Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (6) bekezdése értelmében egyszerű bejelentéshez kapcsolódó építészeti-műszaki tervezői tevékenység végzéséhez kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő. Tájékoztatjuk a tagságot, hogy a felelősségbiztosítási szerződés tartalmi elemeire és annak meglétének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat megállapító rendelet jelenleg előkészítés alatt áll.
Ez a rendelet rögzíti majd a legfeljebb 300 nm összes hasznos alapterületű lakóépület tervezéséhez kapcsolódó kötelező tervezői felelősségbiztosítás bevezetésének időpontját. A kötelező biztosítással kapcsolatos hírek, lehetőségek azonnal megjelennek a honlapon, ha megszületik a rendelet.
Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításával 2016. július 16-tól változik a jogdíj fogalma és az építész tervek felhasználásáért fizetett szerzői díj kikerül a jogdíjak köréből. A szakmagyakorlók számára hátrányos jogszabálymódosítással kapcsolatban a Magyar Építész Kamara a mellékelt levélben kereste meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot, kérve a fogalom eredeti állapotának visszaállítását.
Letölthető dokumentumok:
Magyar Építész Kamara levele a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz
A Nemzetgazdasági Minisztérium válaszlevele az alábbiakban olvasható.
A Magyar Építész Kamara 2016. augusztus 1. és augusztus 26. között ügyviteli szünetet tart. Az Építészek Háza ebben az időszakban zárva lesz.
Az első ügyfélfogadási nap: 2016. augusztus 29. hétfő, (13:00-16:00).
MÉK Titkárság
„A legújabb jogszabályok visszahozták a szakmaiságot a folyamatba"
Július 1-jétől hatályát vesztette a 300 m2 alatti új lakóépületek építésére vonatkozó korábbi, egyszerű bejelentésről szóló jogszabály, és életbe lépett a teljesen új 155/2016. kormányrendelet. Ennek értelmében az egyszerű bejelentést az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével lehet megtenni, melybe a tervezőnek fel kell tölteni a kivitelezési tervet és más dokumentumokat (alaprajzok, metszetek, tartószerkezeti tervek, költségvetés), ezenkívül kötelezővé vált építész tervezőt megbízni tervezői művezetés céljából. Hajnóczi Péterrel, a MÉK elnökével az aktuális jogszabályváltozások apropóján beszélgettünk.
Hogyan alakult a MÉK együttműködése a jogalkotókkal az Építési reform kapcsán? A Miniszterelnökség alá tartozó, a teljes építési ügyet felügyelő Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság 2015 elején határozta meg azokat a célokat, amelyek részletesen kifejtve szeptemberben jelentek meg az ún. Építési reform vagy Intézkedési terv elnevezésű 1567/2015. kormányhatározatban. Az ebben megfogalmazott pontok megvalósításán a helyettes államtitkárság az építész kamara és a mérnök kamara képviselőivel közösen dolgozott, az év utolsó napjaiban megjelent 2015. évi CCXII. törvényben és az egyszerű bejelentésről szóló 456/2015. kormányrendeletben foglaltak azonban a kamarával semmilyen módon nem lettek leegyeztetve, ezért ezektől a jogszabályváltozásoktól nyilatkozatban határolódtunk el, mivel közel sem tükrözték az egy éves munkánk eredményét. Ezek után megpróbáltuk elérni, hogy finomítsák az említett jogszabályokat, megfogalmaztuk azokat a pontokat, amelyekkel véleményünk szerint feltétlenül, minimális követelményként ki kellett azokat egészíteni: az építésikivitelezési tevékenység szakmailag megfelelő tervdokumentáció alapján történjen (ez napjainkra meg is valósult), a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát, a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, valamint egy megfelelő ellenőrzési rendszer is alakuljon ki, ez utóbbival kapcsolatban még folynak az egyeztetések.
Az Építési törvény májusi módosításával már a kamara is egyet tudott érteni. Mi a véleménye az ehhez kapcsolódó, júniusban megjelent legfrissebb rendeletekről? Az Étv. módosítás gyakorlatilag már minden lényeges elemet tartalmazott, ami a szakmaiságot visszahozta ebbe a kérdésbe. Meg kellett alkotni hozzá a 456-os helyett egy új kormányrendeletet az egyszerű bejelentésről, valamint egy rendeletcsomagot, amelyik az összes kapcsolódó jogszabályt a 300 m2-es szabályozásokhoz igazítja. A kamara folyamatosan dolgozik azon, hogy olyan szakmai anyagokat tudjon megjelentetni a kamarai honlapon, amelyekkel a tervezők munkáját segítheti. Dolgozunk egy, a Miniszterelnökséggel egyeztetett, a 300 m2 összes alapterületű új lakóépületekre vonatkozó tervezői szerződésmintán. Egy munkacsoportunk foglalkozik a 300 m2 alatti lakóépületek ajánlott tervezői díjszabásával. Ennél a kérdésnél szem előtt kell tartanunk, hogy azok az állampolgárok, akik építkezni szeretnének, megbízható helyen tájékozódni tudjanak az ajánlott tervezői díjszabásról. Így talán elejét tudjuk venni az építészek és az építtetők közötti örök vitának, az építészek hivatkozni tudnak a kamara által javasolt irányszámokra, hogy mennyibe is kerül valójában egy épület tervezése. Ezenkívül összefoglaljuk és közzétesszük az építési folyamat szereplőinek feladatait, illetve az egyes feladatok, szerepkörök közötti összeférhetetlenség eseteit. Készül továbbá az építészek, és valamilyen szinten az építtetők számára is egy útmutató a 300 m2 alatti új lakóépületek megvalósításának folyamatához. Egy másik munkacsoportunk folyamatos egyeztetéseket folytat a kötelező tervezői felelősségbiztosításról. A mérnök kamarával közösen az építészeti mérnöki tervezési és szolgáltatási rendszerrel és a hozzá tartozó minimális tervezői díjszabással is foglalkozunk, ezzel a rendszerrel új alapokra szeretnénk helyezni az egész tervezési folyamatot. Készül egy Beruházási Kódex, ugyanakkor a képviselőink a közbeszerzési hatósággal is együttműködnek a közbeszerzési útmutatók megalkotásában.
Az első útmutató, a tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeit, valamint a kötelező tervezői művezetést is érintő kamarai szabályzat már meg is jelent a MÉK honlapján. Mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy a tervezői művezetés intézménye esetlegesen visszaszoríthatja a műszaki ellenőrök szerepkörét? Ebben a kérdésben igen nagy zavar van, nagyon sokan valóban azt hiszik, hogy a tervezői művezetéssel fölöslegessé válik a műszai ellenőrök szerepe. Ezért is alakítottunk egy olyan munkacsoportot, amelyik egyértelműen összegyűjti és ismerteti majd az építési folyamatban szereplők feladatait és a különféle összeférhetetlenségeket. A tervezői művezető szerepe nem azonos a műszaki ellenőr szerepével, a két feladat egyáltalán nincs is átfedésben. Ha bizalom van az építtető és a tervező között, a tervező egy személyben elvégezheti a tervezői művezetői és a felelős műszaki vezetői feladatokat is, más esetben pedig a tervezői művezetői és a műszaki ellenőri feladatokat is, ha mindkettővel megbízzák. Egyet nem tehet: nem lehet egy személyben felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr, mert az lenne az az összeférhetetlenségi helyzet, amikor saját magát ellenőrzi.
A szakmában szinte mindenkit a tervezők és a kivitelezők kötelező felelősségbiztosításának szeptemberi bevezetése foglalkoztatja leginkább. Jelenleg is dolgoznak a rendelet részletszabályainak kidolgozásán, mi várható a szabályozásban? Talán ez az egyik legnehezebb téma az összes közül. Kezdetben felmerült, hogy ahogy az orvosok, az ügyvédek és más szakmák esetében, a felelősségbiztosítás a tervezők esetében is legyen a szakmagyakorlási jogosultság feltétele. Építészeknél azonban ez nem valósítható meg, ilyen formában sem az építész kamaránál, sem a mérnök kamaránál nem írható elő. A törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a kormány bizonyos esetekben előírhat kötelező felelősségbiztosítást, kötelező érvénnyel azonban csak a 300 m2 alatti lakóépületek építése esetében van kilátásban szeptemberi 1-jétől. Igen bonyolult a kérdés, hiszen teljesen más a helyzet, ha generáltervezés vagy kivitelezés történik, és teljesen más, ha az építtető a szakági tervezőket, kivitelezőket külön-külön bízza meg. Mindkét eset ugyanis teljesen más felelősségbiztosítást igényel. Ezzel kapcsolatban még folynak az egyeztetések.
A szinte követhetetlen gyakorisággal megjelenő új vagy módosított jogszabályokkal a szakmagyakorlóknak is tisztában kell lenniük. A kamara alapvető feladata, hogy tagjai mielőbb, akár a nyári uborkaszezon folyamán is értesüljenek a változásokról, és a folyamatban lévő munkáikat naprakész információk alapján tudják végezni. Mit tesz a kamara ennek érdekében? Amíg a törvény és a kormányrendeletek nem jelentek meg, vagyis amíg nem volt ismert a hatályba lépésük időpontja és a pontos szövegük, addig köztestületként nem szervezhettünk erre vonatkozó továbbképzéseket. Az ún. kötelező kamarai továbbképzéseken folyamatosan tájékoztattuk a hallgatóságot a jogszabályváltozások aktuális állapotáról, július folyamán azonban már egy komoly továbbképzés sorozatot szervezünk Budapesten ezeknek a jogszabályoknak az ismertetésére, illetve az azokkal kapcsolatos kérdések megválaszolására. Szeptembertől pedig már nemcsak a fővárosban, hanem országos szinten is folytatjuk a jogszabályok ismertetését és magyarázatát.
Van-e elképzelésük arra nézve, mivel lehetne a jelenlegi rendszert, a most kibocsátott jogszabályokat még tovább finomítani? Igen, egy feladat markánsan körvonalazódik az eddigi tapasztalatok alapján, amit vissza is igazoltunk a helyettes államtitkárság felé. A mostani jogszabály kifejezetten 300 m2 alatti új lakóépületet említ, ugyanakkor ha valaki egy 200 m2-es lakóépületet bővíteni szeretne egy 30 m2-es szobával, építési engedélyt kell kérnie. Ugyanígy, ha garázst akar építeni a telkén, ahhoz is engedély szükséges, és sorolhatnám tovább a példákat. Ezen a kamara véleménye szerint változtatni kell és lehet: maximum 300 m2 összes alapterületig a telek maximális beépíthetőségét természetesen betartva bejelentési eljárással lehessen építményeket építeni a lakótelken. Nagy valószínűséggel el is tudjuk ezt érni, csupán a jogszabályt kellene kissé hozzáigazítani az igényekhez.
Az interjút dr. Gáts Andrea készítette, a cikk a tervezőklapja építésjog rovatában jelent meg.
Beadási határidő meghosszabbítva: 2016. október 7. péntek 12.00 óra
A Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata és Laki Péter alapító ebben az évben is pályázatot hirdet „Az év belsőépítésze - 2015” díjra .
A Laki Péter által alapított díjat évente a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata adományozza kiemelkedően magas vagy különös tervezői értékekkel rendelkező belsőépítészeti munkáért.
A pályázati dokumentáció:
A dokumentációnak nincs kötött formája, de lehetőség szerint 70x100 cm-es tablókon kérjük beadni, mert a pályázat anyagát az ünnepélyes díjátadás alkalmával kiállításon szeretnénk bemutatni.
A pályázat anyagát CD-n vagy DVD-n elektronikus formában is be kell adni.
A résztvevők köre:
A pályázaton részt vehetnek belsőépítész egyetemi szintű végzettségű vagy belsőépítész jogosultsággal rendelkező tervezők.
A pályázatok beadása:
A pályázatokat a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozatához címezve az Építészek Házába - 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. személyesen, kivételes esetben postai úton kell eljuttatni.
Az új beadási határidő: 2016. október 7. – péntek 12 óra.
A beérkezett pályázatokat szakmai zsűri bírálja el.
Kérdésekkel O. Ecker Judit tagozatvezetőt lehet megkeresni a 06/1 341-0104/ 15.mellék telefonszámon vagy az ecker.judit@art-tax.hu e-mail címen.
O. Ecker Judit – tagozatvezető
A 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet szerinti műemléki szakértői nyilvántartással kapcsolatos feladatokat 2014. augusztusa óta a Miniszterelnökség látja el. A műemléki szakértői nyilvántartás 2014. december 18-a óta innen érhető el: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/parlamenti-allamtitkar/regeszeti-es-muemleki-szakertoi-nevjegyzek
A jogszabály többször módosításra került, jelenleg műemléki területen az alábbi szakértői tevékenységek bejelentésére van mód:
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján a nyilvántartásban szereplő szakértők, az adataikban bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelentsék a nyilvántartást vezetőnek, így kérjük, hogy ezen esetben a Miniszterelnökséghez forduljanak.
A Magyar Építész Kamara az online névjegyzékének nyitó lapján eddig közzétette a nyilvántartás elérhetőségére vonatkozó felhívást, amelyet azonban november 5-ével töröl.
A fentebb hivatkozott link tartalmazza a Miniszterelnökség kapcsolattartóit elérhetőségekkel, így további kérdés esetén javasoljuk őket felkeresni.
Budapest, 2015. november 3.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
Tisztelt Pályázók !
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jelenleg folyó országos, nyilvános tervpályázatok közül
- a Kiíró kérésére - a kiírási feltételek megváltoztak, ezért tájékozódjanak a MÉK honlap Tervpályázatok/hazai tervpályázatok oldalán.
Debrecen:
https://mek.hu/index.php?link=Debrecen...
Nyíregyháza:
https://mek.hu/index.php?link=Modern_Varosok...
Köszönettel:
Eltér István
MÉK alelnök
tel.: 06 309 419 750
2015. július 1-én pénteken a köztisztviselők napja alkalmából a Magyar Építész Kamara zárva tart, így aznap az ügyfélfogadása szünetel!
Köszönjük megértésüket!
MÉK Titkárság
A 2016. május 27-i, Fuga Budapesti Építészeti Központban megrendezésre kerülő küldöttgyűlésen Dr. Hajnóczi Péter elnök úr rövid megnyitóját követően Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntötte a küldötteket. A szakterületeinkért (építésügy, településrendezés, területrendezésért) felelős miniszter tájékoztatta a résztvevőket a építésügyet és a településrendezést érintő folyamatban lévő jogszabályváltozások, hangsúlyosan a legfeljebb 300 m2 összes alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez kapcsolódó változások valamint az Országgyűlésnek nemrégiben benyújtott Településképi törvénytervezet céljáról és tartalmáról.
Miniszter úr távozását követően a küldöttek elfogadták az előzetesen közzétett és a helyszínen röviden ismertetett beszámolókat, valamint a MÉK 2016. évi költségvetésének módosítását.
A MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzatának változásával a jövőben nem csupán a 70 év felettiek, hanem minden nyugdíjas -a területi alapszabályban meghatározottak szerint- kérheti a tiszteletbeli tagságot, és a küldöttek döntése értelmében június 1-től bővül a területi kamara elnökségének méltányossági jogköre is.
Végezetül a küldöttgyűlés megvitatta és elfogadta a területi kamarákkal előzetesen már több körben szakmailag egyeztetett, és a beérkezett vélemények alapján egységes szerkezetbe foglalt legfeljebb 300 m2 összes alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeiről valamint a tervezői művezetés szabályairól szóló szabályzatot, mely a megalkotására felhatalmazást adó kormányrendelet hatályba lépésével egyidőben lép majd hatályba.
A küldöttgyűlés bezárását követően a FUGA-ban előző délután megnyílt Tugendhat-ház kiállításhoz kapcsolódóan Iveta Cerná a Villa Tugendhat igazgatója, valamint Ferkai András építészettörténész tartott vetített képes előadást az érdeklődőknek.