1.Általános kérdések, elvek
Szükség van egy minden építési folyamatot átfogó és szabályozó, rövid, az építéssel foglalkozók számára jól érthető és kezelhető (nem csak jogászok által értelmezhető), tömör, egységes építési törvényre. Ennek érdekében:
Javasolt egy törvény alá vonni a mai Építési törvényt, a Településképi törvényt és az Örökségvédelmi törvénynek az épített örökségvédelemmel foglalkozó részét. A településképi védelem az építési folyamat előkészítésének és végrehajtásának egyik legfontosabb eleme, így e törvényben a helye. Az épített örökségünk védelme jórészt építési, vagy az építéssel összefüggő tevékenység, aminek folyamata az előkészítéstől a megvalósításig lényegében azonos egy új beruházási folyamattal. Az épített örökségünk nemcsak a műemlékeket és az egyéb védelemmel rendelkező építményeket kell, hogy jelentse, hanem minden értéket hordozó megvalósult épületét.
Az építési törvényben az elvek, követelmények, elvárások legyenek pontosan meghatározva, a részletszabályozások minden esetben kormányrendeletekbe, miniszteri rendeletekbe vagy kötelezően betartandó szakmai szabályokba kell foglalni. A törvény nem veszhet el a részletszabályozásban, minden ilyen törekvést ki kell venni és alacsonyabb rendű jogszabályokban szabályozni. Így lesz jól áttekinthető, érhető és használható hosszútávon, valamint így kerülhető el - a mai gyakorlattal ellentétben, - hogy bizonyos elemeket a törvény is és kormányrendelet is szabályoz.
Szükségszerű a kormányrendeletek számának csökkentése, összevonása. A kormányrendeleteket az építési tevékenység logikája szerint kell rendszerezni és felépíteni, hogy segítse az építési folyamatban résztvevők munkáját. Jelenleg egyes kérdések több rendeletben szétszórva, áttekinthetetlenül, sokszor vélt ellentmondásban találhatók meg. Nem lehet olyan szabályozás ami nem, vagy többféle módon értelmezhető.
Ne legyen minden jogszabályba foglalva. A szakmai szervezeteknek (kamaráknak) meg kell adni a jogot, hogy szakmagyakorlási szabályaikat meghatározzák. Azonban ez csak akkor lehet eredményes, ha ez mindenki számára - mint egy jogszabály- kötelező hatályú. Annak nincs értelme, hogy a kamara szabályozza pl. a terv műszaki tartalmát, amit a tagjának be kell tartania, de sem a megrendelője, sem az engedélyező hatóság, sem más szereplő ezt nem veszi figyelembe. A törvényben kell ennek kötelező érvényét rögzíteni. (Hasonlóan kell működnie, mint egy önkormányzati rendeletnek.)
A „kerettörvénnyel” szemben mindenképp elvárás, hogy csak olyan mélységig szabályozzon, amilyen mélységet egy törvénytől elvárunk, ami nem igényli azt, hogy folyamatosan változzon a törvény. A törvényt részletező kormányrendeletekkel szemben elvárás, hogy közérthetőek, minden érintett számára egyértelműek legyenek, minél kevesebb, de annál alaposabb rendeleteket kelljen alkalmaznunk. Minden olyan kérdést, amelyet igazából a szakma tud megválaszolni, meghatározni, azt a szakmai szervezetek hatáskörébe kell utalni azzal a megkötéssel, hogy a delegáló törvény biztosítsa ezek erejét is, azaz egy hatóság, vagy szakhatóság ne értelmezhessen saját szájíze szerint egy kamarai szabályzatot (pl. tervdokumentációk tartalmi követelményei), hanem számára az is olyan súlyú legyen, mint egy kormányrendelet, vagy törvény. Ez a struktúra tudja biztosítani a rendszer megfelelő rugalmasságát, ad lehetőséget arra, hogy a folyamatosan jelentkező új kihívásoknak is meg tudjanak felelni a jogszabályok és szabályzatok.
Ebben a jogszabályi hierarchiában biztosítható, hogy egy jól átlátható, logikusan felépített törvény hosszú ideig változatlan maradhat, a végrehajtásának lebontását szolgáló szabályok viszont az aktuális viszonyokhoz jobban igazíthatók, a rohamos szakmai, műszaki fejlődéshez a szakmai kamarák a szakmai szabályaikat, elvárásaikat naprakészen (pl. BIM fejlődése, elterjesztése) tudják kezelni.
Fontos szempont a jogi környezet kiszámíthatósága. Érjünk el végre valamilyen nyugvópontot, és ebben a feltételrendszerben tudjunk minél hosszabb ideig kiszámíthatóan dolgozni. A folyamatos paradigmaváltások miatti újratanulási folyamatok visszavetik az alkotó munkát, pedig mi építészek ezzel szeretünk foglalkozni, ezt várja el tőlünk a társadalom, és az ország vezetése egyaránt.
Mivel a törvények alapvetően a végrehajtási rendeletekre támaszkodnak a törvény szövegének véglegesítése előtt célszerű lenne a kapcsolódó végrehajtási rendeletek (legalább szakmai koncepció szintű) megalkotása is, csak így biztosítható a jogszabályok koherenciája. Ezzel összefüggésben a végrehajtási rendeletek a törvény hatályba lépésével együtt lépjenek hatályba, a megfelelő átmeneti szabályok megalkotásával és az átálláshoz szükséges felkészülési idő biztosításával.
A jogszabálynak azt a szemléletet kell sugallnia, hogy minden építés, minden épület az épített környezet, az épített örökség okán társadalmi kérdés, azaz közügy. Éppen ezért a jogszabály preambulumában fel kell hívni a figyelmet mindannyiunk közös felelősségére, legyünk, építtetők, hatóság, tervezők, kivitelezők vagy üzemeltetők, használók, hogy mindaz, amit egy beruházással, egy épülettel hátra hagyunk magunk után, az az egész társadalmat, mindannyiunkat minősít, meghatároz, éppen ezért súlyos felelősséggel tartozunk, hogy mi marad utánunk!
2.Tartalomjegyzék
Az építési „kerettörvény” tartalomjegyzékének a jelenlegi Étv. alapján célszerű megszületnie, a Magyar Építész Kamara ezen elv mentén adta meg téma és tartalomjegyzék javaslatát: a jelenlegi Étv. fejezeteit ki kell egészíteni az integrálni kívánt törvények megfelelő fejezeteivel, valamint a fentiek alapján szükségessé váló egyéb fejezetekkel. Véleményünk szerint elegendő jól alkalmazni az eddigi szakmai, jogalkotási tapasztalatokat, és kiegészíteni mindazzal, ami előremutató. Hiszen nem attól lesz valami jó, hogy elveti a korábbiakat, és új rendszert hoz létre, sokkal inkább attól, hogy értékeli a meglévő állapotot, kiszűri és elveti a hibás gyakorlatot, és helyette új, korszerű megoldásokkal helyettesíti azt.
Az építés minden esetben közügy. Javasolt minden építési tevékenységnél az építés mérete, földrajzi, vagy társadalmi jelentősége, örökségvédelmi értéke stb. jellemzőktől függő és mértékű társadalmi kontroll. Ennek olyan mértékűnek és jellegűnek kell lennie, hogy biztosítani tudja a köz érdekét. Az építészeti minőség, településkép kérdésében a főépítészi rendszer, tervtanács, műszaki és szabályozási kérdésekben a szakhatóságok és hatóságok, megvalósítás kérdésében az építésfelügyelet. Ennek a rendszerét úgy kell felépíteni, hogy arányos és hatékony legyen, ne legyen átfedés és ne legyen túlszabályozott.
3.Fogalomtár
Elengedhetetlen egy fogalomtár létrehozása. Ez ne csak az adott jogszabályban szereplő építéssel kapcsolatos fogalmakat tartalmazza, hanem a teljes építéssel kapcsolatos jogszabályi halmazban szereplő minden fogalmat. Nem járható, és biztosan megváltoztatandó az a mai gyakorlat, hogy minden kormányrendelet próbál néhány fogalmat értelmezni több kisebb sikerrel úgy, hogy ezek közül már több más jogszabályban is értelmezésre kerültek, sok esetben más értelemmel.
4.Feladatok, jogok, felelősségek
Indokolt meghatározni, hogy mi az állam, az önkormányzatok és egyéb szereplők, tulajdonosok (jogi és természetes személyek) kötelezettsége, joga és felelőssége. A három követelménynek mindig együtt kell szerepelnie, ha egy is kimarad, nem működik. A kötelezettségek közé kell sorolni a használat, tartósság stb. alapvető követelményeken kívül a fenntarthatóságot, karbantarthatóságot.
Meg kell határozni a szándék megfogalmazásától a megvalósult beruházás élettartamának végéig tartó építési folyamat összes szereplőjének feladatát, jogát, kötelességét és felelősségét. Ez vonatkozik a beruházóra, a hatóságokra, a tervezőre, a kivitelezőre, és az üzemeltetőre egyaránt. Ennek jó alapja lehet a korábban a MÉK-MMK-ÉVOSZ által elkészített Beruházási Folyamatok Rendszere, valamint a Tervezői Szolgáltatások rendszere című anyag. Ezt a kérdést a beruházási kerettörvény is érinti, illetve az abban szabályozott és felállítani kívánt Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladatává teszi az állami beruházások kapcsán kidolgozandó rendszert. Mivel ezt a kérdést minden beruházás esetében szabályozni szükséges, ezért a 2 törvényt összehangolva kell meghatározni, és megválaszolni az említett kérdéseket.
Ezzel egyidejűleg lehet a díjszámítási ajánlást rendeletbe foglalni, ezáltal rendezett viszonyokat teremteni.
Fontos lenne legalább állami és önkormányzati beruházásoknál kötelezővé tenni a tervellenőr részvételét az építési folyamatba.
A Tervezői Szolgáltatások rendszerében rögzíteni kell a tervezővel, illetve a tervezési folyamat és az ahhoz tartozó tervdokumentáció egyes fázisaival szemben támasztott követelményeket, hozzárendelve az ehhez szükséges időbeli és anyagi feltételek biztosításának szükségességét.
Fontos a generáltervezői szerep kötelező visszaállítása, jogszabályi szabályozása. Pontosan definiálni kell irányító, összefogó („karmesteri”) szerepét, meg kell határozni kötelezettségét, jogait, felelősségét. Javasolt, hogy a tervező építész kötelezően vegyen részt az általa tervezett épület tervezői művezetésében, ennek megfelelően értékhatártól függetlenül kötelezővé kell tenni a tervezői művezetést.
Javasolt, hogy a tervező építész visszakapja a teljes folyamatban az irányító, ellenőrző szerepét az általa tervezett épület megvalósítási folyamatában. Több európai országban gyakorlat, hogy nincs kivitelezői számla kifizetés építész jóváhagyás nélkül. Legalább a kivitelezés főbb lépcsőinél szükséges legyen tervezői nyilatkozat, használatba vételre ne jusson addig az épület, amíg a tervező nem nyilatkozik, hogy az épület a terveknek megfelelően valósult meg. A kivitelezés során tervtől eltérni még a kis részletekben se lehessen tervezői hozzájárulás nélkül.
5.Szabályozás
A szabályozásnak egyértelműnek és egymásra épülőnek kell lennie. Egyértelműen meg kell határozni, hogy meddig terjedhet egy önkormányzat szabályozási lehetősége, és hol vannak a magasabb rendű szabályozások határai. Ezt a hierarchikus rendszert egyik szereplő sem hághatja át. Biztosítani kell a szabályozás megfelelő rugalmasságát, az adott szabályozásban résztvevők szakmai hozzáértésének megfelelő szabadságot kell beépíteni a rendszerbe, amely ugyanakkor nem eredményezhet jogbizonytalanságot. Fontos annak az alapelvnek a biztosítása, hogy a helyi közösséget, az önkormányzatot érintő döntések, szabályozások helyben születhessenek meg, ugyanakkor illeszkedjenek a nagy egészbe, és megfeleljenek nemcsak a helyi, hanem az össztársadalmi érdekeknek is.
Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb kivételes szituációt, lehetőséget engedélyezzen a jogszabály. Érthető, és elfogadható kormányzati törekvés, hogy bizonyos, nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházások esetében különleges szabályokat alkalmazzon a jogalkotó, ugyanakkor ennek felhígítása, a ténylegesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoktól eltérő, egyéb érdekek mentén megjelenő kivételek alkalmazása az eredeti szándékot gyengíti. A jogszabálynak szigorúan szabályoznia kell, hogy mely esetekre terjedhet ki a kivétel szabálya, és ilyen esetekben hogyan, milyen eszközökkel érvényesíthető a helyi érdek, hogyan hozhatók egyensúlyba a helyi és a nemzetgazdasági szempontok. Egyik érdek sem írhatja felül a másikat!
Javasolt kiépíteni az ellenőrzés rendszerét minden területen és a tevékenység minden szintjén. Ami nem ellenőrizhető és nem szankcionálható, az nem lesz végrehajtva.
Óvakodni kell a túlszabályozástól. Szabályozni lehet eljárásrendet, műszaki kérdéseket, hatósági ügyintézést, peremfeltételeket stb., de nem lehet szabályokba foglalni az építészeti, településképi minőséget. Ha minden szabály betartásra kerül, az akkor sem biztosítéka az építészeti minőségnek. Ezért teret kell hagyni az építészeti minőség megvalósíthatósága érdekében bizonyos szabályok alóli felmentéshez.
6.Hatósági munka, hatósági rendszer
Gyors és ügyfélközpontú hatósági, szakhatósági rendszer létrehozása a cél.
Az építési hatóságok egységes jogalkalmazása alapvető fontosságú. Jelenleg sem az egyes építési hatóságok, sem a főépítészek, tervtanácsok egységes jogértelmezése -jogalkalmazása nem valósul meg. Szükségesnek látjuk az építési hatóságok országosan egységes koordinálását, szakmai iránymutatást, rendszeres egyeztetést a folyamatosan felmerülő kérdésekben. A mai napig tisztázatlan, hogy miben, milyen joghatású iratot adhat az építtető (beruházó), vagy tervező számára a hatóság (engedélyező, építésfelügyeleti) a főépítész és a szakmai kamara. Ezt a feladat és hatáskört is a törvényben kell rendezni.
Pontosan szabályozni kell az egyes eljárásokba bevonandó szakhatóságok körét, szerepét, jogait és felelősségét. Meg kell akadályozni, hogy egyes szakhatóságok olyan mértékben uralják el az eljárást, hogy az sok esetben az épített környezet kárára is történjen (pl. katasztrófavédelem). Biztosítva minden jogszabály betartatását, az élet- és vagyonvédelem elsőrendűségét, rugalmasabb hatósági rendszert kell kiépíteni, és jogszabályokkal szabályozni, biztosítva a mérlegelés lehetőségét olyan esetekben, amelyre nincs egyértelmű és konkrét előírás.
Egyértelműen szabályozni kell a különböző eljárások során benyújtandó dokumentációk műszaki tartalmát, törekedve arra, hogy csak az eljárás lefolytatásához, az elbíráláshoz szükséges dokumentációt kelljen benyújtani. Ezen szabályzatok kidolgozását a szakmai szervezetekre kell delegálni azzal, hogy ezek tartalma kötelező érvényű minden szereplő számára.
A tájépítészeti alkotások jelenleg nem építési engedély kötelesek. Javasoljuk ennek visszaállítását.
Felül kell vizsgálni az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályozást, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy elkerülhetőek legyenek azok a jogviták, amelyek abból fakadnak, hogy az ellenőrző hatóság (építésfelügyelet) csak a beruházás későbbi, vagy rosszabb esetben végső fázisában ellenőrzi a tevékenységet, és fed fel esetleges hiányosságokat, amelyek abban a fázisban már olyan súlyú kárt jelenthetnek az érintetteknek, amik a beruházás ellehetetlenülését, egy család, vagy egy tervező tönkremenetelét jelenthetik. A probléma kezelésének átmeneti megoldása lehet az ellenőrző hatóság megerősítése, az ellenőrzési kapacitásának növelése.
Javasoljuk az építésigazgatás speciális jellegére való tekintettel fellebbezés lehetőségének biztosítását. A tapasztalat azt mutatja, hogy az évekig tartó bírósági eljárások miatt egy építéshatósági elutasítás ma egyet jelent egy tervezett beruházás meghiúsulásával.
Az építési engedély kérelem szüneteltetését legyen elég, ha a megrendelő/tulajdonos vagy meghatalmazottja kérvényezi, ne tekintsék ilyen esetben ügyfélnek az összes szomszédos ingatlan tulajdonosát. Jelenleg a szüneteltetést a szomszédoknak (es minden más ügyfélnek, kivétel nélkül) is hozzá kell járulni, ami teljesen életszerűtlen, és teljesíthetetlen feltétel.
Tervezői és a kivitelezési tevékenység minőségére és hatékonyságára is kedvező hatással lenne a jogbiztonság javítása. Az építtetők jogkövető magatartását (az szabálytalan építkezések számának csökkenését) mindenképpen elősegítené az építésügyi bírság mértékének és a kiszámolási rendjének olyan életszerűbb (igazságosabb) szabályozása, ami a tényleges (adott esetben szakértő által meghatározott) építményértéket veszi figyelembe. Ez természetesen településenként, épületenként eltérő mértéket is adhat, ami reálisabbá teszi a folyamatot.
Az engedélyezési folyamatban áttekinthető rendet kell teremteni. Még egy gyakorlott tervezőnek, de gyakran még az engedélyező hatóságnak is gondot jelent, főleg épületek átépítésénél, hogy az adott esetekben mely engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Ezek az eljárási szabályok a jogszabályokban szétszórva, gyakran átfedésekkel szerepelnek, áttekinthetetlenek.
Javasolt ezt egységesen kezelni, egy összefoglaló táblázatban, mátrixban bemutatni, függetlenül attól, hogy az épület új építésű, vagy rekonstrukció, függetlenül attól, hogy milyen településen, vagy védett városrészben van, függetlenül az épület funkciójától vagy méretétől, függetlenül attól, hogy az épület műemlék, vagy egyéb védettséggel rendelkezik. Ebben a mátrixban be kell mutatni, hogy mely esetben kell településképi engedély, mely esetben építési engedély, mely esetben örökségvédelmi bejelentés, örökségvédelmi engedély stb.
Minden eljárásnál meg kell határozni, hogy az eljárást milyen egyéb cselekményeknek kell megelőzni, pl. főépítészi konzultáció, tervtanács, szakhatósági konzultációk. Felül kell vizsgálni a szakhatóságok szükségességét. Pontosan meg kell határozni mely esetekben szükséges részvételük az eljárásban, az eljárási idejüket jelentősen csökkenteni kell.
7.Szakmai kontroll - főépítészi rendszer, tervtanács
Meg kell erősíteni a főépítészi rendszert. El kell érni, hogy minden településnek legyen vagy önálló vagy közös főépítésze. Biztosítani szükséges a főépítészi munka elismertségét az önkormányzati rendszerben. A főépítészi munka előfeltétele kell legyen a kamarai tagság, biztosítva ezáltal a főépítészek feletti szakmai kontrollt, főépítészi tagozat létrehozásával pedig olyan szakmai fórum kialakulását, ahol a főépítészek a rájuk egységesen vonatkozó szabályzókkal kapcsolatos közös véleményüket is meg tudják fogalmazni.
A törvényben pontosítani kell a főépítészek tervezői tevékenységének alapvető feltételeit. A részletekről külön jogszabályban és a MÉK Etikai-fegyelmi szabályzatában kell rendelkezni.
Szükséges a tervtanácsi rendszer hierarchiájának pontos felépítése. Pontosan definiálni kell, hogy egy épület méret, funkció, védettség stb. szerint melyik tervtanácshoz tartozik. Feltétlenül el kell kerülni az átfedéseket, hogy egy tervet több tervtanács is véleményezhessen (pl. települési főépítészi és világörökségi tervtanácsok), vagy még rosszabb, kötelező legyen ez. Három szint meghatározása szükséges: települési tervtanács, területi tervtanács és országos építészeti tervtanács. Az épület esetleges védelme esetén ezekhez a tervtanácsokhoz kell esetenként a megfelelő szakembert delegálni.
A tervtanácsi vélemény betartását kötelezővé kell tenni (ne csak javaslat legyen), viszont a települési és a területi tervtanácsok véleményével szemben kifogással lehessen élni. A kifogásban foglaltakat az országos állami főépítészi tervtanács véleményezi.
Javasolt szabályozni, hogy milyen jogosultság és szakmai gyakorlat szükséges az egyes tervtanácsi szerepkörök ellátásához.
A szabályozási tervek jóváhagyása során nagyobb szerepet kell kapniuk a tervtanácsoknak.
8.A tervpályázatok rendszere
A tervpályázat a munkába adás folyamatának alapvető eleme, ezért a két téma nem választható el egymástól.
A tervpályázatok rendszerét alapvetően felül kell vizsgálni, és az aktuális, illetve prognosztizálható viszonyokhoz kell illeszteni. Ki kell bővíteni a tervpályázati formák körét, biztosítani kell az egyszerűsített tervpályázatok, a meghívásos tervpályázatok, a névaláírásos tervpályázatok és a többfordulós tervpályázatok szabad választási lehetőségét. Pontosan szabályozni kell, hogy mely tervpályázati formához milyen tartalmi követelmények társíthatók, elkerülendő a felesleges munkarészek készítésének megkövetelését. Meg kell teremteni a törvényi feltételeit annak, hogy a tervpályázat nyertese részt vehessen a további tervezési munkában, és az építészeti minőség ne legyen alacsonyabb rendű szempont, mint a tervezési díj.
9.A településfejlesztés és településrendezés
A településfejlesztés helyi közügy, helyben biztosítandó közfeladat (Mötv. 13. § (1) bekezdés). Minden önkormányzatnak rendelkeznie kell hosszú-, közép- és rövid távú koncepcióval, stratégiával és programmal, melyeket döntéseinél érvényesítenie kell. A megfeleltetést minden önkormányzati döntésnél igazolni kell. Ezen elvet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén a közös érdek megtalálása érdekében legalább a párbeszéd szintjén kelljen biztosítani.
Az önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében végzett településrendezési feladatát tovább javasolt egyszerűsíteni. Javasolt itt is azt az elvet kell követni, hogy minden, ami a helyi építésszabályozással kapcsolatos egy szabályzatban legyen. Egy település, egy szabályzat. Javasolt, hogy a helyi építési szabályzat egyszerű, áttekinthető, érthető legyen.
Vissza kell állítani a településképi eljárásnál a polgármesteri vélemény kötelező érvényesítését. Fenti javaslattal egyidejűleg a főépítészek szakmai konzultációjának kötelező figyelembevétele javasolt a jelenlegi, de átalakításra szoruló egyszerűsített bejelentési eljárásnál is. A településképet rontó állapotok, beavatkozások elleni fellépés nem eléggé hatékonyak. Sokkal egyértelműbb és szigorúbb szabályozás szükséges.
10.Zöldterületek, zöldfelületek
A jogszabálynak ki kell térnie a zöldfelületi szabályozás kérdéseire, legyenek azok egy adott ingatlan zöldfelületével, vagy a közösségi zöldfelületekkel kapcsolatos kérdések. Az súlyos hiányossága a jelenleg érvényben lévő OTÉK-nak, hogy a fa kifejezéssel összesen 1 helyen találkozunk, a parkolók között biztosítandó fák esetében.
Nem szabályozott települési szinten a zöldfelületi rendszer tartalma. Nagyon kevés figyelem fordítódik mind területi, mind pedig települési szinten a zöldfelületekre, zöldterületekre. Az új jogszabályokban kiemelt szerepet kell kapjon ez a szakterület.
Nem szabályozott kellő fontossággal és pontossággal a közterületek kialakítása, használata. Pedig a települési szintű élet ezeken a tereken zajlik.
A lokális vízmegtartás és a zöldfelületek klímajavító szerepkörének erősítése elengedhetetlen.
A csapadékvíz helyben tartásának (pl.: szikkasztás, esőkertek, szivacsváros, tetőkertek, zöldfalak) keretjellegű szabályainak megalkotása szükséges.
Zöldfelületi kiemelt értékek védelme érdekében keretjelleggel meghatározott védelmi kategóriák felállítása szükséges (idős, nevezetes fák, történeti és városszerkezeti jelentőségű fasorok, történeti kertek és parkok, gyűjteményes kertek, arborétumok, egyedi tájértékek) mindazokra a zöldfelületi értékekre, amelyek a természetvédelem klasszikus kategóriáiba nem férnek bele, de települési kultúrtörténeti értéket képviselnek.
A hatályban lévő biológia aktivitás számítás nem éri el célját. Új, hatékony eszköz szükséges a zöldfelületek védelme érdekében. Alkalmazását javasoljuk nem csak az új beépítésre szánt területeknél, hanem a beépítésre szánt területek közötti övezeti átsorolásakor is. Valamilyen formában a növényzet tényleges „biológiai aktivitását” kell figyelembe venni, amely nem kizárólag a területfelhasználástól, illetve az építési övezeti besorolástól függ.
Termőföld kivonások visszaszorítása érdekében külföldi mintára kezdeményezzük a talajlezárási díj bevezetését, mely a szabad talajfelszín csökkenését lenne hivatott visszaszorítani az építési munkák során.
A zöldterületek digitális nyilvántartása, az aktivitási értékek naprakészsége elérendő cél kell legyen, melyre ösztönözni kell a településeket.
11.Nyilvántartások
Fontos azon digitális felületek meghatározása, nevesítése, biztosítása, amelyeken a beruházási folyamatokhoz szükséges adatbázisok elérhetőek. Ennek kiemelt eleme a települési szabályozási tervek „naprakész” állapotának elérhetősége. Fontos lenne jogszabályban szabályozni, hogy milyen terveket kell elérhetővé tenni a „jogalkalmazók” (állampolgárok, tervezők, hatóságok, stb.) számára időben visszakereshető módon. Rögzíteni szükséges azt is, hogyan kerül szankcionálásra ennek elmulasztása.
Fontos lenne jogszabályban deklarálni, hogy a településrendezési eszközök kihirdetésének mi az egyetlen autentikus forrása, mert jelenleg teljes káosz mutatkozik ezen a területen. Célszerű lenne jogforrásként a Nemzeti Jogszabálytár www.njt.hu oldalán szereplő önkormányzati rendeletek tárát megjelölni. Ez lehetne az az egységes jogforrás, amelyet a beruházási folyamat minden szereplője - a fejlesztők, a tervezők és az építési hatóság is - figyelembe kellene vegyen a munkája során.
Készüljön nyilvántartás a zöldfelületek paramétereinek folyamatos detektálására (ne fogyjanak el az gazdasági- és lakóterületeken néhány év alatt teljesen a kötelező zöldek) és az engedély nélkül megvalósuló épületek regisztrálására (ne 10 év után derüljön ki, amikor már nem lehet mit tenni).
A törvény rendelkezzen a tervezés során felhasználandó adatok és a tervezést elősegítő rendszerek tekintetében az elektronikus felületek biztosításáról és az azon elérhető adatok közhitelességéről és naprakészségéről.
Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a területi építész kamarák kijelölt képviselői meghatározott keretek között betekintési jogot kapjanak az engedélyezési eljárások ÉTDR felületébe annak érdekében, hogy a tervdokumentációk minősége ellenőrizhető legyen. Ez a lehetőség mind a jogalkotók, építési hatóságok, mind a társadalmi szereplők, építtetők, mind pedig az építészek érdekeit is szolgálja, hiszen egyetlen célja a minőségellenőrzés, a minél teljesebb, a jogszabályoknak minél inkább megfelelőbb tervdokumentációk szolgáltatásának kikényszerítése.
12.Digitalizáció
Elengedhetetlen a BIM körültekintő szabályozása. Pontos feltételeket kell szabni, hogy milyen esetekben indokolt a BIM alkalmazása, mikor milyen szintű BIM alkalmazás indokolt. Az építész irodák ellehetetlenülésének megakadályozására fontos annak jogszabályi rögzítése, hogy az Open BIM rendszerek alkalmazásával kielégíthetők az ezzel kapcsolatos követelmények.
13.Napjaink kihívásai
Ugyancsak hangsúlyos eleme kell legyen az új szabályozásnak a megújuló energiák kérdése. Ez részben vonatkozik az ezzel kapcsolatos beruházások szabályozási kérdéseire, másrészt a mindenféle beruházások során alkalmazott megújuló energiák alkalmazási feltételeire, legyenek azok tetőn elhelyezett napelemek, hőszivattyúk, vagy bármi más gépészeti vagy elektromos berendezés alkalmazási, elhelyezési kérdései.
Az energiafelhasználás optimalizálása mellett elengedhetetlen a műemléki épületekhez ajánlások megfogalmazása. A műemléki épületek és műemléki területeken folyó energetikai beruházások korlátok közé szorítása a műemléki szempontok védelmében esetenként elengedhetetlen.
14.Magyar Építész Kamara Témajegyzék/Tartalomjegyzék 2022.11.07. (lsd alább)
Kelt: Budapest, 2022.11.12.
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
Magyar Építész Kamara Témajegyzék/Tartalomjegyzék |
|
---|---|
ELSŐ RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK FELADATAI |
|
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
alcímek |
|
|
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EGYSÉGES FOGALOMTÁR |
|
AZ ÁLLAM, AZ ÖNKORMÁNYZAT, A SZAKMAI KAMARÁK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE |
alcímek |
|
|
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK |
alcímek |
|
MÁSODIK RÉSZ |
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA |
|
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM |
alcímek |
|
|
A FŐÉPÍTÉSZI RENDSZER ÉS A TERVTANÁCS |
alcímek |
|
|
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA |
alcímek |
|
|
A KÖRNYEZETI-, TERMÉSZETI- ÉS TÁJI ÉRTÉKEK ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KAPCSOLATA |
alcímek |
|
|
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK |
alcímek |
|
HARMADIK RÉSZ |
MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME |
|
A MŰEMLÉKVÉDELEM FELADATAI |
alcímek |
|
|
A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI |
alcímek |
|
|
A VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE |
alcímek |
|
|
AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME |
alcímek |
|
|
AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM EGYÉB FELADATAI |
|
|
NEGYEDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE |
|
AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK |
alcímek |
|
|
A TERVEZÉS ÉS A SZAKÉRTÉS |
alcímek |
|
|
A TERVEZTETÉS, TERVPÁLYÁZAT, MUNKÁBA ADÁS |
alcímek |
|
ÖTÖDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK |
|
ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT ELJÁRÁSOK |
alcímek |
|
|
ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ELJÁRÁSOK |
alcímek |
|
|
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK ÉS ELJÁRÁSOK |
alcímek |
|
HATODIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA |
|
AZ ÉPÍTÉS |
alcímek |
|
|
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI KÖTELEZÉS, SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉGEK |
alcímek |
|
HETEDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA |
|
|
NYOLCADIK RÉSZ |
OKTATÁS, KÉPZÉS, KUTATÁS, ELISMERÉS |
|
|
KILENCEDIK RÉSZ |
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK |
|
Tájékoztatunk mindenkit, hogy 2022. december 1. napját követően új pályázat benyújtására nincs mód, így előre nem igényelhető továbbképzési pont 2023-ban megrendezésre kerülő továbbképzésre. A kérelmeket kizárólag az új felületen keresztül lehet majd beküldeni a 2023. január elején bevezetésre kerülő rendszeren keresztül.
Addig szíves türelmüket kérjük!
Online Továbbképzési Információs Rendszer http://otir.mek.hu
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének társadalmi egyeztetési anyaga az alábbi linken keresztül érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/allami-epitesi-beruhazasok-rendjerol-szolo-torveny
A Magyar Építész Kamara a területi építész kamarák és a szakmai tagozatok véleményét kikérve és azokat beépítve részletes véleményt állított össze a törvénytervezettel kapcsolatban, melyet a társadalmi egyeztetés keretében megküldött az Építési és Közlekedési Minisztérium részére.
A jogalkotó a társadalmi egyeztetés keretében érkezett vélemények beérkezését követően dönt azok törvénytervezetbe történő beépítéséről.
A MÉK elnöksége a szakmai vélemény megküldésével egyidőben egyeztetést kezdeményezett a tárcával a véleményben szereplő fő témák megbeszélése céljából.
A szakmai véleményt tájékoztatásul az alábbiakban tesszük közzé:
A 2023. január 13-án véleményezés céljából eljuttatott az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetére vonatkozóan a területi építész kamarák és a MÉK tagozatainak bevonásával a MÉK Elnöksége az alábbi észrevételeket teszi:
Preambulum:
A Magyar Építész Kamara a törvényhez adott javaslataiban, Miniszter úrral történt június 8-i konzultáció alkalmával is kifejezte elkötelezettségét a társadalom építészeti, környezetalakítási, településfejlesztési feladatainak minőségi, a nemzet kulturális értékeit gyarapító szándékok iránt. Az országépítés, revitalizáció és fejlesztés aktív és felelős résztvevői kívánunk lenni. Célunk minden tekintetben a „műegész”, a környezetbe illő, a vitruviusi, évezredes alapértékeket megtestesítő, a helyi értékeket, a korszerű elveket és gyakorlatot alkalmazó építészet és környezetalakítás segítése, a sok szereplős folyamat részesei lenni, minél magasabb minőséget, kulturális értéket létrehozó alkotásokkal betölteni közösségi, társadalmi szakmai szerepünket.
A Törvényhez tett javaslatainkban, véleményünkben az építész – mint a megvalósítási folyamatban sajátos, a kulturális értéket teremtő – szerepének, képességeinek kifejtését akadályozó, csorbító elemekre és a megítélésünk szerinti ellentmondásokra, pontosításokra kívánunk rámutatni.
Szavainkból az aggodalom is szól, mert a mérnök/művész szellemi vezető szerepének csorbítása, az építés összetett, sok területet átfogó folyamatában az egyes részfeladatokat a hasznosan ellátó szereplők nem megfelelő pozicionálása a folyamatot szétzilálhatják, parciális elvek szerintivé tehetik az egységes tartalmat.
Mi, építészek, urbanisták, tájépítészek és belsőépítészek, szakemberek munkánkat a társadalom, a nemzet szolgálatában felelősségvállalással végezzük és partnerek kívánunk lenni egy olyan átlátható építési rendszer kialakításában, amely a feladatellátás, hatáskör és felelősség rendszerét egységként kezeli és határozza meg.
Véleményünket – ezen elvek mentén – rögzítjük, az áttekinthetőség miatt a Törvény paragrafusainak sorrendjében.
I. Fejezet
1. Alapelvek
-
2. A törvény célja
-
3. A törvény hatálya
A 3. § szövegezése alapján nem egyértelmű, hogy a törvény hatálya az új épületekkel kapcsolatos beruházásokra, vagy a meglévő építmények felújítására is vonatkozik-e
(pl. kastélyprogramok stb.). Szükségesnek látjuk ennek egyértelmű tisztázását.
4. Értelmező rendelkezések
Elvben méltányolható az 5.§-ban megjelenő „legkisebb költség elve” ugyanakkor ez az a mindenre alkalmazható fogalom, mellyel bármely architektúrát meg lehet fosztani kulturális tartalmától, hisz, ha részekre bontjuk az egységes művet, számos eleménél kimutatható lehet az elvnek ellentmondó megoldás. Ugyanakkor a műegész összefüggései, kulturális üzenete társadalmilag (mind használat, mind identitás erősítő és fenntartó értelemben) hasznos. Nem kérdéses, hogy a megfogalmazott elvet szem előtt kell tartani, de ennek nem szabad olyan eszköznek lennie, mely veszélyezteti a mű értékeit, egységét
II. Fejezet
5. Az állami építési beruházások típusai és szakaszai
- A 7. §-ban a tenderterv fogalma pontosítandó. Az előzetes egyeztetések alkalmával üdvözöltük azt a kormányzati törekvést, hogy a kivitelezés közbeszerzési eljárása csak kiviteli tervek alapján fog történni, ez a tervfajta kikerült a magasépítési fogalomkörből és csak a vonalas infrastruktúra beruházásoknál alkalmazható. Javasoljuk a (2) bc) pont egyértelműsítését ennek szellemében.
- Ez a probléma megjelenik a 39. § (2) bekezdésében is, az ott meghatározott definíció téves, nem teljesíthető. Nem lehet az építési engedélyezési dokumentáció alapján munkanemekre bontott tételes költségvetést készíteni.
6. Az állami építési beruházások szereplői
- 10. § (2) Szükségesnek látjuk, hogy a költséginformációs rendszer ne csak az állami beruházások költségadatait tartalmazza.
- 11. § (7) Mi az ügymenet, ha nem történik meg a koncepcióterv elfogadása? A koncepciótervet - általános szabályként a javaslat tervpályázat útján kívánja kiválasztani, a miniszter által kijelölt elnökkel. Döntését felülírhatja a monitoring bizottság? Milyen szempontok szerint dönt a monitoring bizottság? A teljesítés elfogadásáról dönt vagy a további tervezési feladatok folytatásáról? A rendelkezés ellentétes lehet a tv. javaslat azon rendelkezésével, miszerint a teljes tervezési feladatot egyben kell megrendelni. A tervezők számára nagyon nagy kockázatot jelent, ha a koncepciótervezés fázisát követően leállhat a tervezés. Aggályos, hogy ez magas költségvonzatot eredményez, illetve kevés tervező fog pályázni a feladatok ellátására. Közbeszerzési szempontból a tervezési szerződés ebben az esetben gyakorlatilag csak keretmegállapodásos formában valósulhat meg, hiszen a teljes mennyiség megrendelésétől ebben az esetben lehet csak eltekinteni.
- 13. § (2) Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjainak felsorolásából kimaradt a Magyar Művészeti Akadémia. Javasoljuk a felvételét, szerepe pontosan a beruházások kulturális tartalmának, a helyidentitást erősítő impulzusok segítése.
- 15. § (1) Nem világos a tv. javaslatból, de úgy tűnik, hogy a projektvezetőnek nem kell állami alkalmazottnak lennie. Ugyanakkor a beruházás folyamatában a független szakmák képviselőit elsősorban munkaviszonyban szeretnék foglalkoztatni, a projektvezető, aki az építtető teljes körű képviselője pedig nem szükséges munkaviszonyban foglalkoztatni. Milyen képesítési elvárások és gyakorlati tapasztalat szükséges egy állami építési beruházás projektvezetőjének? A teljes folyamat irányítása az ő kezében van, anélkül, hogy részletezett szakmai követelmények megfogalmazása vele szemben megtörtént volna a tervezetben. Fontos lenne definiálni, mit jelent a teljes építési folyamat irányítása.
- 16. § Lebonyolító alatt vélhetően beruházáslebonyolítót ért a tv. javaslat. Fontos elhatárolni a beruházáslebonyolító és a projektvezető feladatait, felelősségeit. A javaslat szerint a beruházáslebonyolító, a tervellenőr és a költségszakértő fő szabály szerint állami alkalmazott. Ezzel szemben, a korábban már említett projektvezető, nem kötelezően az. Az üzemeltető bevonása az előkészítési szakaszba nem feltétlenül megvalósítható, hiszen nem minden esetben, előre, az előkészítés során meghatározható állami üzemeltető üzemelteti az elkészült beruházást. Adott esetben, közbeszerzési versenyben kiválasztott, magán üzemeltető hatékonyabban tud üzemeltetni, ugyanakkor az előkészítési szakaszban a kiléte még nem ismert.
- 16. § (1) g) Műemléki védettség esetén a magasépítési műszaki ellenőr és műszaki vezető műemlékvédelmi speciális minősítéssel kell, hogy rendelkezzen (ME-É-M , MV-É-M)
- 17. § A keretprogramban szereplő költségbecslés alapján az uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó becsült értékű állami építési beruházás esetén a lebonyolító feladatait a műszaki ellenőr is elláthatja.
Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett jogszabály a műszaki ellenőrök széles körű jogosultságát legalább felsőfokú végzettséghez - okleveles építészmérnök titulushoz - kösse. Ennek megfelelően a javaslatunk: "a lebonyolító feladatait felsőfokú végzettségű műszaki ellenőr is elláthatja."
- 18. § (2) Elsősorban a Ptk., majd ezt követően a tv. javaslatban hivatkozott ágazati jogszabályok tartalmazzák a tervezői felelősséget. A Ptk. és a mögöttes joggyakorlat nagyon magas szintű tervezői, hibás teljesítésért fennálló felelősséget, állapít meg. Ehhez képest a tv. javaslat további felelősséget állapít meg a tervezővel szemben, gyakran nem átlátható követelményekkel, illetve van, ahol ismétli az alapul fekvő jogszabályok rendelkezéseit. A 18. § (2) b) pont kiegészítendő azzal, hogy a tervező kizárólag az általa készített, kapcsolódó dokumentumokért felel. A tv. javaslat egésze koncepciótervről rendelkezik, anélkül, hogy annak tartalmi követelményeit, definícióját megállapítaná. Nem szól viszont vázlattervről. Jelenleg a kamarai dokumentumokon kívül sem a koncepció-sem a vázlatterv pontos definíciója jogszabály szinten nem szerepel. A d) pontban szereplő felelősség már részben a kivitelezői felelősség körébe tartozhat. A használható, üzemeltethető, karbantartható nagyban múlik a kivitelező tevékenységén is. A tv. javaslatban később szereplő, költségtúllépés esetén a tervezői fegyelmi felelősséget megállapító rendelkezés aránytalanul sérelmes a tervezőre nézve. A tervezői felelősség elsősorban a hibás teljesítésért fennálló felelősség, szavatosság körébe esik.
- 18. § (2) c) Tervező nem felelhet azért, hogy a tervezett dokumentáció megfelel a beruházási költségkeretnek, mivel a költségkeret meghatározására nincs befolyással, valamint költségek alakulását tőle független tényezők is alakítják. Tervezőnek természetesen kötelessége törekednie a tervezési programban szereplő forrásokból megvalósítható beruházás tervezésére.
- A 18. § (2) bekezdésben szereplő megállapítás a szavatosság fogalomkörébe tartozik, s csak a tervező által készített tervekre vonatkozhat. A 18. § felsorol olyan felelősségvállalást, mely nem csak a tervező hatáskörébe tartozik (pl. a megvalósított építmény rendeltetés szerint használható, üzemeltethető és karbantartható).
- Mivel a Tervező a tételes költségvetési kiírást a 18. § (4) pontja szerint egy egységesen alkalmazni rendelt költségvetési tételrendszerben készíti el, ezért javasoljuk, hogy a Minisztérium a referencia árak adatbázisát is ennek szerkezetével összhangban állítsa elő. A referencia ár adatbázis egyértelmű és objektív alapokra helyezhetné a költségszakértő tevékenységét is, amely elsősorban vitás ügyekben jelentősen lerövidítené a tényállás, és a felelősség tisztázását. Ennek megfelelően kérjük a Jogalkotót, hogy a tervezet „20. Felhatalmazó rendelkezések” fejezet 57. § (2) c) pontjára vonatkozó rendelet részletszabályainak kidolgozása során határozza meg a költséginformációs rendszer tartalmát és rögzítse annak referenciaként történő használhatóságát!
- 18. § (6) A tervező az állami építési beruházás teljes tartama alatt az adott állami építési beruházás értékéhez igazodó, az általa bevont szakági tervezők felelősségére is kiterjedő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik, amely fedezet kizárólag az adott állami építési beruházást biztosítja.
Aggályosnak látjuk, hogy a ma elterjedt általános tervezői felelősségbiztosítás gyakorlatától eltérőn a tervezőket rákényszeríti a jogszabály a projektenkénti felelősségbiztosítások megkötésére, amely a biztosítási időszak hosszúságából adódóan nagy számú, és indokolatlanul nagy költségű biztosítások fenntartását igényli. A jogszabályi előírás alkalmazhatóságát megkérdőjelezi az a tény is, hogy a biztosítók jellemzően nem rendelkeznek ilyen biztosítási konstrukcióval, és ha jogszabály nem írja elő ezek kidolgozását számukra, akkor a tervezők ellehetetlenülhetnek a jogszabály teljesítésében.
- 18. § (7) A bekezdés ellentmondásos, a mondatszerkesztés miatt értelmezhető úgy, hogy a műszaki ellenőr értékeli a tervező munkáját. A műszaki ellenőr nem értékelheti a tervező munkáját, mivel a műszaki ellenőr nem rendelkezik ehhez szükséges képesítéssel, gyakorlattal és jogosultsággal. A műszaki ellenőr feladata a terv szerinti megvalósítás ellenőrzése. A tervező munkáját a tervellenőr értékelheti. Kölcsönös értékelés lehetséges, amikor is a tervező feladata értékelni a kivitelezőt, hogy az épület terv szerint valósult-e meg. (Megfelelő kamarai szabályok és eljárás mellett javasoljuk a tervező nyilatkozatának beemelését a készre jelentés és használatbavételi eljáráskor. Ennek jelei az egyszerű bejelentési eljárásban megtalálhatók.)
- Kimaradt a tervezői feladatokból és más szereplőkhöz került, hogy a tervező véleményezi a kivitelező által javasolt műszaki egyenértékű kiváltásokat, véleményezi a közbeszerzési eljárásokban a kivitelezői javaslatokat, a kivitelezés befejeztével tervezői nyilatkozatot tesz, amely a tervtől való eltéréseket tartalmazza. Az egyenértékűség a gyakorlatban csak a paraméterekre vonatkozik, s nem jelenti a műegészhez való viszonyt, amely így csorbíthatja a beruházás kulturális értékét, üzenetét.
- 19. § (2) A tv. javaslat az Étv. és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet rendelkezéseivel nincs összhangban. Amennyiben állami építési beruházás esetén a műszaki ellenőrt, akinek tevékenysége a vonatkozó jogszabályok által szabályozottan az építési munkára vonatkozik, már a beruházás előkészítésekor kötelezően ki kell választani, módosítani szükséges a vonatkozó, kapcsolódó jogszabályokat. Ebben a formában ellentmondásos a rendelkezés. Mivel a műszaki ellenőri feladatok és felelősségek szintén jogszabályi szinten meghatározottak, így az előkészítés során ellátandó feladatokat, felelősségeket meg kell határozni, illetve a jelenleg a tv. javaslatban szereplő feladatokat összhangba kell hozni az ágazati jogszabályok rendelkezéseivel.
- 20. § (1) A tervellenőrnek a beruházási folyamatban egy szerepe van, a tervező által készített tervek ellenőrzése. Tervezői kompetenciákat nem vehet át, nem működhet közre a közbeszerzési eljárásokban, a megfelelőség-értékelési eljárásokban, a tervet érintő kérdéseken túl műszaki kérdésekben nem dönthet. Műszaki ellenőr és tervellenőr között nem jöhet létre vita, mert más a kompetenciájuk. Az (1) bekezdés feladatleírásába a lebonyolító feladatai keveredtek.
Jelenleg az építési jogszabályokban nem szerepel a tervellenőr, mint az építési folyamat résztvevője. Kötelezően nem alkalmazandó. Amennyiben az állami építési beruházásokban kötelezően bevonandó a tervellenőr, abban az esetben ezt nyilvánvalóvá kell tenni. A szakmagyakorlásra vonatkozó 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 13. §-a egyebekben a tervellenőri feladatok ellátást vezető tervezői címhez köti. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés). Állami alkalmazottként nem valószínű, hogy ez az elvárás megvalósítható. A korábbi építési jogszabályokban szerepelt a tervellenőri tevékenység az alábbi definícióval:
A tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának a 33. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti - az építés minőségének, a szakszerű kivitelezés biztosításának, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek az érvényre juttatása érdekében végzett - szakszerű ellenőrzése.
A tv. javaslat jelentős többlet feladattal és felelősséggel ruházza fel a tervellenőrt, amely aggályos.
- 21. § (1) A tervező költségvetéssel, költségbecsléssel és a költségekért való felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeivel mind a tervellenőri, mind pedig a költségszakértői felelősséget összhangba kell hozni, nem életszerű, jogszerű és méltányos, hogy a tervellenőr és költségszakértő helyett a költségek vonatkozásában a teljes felelősséget a tervező viseli a tv. javaslat szerint.
- 27. § (2) Az Étv. 32. § (11) Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, hatósági eljáráshoz, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához - szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza. Az Étv., az OTÉK és a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet rendelkezik a tervezési programról, annak tartalmáról. A végleges tervezési program számos esetben - megfelelve a jogszabályok rendelkezéseinek - nem áll rendelkezésre a beruházás előkészítésekor. Gyakran csak a tervezési folyamat első fázisában, azaz a koncepció vagy vázlatterv szakasza után, a megrendelővel közösen kialakítva véglegesedik a tervezési program. Ezt támasztja alá az Étv. azon rendelkezése, hogy mindig a tervfajtához szükséges tervezési programot tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentáció. Így szükséges megkülönböztetni előzetes és végleges tervezési programot. A 29. §-ban szabályozott, tervezési programra vonatkozó rendelkezések is ennek figyelembevételével felülvizsgálandók.
7. Összeférhetetlenség
- Hiányzik a költségszakértő összeférhetetlenségének leírása.
8. Képzés és oktatás
-
9. Az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendje
- 28. § (1) h) szerint a megvalósíthatósági tanulmány már tartalmazza a megvalósítás becsült költségét. Nem világos, hogy ezt ki készíti, mert a tervező ebben még nem vesz részt. A költségszakértő készíti, kinek a megbízására? Hogyan felelhet így a későbbiekben a költségekért a tervező?
III. Fejezet
10. A tervező kiválasztása és a tervezés
- 33. § (1) Csak a koncepció tervet elkészítő tervezőt kell pályázat útján kiválasztani, illetve a pályázat csak a koncepció terv elkészítésére szól? Felhívjuk a figyelmet, hogy a tervező kiválasztása, a koncepció alkotástól a kivitelezésre alkalmas tervekig egy szellemiségnek, gondolatnak kell áthatnia. A 33. §-ban meghatározott, a koncepció tervre vonatkozó tervpályázati gondolat támogatható, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy ennek működéséhez a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X.28.) Korm. rendelet újra írása/módosítása szükséges. Az Étv. 32. § (1) és (11) bekezdései szerint a tervpályázati terv egy sajátos építészeti-műszaki dokumentáció, nem feltétlenül koncepcióterv. A koncepcióterv tartalmát, jellemzőit jelenleg jogszabály nem tartalmazza. Az, hogy milyen szintű, részletezettségű terv szükséges egy tervpályázatban, az adott tervpályázat és tervezési feladat határozza meg.
- Szükségesnek látjuk, hogy a tervpályázatok a MÉK tervpályázatokkal kapcsolatos elvárásainak, ajánlásának, szabályozásának megfelelően kerüljenek lebonyolításra.
- A 33. § (2) pontban javasoljuk az „előzetes” tervezési program szóösszetételt használni. A tervpályázat kiírása előtt végleges tervezési programot nem lehet adni, tervpályázati tervezési program előkészítésére van lehetőség.
- 33. § (4) A Tervpályázati rendeletben egyértelműsíteni szükséges, hogy a díjazás egyértelműen a mű létrehozásának megfelelőségét jelenti, a rangsorolás pedig a Bíráló Bizottság egyértelmű minősítési javaslata.
- 33. § (5) Mivel a pályázatot a miniszter írja ki, így a felhasználási jog is a minisztert kell illesse.
- 34. § (1) Egyértelműsíteni kell, hogy a Kbt. szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásban csak a pályázat díjazottjai, mégpedig a rangsorolás sorrendjében kapnak meghívást.
- 34. § (4) Pontosítani szükséges, hogy mi a műszakilag egyenértékű kiváltás a tervezői ajánlat vonatkozásában?
- 34. § (6) „A tervezés tekintetében az aránytalanul alacsony ár vizsgálata körében az ajánlatkérő indokolást kérhet különösen, ha az ajánlati ár nem éri el a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata szerinti ár 70 %-át.”
Az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában aggályosnak tartjuk az indoklás lehetőségét. Az indoklásnak abban az értelemben van helye, hogy mi indokolja a 100 % és a 70 % közti különbséget. A 70 % alatti árat aránytalanul alacsony árnak javasoljuk tekinteni, és mint ilyet kizáró okként indokolt kezelni.
Megfontolásra javasoljuk, hogy a jogszabály rögzítse annak szükségességét, hogy a közbeszerzési felhívásnak egyértelműen tartalmaznia kelljen az adott beruházás aránytalanul alacsony ár értékét a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata alapján.
- 34. § (7) A bekezdésben pontosítani szükséges a harmadik személynek való átengedés, átdolgozás eshetőségét. Fennáll a veszélye, hogy a műegész csorbul, ha más érdekkörbe, felfogásba tartozó dolgozza tovább a terveket, ebből számos torzó keletkezett már.
11. Az engedélyezési dokumentáció és az engedélyezés
- 37. § (1) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közműszolgáltatók nyilatkozatai eltérő tartalmúak. A gázenergia esetében a szolgáltatók számos esetben csak szolgáltatói szerződés nyilatkozat, az elektromos szolgáltatók tulajdonosi nyilatkozat … stb. alapján adnak közműszolgáltatók nyilatkozatot, amelyek érvényessége a tervezés alatt hatályát veszti.
- 37. § (3) Nem egyértelmű, hogy a költségszakértő, hogy véleményezi a terveket, kinek a megbízásából?
- 37. § (4) A műszaki ellenőr nem ellenőrizheti a terveket, főleg nem minőségi szempontok alapján. A terveket csak a tervellenőr ellenőrizheti.
- 37. § (5) Ebben a fejezetben az építési engedélyezési tervdokumentációról van csak szó, annak alapján viszont nem lehet kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni, így ennek megfelelőségét sem vizsgálhatja a tervellenőr.
- 37. § (6) Itt ismét a költségszakértő vizsgálja a terveket, ugyanakkor az engedélyezési tervek nem megfelelő tartalommal bírnak egy felelőségteljes ellenőrzéshez.
- A 37. § (7) kimondja, hogy „Építési, létesítési vagy egyéb hatósági engedélyhez nem kötött beruházás esetén engedélyezési dokumentáció helyett jóváhagyási tervet kell készíteni, amelyre az engedélyezési dokumentáció jóváhagyására vonatkozó szabályok alkalmazandók.” Szükségesnek látjuk, hogy a jogszabály egyértelműen meghatározza a jóváhagyási dokumentáció tartalmát, vagy rendelkezzen a tartalomra vonatkozó jogszabályi helyről.
- 38. § (2) Költségszakértő aktualizálja költségbecslését (feltehetően a miniszter megbízásából). A megvalósíthatóság átdolgozása, így az előkészítési dokumentáció módosul, aktualizálódik?
12. Kivitelezési dokumentáció
- 39. § (2) Engedélyezési dokumentáció alapján nem lehet munkanemekre bontott tételes tervezői költségvetést készíteni. Tételes költségvetést csak a kiviteli terv alapján lehet készíteni. A kivitelező kiválasztása csak kivitelezési terv alapján történhet! (Javasolt a német HOAI fogalomrendszerének és költségsávjainak alkalmazása: a megvalósíthatósági terv(tanulmány) szakaszban „költségkeret” meghatározás történhet +/-40%, a koncepció terv szakaszban „költségbecslés” készülhet +/- 30%, az engedélyezési tervnél „költség meghatározás” +/- 20%, míg a kiviteli tervnél „tételes költségvetés kiírás” készül +/- 10% elvárt pontossággal, államilag garantált és hozzáférhető központi adatbázis (TERC, ÉMI) alapján.)
- 39. § (4) A műszaki ellenőr a terveket nem ellenőrizheti! A törvény nem adhat tervezői döntési jogkört tervellenőrnek és műszaki ellenőrnek!
- 40. § (1), (2) Műszaki ellenőr nem végezhet tervellenőrzést! Ez a fejezet már teljesen azonosan kezeli a tervellenőrt és a műszaki ellenőrt. A 23. § (2) e) bekezdése összeférhetetlenként határozza meg a műszaki ellenőri és tervellenőri tevékenységet!
- 40.§ (3) Itt már a költségszakértő is tervellenőrzést végez, milyen felelősséggel, milyen képzettséggel, milyen jogosultsággal?
13. A kivitelező kiválasztására irányuló eljárás feltételei, az ajánlatok értékelésének szempontjai
- 41. § (1) Ellentmond a 39. § (2) bekezdésének, mert ebben a pontban csak kivitelezési terv alapján lehet a közbeszerzési eljárást lefolytatni a kivitelező kiválasztása érdekében. Tisztázni javasolt a vonalas beruházások más tervdokumentáció alapon való kiválasztását.
14. A kivitelezési szerződés tartalma, tartalékkeret
- 44. § (2) 1. pont: a mérföldkövek mellé az ütemterv szerinti - a körülményekhez igazodó tagozással - a készültségi fokok tartalmát is javasolt meghatározni, mert ezek nélkül az egyértelműen nem teljesítő kivitelező az utolsó pillanatig elkerülheti a szerződéstől való elállást, illetve vitatott az egyes teljesítési szakaszok műszaki tartalma és sokszor idő alapú az elszámolás.
- 44. § (3) A szerződésmódosítás szabadságát, illetve a Kbt-ben szabályozott esetköreit sértheti ez a rendelkezés.
- 46. § (3) A kivitelezői tartalékkeret felhasználásához a tervellenőrnek nincs köze.
- 45. § (1) „A kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előre nem látható mértékű építőanyagár-változással összefüggésben jelentkező költségváltozás kockázata kezelésének objektív piaci mutatók alapján történő, képlet-szerűen kiszámítható módját oly módon, hogy az építőanyagár-változások hatását az alapanyag igazolt beszerzési idejének figyelembevételével a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja és az adott építőanyag kivitelezési szerződés mellékletét képező ütemtervben rögzített megrendelésének időpontja között lehet érvényesíteni.”
Fenti paragrafus kezeli az építőanyagok árváltozásával kapcsolatos teendőket, ugyanakkor nem vonatkozik a munkadíjra, amely az anyagárakhoz hasonlóan jelentős mértékben változhat és változik. Indokolt ennek a kérdésnek a kezelése is!
- 47. § (2) A kivitelezés során a műszakilag egyenértékű anyag kiváltásokhoz a tervellenőrnek nincs köze.
- 47. § (3) Megjelenik egy új fogalom: „főtervező”. Ez az eredeti tervezőt jelenti nagy valószínűséggel, de ezt definiálni kell.
- 47. § (4) A szakmai kritérium rendszerben javasoljuk az épített környezet, az építmény, architektúra, kulturális tartalom értékeinek szem előtt tartását.
15. Nyomon követés, ellenőrzés, értékelés
- 50. § (3) Elfogadhatatlan, hogy a tervezőt felelősség terheli a kivitelezői költségnövekedés miatt. Nem lehet felelősségre vonni olyan eseményért a tervezőt, amire semmilyen kihatással nincs a tevékenysége. A tervezőt természetesen felelősség terheli tervének műszaki tartalmáért, esetleges hiányaiért vagy hibáiért, de a költségnövekedés számos tényező összességéből jöhet létre. A költségszakértő kamarai eljárásban nem vonható felelősségre, mert nincs ilyen kamarai, szakértői jogosultság.
16. Minőségbiztosítás
-
17. Vitarendezés, jogorvoslat
- 52. § (10) Nem lehet a tervezői jogosultságot felfüggeszteni a bírósági eljárás idejére, amíg az eljárás le nem zárult, az ártatlanság vélelmét fenn kell tartani!
- 52. § (11) A fegyelmi eljárások a kamarák független eljárásai, nem lehet ebben a törvényben kizárási kötelezettséget előírni!
Budapest, 2023. január 20.
A „Magyar Építészet 10-20” című könyv honlapon megtalálható változatának javított kiadása és a nyomtatott változatba kerülő "hibajegyzék" készítése folyamatban van.
A személyes egyeztetés során elhangzottaknak megfelelően tudja a Magyar Építész Kamara elvégezni a kijavításokat. Ezt megelőzve a "Magyar Építészet 10-20" című könyv 36. oldalán - a tervezőkkel egyeztetve - az alábbi helyreigazító közleményt tesszük:
SORSOK HÁZA
Sorsok Háza (House of Fates)
Vezető tervező építész, belsőépítész, designer: F. Kovács Attila építész
Felelős tervező: Reisz Ádám / FBIS architects
Munkatársak/Assistants:
Építész munkatárs: Varga-Koritár Krisztián, Gacsályi Zsolt, Vadász Tamás, Balázs Marcell, Borzsák Veronika, Juhász Janka, Kiss Dávid, Paczolay Zsófia, Zsigmond Ármin
Kert- és tájtervező/Landscape architect: Szloszjár György, Stéhli Zoltán
Statikus/Structural engineering: Pintér Sándor, Gergye Zoltán
Épületszerkezet/Building Construction: Handa Péter, Reisch Richárd, Mile Viktória, Stocker György
Fotó/Photos: Bujnovszky Tamás
Helyszín/Location: 1086 Budapest, Fiumei út 22-28.
Építés/Completion: 2015
A "Magyar Építészet 10-20" című almanach a Magyar Építész Kamara közel 500 oldalas kiadványa, amely a 2010-2020-as időszak kiemelkedő kortárs magyar építészetét mutatja be rengeteg információval és sok ezer színes fotóval.
FIGYELEM! 2022. DECEMBER 1. és DECEMBER 31. KÖZÖTT TÖRTÉNŐ MEGRENDELÉS ESETÉN A HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGON BELÜL INGYENES!
A december 14-ig megrendelet és kifizetett könyveket tudjuk karácsonyig postára adni. A december 15-e után megrendelet könyvek postázására január elején kerül sor!
Megrendelés itt: https://forms.gle/UgY3VMkD4KVv1ESo9
Tisztelt Érdeklődő!
A Magyar Építész Kamara 2022. december 16. (péntek) és 2023. január 2. (kedd) között ügyviteli szünetet tart!
Az utolsó ügyfélfogadási nap: 2022. december 15., csütörtök 12:00-15:00 óra között.
Az első ügyfélfogadási nap: 2023. január 3., szerda 12:00-15:00 óra között.
Az ügyviteli szünet alatt a titkárság és minden szakértői testület, bizottság ügyintézése is szünetel!
A titkárság elérhetősége és az általános ügyfélfogadási információk innen érhető el: https://mek.hu/index.php?link=titkarsag
MÉK Titkárság
A Magyar Építész Kamara 2022. október elején kapta meg szakmai véleményezésre a beruházási törvény tervezetét. A jogalkotó felé megküldött vélemények, megjegyzések, javaslatok összeállítása során a területi építész kamarák és a szakami tagozatok véleménye is beépült, amelyet tájékoztatásul tesszük közé.
MÉK Elnökség
2022. évi … törvény az állami építési beruházások rendjéről Magyar Építész Kamara munka anyaga
javaslat, megjegyzés, vélemény
Az állami beruházások rendjéről szóló előterjesztést a megyei Kamarák és az elnökség üdvözli. A továbbiakban összefoglalt munkaanyag a véleményeket, javaslatokat foglalja össze, illetve rámutat a törvény egyes- megítélésünk szerint pontosítandó – részeire.
Az építés közügy. Az épített környezet és ennek kapcsolata az örökölt kultúrával (épített és természeti) mindennapjaink meghatározó közege. Az állami építések, mint közhasználatú elemek (épületek, utak, műtárgyak) nem csak közügyek, de környezetalakításunk példaértékű tettei is, így a jóízlés és közízlés meghatározói is.
Egy olyan országépítő munka hosszútávú kereteinek meghatározása történik, melyben a folyamatokat és kapcsolatokat, az egyes szereplők tevékenységi körét és az ezzel együtt járó felelősségét rögzítjük. Az előterjesztés az egyes szereplők érdekeit és a társadalmi hasznosságot (használat, fenntarthatóság, kulturális impulzus) azonos irányba tereli. Ugyanakkor egy összetett folyamat kereteit határozza meg, melyben gazdaság, jog és kultúra (utóbbi, mint végső és elérendő cél) összehangolása a végrehajtás során, a részfolyamatokban - valószínűsíthetően – finom hangolásra szorulnak. Ezért is üdvözlendő a törvényben megfogalmazott Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, a monitoring és a minősítési rendszer működtetése.
1.§ Jelen keretrendszer csak az állami beruházásokra terjed ki, nem világos, hogy más jogszabályban külön nevesített kormányzati beruházások, központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati beruházás köre is beleértendő-e, vagy csak akkor, ha ezek az meghatározott közbeszerzési értékhatárt meghaladják.
Az üzemeltető (önkormányzat) bevonása a folyamata üdvözlendő, de az egymással összefüggő paragrafusokban említésük nem konzekvens.
1.§ (2) b) javasolt kiegészítés: településrendezési
1.§ (2) c) A fogalommeghatározást köznapi tartalma érthető, ugyanakkor a „polgári jóízlés” pontosítása javasolt (pl. a kultúra hagyományaiban gyökerező, közmegegyezésen alapuló jóízlés) kiegészítési javaslat: ...és magas kulturális szinten
1.§ (2) d) módosítási javaslat: a legkisebb költség és a költséghatékonyság elvét szem előtt tartva mert a (5.§ 9.pont) csak a megvalósítás és üzemeltetés elveit fogalmazza meg.
Nagyon fontos, hogy milyen kritérium rendszer áll majd az ár-érték arány mögött. Az fontos jelzés, hogy az ár nem lehet nagyobb arányú, mint az összes többi együtt.
3.§ (1) a): új építmény meghatározás szerepel, ugyanakkor a 4.§ (1) f) pont szerint a törvény hatálya nem terjed ki a felújításra. Itt vannak olyan esetek, melyben a felújítás a fő tevékenység, de tartozik hozzá új építés is (pl. kastélyprogram, új porta vagy kiszolgáló épülettel, mely a teljes beruházás töredéke), javasolt a fogalom meghatározásban egyértelműsíteni, pl. max. 15% kiszolgáló, csatlakozó épület, stb.
Javasolt a törvény alól nem kivonni a rekonstrukciót, épületfelújítást, mivel azok teljes beruházási folyamata az előkészítéstől, a tervezésen és megvalósításon át azonos az új építésekkel. Javasolt viszont a 32.§ (2) bekezdésénél a tervpályázati kötelezettség alól kivenni, hiszen nincs nagy relevanciája egy pályázatnak ezekben az esetekben.
Jelentős a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő felújítások száma, ezekben az esetekben is fontos lenne a törvény alkalmazása (előkészítési fázisok, munkába adás, monitoring)
3.§ (1) e) javasolt alpont: elemi csapás, katasztrófa helyzet következtében szükséges , a lakhatást, közigazgatást, közszolgáltatást biztosító beruházások ( lásd: Vörösiszap újjáépítés)
3.§ (2) érthető tartalom, de félő, hogy fokozza a sok kiemelt beruházást
4.§ (1) A törvény hatálya nem terjed ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra (mivel azok előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg), akkor a mai gyakorlat szerint az állami beruházások jelentős része kikerül a törvény hatálya alól, ez pedig nincs szinkronban az egyébként támogatandó céllal, miszerint a törvénytervezet célja az, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát az energiahatékonyság elsődlegessége mellett, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert.
4.§(1) a) A térségfejlesztéssel összefüggő magasépítési beruházás fogalmának pontosítása (fogalom meghatározások) javasolt
4.§(1) f) értékhatár megszabása javasolt, mert nagyméretű, fontos középület átalakítása, felújítása már hasonló egy új építéshez
A bontás, mint kérdéskör külön figyelmet érdemelne. A társadalmi egyeztetés az építészeti érték védelmére is ki kellene, hogy terjedjen. A beruházást komplexen kell vizsgálni, melynek része adott esetben egy bontás is.
Ezt a pontot ki kellene venni. Bár tervpályázatot kiírni ilyen esetben ritkán szükséges (elsősorban nagyobb léptékű, védett értékeket érintő átalakításoknál szükséges), mégis a lebonyolítás módja nem kellene, hogy különbözzön. Legalább szakmai állásfoglalásra lenne szükség a területileg illetékes építészkamarától, mondjuk egy épület bonthatóságáról, vagy alaposabb átalakításáról.
4.§ (2) és (3) bekezdés a törvény hatálya alól kormányhatározattal vagy ÉBM rendelettel mentesít, melynek kidolgozása, megerősítése törvényalkotás, jogi szempontból kétséges, ugyanakkor az egyik legfontosabb alapelv, melynek megtartása javasolt! (egy működőképes új rendszer, új gyakorlat kialakításának nem lehet akadálya azok a speciális esetek, melyek nem illeszthetők pillanatnyilag a struktúrába. Az eseti kezelés eseteit a gyakorlat kialakítása érdekében fenn kell tartani)
Túl nagy mozgásteret ad a Kormánynak a törvénytől való eltérésre.
A jogbiztonság és kiszámíthatóság kérdőjeleződik meg abban az esetben, ha a törvény részben vagy egészben bármikor figyelmen kívül hagyható egyes beruházásoknál. Ennek elkerülése érdekében a jogszabályban kellene pontosabban szabályozni a lehetséges kivételek körét.
4.§ (2) nagyon széles mozgásteret enged a kivételeknek.
5.§ A felsorolt fogalmak közül többet az Étv. jelenleg is definiál. Bár készül az új kerettörvény, de keveredést okozhat, ha párhuzamosan lesznek ezek meghatározva, mivel magasépítési állami beruházások esetén mindkét jogszabályt figyelembe kell majd venni. Korábban felmerült, hogy egy egységes fogalomtárat kellene létrehozni, amely az ilyen anomáliákat feloldhatná.
Az építmény fogalma az ÉTV-ben ugyanezzel a szövegezéssel meghatározásra került.
6.§ (2) Közérdekű fejlesztés fogalma jelenleg nem meghatározott, javasolt a 5.§-ban meghatározni.
7.§ (2) javasolt a beruházás üzemeltetőjének kiválasztása is -e nélkül a 13. § projektszervezetbe sem lehet bevenni továbbá 15.§ (4) bekezdésnek nem lehet megfelelni.
10.§ (1) d) az épületinformációs menedzsment alapú rendszer elemei, standardjai nem kidolgozottak, bizonytalanságot okozhat a rendszerben
A BIM rendszer kialakításával és szabályozásával kapcsolatos jogszabályokat és a BIM alkalmazásának beruházásokra gyakorolt hatásának szabályozását jelen törvénnyel egyidejűleg kellene kezelni, mivel ha jelen jogszabály életbe lép, és olyan követelményeket támaszt, amelyek teljesítése jogilag szabályozatlan, úgy ellehetetlenülnek a jogszabály követés lehetőségei.
Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladata legyen a beruházás mértékéhez és jelentőségéhez igazodó BIM szintek kidolgozása.
A tervező szervezetek és az atomizált szakági rendszerek nincsenek felkészülve a BIM alkalmazására, a legfejlettebb irodák is csak kirakat terveket készítenek BIM segítségével, a hatékony tervezés ennél összetettebb. A BIM valóságos helyzetéről doktori disszertációt lehet írni, az alkalmazók és vélt alkalmazók társadalmi státusaira is kitérve. Mindemellett a BIM előírása jelentős kontraszelekciós hatással jár, mert az alkalmazás feltételei egy-egy cégnél csak jelentős -akár vissza nem térítendő állami támogatással teremthetők meg-, leszámítva a nagy irodákat és a kivitelezők által támogatott tervezést.
Alkalmazásának bevezetéséhez még sok év kell, és az európai példákhoz igazodó tervezői jövedelem, tervezői díjak is szükségesek, mert akár ingyenes szoftver támogatással is drága üzem.
A BIM kidolgozás költsége el legyen különítve a tervezési díjtól, még ajánlati szinten is.
12.§ (2): a Tanács tagjai: a felsorolás heterogén. Oktatási szervezet szerepeltetése indokolatlan, a Nemzeti Kulturális Tanács ugyan elfogadható (széles alapokon nyugvó testület) de szerencsésebb az MMA, mint építészettel összefüggő (Építőművész tagozat) alkotmányos köztestület szerepeltetése
A bekezdésben megkérdőjelezhető a BMGE szerepe, illetve kiemelése a többi hasonló felsőoktatási intézmény közül.
12.§ (4) bizonytalan a Tanács feladata:
12.§ (4) javasolt feladat kiegészítés: a költség tervezés bázisát jelentő Költségvetési Rendszer struktúrája, felülvizsgálati, közzétételi szabályait
Hiányoljuk a felsorolásból a díjszabásra vonatkozó feltételeket, összefüggésben a Tanács által kidolgozandó épületinformációs menedzsment alapú műszaki megvalósítás rendszer részletezettségi szintjének módosító paramétereivel együtt.
Hiányoljuk a megvalósult építési beruházások transzparensen elérhető költséginformációs rendszerének kidolgozását, és annak naprakész vezetését célzó feladatokat.
12.§ (6) b) Ennek a pontnak honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő beruházások esetén jelentősége van, de általános célú építmények esetében félő, hogy torzító hatása van.
12.§ (6) c) pontosítandó: a megfogalmazás túlmutat a kerettörvény által érintett épületek körén, ez Építész kamarai oldalról teljeskörű tervezői jogosultságot (a Tanács javaslatára) szűkítő rendelkezéseket léptethet életbe, illetve Kamarától független- hatósági jogkörrel sem rendelkező- szereplőnek enged beleszólást Kamarai működésbe nincs szinkronban az egyéb, a kamara szakmai képzéseire vonatkozó jogszabályokkal, és olyan körnek enged ebbe beleszólást (Tanács), amely más céllal és feladattal jön létre, és ahol a Kamara, mint a képzésekért felelős szervezet, csak 1/14-ed részben tudja az érdekeit érvényesíteni.
Javasolt a Kamarai törvénnyel szinkronizálni
12.§ (7): javaslat: a Tanács döntését határozatképessége esetén 4/5 többséggel hozza meg
13.§ (1) A „projektszervezet” új fogalomként jelenik meg és csak a részletes indoklásban magyarázza a jelentést. Javasolt definícióként a kerettörvény részévé tenni.
Jogállását felelősségi alá fölé rendeltségi viszonyait nem részletezi teljesen.
13.§ (2) javasolt az üzemeltető, fenntartó részvétele a projekt szervezetben
Mi a különbség a bekezdés szerinti tagok, és a (3) bekezdés szerinti résztvevők között?
Költségellenőr helyett a költségszakértő kifejezés helyesebb.
13.§ (3) Különösen jónak tartjuk, hogy megjelenik a projektszervezetben való részvétel felsorolásánál a beruházás helyszíne szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere által delegált személy.
Ezzel összefüggésben a végrehajtási rendelkezésekben javasolt a miniszter előzetes településképi véleményezése során is az önkormányzat véleményének kikérését előírni. (A 419/2021. VII. 15. kr „25. A miniszter előzetes véleményezési jogköre” alcím 40. – 42.§-a ilyen megkeresést nem említ.)
15.§ (4) Javasolt az üzemeltetőt a nem csak előkészítésbe, de későbbi tervfázisok véleményezésébe is be kellene vonni (mind a terv mind az üzemeltetői igény változhat)
Félreérthető, s így zavart okozhat a lehetséges kivitelezők bevonása megfogalmazás, a mondatszerkezetből a kötelezően bevonandó helyzet is kiolvasható, ez megakaszthatja a konzultációs folyamatot
15.§ (5) A beruházás szereplőiből a lebonyolító, a műszaki ellenőr, a kivitelező, valamint az üzemeltető feladatait és kötelezettségeinek meghatározását az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei szerint határozza meg, ugyanakkor a műszaki ellenőr és tervellenőr helyeztét a 18-19§-ban részletesen ismerteti. Szerencsésebb lenne egységesen kezelni a szereplők meghatározását.
A tervellenőr jogosultságát és felelősségét meg kell határozni.
17.§ (1) Támogatott, de az alapos indok kifejezésnél az eljárást (pl. a 4.§ hivatkozásával) egyértelműsíteni javasolt: ki határozza meg az alapos indokot, javasolt a Kormány vagy Miniszter megnevezése)
17.§ (2) c) a tervező felelőssége jelen helyzetben nem terjedhet ki a költségszakértésre, tervezőknek ilyen szakképesítése nincs.
Fontos a beruházási keretek meghatározása (lásd következő pont) és a költségkeret( tanulmány), költségbecslés (koncepció), költségkalkuláció ( engedélyezési és tender terv) és a költségvetés ( kiviteli terv) elvárt pontosságának meghatározásra, valamint egy – a épületinformációs menedzsment alapú rendszerben alkalmazható tartalmú és formátumú – költség bázisra. Ezen a bázis alapon vizsgálhatja a költségszakértő az árképzést.
Tervező nem tud felelni a közbeszerzési eljárás során a pályázó kivitelezők sokszor csak időhúzásra alkalmas kérdései miatt elhúzódó eljárások miatt.
17.§ (3) A tervezői költségbecslés pontosságáért a jelenlegi gazdasági környezetben tervező nem tud felelni. A költségbecslést a fellelhető programok (TERC, MVH Államkincstár ÉNGY) aktuális árainak segítségével tudja megadni. A költségek alakulásáért a költségszakértő felel.
A bekezdés a tervezőre hárítja a költségszakértő és a tervellenőr felelősségét is, ami egyébként nincs szinkronban a 20. § (2) bekezdésével.
17.§ (4) a Költségvetési tételrendszer (lásd Tanács feladat) meghatározása, kezelő meghatározása fontos, egységes adatbázis híján a költségelemzés, az árkalkuláció tartalma kiüresedik. A rendszer kidolgozása a Tanács feladata kell legyen! Javasolt az egyes tervfázisok ármeghatározás mértékének (pl. német HOAI mintájára: vázlatterv 3/-40%, koncepcióterv +/-30%, engedélyezési vagy tenderterv, +/-10% kiviteli terv) meghatározása
17.§ (5) Módosítás: A tervező köteles az általa készített terveket a tervellenőr részére korlátozás nélkül előre maghatározott munkamenet szerint, illetve a tervegyeztetéseken közösen kialakított időpontokban rendelkezésre bocsátani..... (meg kell akadályozni a, hogy a tervellenőrzés legyen a tervezési menet kialakítója)
17.§ (6) Itt célszerű lenne felelősség biztosítás értéket időponthoz kötni Pl (beruházás előkésztő szakaszában meghatározott beruházási értékhez, vagy szerződéskötéskori értékhez), mert az értékéhez igazodó folyamatosan emelkedő biztosítási értéket és bizonytalanságot is jelenthet.
Jelen pillanatban nincs a biztosítási piacon olyan felelősségbiztosítás, ami egy konkrét projektre szól.
17§ (7) Tervezőnek is nyilatkoznia kell a beruházás szereplőiről, illetve a beruházás lezárásakor nyilatkozattal kell igazolnia a tervnek való megfelelést és minőséget, ez a használatbavétel feltétele kell legyen.
18.§ (1) a) a műszaki ellenőr bevonása a tervezési fázisba progresszív, de a műszaki ellenőr ennek a folyamatnak csak tanácsadója, segítője és nem ellenőre lehet (képzettség és tapasztalat hiányában)
18. § (1)f) egyenértékűséget csak a tervező jóváhagyásával, véleményezhet, mivel az pl. magasépítési esetekben nem csupán műszaki, de műalkotási szempontokat is tartalmaz, melyhez képzettsége a műszaki ellenőrnek nincs.
20.§ (1) A költségszakértő ellenőrzése a „legkisebb költség elv” tekintetében hasznos, de aggályos. A legkisebb költség elvnek egy egytömegű kocka felel meg – a legtömörebb épület – s minden ettől eltérőre ki lehet mondani, hogy többlet. Ezt akarjuk? a költségszakértőt így egy olyan helyzetbe hozzuk, hogy a törvényben meghatározott felelősségét követve papírpáncélt fog gyártani saját maga védelmében....
Ezt bővebben ki kellene fejteni, a költségszakértőnek a tervezett építészeti gondolat műszaki megoldására kell a legkisebb költség elvét alkalmazni.
23.§ (1) Ez egyfajta előminősítést jelent, a konkrét rendelet részleteit a kamarával egyeztetni kell.
26.§ (4) A tanulmányterv: a fogalom – s a törvény szövege – terv készítést fogalmaz meg. nem elhatárolt, hogy ez az építészet kulturális üzenetét tartalmazó dokumentációt, vagy „csak” pl. funkciósémát, a tervezési program, a koncepcióterv (tervpályázat, vagy más módon kiválasztott tervező munkáját megalapozó) tervet, vagy ezen túlmenő tervet jelent-e?
Az épített környezet alakítás, a kultúra közvetítés szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy melyik előkészítési fázisban keletkezik az ezt hordozó, meghatározó terv? A törvény struktúrája szerint ez a koncepcióterv, ezt egyértelműsíteni kell a résztvevők feladatleírásában is! Ebben segít a Tervezői Szolgáltatások Rendszerére, melyben ezt rögzíteni kell. (a jelenlegi gyakorlatban, kamarai szabályzatban a tanulmányterv már az épület egészét (hasznosságát, tartósságát -azaz szerkezeteit, anyagait- és kulturális tartalmát meghatározó, döntés előkésztő tervként szerepel!)
28.§ l) javasolt az épület elvárt élettartamát is meghatározni! (jelenleg ez egyéb szempontok miatt – pl. dizájn, divat – rendkívüli módon csökken!)
32. § (1) A koncepcióterv tervpályázati kiválasztásához a 310/2015 rendelet módosítása javasolt: a jelenlegi merev rendszer ugyan biztosítja a széleskörű pályáztatást, de nem hatékony: min. 6 hónap időt igényel, a kiválasztás szempontjai nem megfelelőek. Javasolt az ACE (Európai Unió Építészek Tanácsa ajánlásának figyelembevételével egyszerű, a szükséges, de elégséges információt tartalmazó, minőség alapú kiválasztást biztosító pályázati rendszer kialakítása a Beruházási Törvény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.)
Minden esetben tervpályázat alapján kerüljön kiválasztásra. A tervpályázat lehet szűkített, azaz meghívásos, vagy több fordulós, előminősítéses pályázat.
Ki a felelős azért, ha a 32. § (2) bekezdésben említett tervezési program és költségbecslés nincs szinkronban, azaz az előkészítő fázis nem megfelelő, és az ennek alapján készülő koncepcióterv nem tud párhuzamosan mindkét alapdokumentumnak megfelelni?
32.§ (3) A kbt-ben ez szerepel: 8.§ (3) Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
Az 1. melléklet első sora: - új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok
Ezek szerint nem kötelező semmilyen épület építésére tervpályázatot kiírni?
32.§ (4) minőségi szempontok: Javasolt egy társadalmi megfelelősségi szint meghatározása. Nem biztos, hogy lesz három megfelelő, de lehet, hogy több lesz. A zsűri által meghatározott szint feletti pályamunkák nem okoznak kárt környezetükben, illeszkednek ahhoz és emelik - ha különböző mértékben is - nemzetünk kultúráját. Lehet ezt a jelenlegi jogszabály (310/2015(X.28) Kormány rendelet) szerint meghatározni, de szerencsésebb a „megfelelőségi szint” meghatározása.
A 310/2015(X.28) Kormány rendelet a Beruházási Törvény szellemiségéhez igazítandó, mert jelenlegi formájában nehézkes és a megvalósítás szempontjainál nem teszi lehetővé közösségi szempontok figyelembevételét.
A bírálóbizottság tagja a kultúráért felelős miniszter által kijelölt személy, magasépítés esetén az Országos Építészeti Tervtanács tanács tagjaiból választott szakemberek vagy a szakterület érintett köztestületei által delegált 1-1 tagja, infrastruktúra beruházás profiljához igazodón a vezető tervezői jogosultságát jegyző Kamara 1 delegált tagja.
A bírálóbizottság összetételét a területileg illetékes építészkamarával egyeztetni kell, abba tagokat a szakmai kamarának kell delegálnia.
Nem értelmezhető, hogy a 32. § (4) bekezdésében említett tárgyalás a 33. § (1) bekezdésében részletezett tárgyalásos közbeszerzési eljárást jelenti-e. Indokolt lenne, hogy azt jelentse, ebben az esetben viszont egyértelmű megfogalmazás szükséges.
32.§ (5) módosítási javaslat: a díjazott – vagy megvalósíthatónak minősített- pályaművek teljes körű felhasználási joga a minisztert, mint ajánlatkérőt illeti meg.
33. § (1) A bekezdés nem rendelkezik arról, hogy kiket kívánnak meghívni a tárgyalásos közbeszerzési eljárásra (ld. előző pont), illetve nem teszi egyértelművé, hogy csak a pályázat díjazottjai vehetnek részt a közbeszerzésben. Mindenképpen elkerülendő, hogy ebben a fázisban külső, a pályázatban nem résztvevő tervezők is megjelenjenek a folyamatban! Éppen ezért nehezen illeszthető be a rendszerbe a részajánlat lehetősége, illetve itt is felvetődik a kérdés, hogy az adhat-e csak részajánlatot, aki a tervpályázatban szerepelt.
Ugyanitt fontos lenne azt is szabályozni, hogy ha nem az a tervező folytatja a munkát, akinek a tervét feldolgozzák, akkor mi történik a szerzői joggal! A beavatkozó tervező szerzőtárs lesz? Az eredeti tervezőt megilleti-e a szerzői felügyelet joga, és az ezzel kapcsolatos díjazás?
33.§ (4) részajánlatok: magasépítésben a generál tervező feladatát, felelősségét ez nem módosíthatja. Amennyiben ez az infrastruktúra beruházásokra vonatkozik, javasoljuk egyértelműsíteni
33.§ (5) magasépítés esetében a tervezői ajánlatoknál az egyenértékűségen alapuló kiváltások nem támogathatók a tervezési folyamatban.
Egyértelműsíteni szükséges a magasépítési – a hozzá tartozó, elválaszthatatlan mélyépítési – és a vonalas, infrastruktúra beruházások közti eljárási, tartalmi különbségeket. Ilyen például az utóbbiaknál értelmezhető és progresszív „tender terv” fogalma, mely magasépítésnél egyértelműen kiviteli terv kell legyen!
33.§ (6): Minőség alapú kiválasztási rendszer megfogalmazását és működtetését az állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladatává kell tenni.
33. §( 7) ... az aránytalanul alacsony ár értékhatárát magasépítés (és a hozzátartozó mélyépítés) esetében a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzatának 70 %-a alatti árban kell meghatározni., egyéb tervezés tekintetében a generál tervezői jogosultságot adó Kamara (javasolt kiegészítés)
A MÉK ajánlott díjszámítási szabályzatából számított tervezési díjat a közbeszerzési eljárásban közzé kellene tenni, hogy az aránytalanul alacsony ár a későbbiekben ne legyen vitalap, ami a beruházási folyamatot is lassítaná.
35.§ (2) Egyetértünk, vannak speciális esetek és helyzetek
Ekkora beruházásoknál már kiemelten fontos a BIM rendszer használata. A tervezés során elért gazdasági előnyök, a későbbiekben jelentős hátránnyá válhatnak. Nem javasolt ezekben az esetekben a BIM rendszer mellőzése.
35.§ javasolt kiegészítés:
(4) Az épületinformációs menedzsment alapú tervezés és megvalósítás létesítményenkénti, beruházás típusoktól függő ajánlott műszaki tartalmat meghatározó sávjait a 12.§ (4) a) pontban meghatározott dokumentumban. Az egyes tervezési programokban ennek betartásával kell meghatározni az adott projekt épületinformációs menedzsment alapú tervezés elvárt szintjét
35. § (3) bekezdés szerinti megvalósítási koncepciót ki készíti és mikor? Ez megelőzi a koncepciótervek pályáztatását, esetleg a tervezési program része? A BIM alapú műszaki megvalósítás feltételei jelenleg mind a tervezőknél, mind a kivitelezőknél, mind az üzemeltetőknél alacsony szinten állnak. Ezen feltételek javítása érdekében államilag támogatott képzési programokat kellene indítani, illetve pályázat útján elnyerhető pénzügyi forrásokkal kellene támogatni az érintett szervezeteket, ellenkező esetben sok esetben nem az építészeti minőség, vagy az ár-érték arány, hanem a „BIM képesség” fog dönteni a szereplők kiválasztásánál.
36.§ (1) javasolt a közműszolgáltatóknak a nyilatkozat kiadását időkorláthoz kötni. Ez pl. az elektromos szolgáltatásoknál több hónap...
36.§ (2) a 2006. évi LIII. törvény hivatkozás a jogszabály gyűjteményben nem található
36.§ (4) a műszaki ellenőr tervezési ellenőrzési feladatot – képzettség, tervezési gyakorlat és jogosultság hiányában – nem végezhet, mindez a feladat csak jogosultsággal rendelkező tervellenőri feladat lehet.
38.§ (1) Az engedély véglegessé válása: több esetben -pl. telekalakítás, tulajdonosi egyetértés – hosszadalmas, megakadályozza a folyamatot!
38.§ (2): a tenderterv csak az infrastruktúra beruházásokra lehet érvényes, magasépítésben engedélyezési terv alapján nem lehet költségvetést, csak költségbecslést adni! Ennek megfelelően a magasépítésben nem lehet kivitelezőt kiválasztani, csak kivitelezési terv alapján
A tenderterv és kivitelezési terv össze van mosva. (a tenderterv a kivitelezők kiválasztásához készül, és leginkább az építési folyamat gyorsítása érdekében készítik, az építési engedélyezési és a kivitelezési terv közötti tervfajta a műszaki tartalmára vonatkozóan. A tendertervből folyatható a kivitelezési tervdokumentáció.) A tenderterv nem a kivitelezési dokumentáció része, hanem - ha szükséges - a kivitelezési tervet megelőző tervfajta.
38.§ (3): javasolt a beruházási fajták szétválasztása: a leírt javaslat csak infrastruktúra beruházásnál értelmezhető!
39.§: műszaki ellenőr nem tervellenőrizhet! A tervellenőrzést a tervellenőr végzi, munkájába szakértőként bevonhatja a műszaki ellenőrt, üzemeltetőt, költségszakértőt. Csak egy tervellenőri jelentés készülhet!
40.§ (2) A kivitelező kiválasztásakor - az építményfunkciótól függő - a nyílt eljárástól való eltérés nagy mozgásteret ad a tárgyalásos eljárás lefolytatásához.
42.§: javasolt bírálati szempontok közé beemelni a referenciát!
A kivitelező kiválasztásánál jelentsen előnyt a minél kisebb arányú alvállalkozói teljesítés mértéke. Ezzel csökkenthető az „aktatáskás” vállalkozók romboló jelenléte
44.§ (2) A kivitelező köteles igazolni az adott anyag beszerzési árát (1) bek. objektív piaci mutatók alapján, a beszerzési nem objektív piaci mutató.
44.§ (6) Az építtető jogosultságát az anyag harmadik személytől történő beszerzésére csak úgy fogadható el, ha ez is a közbeszerzési eljárás részét kell képezze a Kbt. szabályai szerint.
Javasolt a beszerzést úgy megfogalmazni, hogy az az összes költséget tartalmazza (nem csak a beszerzési ár, de a szállítás, tárolás is költség)
45.§ a tartalékkeret meghatározásnál a KSH építőiparra vonatkozó inflációs számait javasoljuk figyelembe venni.
50.§ (2) a tervezőt szankcionálja a költségbecslés 25%-os meghaladása esetén -ezt nem tartjuk elfogadhatónak, feltétlenül javasoljuk ennek a pontnak a módosítását, ez a jelenlegi válsághelyzetben nem életszerű A tervezői költségbecslést nem a tervező, hanem a költségszekértő készíti, nem a tervező megbízására, így a tervező a költségek alakulásáért nem szankcionálható.
A jelenlegi gazdasági környezetben a tervező ellen kamarai vizsgálatot indítani azért, mert a kivitelezés meghaladta a tervezői költségbecslésének a 25%-át nem időszerű. Ezen kívül a kamarának jelenleg Etikai-fegyelmi eljárásra van lehetősége, amibe ez nem fér bele. Mi történik a beruházás többi - a költségbecslés valódiságáért felelős - szereplőjével? Milyen eljárást indítanak ellenük? Úgy tűnik, hogy a beruházás kezdetekor meghatározott beruházási költség végső teljesüléséért jelenleg kizárólag a tervező felelős egy személyben.
Ez nem elfogadható, a tervező nincs befolyással az építtető és kivitelező között létrejött szerződésre, illetve az építési piac ármozgásaira.
51.§ (6) Indokolatlan a Fővárosi Törvényszék kizárólagosságát megállapítani a vita rendezésre. Ki van építve a Kormányhivatalokon keresztül az állami képviselet az egész országban Vannak helyi, de megyei bíróságok is; Ha minden ilyen ügy a Fővárosi Bíróságra kerül, a terhelés miatt nagyon hosszú időt fog igénybe venni az ítélkezés
57. § és 60.§ (1) összhangja: az 51.§ szerint 2023. 01. 01-én lép hatályba, és a Tanács alakuló ülését a 60. § szerint 2023. 07. 31-ig kell összehívni, akkor az addig terjedő időszakban nem lehet megfelelni a törvény előírásainak, miközben a Tanács még nem készítette elő a 12. § (4) bekezdésében foglalt rendszereket. Javasoljuk a Tanács megszervezését 2023.01.15. dátummal – előzetes egyeztetések és konzultációval
A 68-70.§-ra vonatkozó indokolásban a következő mondat szerepel:
„A kiemeltté nyilvánító jogszabály a helyi önkormányzatok jogainak, jogos érdekének figyelembevételével állapíthat meg az általánostól eltérő területrendezési, településrendezési, építési, telekalakítási, településképi, örökségvédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és fás szárú védelemmel kapcsolatos szabályokat.”
A hivatkozott paragrafusokban ugyanakkor ez nem tükröződik, az Ngtv-be iktatandó 1/C § (4) bekezdésében csupán a kártalanítás szabályait rendezi a tervezett módosítás, ami nem feltétlenül az önkormányzat említett jogát, jogos érdekét érinti. Emellett a változtatási és építési tilalom felfüggesztésének elrendelése (bár olykor jogos lehet) sem feltétlenül az önkormányzati érdek figyelembevételét jelenti.
MÉK MŰEMLÉKVÉDELMI TAGOZATA KÖNYVBEMUTATÓ
2022. december 9-én péntek 14.00 órától
Építészek Háza, Ybl teremben
(1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.)
MÓDOSÍTOTT PROGRAM
(A nemzetközi „The Renaissance Studiolo” című könyv bemutatásra más alkalommal kerül sor)
Két, Esztergom témájú könyv kerül bemutatásra.
Prokopp Mária (szerk.) „Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről”, Esztergom 2022
14:15 A könyvet méltatja Prof. Dr. Prokopp Mária művészettörténész, a kötet szerkesztője
14:30 A könyvet bemutatja Dr. Vukov Konstantin építész, szakmai lektor
15:00 Kiemelt témakör részletes bemutatása: Esztergom neobarokk építészete, Beöthy Mária szerző, Ezüst Ácsceruza-díjas építész szakíró
Rosch Gábor „Esztergom polgári és katonai temetői" Bp. 2022
15:30-16:00 Fenti című könyvét az építész szerző ismerteti
A könyv Esztergom polgári és katonai temetőit és a bazilika altemplomának kolumbáriumát ismerteti A4 formátumú, 158 oldal terjedelmű könyvben, 190 színes képmelléklettel.
Kerekasztal beszélgetés
Tisztelt Tagunk, kedves Kolléga!
Ezúton szeretettel meghívunk a Tagozat 2022. éves Tagozati Gyűlésére.
A gyűlés időpontja: 2022. december 12. hétfő – 15.00 óra.
Helyszín: Építészek Háza – Kós Károly terem (1088 Budapest, VIII. ker. Ötpacsirta u. 2.)
Határozatlanság esetén a megismételt Tagozati Gyűlés időpontja: 2022. december 12. hétfő 15.15 óra.
Napirend:
• a vezetőség beszámolója a 2022-as évben végzett munkáról, tervek 2023-re.
• Belsőépítészeti Tagozat Ügyrendje – módosítás 2022. 11. 21.
• 16.30 óra Könyvbemutató Bedécs Sándor – bemutatja: Láng Judit
• 16.45 óra Könyvbemutató Veres Lajos – bemutatja: Veres Péter
• 17.00 óra Könyvbemutató: Bánk András belsőépítész, Reimholz Péter építész, belsőépítész – bemutatják a szerzők: Czéh Judit, Feldy Balázs, Gyürky András és Masznyik Csaba, O. Ecker Judit, Walton (Reimholz) Eszter
• Kiállítás megnyitó: Bánk András festményei, Reimholz Péter rajzai
Közreműködik a Momento kamarakórus
17.30 órától – Évbúcsúztató kerti parti – forralt bor, sütemények
Kérek minden tagozati tagot, tisztelje meg programunkat jelenlétével!
Letölthető tartalom: