Aktuális
Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye - 2015. december 21.

Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye - 2015. december 21.

A magyar építészek szakmagyakorlásáért felelős, az építészet ügyéért elhivatott köztestületeként a Magyar Építész Kamara, a helyettes államtitkárság megalakítása óta együttműködik a Miniszterelnökséggel az építésügy és az építészet kereteinek, szabályozásának megújítása érdekében.
Meggyőződésünk, hogy közös ügyünk kiaknázatlan lehetőségeket rejt, ennek tudatában veszünk részt az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat intézkedési tervezetének és a 1567/2015 (IX.4) Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló Kormányhatározat munkájában és támogattuk a lakossági, családi házas építéssel kapcsolatos eljárási szabályok egyszerűsítését. Tettük ezt azzal a mindvégig hangsúlyozott összefüggésrendszerben, hogy a tapasztalható –sokszor nehézkes, túlszabályozott- hatósági ügyintézési gyakorlat helyett hatáskörükön belül a műszaki felelőséget a képzett építész és az építésben részvevők vállára helyezzük, másrészt Hazánk épített környezetét, tudatunkat és identitásunkat is befolyásoló kulturális tartalom gazdájaként a helyi közösséget, választott vezetőjét és segítő szakembereit tekintsük. Ez a kettősség – a műszaki és kulturális megfelelősség elve- vezérelte közös munkánkat, amikor a társadalmilag átlagosnak tekintett- a 1567/2015 Korm. határozatban megfogalmazott - családi házas építésnek tekintett házaknál a bejelentési eljárás mellett álltunk ki.

törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról” szóló 2015. évi CCXII. törvény 3-8 §-ban foglaltakkal és annak részletes indoklásával kapcsolatban - a törvény 6§-ban adott felhatalmazása alapján - a Magyar Építész Kamara feladata és szándéka:

  • Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokról szóló Kormány rendelet ismeretében azonnal meg kell kezdeni az építészetért és építésügyért felelős szervezetekkel a családi otthonteremtést, építést segítő, az építész, megbízó, kivitelező és ellenőrző hatóság viszonyát alapvetően új alapra helyező szabályzórendszerből fakadó feladatok áttekintését és meghatározását.
  • A Kormány intézkedés gazdaságélénkítő és szociális segítő szándéka mellett a kulturális értékteremtés biztosítását is a Magyar Építész Kamara elengedhetetlennek tartja. Épített környezetünk kialakítása, meglévő értékeink, tájaink karakterének megtartása olyan feladat, melyhez szükséges –akár új keretrendszerben is működő – közérthető, az Önkormányzatiság elvén működő mozgásterek kijelölése és ezt a gazda szemlélettel segítő települési és állami főépítészi hálózat.
  • Az építész tervező szerepének, azaz jogainak, felelősségének és kötelességének tisztázása minden szakterületen elengedhetetlen. Azzal, hogy az Állam visszavonul a magánerős építés területéről –az ellenőrző hatósági feladat ellátás és a hatósági bizonyítvány kiadványozásán kívül - a tervező és megbízó viszonya egyértelműen az épület megvalósítása felé – és nem pusztán a szükséges engedély megszerzésére- irányul, melyhez az ezt lehetővé tévő – jogszabályilag garantált - mozgástér és feltételrendszer biztosítása is szükséges.
  • A Magyar Építész Kamara szükségesnek tartja az építéssel, építészeti tervezéssel kapcsolatos egységes fogalomtár megszületését, mert a felelősség vállalása a jelenlegi – több száz- előírás, törvény, rendelet szabvány összefüggésében aránytalan és kiszolgáltatott helyzetben tartja tagjainkat.
  • A Magyar Építész Kamara szükségesnek tartja, hogy az építéssel kapcsolatban –a Kormány 2015. október 19-én megjelentetett Nemzeti Építészetpolitikában megfogalmazott iránymutatásai megvalósuljanak. Fontosnak tartja a települési közösségnek a helyi kulturális karakter megőrzésére irányuló befogadó gesztusának gyakorlatát.
  • A Magyar Építész Kamara szerepének tisztázása, mozgásterének szélesítése szükséges, hogy az átrendeződő helyzetben megfelelhessen a társadalmi szerepének
  • Tisztázni szükséges, hogy a 4§(1)c) pontban említett „egyszerű bejelentési dokumentáció” és a törvény alapvető célkitűzése milyen kapcsolatban van. A törvényalkotó az építész-engedély jogviszony helyett az építész-megvalósult épület jogviszonyt kínálja, melynek a bejelentési terv csak egyik és nem kizárólagos eszköze. Meggyőződésünk, hogy a gazdaságosan, műszakilag megfelelő színvonalon, gyorsan megvalósítható családi otthonteremtés, mint cél eléréséhez előkészített alapokon nyugvó, a kivitelezésre alkalmas, korszerű és helyhez illeszkedő, szükséges tartalmú tervek és a kivitelezési tevékenység teljes folyamatában a tervező műszaki segítsége-felügyelete szükséges.

Az elfogadott törvény olyan szemléletváltást jelent, mely új alapokra helyezi az épített környezettel kapcsolatban álló szereplők viszonyát. A változás mélységét jellemzi, hogy hasonló mély, az alapokat érintő rendelkezés az utóbbi 60 évben nem született. A törvény láthatóan és a hozzá tartozó szabály rendelet vélhetően számos kérdésben igényel egyeztetést az építészet és az építésügy szervezetei, a társadalom egyes közösségei között. A Magyar Építész Kamara ezúton kéri a kormányzatot, hogy az új otthonteremtési rendszer tapasztalataiból leszűrt szakmai javaslatokat a Miniszterelnökséggel kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a jövőben soron kívül fogadja be és emelje be a részletes szabályozás körébe.

A Magyar Építész Kamara elnöksége

melléklet: a 2015 évi CCXII törvény kivonata


2015. évi CCXII. törvény
egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról*

(részlet)

3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

3.§

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek

a) megengedett legnagyobb beépítettségét,

b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,

c) szabályozási vonalát és

d) beépítési módját vagy építési helyét

kell figyelembe venni.”

4.§

Az Étv. a 33. §-át követően a következő alcímmel és 33/A. §-sal egészül ki:

„Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység

33/A. § (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén

a)         az  építtető az  építési tevékenységet a  kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak,

b)         ha  tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult  szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást

vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,

c)         a  bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt kell mellékelni,

d)         az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől.

(3) Ha a  bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az  (1)  bekezdés szerinti épületet, az  elkészült építményt le kell bontani.”

5. §

Az Étv. 33/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványért az 1. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

6. §

Az Étv. 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

7. §

Az Étv.

a)         30/D.§ (1) bekezdésében a „hatósági engedélyhez nem kötött” szövegrész helyébe a „hatósági engedélyhez vagy a 33/A. § szerinti bejelentéshez nem kötött” szöveg,

b)         38.§ (1) bekezdésében a „ha jogszabály” szövegrész helyébe a „ha e törvény vagy más jogszabály” szöveg,

c)         48.§

ca)       (2) bekezdésében a„tevékenységet” szövegrész helyébe a„tevékenységet vagy a 33/A. § szerinti tevékenységet” szöveg,

cb)       (2) bekezdés a) pontjában az„engedély vagy” szövegrész helyébe az „engedély, a 33/A.  § szerinti bejelentés vagy” szöveg,

cc)       (2) bekezdés b) pontjában az „eltérően” szövegrész helyébe a „vagy a 33/A.  § szerinti bejelentéstől eltérően” szöveg lép.

8. §

Az Étv. az 1.melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki

* A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el

1.melléklet a 2015. évi CCXII. törvényhez


„1. melléklet az 1997. évi LXXVIII. törvényhez (Étv)

A bejelentéstől számított évek száma

 

Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

 

0–3

díjmentes

3–4

200 000 forint

4–5

400 000 forint

6–7

800 000 forin

5–6

600 000 forint

7–8

1 000 000 forint

8–9

1 200 000 forint

9–10

1 400 000 forint