Magyar építészetről szóló törvény (Méptv.) hatálybalépését követően, a legutóbbi építésügyi reform részeként, kicsit több mint egy éve kezdődött meg a hazai főépítészi hálózat kiépítése. A Méptv. és a hozzá kapcsolódó építésügyi jogszabályok új helyzetet teremtettek a főépítészi munkában is. Kötelezővé vált a településeken főépítész foglalkoztatása. Megalakult a Magyar Építész Kamara Főépítészi Tagozata. Ezzel a szakmánk is intézményesült. Mindennek előnye lehet, hogy a főépítészek presztízsét, tekintélyét javítani, munkájukat segíteni lehet.

Időnként érdemes átvennünk, hogy mi is történt a Főépítészi Tagozat körül az elmúlt egy esztendő alatt és milyen következtetések vonhatók le az eddigi működés alapján.

Sajnos nem lelhető fel átfogó nemzetközi vizsgálat a főépítészekről, arról hogy különböző országokban milyen módon, milyen körülmények között, milyen státuszban végzik munkájukat. Azonban, néhány EU-s országról érkezett információk alapján mégis megállapítható, hogy a hazai rendszer egyedi és sokkal komplexebb, mint sok más országban.

Hazánkban az elmúlt egy évben a főépítészeket foglalkoztató települések száma sokszorosára növekedett. Noha a települések lefedettsége még nem teljes, mégis a Méptv. erre vonatkozó szabályozásának megvalósulása, az egyik legjelentősebb eredménynek tekinthető.

A főépítészt foglalkoztató települések számának jelentős növekedésével szemben, a főépítészek száma sokkal kisebb arányban növekedett. Mindez azt jelenti, hogy a gyakorló főépítészek egyre több településen látnak el főépítészi feladatokat.

*A Főépítészi Tagozat alapításának napján becsült adat

A Magyar Építész Kamara Méptv. előírásai alapján vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásában adatok szerint vannak főépítészek, akik több mint 50 településen látnak el feladatot, amely mindegyik településen – az eltérő mértékű elfoglaltságot jelentő feladatok ellenére – elmélyült főépítészi munkát biztosan nem tesz lehetővé. A Főépítészi Tagozat tisztségviselőinek egybehangzó véleménye szerint szabályozni kellene az egy fő által ellátható települések számát, azonban konszenzuson alapuló javaslat arra vonatkozóan nincs, hogy ez pontosan miként történjen.

A főépítészi hálózat kialakulásával egyidejűleg a jogszabályi előírások alapján a főépítészek státusza kétségtelenül erősödött. Különösen a településtervek előkészítésében, valamint a településképi véleményezés és konzultáció terén kaptak erősebb jogszabályi felhatalmazást. Úgy gondolom, ennek megvannak a pozitív eredményei. A főépítészek munkájának hatására egyre több települési polgármester látja be egy szakmailag megalapozottabb helyi építési szabályzat (HÉSZ) szükségességét. Hiszen a HÉSZ a településen lakók (a választópolgárok!) ingatlanvagyonának értékét, használhatóságát, hasznosíthatóságát, életterét alapjaiban meghatározza, többek között a telekalakítások és beépíthetőségek helyi szabályaival. Helyenként az elavult HÉSZ gazdasági károkat okoz az ingatlan tulajdonosainak. Ennek belátása a lakosság részéről már nagy eredmény, mégis főként a kistelepüléseken nagyon nehezen indul el az új településtervek készítése. Sokan számítanak arra, hogy a 2027. június 30-i határidőt meghosszabbítja a jogalkotó.

Mindezek mellett, az építtetők részéről a településképi kérdések sokszor háttérbe szorulnak az egyéb, főként rövidtávú gazdasági érdekekkel szemben.

A főépítészi hálózat kialakulásával egyidejűleg a főépítészek elleni panaszok is szaporodnak. Tagozati rendezvényeinken rendszeresen kitérünk ezekre. Erősíteni kell a főépítészekben azt a szemléletet, hogy nem hatóságként vesznek részt az építésügyi eljárásokba, hanem szakmai véleményezőként, akik segítő, jobbító módon dolgoznak – többek között – településképi kérdések megítélésében. Tehát, nem a dokumentációk és kérelmek aláírásának hitelességét kell a főépítésznek vizsgálnia, hanem a településépítészeti összefüggéseket. A helyi településfejlesztési, településrendezési, településképi céloknak való megfelelést.

Napjainkra a településfejlesztés egy széleskörű együttműködést, összefogást, hosszú időt és nagy türelmet igénylő tevékenységgé vált. A főépítész legfontosabb helyi társadalmi partnere a polgármester lett. Szakmai partnerei közé pedig a településtervezők és építész tervezők mellett, a befektetők, ingatlanfejlesztők, építtetők és a kivitelezők léptek. Széleskörű összefogás nélkül a legzseniálisabb főépítész is tehetetlen egy közös cél elérése érdekében. Ehhez rendkívül intenzív párbeszédre van szükség minden érintettel, minden településen. Talán, éppen az önkormányzati főépítész válhat azzá, aki a sokféle érdeket integrálja és a településtervezést valamint az építészeti tervezést ötvözi.

A főépítészi hálózat kialakulásának tapasztalatai Magyarország területszervezésére, az önkormányzati rendszer fejlesztésére, átalakítására is hordoz magában információkat. Az eddigi adatokból már látható, hogy a főépítészi rendszer kiteljesedésével mintegy 700 főépítész képes lefedni és ellátni az ország településeinek településépítészeti feladatait. Elgondolkodtató, hogy esetleg az önkormányzatok számát is hasonló nagyságrendben lehetne meghatározni Magyarországon.

Személyes kötődésem miatt gyakran hivatkozom a skandináv országokra. Csak érdekességként ismertetem, hogy Dániában – amely ugyan fel akkora, mint Magyarország – a közigazgatási reform eredményeként 98 önkormányzat jött létre. Svédországban – amely területileg lényegesen nagyobb hazánknál, népessége pedig közel azonos – az önkormányzatok egyesítésével 290 helyi önkormányzat jött létre. Ezekhez képest a hazai 3178 önkormányzat kicsit soknak tűnik. Hazánk legkisebb népességű települése 13 lakost számlál. 

Nyilván nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy szükséges-e önkormányzati jogokkal felruházni az aprófalvakat, és mekkora népességgel bírjon a legkisebb önkormányzat, de biztosan el kell gondolkodni rajta. Az időnként felmerülő önkormányzati reform kérdéséről feltehetően sok vita lesz a jövőben. A kialakuló főépítészi hálózat tapasztalatait talán érdemes lenne felhasználni egy esetleges hazai közigazgatási reform döntéseihez.

A főépítészi munkát érintő kérdések és problémák ellenére az új építésügyi szabályozás nagyon jó irányba tereli a szakmát és a települések tudatosabb fejlesztését egyaránt. A korábbi előírásoknál sokkal jobb keretek állnak rendelkezésre egy hatékonyabb, színvonalasabb munkavégzéshez. Nagyon sok múlik a főépítészeken, hogy tudnak-e élni a kialakult helyzettel és képesek lesznek-e valódi eredményeket elérni a településépítészet terén. 

2026. január 21.

Rumi Imre
Magyar Építész Kamara Főépítészi Tagozatának elnöke
Dunavecse és Apostag főépítésze