2024-ben nyolcan vehették át a legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat november 5-én Turi Attilától, az MMA elnökétől a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.

A Nemzet Művésze díj Bizottság Berecz András népdalénekes, mesemondó, az MMA rendes tagja; Ferenczfy-Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező, az MMA levelező tagja; Kende János operatőr; Lázár Antal építész; Mezei Gábor belsőépítész, bútortervező, az MMA rendes tagja; Tamás Menyhért költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja; Temesi Ferenc író, az MMA rendes tagja; valamint Uhrik Teodóra táncművész, táncpedagógus részére ítélte oda az elismerést.

Ferenczfy-Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező
Makovecz Imre „antennás embernek" tartotta őt, akiből kevés születik – hasonlóan Nagy Lászlóhoz és Pilinszky Jánoshoz. Egyedi atmoszférájú munkáit fejben tervezi meg először, majd rajzol, modelleket épít, s dolgozik hagyományos technikával, akvarellel, tussal is. Munkái leírt szavak nélkül mesélnek el teljes történeteket.
A nyolcvanas évek elején cserélte fel a tervezőasztalt a filmgyári munkára: Bódy Gábor kérte fel Nárcisz és Psyché című filmje hintóinak megalkotására. Építészként újította meg a díszlettervezést: filmépítészete során sajátos térbeli konstrukciókat hoz létre. Hollywoodi bemutatkozását egy sztrájk akadályozta meg. Akkor kapott meghívást a Terror Háza tervezésére.
A torinói Wagner-operaciklus díszleteiben vagy a kilencvenes években, a színpadi munkáiban már felfedezhető az az intenzív sűrítés, mely később múzeumi installációiban is védjegyévé vált. A Terror Házával szerette volna lepecsételni a gonoszság szellemét, saját családjának sorsát a Könnyek termében örökítette meg. Nevéhez fűződik a Holokauszt Múzeum, a Sorsok Háza, az Emlékpont Múzeum, a Vasfüggöny emlékmű és a Puskás Múzeum.
Életműkötete műfajok fölötti műtárgy, akár csak életműve. Sokoldalú alkotóként magánházak, loft lakások, irodaházak, étterembelsők és dizájnbútorok őrzik egyedi elgondolásait, sajátos világát. Művészete a múltat és a jövőt is magába szívja, így terjesztve ki a jelent.
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozza az építőművészet művészeti területen Ferenczfy-Kovács Attila részére múzeumépítő és filmépítészeti munkássága elismeréseként.

Lázár Antal építész
„Egy épület minőségét nem a méret határozza meg. Ugyanannyi szellem és gondolat lehet egy pici hétvégi házban, mint egy hatalmas hulladékégetőben” – vallja. Alkotói hozzáállásának jellemzője az építészeti igényesség. Épületei jelentős visszhangot keltettek a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Technika iránti szeretete formálásmódbeli érzékenységgel párosul.
A budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott; majd az Ipari Épülettervező Vállalatnál, az Ipartervnél dolgozott. A MÉSZ Mesteriskoláját Gulyás Zoltán irányítása alatt végezte el. Első megépült jelentős munkái a Reimholz Péterrel közösen tervezett budapesti és székesfehérvári DOMUS-áruházak. A magyar ipari építészet példájaként a német szaksajtó is elismeréssel számolt be az újpesti Hulladékhasznosító Műről.
Szerepet vállal az építészeti kultúra és a szakmai közélet alakításában: dolgozott a MÉSZ főtitkáraként és elnökhelyetteseként, s a Magyar Építész Kamara elnökhelyetteseként. Egyetemi tanári működése során, s a BME Építészmérnöki Karának dékánjaként a hallgatók sokaságát nevelte. Betöltötte az NKA Építőművészeti Kollégiumának elnöki tisztét, s több tervező közösség irányításában jeleskedett. Meghatározó épületek fűződnek a nevéhez, mint a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, a Műegyetem Q épülete, vagy a népligeti autóbusz-pályaudvar.
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozza építőművészet művészeti területen Lázár Antal részére tervezői és építészeti oktatói életműve elismeréseként.

Mezei Gábor belsőépítész, bútortervező
„Minden bútora szelíd látszatok és szélsőséges tartalmak keveréke, a legnemesebb magyar szürnaturalizmus terméke"– mondta munkásságáról Makovecz Imre. A minőség megszállottja. Az európai műveltségű polgárok közöttünk járó kiemelkedő képviselője, aki szürreális bútor-lényeivel nem csupán berendezi, de be is népesíti, dramatizálja a belső tereket. Az általa bebútorozott helyiségek akkor sem üresek, ha nincs bennük ember, hiszen emberlelkű bútorai azt sugallják: a már ott lévő „többiek" közé ülünk.
A Győri patikamúzeum, a Széchenyi patika volt 1970-ben az első remekműve. A Kecskeméti Kodály Intézetben indult el Mezei Gábor diadalmenete legkedvesebb „műfajában", a székek alkotásában. Főművei közé tartoznak a Farkasréti temető ravatalozójának ülőbútorai, ezek a fejes-vállas lélek-bútorok, amelyek azt sugallják: velünk maradnak, a gyászoló mögött őrködnek, akik már nincsenek. A Paksi római katolikus templomban pedig mintha tulipánmezők bimbósorait látnánk…
Mezei Gábor már pályája kezdetén úgy tervezett, mintha festene vagy rajzolna. Mára az életmű újjászületése is megtörtént: a bútor-lények képekre költöztek. E kitörés a 2000-es évek elejére tehető, e gazdag, sokelemű belsőépítészi és tervezői pályáján onnantól nem bútortervek születnek, hanem önálló művészeti alkotások – olajképek.
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozza építőművészet művészeti területen Mezei Gábor részére belsőépítészeti, bútortervezői életműve elismeréseként.

forrás: https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/tiz-evvel-ezelott-adtak-at-eloszor-a-nemzet-muvesze-dijat