A Magyar Építész Kamara a Nemzeti Mintaterv Katalógus megjelenésének elmúlt napokban történő bejelentésével kapcsolatban az alábbiakra kívánja felhívni a Kamarai Tagok figyelmét:
A Miniszterelnökség 2019. 03. 05-én tájékoztatta a Magyar Építész Kamarát és a Területi Kamarák elnökeit, hogy döntés született arról, miszerint a Lechner Nonprofit Kft, mint Kiíró kiír egy tervpályázatot a Nemzeti Mintaterv Katalógus témájában. A tájékoztató során a Kamara képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a Mintaterv Katalógus létrehozása hátrányosan fogja érinteni a családi házak tervezésével foglalkozó tagjainkat. A pályázati kiírás 2019. 04. 19-én jelent meg. A pályázatra mintegy 150 pályamű érkezett be a szakmagyakorlóktól.
A bírálat során a Kamara képviselői jelezték egyrészt, hogy a beérkezett és megvételt nyert pályaművek Katalógussá történő feldolgozása során célszerű lenne a munkába bevonni a pályaművek készítőit, másrészt, hogy a Katalógus megjelenése során hangsúlyozni szükséges, hogy az abban szereplő tervek alkalmazása csak építész tervező bevonásával lehetséges.
A Katalógus megjelenését a napokban jelentették be, sajnálatos módon a bejelentésről szóló tudósítások kisebb része említette csak, hogy szükség van építész tervezőre a helyszínre történő adaptálás és a településképi követelményeknek történő megfeleltetés miatt.
Éppen ezért a Magyar Építész Kamara ismételten az Építésügyi Helyettes Államtitkársághoz és a Lechner Nonprofit Kft-hez fordul annak érdekében, hogy a Katalógussal kapcsolatos kommunikációt pontosítsák.
A fejleményekről a későbbiekben tájékoztatjuk a tagságot.
Magyar Építész Kamara
2021. március 22.
A most beterjesztett törvényjavaslat koncepciójáról való előzetes gondolkodást Kolossa József főosztályvezető cca. 4-5 éve kezdte el, először szűk szakmai körben történő beszélgetésekkel.
A MÉK Terület- és Településrendezési Tagozata 2019. nyarán szakmai fórumot tartott, melyre az ÉHÁT akkori főosztályvezetőjét is meghívta. Ezen az ülésen Kolossa József, az ÉHÁT akkori főosztályvezetője ismertette az „Egytelepülés – egy terv” elképzelést, de a konkrét változásokról akkor nem adott tájékoztatást.
A tagozat egy külön delegált munkacsoportja az ÉHÁT felkérésére javaslatot dolgozott ki, ami részbeni egyszerűsítési javaslatokat tartalmazott a mai jogszabályok által meghatározott tervi rendszer korszerűsítése céljából. A javaslat megtartotta a településszerkezeti terv szerepét, a kisebb, nem bonyolult szerkezetű települések esetében a fejlesztési és rendezési terv egyszerre történő elkészítését lehetségesnek ítélte meg. A javaslattevő munkacsoport részletes érdemi értékelést nem kapott, csupán egy rövid tájékoztatást,
egy új tervi rendszer lehetséges koncepciójáról még 2019-ben, ami lényegében megegyezik a törvénytervezetbe foglalt elképzeléssel.
A 2020 évi pandémia lelassította a folyamatot. A törvény első olvasatában 2020 októberében került a MÉK-hez és egyben az illetékes Terület- és Településrendezési Tagozathoz is (korábban delegált munkacsoportjához), mint első, még nem publikus anyag, szakmai véleményezésére. (Ekkor a jogszabályalkotás adott stációjának megfelelően: „Kérem, hogy a megküldött Előterjesztést kezeljék bizalmasan, nem tekinthető a ME álláspontjának, jelenlegi formájában egy szakmai szabályozási koncepció!” ránk kötelező érvényű szöveggel.)
A jogalkotói szándék, az ún. „egy település egy terv” gondolat továbbra is megmaradt célkitűzésként, ami a településtervezés tervezési és eljárási folyamatainak generális átalakítását célozza meg. A benyújtott törvény az októberben megismert tervezethez képest időközben sokat változott, pro és kontra. Az októberi anyagot, én is és az előbb már említett, delegált munkacsoport is véleményezte. Sajnos a teljes vertikum nem volt és még most sem ismerhető meg a törvényből, mivel a végrehajtásra kiadott kormányrendelet(ek) még nem láthatók, így ezek hiánya akadályt jelent a teljes körű vélemény kialakításában: a tartalom, a kidolgozási mélysége, az eljárási rend tekintetében.
Véleményemben – a tagozattal összecsengő módon – többek között az alábbiakra hívtam fel a figyelmet: „Összességében elmondható, hogy a tervezetből a koncepcionális változások iránya megállapítható, azonban azok részletes szakmai értékeléséhez a törvénytervezet elfogadását megelőzően látni szükséges a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeleti szintű módosításokat is. Remélem, hogy a jogalkotási munka már a fentiekben jelzett részletszabályok ismeretében folytatódik és a teljes új szabályozási környezet komplex létrehozása a törvények és a kormányrendeletek egyidejű kialakításával történik.”
Alapvető tervfajta „megszűnése” és/vagy átalakulása történik a tervezet alapján, a végeredmény részletei a törvény alapján csak sejthetők, így egyértelmű válasz sem adható. A tagozat az írásos véleményében szintén ezt fejti ki, miszerint „A törvénytervezet véglegesítése csak a végrehajtó rendeletek, de legalább azok koncepciójának ismeretében javasolt.”
A törvénycsomag az Étv. mellett érinti a településképi törvényt és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt is. A „salátatörvény” többi része főként a megváltozó fogalmi rend átvezetését tartalmazza, a munkacsoport ezért alapvetően az Étv-re koncentrált.
Az Étv módosítás fő iránya, tehát a törvénymódosítás alappillére a településfejlesztési és településrendezési tervezés „egyszerűbbé tétele”, ezért a települési önkormányzatok által kidolgozandó dokumentumokat egy összevont tervként definiálja, melynek elnevezése a „településterv”. Ez két részből, a „településfejlesztési tervből” és a „településrendezési tervből” áll. Az előbbit határozattal, utóbbit rendelettel fogadják el a települési önkormányzatok. A településrendezési eszköz fogalmát (ami ma a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) tehát a „településterv” váltja fel.
Szakmailag az októberi egyeztetések alapján úgy volt megítélhető, hogy nem volna ördögtől való, ha a fejlesztési és rendezési dokumentumok végre egymásra találnának és nem külön-külön eljárásban, időszakban, egymástól általában önálló életet élő, egyik dokumentumban a másikat ismétlő módon kerülnének meghatározásra. A szakmának sincs jó tapasztalata a külön, egymástól nagyon elválóan készülő koncepció, ITS, TSZT és HÉSZ összefüggésben való kezeléséről. Az új településterv egy olyan új összefüggésrendszert adhat az önkormányzatok kezébe, ahol a fejlesztési elképzelések közelebb kerülnek a célok elérését térben elrendező rendezési tervezéshez, az ok és okozat, a cél, a feladat és a végrehajtás közös eredőhöz vezethet, ami a települési önkormányzatok, a döntést előkészítő főépítészek számára is egyértelműbb szakmai dokumentumokat hozhat létre.
Röviden összefoglalva:
1. Fontos, hogy a településfejlesztés és településrendezés fő céljait tekintve alapvetően nem változik a tervezetben. A településtervezéssel kapcsolatos tervfajták változása, a településterv bevezetése akár kedvező is lehet, amennyiben a kormányrendelet a szakmai tartalmat megfelelően akarja és fogja kezelni. Az ígéret szerint erre vonatkozóan lesz még véleményezési lehetősége a szakmának. Bár minden változás megbolygatja a megszokott tervezési munkát, de arra frissítően is hathat, így a bevezetni kívánt településterv, ami két egymásra épülő tervanyag egységét jelenti, nem ellentétes sem a szakmai, sem a települési önkormányzati érdekkel. Természetesen ezzel az új tervfajtával meg kell tanulni dolgozni, és ki kell tudni használni a benne rejlő dinamikusabb, előremutató tervi eszköz lehetőségét.
2. A törvény kezeli a korábbi, még 2012. előtt készített, az azután készített és az új rendszerre való átállásból adódó tartalmi és eljárási átállási lehetőségeket, jelenleg úgy látszik, hogy megfelelő időt adva az átállásra. Ebben a tekintetben a legnehezebb helyzetet a főváros számára állítja elő a törvény, mivel a hatályos terv alkalmazására 2025. júliusáig van lehetőség, a kerületi terveket pedig két éven belül kell elkészíteni. Végeredményben 2027-re teljesen új rendszerbe áll fel a települések tervi ellátottsága. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy mit jelent a szabályozási vonalak 2024-ig történő felülvizsgálati kötelezettsége, milyen viszonyban van az egyébként átállásra kényszerülő terveztetéssel és elfogadási renddel.
Nagyon fontos, hogy a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozata 2021. március 17-én véleményeket, javaslatokat és pontosításokat küldött a jogalkotónak, melyek, elfogadásuk esetén még beépülhetnek a törvény tervezetbe.
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
A MÉK szerverinek tervezett karbantartására kerül sor 2021.03.12-én 16-tól 19 óráig, ezen időszakban az alábbi oldalak és kapcsolódó szolgáltatások nem lesznek elérhetőek:
A Magyar Építész Kamara Elnöksége által kiírt Szakmai programok hozzájárulási alapja 2021. évi pályázat I. fordulójára 2021. március 12. péntekig lehet pályázatokat beküldeni.
2020. évben ennek keretében 15 nyertes pályázatot valósítottak meg a területi építész kamarák és a kamarai tagok. A 15 projekt között voltak építészeti tárgyú könyvek, konferenciák, kiállítások, tanulmányutak és szakmai díjátadók is.
2021. évben is minél szélesebb témakörből várja a MÉK Elnöksége a pályázatokat.
A MÉK egyik kiemelt éves témája a Településképi Arculati Kézikönyvekhez kapcsolódó feladatok ellátása, amelyhez kapcsolódóan is lehet benyújtani pályázatokat.
A Szakmai programok hozzájárulási alapja részletes kiírása itt olvasható: https://mek.hu/index.php?link=Szakmai_programok_hozzajarulasi_alapjanak_szabalyozasa___2021
A MÉK Elnöksége 03. 05-én tartotta soron következő ülését a virtuális térben.
A MÉK Elnöksége folytatta a felkészülést a 2021-ben tartandó küldöttgyűlésekre. Az Elnökség döntése szerint az első küldöttgyűlés 2021 05. 28-én kerül megrendezésre, míg a tisztújítással egybekötött őszi küldöttgyűlés tervezett időpontja 2021. 09. 09. A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet utolsó napja 05. 23. Ha előzetesen nem körvonalazódik, hogy előtte megbízhatóan ki lehet küldeni május 28-ra a meghívót, akkor az Elnökségnek megvizsgálja a beszámoló küldöttgyűlés júniusra halasztását.
A MÉK Elnöksége áttekintette a beruházás lebonyolítói tanúsítással kapcsolatos feladatokat, és döntött a beérkezett kérelmekről.
Hajnóczi Péter tájékoztatta az Elnökséget a Miniszterelnökséggel folytatott február 9-i egyeztetésről melynek témája az országos és területi tervtanácsok működése, valamint a jogszabály változások voltak. A MÉK képviseletében Hajnóczi Péter, Kovács Zsófia és Tutervai Mátyás tájékoztatta Füleky Zsolt helyettes államtitkárt arról, hogy az egyes Kormányhivatalok különböző módon kértek kamarai delegáltakat, amelynek egységesítése lenne szükséges. Az év eleje óta eltelt rövid idő alatt kiderült már, hogy a módosított jogszabályok értelmezése és alkalmazása több anomáliát eredményezett, amely hátrányos helyzetbe hozta a tervezőket. A helyettes államtitkárság képviselői jelezték, hogy megvizsgálják a kérdéseket, és szükség szerint intézkednek. A 7/2016. számú TNM rendelet módosításával kapcsolatos problémákat ugyancsak telefonon, írásban és személyesen is jelezte a MÉK Füleky Zsoltnak és az ITM illetékeseinek, visszajelzés még sehonnan nem érkezett. A településrendezéssel kapcsolatos jogszabály módosítás tervezetéről a MÉK nem kapott hivatalos tájékoztatást. Ugyancsak zajlik a jogosultsági rendelet módosítása is, amelynek eredményeképpen a jogosultság megszerzése előtt kellene letenni a szükséges vizsgát. Az Elnökség szükségesnek tartja a MÉk fentiekkel kapcsolatos megkereséseiről és az azokra kapott vagy nem kapott válaszokról a tagság a MÉK honlapján kapjon tájékoztatást.
Hajnóczi Péter tájékoztatta a MÉK Elnökségét, hogy a 2021. 01. 01-én életbelépett jelentős jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, figyelembe véve a BÉK által elkészített véleményt, további egyeztetésre van szükség a jogalkotóval a jogszabályok tartalmát illetően. Ugyancsak egyeztetni szükséges a jogalkotóval az ITM 61/2020-as rendeletével kapcsolatban is, amely jelenlegi formájában nehezen értelmezhető, félreérthető.
A MÉK Elnöksége áttekintette az ÉTK gondozásában készülő 2021. évi költségbecslési segédlettel kapcsolatos kérdéseket. Amennyiben az ÉTK semmilyen kedvezményt nem nyújt a tagság részére, úgy megfontolandó a kiadvány támogatása.
Az Elnökség megvitatta a szabványosító bizottságtól érkezett, BIM-mel kapcsolatos sajtóanyagot, és lehetőséget lát a honlapon történő közzétételre. Ezzel párhuzamosan az Elnökség felkérte Bachmann Bálintot egy online, a BIM-re vonatkozó figyelem felkeltő előadás megtartására.
Az Elnökség megállapította, hogy a Továbbképzési szabályzat módosításra szorul, az ezzel kapcsolatos előkészítő anyag vizsgálatára Dulácska Zsoltot kérte fel.
Az Elnökség megvitatta az óradíjas szolgáltatások díjszabásának kérdését, mellyel kapcsolatban további egyeztetést tart szükségesnek a Területi Kamarák bevonásával a következő TET ülésen.
Az Elnökség áttekintette az elmúlt elnökségi ülés óta beérkezett egyéb megkereséseket, probléma felvetéseket, és döntött az azokkal kapcsolatos teendőkről.
Az Elnökség április 16-án tartja következő online ülését.
Tisztelt Szakmagyakorlók!
Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 2020. január 1. napján hatályba lépett módosításával a jogalkotó módosította az energetikai tanúsítói tevékenység folytatására vonatkozó előírásokat oly módon, hogy minden szakmagyakorlónak egységesen kötelező és szakmai továbbképzési kötelezettséget írt elő.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem rendelkezik az átmeneti rendelkezésekben a módosítások alkalmazásáról, ezért a MÉK elnöksége 2020. január 17-i ülésén a Magyar Mérnöki Kamarával egyeztetve, azzal egyetértésben egyhangúlag szakmai állásfoglalást hozott a végrehajtás eljárásrendjéről: „A szakmai továbbképzésre 2020. januárjától újonnan kötelezett energetikai tanúsítók, amennyiben 5 éves továbbképzési periódusuk 2020 folyamán jár le, eltekint a szakmai továbbképzési pontok teljesítésének igazolásától. 2021 január 1. napja után lejáró jogosultságok esetén a továbbképzési időszak szakmai továbbképzésre kötelezett időszakára vonatkozóan összességében időarányosan kell a továbbképzési kötelezettséget teljesíteni, tehát 2020-ra vonatkozóan 4 pontot, onnan pedig a „negyedéves szabály” alkalmazásával (eltelt negyedévenként 1 pont számítandó). Felkéri a továbbképzési szakértői testületet, hogy a Szakmai továbbképzési szabályzat tárgyra vonatkozó módosítási javaslatát a májusi küldöttgyűlésre jóváhagyásra készítse elő.”
Kérjük, hogy az érintettek az energetikai tanúsítói tevékenységre vonatkozó továbbképzési időszak alatt fentiek figyelembevételével teljesítsék a szakmai továbbképzésüket.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a továbbképzés elmulasztása a szakmagyakorlási tevékenység megtiltását vonja maga után!
A továbbképzés rendszeréről bővebben itt olvashat:
https://mek.hu/index.php?link=tovabbkepzes_rendszere
A MÉK elnökség határozatai innen érhetők el: https://mek.hu/index.php?f=kat&i=59
A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 11. § (5) bekezdés d) pontja alapján az országos kamara önigazgatási feladatkörében az építészeti tevékenységgel kapcsolatban szakmai szolgáltatásokat nyújt. A Magyar Építész Kamara (továbbiakban: MÉK) a kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatásként, kérelemre, Tanúsítási Ügyrendjében meghatározott azon területeken tanúsítja megfelelő végzettségüket, gyakorlatukat és magas szinttű képességüket, amely területeket az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet nem tartalmaz.
A MÉK elnöksége a beérkezett kérelmek és észrevételek alapján február 8-ától módosította az ügyrendet, amely a szabályzattal együtt innen érhető el: https://mek.hu/index.php?link=Tanusitasi_szabalyzat A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 11. § (5) bekezdés d) pontja alapján az országos kamara önigazgatási feladatkörében az építészeti tevékenységgel kapcsolatban szakmai szolgáltatásokat nyújt. A Magyar Építész Kamara (továbbiakban: MÉK) a kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatásként, kérelemre, Tanúsítási Ügyrendjében meghatározott azon területeken tanúsítja megfelelő végzettségüket, gyakorlatukat és magas szinttű képességüket, amely területeket az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet nem tartalmaz. A MÉK elnöksége a beérkezett kérelmek és észrevételek alapján február 8-ától módosította az ügyrendet, amely a szabályzattal együtt innen érhető el:https://mek.hu/index.php?link=Tanusitasi_szabalyzat
A Magyar Építész Kamara e-Ügyintézés rendszerén (https://eugyintezes.mekon.hu/index.php?u=e-ugyintezes) keresztül jelenleg az alábbi tanúsítással kapcsolatos kérelmek elektronikus benyújtására van lehetőség:
Beruházáslebonyolító tanúsítványt kérhet:
Mivel a tanúsítvány kiadásának feltétele az építész kamarai tagság így, ha valaki nem kamarai tag (azaz nyilvántartotti státuszú szakmagyakorló), tanúsítványt csak úgy kaphat, ha előtte kamarai tagságot szerez.
Beruházáslebonyolító műemlékek területén tanúsítványt kérhet:
Aki a fenti feltételek egyikének megfelel és rendelkezik
A tanúsítási kérelmet a MÉK elnöksége a benyújtást követő elnökségi ülésén bírálja el, amennyiben a benyújtás napja legalább 8 nappal az elnökségi ülés előtt történt. Hiányos és az ügyrendnek nem megfelelő kérelmet -amennyiben annak pótlásáról, kiegészítéséről a kérelmező az erről szóló értesítést követően sem gondoskodik- az elnökség vizsgálat nélkül elutasít.
Bővebb tájékoztatás a beruházáslebonyolító tevékenységgel kapcsolatban: https://mek.hu/index.php?id=46334
A MÉK e-Ügyintézési rendszeréről, annak használatáról bővebben az alábbi linken tájékozódhat: https://mek.hu/index.php?link=Elindult_a_MEK_e_Ugyintezesi_oldala
MÉK Titkárság
A MÉK Elnöksége az alábbi döntést hozta a továbbképzési és a beszámoló vizsga kötelezettséggel kapcsolatban:
„39/2020. (11.20.) sz. MÉK Elnökségi határozat
A MÉK Elnöksége egyhangúlag az alábbi szakmai állásfoglalást hozza:
A MÉK Elnöksége megállapítja, hogy a tavaszi veszélyhelyzet megszűnte után megfelelő számú beszámoló vizsga és kötelező továbbképzési alkalom lett biztosítva, továbbá a kötelező továbbképzés online módon folyamatosan működött. A MÉK Titkársága nyár óta az őszi veszélyhelyzet kihirdetéséig folyamatosan szervezte a vizsgaidőpontokat: a 25 vizsgaalkalom során biztosított 875 vizsgahelyre, 317 fő jelentkezett és tett vizsgát.
Az (ismételt) veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és az azt követően hozott korlátozó intézkedések miatt – méltányossági okokból – azon szakmagyakorlók esetében, akiknek a beszámoló vizsga kötelezettsége lejár, azok a veszélyhelyzet visszavonását követő 60. napig kapnak haladékot a kötelezettségük teljesítésére a jogszabályokban foglalt szankciók alkalmazása nélkül.
A korlátozó intézkedések miatt a veszélyhelyzet alatt az 5 éves továbbképzési időszakhoz tartozó továbbképzés online teljesíthető.”
A vizsgákat csak a veszélyhelyzet visszavonását követően, legkorábban februártól tudjuk megtartani!
Kérjük, hogy az érintettek kísérjék figyelemmel a jva.mek.hu ill. a kamara honlapján közzétételre kerülő új időpontokat és tájékoztatásokat. Akinek a vizsgája novemberben elhalasztásra került (azaz visszaigazolt jelentkezéssel rendelkezik), vagy pótvizsga kötelezettsége van, annak nem kell új jelentkezést benyújtania, elegendő a vizsga@mek.hu címre a kiválasztott időpontot elküldenie.
Konzultációk év elején nem kerülnek megtartásra, így továbbra is felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy a felkészülést segítő szakmai jegyzetek innen elérhetőek: https://mek.hu/?menu=Jogosultsagi_vizsgak_es_beszamolok
MÉK Titkárság
2020. november 25.