Egyszerre izgalmasan történeti, bonyolultan mai és kihívóan jövőbe mutató
Lezárult az „Abasár, Bolt-tető történelmi emlékhely kialakítása 2025" építészeti pályázat
Az MMA Építőművészeti Tagozata által 2025 decemberében indított pályázat ünnepélyes eredményhirdetését és a pályaműveket bemutató kiállítás megnyitóját 2026. május 5-én tartották a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában. A pályázat eredményét Salamin Ferenc építész, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője ismertette, az eredményhirdetést és a tervismertetést Noll Tamás építész, az MMA rendes tagja, a Bírálóbizottság társelnöke moderálta. Köszöntőt Lánszki Regő országos főépítész, államtitkár, a Bírálóbizottság elnöke mellett dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Grócz Zsolt, az Abasári Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke bírálóbizottsági társelnökként mondtak. A pályaműveket bemutató kiállítás 2026. május 13-ig tekinthető meg.
Lánszki Regő országos főépítész köszöntőbeszédében elmondta: hivatásunk alaptörvénye, hogy tisztelnünk kell a múltat, de ez nem jelenthet történészi távolságtartást, nem jelentheti azt, hogy a múltat üvegkalitkába zárjuk, mint egy érinthetetlen múzeumi tárgyat. A múltat, illetve annak örökségét meg kell értenünk és azt tovább kell építenünk.
Lánszki Regő
Az ezer évig épített magyar tájat a hódítók újra és újra elpusztították, amit őseink felépítettek, azt idegen seregek porig rombolták. Hangsúlyozta: „De a mi igazi erőnk, a magyar nemzet ereje sosem a sértetlenségben rejlett, hanem a feltámadásban. Mi mindig, minden pusztítás után újjáépítettük magunkat. Újjáépítettük a megtépázott közösségeinket, és velük együtt újjáépítettük az épületeinket is."
A Kárpát-medencei magyar építészeti örökségét szellemében, lelkületében mérhetetlenül gazdagnak, de fizikai valójában fájdalmasan kevésnek jellemezte Lánszki Regő, aki
szerint pontosan ez a hiány adja a nagyságát a mi igazi küldetésünket. „Ez az oka annak, hogy nálunk a műemlékvédelem és az építészet elválaszthatatlan, mert együtt adják meg azt a kulturális szövetet, amely összegzi mindazt, amik vagyunk és amit továbbadunk" - mondta.
Szembe kell néznünk a töredékekkel, a romokkal, és meg kell gondolnunk, mit akarunk kezdeni velük. Döntenünk kell, mi az, amit romként őrzünk meg, és mi az, amit kiegészítünk és mi az, amit újjáépítünk.
„Nekünk azt a keveset, ami megmaradt, úgy kell jelenvalóvá tennünk, hogy a ma embere kötődjön hozzá. Hogy amikor belép egy ilyen térbe, vagy megérint egy ezeréves falmaradványt, magára tudjon ismerni, hogy megértse a kőbe zárt üzenetet. A mi felelősségünk építészeké, hogy ez a múlt olyan mélyen ivódjon a lelkekbe, hogy amikor mi magunk kezdünk el építeni, amikor meghúzzuk az első vonalat, valahol legbelül annak a vonalnak az első pontja az örökség legyen, amit tovább rajzolunk. Ennek az alkotói szakmai hitvallásnak, ennek a gigantikus nehézségű feladatnak az egyik legékesebb példája az, ami miatt ma összegyűltünk."
Köszöntőjét azzal a gondolattal zárta, hogy Abasáron az építészet eszközével olyan emlékhelyet alakíthatunk ki, amely nem csupán a múlt lenyomata, hanem élő jelen és biztos hivatkozási pont a jövő számára. „Abasáron nem csupán köveket védünk, hanem a saját identitásunkat hívjuk elő a föld alól. Ez nem egy egyszerű tervezési feladat, ez a magyar kulturális tér újraalkotása" – emelte ki Lánszki Regő.
Dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta:
Abasár kiemelkedő szakrális és államalapítás kori örökség. Olyan helyszín, múltunk legmélyebb rétegeit tárja fel előttünk. Itt élt és uralkodott Magyarország első szabadon választott királya, Aba Sámuel a XI. század első felében.
Lezsák Gabriella