Kedves Olvasók, Tisztelt Kollégák!
Közeledünk a nyárhoz, mielőtt mindenki elfoglalná a vízpartokat, beleveszne a futball EB és az olimpia eseményeibe, érkezünk egy színes közlönnyel. A szám fő színe a barna, mivel a barnamezős beruházások témáját járjuk körbe.

2024. 05. 24-én ismét a Kopaszi-gát Öbölház rendezvényközpontja adott helyet a MÉK tavaszi küldöttgyűlésének, amely rendhagyó módon kezdődött: a Magyar Építész Kamara Elnöksége Dér Andrea irodavezetőnek a kamaráért végzett 25 éves kiemelkedő és áldozatos munkája elismeréseként Kamarai Érmet adományozott.

Ezúton is szívből gratulálunk Andreának, aki a közlöny készítéséből is jelentősen kiveszi a részét!

Közlönyünkben beszámolunk a rendben lezajlott küldöttgyűlés eseményeiről és határozatairól.

Ezt követően tájékoztató olvasható a szakmai hozzájárulási alap 2024. évi első fordulójának eredményeiről.

A következőkben megismerhetjük a Pest Vármegyei Építész Kamara által alapított Wéber Antal-díj idei díjazottait, Keller Ferencet és Pölös Istvánt, akiknek ugyancsak gratulálunk.

Közöljük a főépítészeknek szóló MÉK felhívást a Főépítészi Tagozat alakulásával, és az erre vonatkozó teendőkkel kapcsolatban.

Bemutatjuk Az év tájépítésze 2024 díjazottjait, gratulálunk a díjazottaknak.

Jelen számunk fókusztémája: Régiből újat… barnamezős beruházások Magyarországon

Aktuális problémát boncolgatunk, hiszen számtalan ilyen terület van Magyarországon, jellemzően értékes részein az adott teleüléseknek, így nyilván nem mindegy, hogy mi történik ezekkel a területekkel. Annál is inkább aktuális a téma, mivel a nemrégiben elfogadott Építészeti törvény is kiemelt szerepet szán ezen területek hasznosításának, hiszen a belterületbe vonásokkal létrehozandó építési területekkel szemben a már létező barnamezős területek hasznosítása mind gazdasági, mind környezetvédelmi, mind településképi szempontból előnyt kell, hogy élvezzen.

A téma vizsgálata során, eltérően korábbi számainkhoz, több elméleti cikkel érkezünk, megszólaltatva azon szakembereket, akik akár döntési pozícióban is lehetnek 1–1 beruházás kapcsán.

Elsőként a jogalkotó képviseletében Lánszki Regő Államtitkár, Országos főépítész ismerteti meg az ÉKM és a saját véleményét az olvasókkal. A közeljövőben elkészülő barnamezős kataszter és a törvény szándékuk szerint „helyzetbe hozza” a barnamezős beruházásokat, továbbá támogatja az ebben részt vevő gazdasági szereplőket, elősegíti az erre specializálódó vállalkozások létrejöttét, fejlődését.

Budapest barnamezős területeiről, azok problémáiról, lehetőségeiről Erő Zoltán Budapest főépítésze számol be, bemutatva több érintett területet, amelyekről sokszor a hírekben is olvashatunk. Olyan léptékű kérdésekről van szó, amelyek kapcsán elengedhetetlen a szakmai alapon történő viták lefolytatása, a barnamezős területek fejlesztési programjának kialakítása, és ez lehet a tanulópálya a jövőre nézve. Igyekezzünk tanulni…

Ugyancsak érdekes annak elemzése, hogy mit jelent a barnamezős területek hasznosítása egy olyan városban, ahol jelentős iparterületek vannak/voltak. Ennek megismerésében segít Szaksz Vince, Győr főépítésze, aki ismerteti a jelenlegi győri állapotokat, a város koncepcióját a fejlesztéseket illetően, felhívva a figyelmet arra a kezelendő problémára is, hogy a barnamezős területek rehabilitációjának előkészítése során az ott kialakítandó új városi funkciók meghatározásánál nagyon fontos szempont, hogy az oda települő funkció ne okozzon problémát, működési zavart a meglévő és működő településrészeken (vásárlóerő elvonzása, közlekedési problémák, városi fő közösségi terek használata).

Ezt követően bemutatunk egy kiváló példát a barnamezős területek hasznosítására. Dombai Gyula és munkatársai mutatják be az általuk tervezett, Mohácson lévő Selyemgyár Kulturális Negyed projektet. Mindenkinek javasoljuk, hogy ne csak a busók miatt látogasson el Mohácsra, hanem nézze meg ezt az épületegyüttest is!

A téma lezárásaként érdekes írást olvashatunk Fajcsák Dénes építésztől, melynek lényegét már a cikk címében is megfogalmazza, miszerint létünk jelenlegi formája nem fenntartható, és az egyik megoldás az lehet, hogy ne bontsunk és ne építsünk feleslegesen. Mindenkinek erősen ajánlott elgondolkodni az íráson, hiszen nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk az utókorra és a gyermekeinkre!

A közlöny terjedelme ennyi megközelítésre adott most módot, de a téma fontossága miatt még visszatérünk a kérdésre írásban és élőszóban is.

Új technológia rovatunkban olvashatunk az Austrotherm vegyes rétegfelépítésű tetőiről, az Ytong építési rendszerébe illeszkedő lépcsőiről, az URSA üveggyapotokról, valamint Lestyán Mária tollából a hamis biztonságérzet tűzvédelmi kockázatairól.

Olvassák érdeklődéssel közlönyünket, pihenjenek sokat a nyáron, szurkoljanak a futball EB-n és bánjanak óvatosan az UV sugarakkal, melyek ellen a legjobb védekezés a kánikulában egy hűs borospince mélyén pótolni az elveszített folyadékmennyiséget!

Tutervai Mátyás
MÉK-alelnök, főszerkesztő