkáiból.
A kiállítást megnyitja Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora
14.15: Szabadics Anita – Németh Zita (NÖK - Kertépítészeti csoport):
Vadászati Múzeumpark a hatvani Grassalkovich-kastély parkjában
14:30: Mohácsi Sándor (s73. Tájépítész Iroda):
A pécsi Tettye park történeti gyökerei
14:45: K. Hlatky Katalin (Lépték Terv Tájépítész Iroda):
Budapesti nagyparkok története
15:00: Schneller István kandidátus (BCE Településépítészeti Tanszék):
A közpark és a város - gondolatok a Népliget sorsáról
15:15: Zelenák Fruzsina (BCE Kert- és Szabadtértervezési Tanszék):
Közpark Kérdezz! Felelek - Nemzetközi kitekintés a parkhasználati vizsgálatokról
15:30: Zsigmond Vince főkertész (Fővárosi Állat és Növénykert):
Tarka park
Kávészünet
16:30: Szakmai beszélgetés a Városliget jövőjéről
Moderátor:
Balogh Péter István PhD, DLA, egyetemi docens, (BCE Tájépítészeti Kar, Tájépítész és
Kertművész MA szakfelelős)
Meghívott szakértők:
Bardóczi Sándor tájépítész, közíró
Finta Sándor építész, Budapest főépítésze
Körmendy Imre építész, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke
Mohácsi Sándor tájépítész, a Magyar Tájépítészek Szövetségének alelnöke
Rostás Zoltán építész, az új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes Projektiroda
projektigazgatója
Tegnap a HAP Galériában 10. alkalommal a kuratórium tagjai ( Molnár Boriska, Mónus János és Winkler Barnabás ) átadták a Molnár Péter-díjat, Lévai Tamás építésznek.
Lévai Tamás, Kalmár László, Mónus János és Winkler Barnabás
Lévai Tamás, Molnár Boriska, Mónus János
Molnár Péter-díj 2013. évi díjátadás - Laudáció - Kalmár László
Idei díjazottunk elismerése, mint ahogy szinte minden eddigi Molnár Péter díjasé, hiányt pótol.
Lévai Tamás három feltűnő sajátosságát emelném most ki, melyeket Molnár Péter munkáiban is annyira szeretek.
Az első:
a terveit összetartó rejtett szövedék, melyet nem tudok jobban jellemezni, mint Tamásék 2007-es pécsi könyvtár pályázatának idegszövetre hasonlító hypertext logikájú rendszere. Az én fejemben így kapcsolódik egymáshoz minden terve. Érzékelhető a felszínen is, de ez az összefüggésrendszer mélyebb rétegekben húzódik, és persze sokkal érdekesebb a tervek felszín alatti világa. Rejtélyesek, mégis egyértelműek, mint a gömböc a sanghaji pavilon közepében, mindannyiunk titkos vágya: éteri harmónia és egyensúly, mely belső lényegéből és tömörségéből fakadóan mindig a talpán áll. A tutizmus, a kisstílű kockázatkerülés balansza, ami mai világunkat szinte mindennél jobban jellemzi, teljesen hiányzik ezekből a tervekből, mégis rendszeresen díjakat, gyakran első díjat nyer. Azért mert tervei, gondolatai megkerülhetetlenek. Közös jellemzőjük a szellemi tágasság és az optimizmus, e két hazai hiánycikk.
A második:
a bátorság, mellyel minden munkának nekiindul. Gondoljunk csak a maribori múzeum első díjas tervére, a helsinki vagy a pécsi könyvtárra: elfogulatlan, de nem semleges, nem érzelemmentes, hanem mélyen átélt gondolkodás előzi meg a tervezést, olyan a teherbíró talajt kereső rejtett alépítmény ez, mely azután könnyen viseli a látható felépítményt, melyet ünnepelni szokás. Ezért nincs szüksége esztétizálásra, a felszín maszatolására. Sanghajban a világkiállítás forgatagát a személyes megélhetőség irányába fordította át, csupa olyan megoldást alkalmazva, melyek monitoron, tv-n, vizuális eszközökkel nem jeleníthetők meg, csak megtapinthatóak, átélhetőek, megtapasztalhatóak. Ezt a nyelvet sajnos egyre kevesebb építész beszéli.
A harmadik:
a makettek ereje, mint Molnárnál a szerkesztett rajzok ereje, a kézműves tisztesség. Ezt különösen irigylem. Makettjei sokat elárulnak az építészethez fűződő viszonyáról, sohasem dísztárgyak, mindig szigorúan munkaeszközök. Pontosak, dísztelenek, tiszták, a lényegre koncentrálnak: külső és belső térre, fényre, csak mellékesen a formára. Ettől persze gyönyörűek.
Legyen tehát a Molnár Péter díj idén Lévai Tamásé, hát ki másé!
Kalmár László
2013. november 5.
Az Európai Utas Alapítvány és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár tisztelettel meghívja Ön Székely László, Temesvár építésze című fotókiállításának megnyitójára 2013. november 8-án, pénteken 15.00 órára.
Helyszín: Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik terem (Budapest I. ker., Attila út 93. )
A kiállítás november 24-ig ingyenesen megtekinthető hétköznap 9-18, hétvégén 10-16 óráig.
SZÉKELY László műépítész
(Nagyszalonta, 1877. aug. 3. – Temesvár, 1934. jan. 23.)
Székely Mihály okleves építőmester, építkezési vállalkozó és Mados Zsuzsanna gyermeke. Középiskolai tanulmányainak első négy osztályát szülővárosa református algimnáziumában végezte. Iglón járt az ötödikbe, a gimnázium utolsó három osztályát pedig Máramarosszigeten, a Református Kollégiumban abszolválta. A budapesti József Műegyetem építészeti karára iratkozott be, ahol Pecz Samu, Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Schulek Frigyes növendéke volt. 1900-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen. 1900. július 1-től 1903. márciusáig munkatársként Czigler Győző műegyetemi tanár budapesti tervezőirodájában dolgozott. 1903. április 1-től a temesvári polgármesteri hivatal műszaki osztályának műépítésze.
Magántervező-irodát is nyitott Temesváron. A középületek, a bérházak, a magánvillák, iparcsarnokok sorát tervezte a 20. század első évtizedeiben, évszázadokra meghatározva a Béga-parti város architekturális és urbanisztikai arculatát. Fő műve a temesvári piarista főgimnázium, rendház és templom épületegyüttese. Tervei alapján épült fel a temesvári közvágóhíd, vízerőmű, harisnyagyár, tűzoltó-laktanya, kereskedelmi iskola, polgári menházalap bérháza, Hungária fürdő, gyárvárosi görögkeleti templom, erzsébetvárosi, gyárvárosi, józsefvárosi és rezsőföldi elemi iskola, a józsefvárosi óvoda, a hitelbank, a csendőrlaktanya, a főtéri bérpalota-sor; továbbá a nagyszalontai városháza és gimnázium, a verseci szerb görögkeleti püspöki palota, a nagybecskereki és pancsovai vágóhíd, a gyulai harisnyagyár stb. Székely László tervezte a Dózsa György tüzes trónusa feltételezett helyére emelt Mária-kápolnát (1906), a szabadfalui Petőfi-emlékművet (1913) valamint díjmentesen a temesvári Magyar Házat (1930). A Magyar Ház eklektikus homlokzatán a neoklasszicista, valamint a korszerű építészet stílusjegyeinek társításával, merész egybe-szervesítésével, a kőből faragott ablakkeretek, a pilaszterek, a kétszer égetett téglából rakott falrészek összekapcsolásával, ritmikus váltakoztatásával mozgalmas, motívumgazdag felületet teremtett. Az épület formai megjelenésében is a bánsági magyarság életkedvét, tettrekészségét, áldozatos összefogásának erejét érzékeltette, jelezte. Városi műépítészként 1922-ben vonult nyugdíjba, de magántervezőként haláláig továbbdolgozott. A temesvári református egyházközség illetve a bánsági református egyházmegye világi főgondnoka volt.
A kiállítás Székely László életművének néhány jellegzetes alkotását mutatja be fényképek révén. Az összeállítás a 2002-ben megjelent magyar-román-angol nyelvű Székely László-album anyagából válogat. A felvételeket Mihai és Hortensia Botescu temesvári műépítész-házaspár készítette.
Forrás: http://www.omgk.hu/
a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp. Városház u. 7.) földszinti Nyáry Pál termében
15.00 – 15.10 Köszöntő Dr. Tarnai Richárd, Nagy Gábor
15.10 – 15.40 Karácsony Tamás DLA Esztergomi statiszták
A házak, melyeket magammal hozok nem műemlékek, nem kiemelt, podesztre állított példák.
Ugyanakkor nélkülük nem csodálhatnánk a településszövetek változatos mintázatát, nem gyönyörködhetnénk a harmonikus utcaképekben, nem érezhetnénk természetesnek, élőnek épített környezetünket, nem tapasztalhatnánk annak folyamatos átalakulását, a napi használathoz való jóízű idomulását. Néhány mellékszereplő a vendégem: kis épületek, érdekes történetekkel, átszabott karakterekkel. Néhányuk csupán papírra vetett ötlet, a naprakészség, időszerűség lehetőségét magában hordozó vázlat, a városban látottak, az itt szerzett tapasztalatok, ismeretek, az idegenből hozott élmények átiratai.
15.40 – 16.10 Gunther Zsolt DLA A pannonhalmi bazilika tisztasága
Lehet-e egy narratív típusú történelmi és művészettörténeti felfogással szemben egy, a gondolati összefüggésekre koncentráló, koncepcionális szemlélet irányadó egy műemlék kezelésekor? Az előbbi a könyvelő szellemiségében számba vesz, listáz és a polcon felcédulázva gondosan elhelyez. A műemlék továbbélése – a maga testiségében és lelkiségében – nem érdekli. Az utóbbi eltekint a koncepció számára lényegtelen, a liturgia számára akadályként megjelenő, a történelem során rárakódott elemektől, és az entitást, ezen keresztül az általános érvényességet hangsúlyozza. Ez a hozzáállás a koherens művészeti alkotás létrejöttének lehetőségét hordozza magában, míg narratív változata kizárja azt.
16.10 – 16.25 Kávészünet
16,25 – 16.55 Magyari Éva, Pazár Béla
Rekonstrukció VAGY integráció klasszikusnak számító vitája helyett, rekonstrukció ÉS integráció együttes alkalmazása tűnik megfelelőnek. Első lépés a megismerés. A felfedezés, megfejtés, megértés, beleélés során valami csoda történik: valami távoli, kicsit idegen és élettelen, jelenlegivé és ismertté változik Az építészeti műalkotás is szorosan kötődik a múlthoz, a korhoz, amely meghatározott céllal és rendeltetéssel létrehozta, nem áll mozdulatlanul, változatlanul az idők folyamán, de jelenlevőségével át tudja hidalni az idő folyamát, kapcsolatot tud tartani a múlt és a jelen között. A megértő befogadás talaján elvégzett rekonstrukcióval és a jelenkori életről gondolkodó, integrációval, beillesztéssel, hozzácsatolással biztosítható a múlt közvetítésének fennmaradása a jövőben is.
16.55 – 17.25 Balázs Mihály DLA Párbeszéd és együttműködés
Saját múltunk, kultúránk térbeli és időbeli dimenzióit megérteni és azzal természetes viszonyt kialakítani mindig kihívás a jelen számára. Különösen összetett ez a folyamat akkor, ha egy tágabb közösség, egy egész nemzet identitását meghatározó szakrális helyről van szó, melyhez az idők során számtalan érzelmi szál tapadt, miközben maga a hely fizikai valóságában egy város közepén álló rom. Az ellentmondások feloldásának egyetlen módja a párbeszéd és az azon alapuló együttműködés lehet, csakhogy az építészet ma nem, vagy nem kellő súllyal tárgya a közbeszédnek. Ha mégis azzá válik, gyakran negatív összefüggésben jelenik meg, ami nem segíti a kölcsönös megértést. Előadásomban a Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely építészeti kialakításáról évtizedek óta folyó szakmai és társadalmi párbeszéd kapcsán felmerülő gondolataimat, kételyeimet fogom megosztani a hallgatósággal, hangsúlyozottan pozitív megközelítésben.
17.25 – 18.00 Kérdések és válaszok
Minden érdeklődőt hívogatunk, és szívesen látunk
Pest Megyei Kormányhivatal
A 2013. november 8-10. között esedékes, idén 10 éves Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok (www.passzivhaznyiltnap.com)
hazai programjainak részeként 2013. november 6-án rendezi meg a Green
Press a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát (www.passzivhazkonf.hu ) a Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) és a Passzívházépítők
Országos Szövetsége (PAOSZ) szakmai támogatásával, a Belügyminisztérium
területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára, Dr. Szaló Péter
fővédnökségével. A konferenciának ezúttal a FUGA Budapesti Építészeti
Központ ad otthont.
A Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát hagyományteremtő szándékkal 2009 februárjában rendezték meg először a Green Press szervezésében. Ezen a konferencián adták át az első magyar - Szadán megépült - passzívház minősítési tanúsítványát. Ahogy a 2009-es, úgy a 2011. és 2012. évi konferenciát is nagy érdeklődés kísérte.
Az elmúlt években tapasztalható információrobbanásnak köszönhetően Magyarországon is közismertté vált a passzívház-technológia, amely jelenleg az energiahatékony és fenntartható építés csúcstechnológiáját képviseli. A passzívházak a hagyományos építési technológiával létesült épületek energiamennyiségének a töredékét igénylik. Kivitelezésük nem feltétlenül igényel többletköltséget a hagyományos építési metódus költségeihez viszonyítva - ezt a szadai passzívház példája is jól bizonyítja.
Az Európai Unió döntése értelmében 2019-től minden állami tulajdonú épület, 2021-től pedig minden új épület és átfogó felújítás esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő – közel nulla energiaigényű - technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületeknél, hanem a felújítások esetében is.
A hagyományokat követve a novemberi konferencián is új magyar és külföldi passzívházakat, energiahatékony épületeket ismertetnek a tervezők, közreműködők. Lakóházak, társasházak, intézmények építészeti, energetikai-gépészeti tervezési, kivitelezési folyamatát, valamint üzemeltetési tapasztalatait ismertetik a projektekben építész, gépész tervezőként, kivitelezőként közreműködő szakemberek.
A konferencia célja, hogy a hazai és külföldi minőségellenőrzött passzívházak közreműködőinek bemutatásával adekvát válaszokat adjon a szakmai kérdésekre a passzívház-technológia iránt érdeklődő tervezők, szakági mérnökök, építőipari kivitelezők számára, továbbá megbízható, hasznosítható információkkal szolgáljon a potenciális magánépíttetők, ingatlanfejlesztők, -fenntartók számára arról, miként lehet új és meglévő épületek fűtési és primer energiaszükségletét a minimálisra csökkenteni.
A konferencia célcsoportja: építészek, épületgépészek, szakági mérnökök, egyetemi hallgatók, építőanyag gyártók és forgalmazók, építőipari cégek, kivitelezők, elsősorban tehát azok, akik a kimagaslóan energiahatékony építési metódusról szeretnének hasznosítható, megbízható szakmai ismereteket kapni.
A rendezvény nem csak a szakmának szól! A gyakorlati tapasztalatok ismertetése révén az előadók hasznos információkkal szolgálhatnak a potenciális építtetők, a közintézmények fenntartói, az ingatlanfejlesztők és beruházók számára is. A rendezvényhez kommunikációs program társul. Célunk, hogy a közelmúltban megvalósult magyar passzívházakról - a technológia alkalmazásával létesült különféle épülettípusokról - a nyilvánosság is hiteles tájékoztatást kapjon, közvetlenül a megvalósításban közreműködőktől.
www.passzivhazkonf.hu
Az előadások három szekcióra bontva tárgyalják a minőségi építést alapul
véve az energetika – az energiahatékonyság, valamint a magas- és lapostetők
korszerű felújításának és építésének kérdéskörét. A konferencia több
megközelítésben is taglalja az építési termékek európai szabályozásának változásait
is, a CPR rendeletet, valamint a CPR rendelettel nem szabályozott termékek
forgalmazásának várható követelményeit. Az érdeklődők rövid ismertetést
hallgathatnak meg az ÉMSZ kiadásában a Construma Szakkiállításra megjelent, a
„Szálerősítésű cement tetőfedése tervezési és kivitelezési szabályai” című
hiánypótló szakkönyvről, valamint az átdolgozott és újra kiadott „ Bádogos Bibliáról”.
A konferencián bemutatásra kerülnek az „Év Tetője Nívódíj Pályázat” nívódíjas
és régiós nyertes munkái négy szekcióban: magastetők, lapostetők, fémlemez
fedések,és az idén első alkalommal meghirdetett energiatudatos épületburok
kategóriában.
Helyszín: Budapest, HUNGEXPO 25-ös pavilon
Időpont: 2013. november 6-án, 8.30 - 17.30.
Tovább
az online jelentkezéshez
Részvételi díj: Előzetes regisztráció
esetén bruttó 2500,- Ft a rendezvényt megelőző napig a http://www.emsz.hu/jelentkezesi-lap
vagy e-mailben: emsz@emsz.hu címen
történő regisztráció után utalva.
A részvételi díj a helyszínen bruttó 3.000.- Ft.
ÉMSZ tagoknak a részvétel ingyenes.
MÉK: 3 pont (2013/170), MMK: 1,5 pont (1/2013/113)
A további helyszíneket és a pontos programot a www.emsz.hu oldalon olvashatják.
Bakos Lehel aranydiplomás építész, képzőművész kiállítása
Szentendrén
http://bakoslehel.wix.com/bakos
Az egyetem közössége örömmel tájékoztat mindenkit, hogy a Kormány 1769/2013. (X. 25.) számú határozata értelmében elindulhat a MOME campusának megújítása és annak részeként egy kreatív innovációs és tudáspark megvalósítása. A komplex szakmai és infrastruktúra-fejlesztési program célja, hogy az egyetemet Európa egyik vezető művészeti kutató-fejlesztő műhelyévé és képző centrumává tegye.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé
nyilvánított, hosszú távú fejlesztési program 2013 és 2017 között két
ütemben valósulhat meg összesen 10,6 milliárd forint összegben. Ennek
keretében a következő két évben egy Műhelyház, egy Műteremház és egy
Médiaház épül meg, 2014-2017 között pedig egy kutatóintézetet és
tudásközpontot befogadó épület. Ezzel párhuzamosan teljesen megújul a
campus több épülete: az Akadémiai épület, a Főépület és a Gondűző-villa.
Egyúttal korszerű technológia, új gépek, eszközök és
műhelyberendezések beszerzésére is sor kerül. A fejlesztés kiemelten
fontos része az a programalkotási folyamat, ami az új épületeket a 21.
századnak megfelelő, nemzetközileg versenyképes tartalommal tölti meg az
oktatás, a kutatás, az innováció és inkubáció területén. A projekt
eredményeként egy olyan világszínvonalú intézmény jöhet létre, amely
mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból párbeszédképes a
legnevesebb külföldi intézményekkel, és képes lesz a kreatív ipar
területén a magyar szellemi értékek és alkotások méltó és hatékony
gondozására.
A kormány döntésével a legnagyobb hazai kreatív
ipari invesztíció formájában az egyetemi közösség több évtizedes
fejlesztési igényeinek aktualizált változatát karolta fel. Ezt az a
nyolc éves szakmai munka alapozta meg, amelynek során Kopek Gábor
rektori programjának mentén az egyetem a nemzetközi folyamatokhoz
illeszkedve nagyszabású szakmai fejlesztési, korszerűsítési programot
hajtott végre: általánossá tette az interdiszciplináris, horizontális,
integrált szemléletet, és új intézeti struktúrát hozott létre a design, a
média, az építőművészet és az elmélet területén. Ezt fenntarthatósági,
szociális építészeti, kreatív technológiai és a tudástranszfer
tematikájú horizontális laborok rendszerével egészítette ki. Ezzel a
MOME egy olyan átjárható, befogadó és nemzetközileg is értelmezhető
képzési rendszert és kísérleti alkotó, fejlesztő műhelyt hozott létre,
amely hallgatói és intézményi szinten is megteremtette az együttműködés
és a kimagasló eredmények elérésének lehetőségét. Ennek
visszaigazolásaként az elmúlt években a MOME-n születő alkotások, tervek
állandó résztvevőivé és díjazottjaivá váltak nemzetközi fesztiváloknak,
pályázatoknak, kiállításoknak, és rendszeressé vált a nemzetközi
művészeti élet legkiválóbb képviselőinek jelenléte az egyetemen. 2012
végén a nemzetközileg elismert Domus magazin a MOME-t egyedüli magyar
intézményként Európa 100 legjobb design egyeteme közé választotta. 2013
őszén az egyetem kiemelt felsőoktatási intézményi címet kapott.
