2022. január 11-étől kezdődő hatósági eljárásokban változik a tűzvédelmi szakhatósági hatáskör, több esetben megváltozik a méret korlát. A jogszabályban újként jelenik meg, hogy tűzvédelmi kérdésekben a honvédség alá tartozó létesítmények esetében a létesítés elbírálója a honvédelmi miniszter lesz.
Szakhatóság bevonása
A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, használatbavételi, fennmaradási, az országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás során a lenti táblázatban meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatóság közreműködik, mint szakhatóság
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázat C:16–D:16 mezője helyébe a táblázat második oszlopa lép 2022. január 11-től.
|
eljáró tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele |
2022.01.11-től eljáró tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele |
|
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; |
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; |
|
2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén; |
2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) 6-nál több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) az összes építményszint nettó alapterülete 1000 m2-t meghaladó épület esetén; |
|
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2; |
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó olyan épület esetén a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 100 m2, vagy b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 2000 m2; |
|
4. a több, mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén. |
4. a több mint 100 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén. |
Gyakorlatilag a területhez és létszámhoz kötött eljárási eseteknél 100%-os növekedés történt, valamint az AK mértékadó kockázatú lakó és üdülőépületeknél már nem minden esetben kell a tűzvédelmi hatóságnak eljárni, hanem 6 lakást vagy üdülő egységet meghaladó esetekben.
Az eljáró szakhatóság
A hatáskör az alábbi táblázat szerint változik:
|
elsőfokon eljáró szakhatóság |
2022.01.11-től elsőfokon eljáró szakhatóság |
|
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei) a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig: ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik. |
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei) a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2 összesítettszint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik. |
|
2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF). |
2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF). |
|
|
3. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében a honvédelemért felelős miniszter. |
|
3. Az 1. és 2. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve (helyi kirendeltségek). |
4. Az 1–3. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve (helyi kirendeltségek). |
Tűzvédelmi tervek készítése
A 1996. évi XXXI. törvény 21.§ alapján a jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
Azaz minden esetben az építészeti tervezés során a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint érvényes Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, szabványok figyelembevételével és betartásával szükséges a terveket elkészítenie a felelős tervezőnek.
A 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2.§ (3) bek. szerint önálló tűzvédelmi dokumentációt kötelező készíteni és azt csak tűzvédelmi tervezésre jogosult személy készítheti el ha
- az általános és sajátos építményfajták szerinti, valamint a műemlékvédelmi építésügyi hatósági eljárásokban a vonatkozó jogszabály tűzvédelmi szakhatóság bevonását írja elő
- az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz.
Amikor a fenti feltételek nem állnak fenn az épületre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tervezés során felelős építésztervező is megállapíthatja saját felelősségére.
Amennyiben a felelős tervező a tűzvédelmi dokumentációt jogosultság nélkül készíti el a tűzvédelmi hatóság 50.000 - 1.000.000 Ft közötti tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
[259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bek. 1. melléklet 29. sor]
A tűzvédelmi tervdokumentáció tartalmi követelményét a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzata (hatályos: 2017. május 9-től) határozza meg, amelyet a Magyar Építész Kamara is irányadónak fogad el az Elnökség döntése alapján.
Azt is fontos tudni, hogy ha nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt a felelős építésztervező, akkor 30.000 - 1.000.000 Ft. közötti tűzvédelmi bírsággal is sújtható a tűzvédelmi hatóság részéről.
[259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bek. 1. melléklet 30. sor]
2022. január 19.
Összeállította: Veresné Rauscher Judit
MÉK Tűzvédelmi Tagozat