Megnyitó: 2015. július 11-én, szombaton 18 órakor
A kiállítást megnyitja: Kömlődi Ferenc jövőkutató
A kiállítás megtekinthető 2015. július 12-16. között.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Médiaművészeti Intézetének Média design szakos végzősei és alsóbb éves hallgatói idén a FUGA Budapesti Építészeti Központban mutatják be legfrissebb alkotásaikat.
Többek között egy több éve futó projekt is látható lesz, melynek lényege az a módszertani kísérlet, amely az egykori buherálásban rejlő kreatív lehetőségek újraélesztését jelentheti egy olyan kor fiatal felnőttei számára, akiknek a high tech informatika és design a mindennapjaik szerves része. A két szegmensből álló kurzus - manuális gyakorlatok, valamint a robotika felhasználási területei, programnyelve és használata - elvárása alapján a valós alkalmazások fejlesztése olyan fikciós háttérrel egyesült, amihez a sci-fi terminológia, vagy a virtuális valóság adott inspirációkat.
A kiállítás címében szereplő béta kifejezés a hardver- és szoftveriparban általában a nyílt hozzáférésű, a fejlesztendő, kísérleti verziókat jelenti, ahol mintegy vizsgálandó modellként szerepel az adott eszköz vagy program. A Béta űrbázis elnevezés szintén kínál ilyen konnotációt, hiszen jól tudjuk, hogy a Béta űrbázis a Média galaxis legfényesebb, Creativity csillagának mesterséges holdja. Teljes egészében újrahasznosított alkotóelemekből, végig nem gondolt gondolatokból és konkrétan kidobott tárgyakból épült. Pályára állítása különösen fontos, mivel elsődleges feladata a kreatív gondolkodás újszerű lehetőségeinek kutatása. Nem tudhatjuk, hogy a lappangó potenciák megcsiklandozásával milyen megvalósulásban érhető majd tetten a módszer eredményessége, de a szándék nem is erre vonatkozó.
Ezen izgalmas gondolatok, keretfeszegetések során készült alkotásokkal találkozhat a látogató a FUGA-ban július 11-től.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola már 5 éve képzi a legmagasabb szinten fiatal művészjelöltjeit.
A média designerek a 21. század reneszánsz emberei. Az ő feladatuk, hogy az állandósult technikai forradalom korszakában ne csak kövessék a fejlődést, hanem művészi érzékenységgel formálják is azt: emberi léptékűvé tegyék számunkra az új, digitális világot a világhálótól a filmes utómunkán át a játékfejlesztésig.
A Főiskola a legmodernebb eszközök használatával felkészít a média designer munka minden területére, legyen szó vizuális effektek kifejlesztéséről vagy akár egy 3D-s tér megalkotásáról. A BKF-en megtanulható, hogyan lehetséges olyan művészeti alkotások, termékek, installációk, szolgáltatások, interaktív alkalmazások tervezése illetve megvalósítása, amelyek a környezetünkben felbukkanó, változó társadalmi és egyéni igények kielégítésére törekednek.
Kiállítók:
Balázs Gábor, Barta Bálint, Czakó Adorján, Czuppon András, Makláry Máté, Mohácsi Anita, Farkas Róbert, Gratzál Bence, Kasza Orsolya, Kovács Krisztián, Kovács Mihály, Osváth Péter, Szabó Szabolcs Achillesz, Táczi Csaba, Tóth Rajmund, Kertész Éva, Lukáts Márton, Szász Attila, Mateidesz Dániel, Szabó Attila
Megnyitó: 2015. július 11-én, szombaton 18 órakor
A kiállítást megnyitja: Kömlődi Ferenc jövőkutató
A kiállítás megtekinthető 2015. július 12-16. között.
Nyitva tartás: Hétfő-vasárnap 10.00-21.00-ig
A kiállítás megtekintése ingyenes.
Helyszín:
FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
2015. július 8-án (szerdán) 14.00- kor ünnepélyesen átadták a Csonka Pál Érem
A díjat Csonka Pál professzor úr emlékezetére a Magyar Építőművészek Szövetsége alapította. A hagyományokhoz híven idén is a professzor úr születésnapján adták át a díjat, amelyet a Kuratórium egyhangú döntése értelmében Kenese István okleveles építőmérnök nyert el egyéni kategóriában.
Kenese István a klasszikus Iparterv szellemi műhelyéből hozta az épülettervezés komplex, minőségközpontú szemléletét, amit magas hatásfokon kamatoztat azóta is kiemelt beruházások, különböző ipari és középületek, lakóházak, kisebb-nagyobb átalakítások tervezésekor egyaránt. Statikus tervezőként egyszerre elkötelezett az építészeti minőség, az innovatív szerkezeti tisztaság és a racionális, gazdaságos megvalósíthatóság iránt. Munkái közül kiemelkedik a Debreceni Egyetem Élettudományi Központ és Könyvtár épülete.
Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Marosi Miklós, a Kuratórium elnöke ismertette a döntést és annak hátterét. Ezt követően Golda János DLA, Kenese István pályázatának előterjesztője megtartotta nem szokványos, mesébe szőtt és megható laudációját, végül Sáros László György DLA átadta Kenese Istvánnak az érmet, amelyet állófogadás követett.
A rendezvényt családjával együtt megtisztelte jelenlétével dr. Stróbl Alajosné Csonka Lívia - Csonka Pál lánya - is, akit Sáros László György DLA virágcsokorral köszöntött.
A díjátadóról készült képeket az alábbi linken tekinthetik meg:
forrás: MÉSZ
Kiállítás megtekinthető: 2015.07.18 - 2015.09.06
Időpont: 2015.07.30 18:00
Helyszín: MOM Kult. Küzp., Reich Károly Galéria
A kiállítást megnyitja: Rácz András építész
Közreműködik: Zoltán Áron színművész
Budapest, 2015. július 7. … Az idén 12. alkalommal megrendezésre kerülő őszi Design Hét Budapest gondozásában megjelent Budapest Design Map aktualizált, frissített verziója már elérhető a design rajongók számára.
A Magyar Formatervezési Tanács megbízásából összeállított angol nyelvű térképpel tájékozódhatunk a főváros design értékei között: majd 150, tematikus csoportokba rendezett budapesti design boltról, galériáról és múzeumról kaphatunk alapinformációkat a sokoldalú mobil alkalmazás (Android, iOS) segítségével.
A letölthető, offline is teljes funkcionalitásában használható Budapest Design Map alkalmazás a várostérképben elhelyezett, és név, tematikus csoport, illetve elhelyezkedés alapján kereshető design pontokról tartalmaz alapinformációkat (cím, nyitva tartás, weboldal, leírás, stb.) és fotókat.
A praktikus, könnyen áttekinthető mobil alkalmazást José Simon (Simon Says) grafikus tervezte, az alkalmazásfejlesztést és az idei frissítést a Locato végezte.
A mobil alkalmazás ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Google Play webáruházból.
designhet.hu | facebook.com/budapestdesignweek
instagram.com/budapestdesignweek | twitter.com/BudDesignWeek
A 12. alkalommal megrendezésre kerülő Design Hét Budapest idén szeptember 25. és október 4. között zajlik. A fesztivál védnöke és főszponzora a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, kiemelt szakmai partnere a Magyar Formatervezési Tanács, együttműködő partnere a Design Terminál, szervezője pedig a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség.
A hazai design szakma egészét megmozgató, széles közönséget vonzó eseménysor 2015-ben a lakóterek, az otthonok világára fókuszál. A HOME SWEET HOME szlogennel jegyzett központi kiállítással, illetve további programokkal azt mutatja be, hogy az elmúlt tíz-húsz év társadalmi, kulturális és technológiai változásai miként csapódtak le az otthonokban.
Az elmúlt években nagy sikert arattak az évről-évre más vendégország fémjelezte programok, melynek sorában 2015-ben a nemzetközi designvilág egyik újabb nagyhatalma, Spanyolország a Design Hét Budapest díszvendége, és mutatkozik be színes programokkal, eseményekkel.
Idén is sor kerül a Design Hét Budapest saját szervezésű programjaira: a nemzetközi és hazai anyagot felvonultató központi kiállítás a fókuszba állított témát járja majd körül, de lesz Nyitott Stúdiók, vásárlási akció, miközben a Design Túrák és a gasztro programok sora is folytatódik. Természetesen ez alkalommal sem múlhat el a fesztivál sztárdesigner vendég nélkül, és a hazai design szakma legrangosabb díjait (Magyar Formatervezési Díj, Design Management Díj) 2015-ben is a fesztivál keretén belül adják át, miközben folytatódnak a vidéki városokban szervezett programok is.
A BKF Tervezőgrafika mesterszakának diploma kiállítása
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) már 5 éve képzi a legmagasabb szinten fiatal művészjelöltjeit.
A Tervezőgrafika mesterszakon a jövő vizuális kultúráját meghatározó alkotók képzését tűzte ki célul a Főiskola. A terület különböző ágaiban alkotó, elismert szakemberekből álló tanári kar vezetésével piacképes, naprakész tudást szerezhetnek a hallgatók, valós helyzetekre reagálni képes, kreatív és művészi színvonalú megoldásokat felmutató tervezőgrafikus művésszé válhatnak.
A hallgatók praktikus, funkcionális designra fókuszáló feladatmegoldó-képességének fejlesztése mellett az egyéni identitáson alapuló, de csapatmunkában is kibontakoztatható innovatív megoldásokra való törekvés áll az oktatás középpontjában.
A BKF Tervezőgrafika mesterszakán idén első alkalommal védő diplomázók érzékeny témaválasztásaikkal, profi terveikkel nemcsak a szakmabeliek figyelmét érdemlik ki, többségüknél a mestermunka igazi, kivitelezésre kész alkotás, amelynek bemutatására a Lengyel Intézet háromhetes kiállításon ad lehetőséget.
Megnyitó: 2015. július 3-án, pénteken 18 órakor
A kiállítást megnyitja: Maczó Péter DLA tervezőgrafikus művész, tipográfus, a Tervezőgrafika mesterszak vezetője
A kiállítás megtekinthető 2015. július 4-27. között.
Helyszín: Lengyel Intézet, 1065 Budapest, Nagymező utca 15.
Ízelítőül a témák:
Agg Virág: Klasszikus társasjáték komplett, vizuális újratervezése
(Gazdálkodj okosan - de tényleg! - aktualizált értékekkel és felületekkel napjaink kihívásaival)
Csengery Katalin: Színházi darabokat népszerűsítő illusztratív kiadvány
Dér Julianna: Arcok
(sketchbook, a mindennapok hangulatával és szövegeivel illusztrált egyedi kiadvány)
Gyetkó Krisztina: Budapesti állatkert
(pop-up könyv a híres, ikonikus épületek jellegzetességeivel)
Ibos Csaba: Monster és Room, két, saját álmokkal átszőtt képregény grafikai terve
Surman Barbara: Évkönyv, önkéntes vállalás, valós alapokra épített fiktív történetek, az évfolyam hallgatóinak bemutatása
Sztanó Zsuzsanna: Lapozható dimenziók – reflexiók Kalmár János művészetére
Takács Nóra: Protetim - valós megbízás, egy cég arculata
(speciális formák, anatómiai viszonyok, szigorú profizmus: emblémától a csomagolásig)
Tóth Lejla: Fedél nélkül – a társadalom árnyoldalán élők újságja a Fedél nélkül (a Menhely Alapítvány és a Budapesti Módszertani Szociális Központ támogatásával készülő folyóirat redesignja)
Tömösvári Anna: Szlengszótár - az élő nyelv!
Pillanatfelvétel és magyarázatok szöveggel és képpel, valódi tartalommal.
A kiállítás megtekintése ingyenes.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskoláról
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Magyarország legnagyobb művészeti képzési portfolióval rendelkező felsőoktatási intézménye. A BKF-en 2 karon, 4 fő képzési területen (kommunikáció, üzlet, turizmus, művészet) folyik képzés. A folyamatosan bővülő magyar és angol nyelvű képzési kínálatban jelenleg 31 alapszak, 15 mesterszak, 27 szakirányú továbbképzés, és 13 felsőoktatási szakképzés közül válogathatnak a főiskola iránt érdeklődők. A BKF-nek jelenleg több mint 7000 hallgatója van, akik 2011-től már nemcsak a fővárosban, hanem Hódmezővásárhelyen, a főiskola Regionális Tudásközpontjában is folytathatják tanulmányaikat. Az intézmény 2001 óta meghatározó és folyamatosan növekvő szereplője a hazai felsőoktatásnak. Képességfejlesztő tréningrendszere egyedülálló itthon. Tevékenysége elismeréseként 2011-ben és 2012-ben is elnyerte a Superbrands védjegyet. A BKF jelenleg 91 külföldi intézménnyel tart fent partneri kapcsolatot 27 országban. A 2009-ben indult művészeti képzéseken jelenleg 12 alap- és 8 mesterszak közül választhatnak a leendő hallgatók. A Művészeti képzések partnere többek között a Walt Disney Company, az Europa Design Hungary Zrt., Nanushka, az Origo Film Studio, a Lengyel Intézet, az Iparművészeti Múzeum, az MTVA.
Tisztelt Kollégák!
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara minden év májusában jubileumi díszoklevelet ad át az 50, 60, 65, 70, 75 éve vagy még régebben végzett építészmérnökök számára. Az egyetem ezzel szeretné megköszönni szakmai munkájukat, illetve elismerni szaktudásukat, amelyet az ország és a világ gyarapítására fordítottak.
Ahhoz, hogy a díszoklevelet és az ehhez kapcsolódó szakmai életrajzokat tartalmazó kiadványt el tudjuk készíteni a 2016 májusában megtartandó ünnepségre, az önök segítségére van szükségünk.
Kérjük, hogy keressék az Építészmérnöki Kar Dékáni Hivatalát az alábbi elérhetőségeken:
munkatársunk: Földszin Rhea
telefonszám: (1) 463-35-21
e-mail cím: rhea.foldszin@epitesz.bme.hu
Mindenképpen szükségünk van
Ezek nélkül a dokumentumok nélkül nem tudjuk elkészíteni a díszoklevelet és a kiadványt.
Szeretnénk minél többüknek örömet szerezni az ünnepséggel és az elismerésükhöz méltó oklevéllel.
Kérjük, hogy értesítsék évfolyamtársaikat is, hogy minél többen tudjanak erről a lehetőségről.
Budapest, 2015. július 1.
Várjuk jelentkezésüket.
BME Építészmérnöki Kar
Dékáni Hivatal
A II. Városkommunikációs Mesterkurzus a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszéke és Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata összefogásából jött létre 2015. június 22. és 26. között, melyen fiatal egyetemisták gyakorlatban mérték össze tudásukat. A hallgatóknak idén sem volt könnyű dolguk, hiszen a XVIII. kerület (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) brandépítésének átfogó kommunikációs terve mellett, a Kossuth tér rehabilitációjára és a Havanna-napokra külön projektkommunikációs tervet kellett készíteniük. Ám a kemény munka ebben az évben is meghozta gyümölcsét.
A rendezvény zárónapján Ughy Attila, XVIII. kerület polgármestere így köszöntötte a pályázókat:
„Mikor megválasztottak polgármesternek, igyekeztem egy kerületi brandet kialakítani. Ezzel az volt a célom, hogy a helyi emberek között alakuljon ki egy kapcsolat, jöjjenek létre élő és aktív közösségek. És ne csak az emberek között jöjjenek létre kapcsolódási pontok, hanem legyen minden helyi lakosnak a gondolatában legalább három olyan kerületi helyszín, amihez lehet kötődni, amitől otthon érzi magát az ember. Meggyőződésem, hogy csak a közösségépítéssel, a közösség erejének felmutatásával érhetők el jelentős, hosszú távú változások. Programjainknak nem csak az a lényege, hogy kő, vas, beton vagy üveg épüljön be Pestszentlőrinc és Pestszentimre útjaiba, házaiba, létesítményeibe. Ha az itt élők összetartanak, kialakul és erősödik a helyi identitás. Szerethetővé kell tenni a környezetünket, mert ha nem szeretik, nem is tudnak tenni érte. Ezek az Önök által elkészített tanulmányok, ötletek, javaslatok ehhez a megkezdett törekvésünkhöz, munkánkhoz járulhatnak hozzá.”
A pályázóknak négy nap állt rendelkezésükre, hogy átfogó kommunikációs tervet készítsenek Pestszentlőrinc-Pestszentimre kerületének brandépítésére. A cél az volt, hogy a kerület olyan, fiatal szakemberek által megfogalmazott tervekhez jusson, amelyekből a jövőben innovatív ötleteket meríthet. A hallgatóknak csapatokban kellett jelentkezniük és elkészíteniük terveiket, melyeket a rendezvény zárónapján szakmai zsűri előtt prezentáltak.
A zárónapon, a zsűri prezentációk meghallgatása utáni igazán nehéz döntési helyzetét az mutatta, hogy nem tudtak dönteni az első helyezettet illetően, így a legjobb, második helyezést a Város.com csapat nyerte (csapattagok: Hajdu Marcell, Jokkel Dóra, Kovács Bendegúz, Michelberger Hanna) akik kiemelkedő terveikkel, színvonalas előadásmódjukkal nyűgözték le a zsűri tagjait. A Város.com csapat a XVIII. kerületi Önkormányzat jóvoltából kétszázezer forinttal lett gazdagabb. A zsűri két harmadik helyezett csapatot tüntetett ki a százötvenezer forintos jutalommal. Ők a Comm&Unity csapat voltak (csapattagok: Csibi Balázs, Pável Luca, Takács Gyula és Zsubori Eszter), akik projektjüket a Havanna lakótelep mint kerületközpontra építették fel, kiváló érvelésmódjukkal meggyőzve a zsűri tagjait. A zsűri harmadik helyezettnek értékelte továbbá a KÉK csapatot (csapattagok: Balázs Orsolya, Kazi Zsolt és Lőrinczy Lili, ), akik szintén százötvenezer forintot nyertek innovatív ötleteiket tartalmazó kommunikációs tervükért. Idén a Magyar Marketing Szövetség jóvoltából egy csapatot különdíjjal is jutalmazhatott a zsűri. Különdíjban szintén a KÉK csapat részesült, akik marketinges megközelítésmódjuk miatt nyerték el az MMSZ könyvjutalmát.
Hunyadi István, a XVIII. kerület városigazgatója zsűritagként vett részt a rendezvényen, zárszavában külön-külön értékelte az pályázatokat, majd leszögezte: a résztvevők mindössze négy nap alatt olyan terveket készítettek, melyek egytől egyig hasznosítható alapjai lehetnek a kerület városmarketing tevékenységének.
A mezőgazdasági termelés kialakulásakor a földművelés és az állattenyésztés szent tevékenység volt, amelyet csak az igazán rátermettek, a kiválasztottak végezhettek. Aki erre nem volt alkalmas, annak husángot nyomtak a kezébe és elküldték őrködni vagy vadászni.
Ma a mezőgazdasági termelő üzemek kialakítása, megtervezése éppen olyan szaktudást igényel, ahogy maga a mezőgazdasági termelés. Tervezőként nem csupán egy luxushotel megtervezésére lehe-tünk büszkék, de egy jól sikerült állattartó telep eredményeire is.
Nagy talánya az emberi társadalomnak, hogy miért tekinti pejoratív kifejezésnek a földművest és annak szinonimáit. Az egyik elmélet szerint a földeket birtokló, ám ahhoz semmit sem értő nemesek kompenzál-ták ily módon „hozzánemértésüket”, tehetségtelenségüket, egy másik szerint a frissen meggazdagodó pol-gárság tagadta meg ekképpen azt a közeget ahonnan felkapaszkodott.
Ehhez hasonlít az, ami a mezőgazdaság kialakulásával, fejlődésével és társadalmi megítélésével történt. A földművelés és az állattenyésztés szent tevékenység, a kezdetekkor az igazán rátermettek, tehetségesek, ügyesek, azaz az érdemeik révén kiválasztottak munkálkodhattak csak ezen a területen. Nem nehéz ezt belátni, hiszen a mezőgazdaság megfelelő működése volt - mint ahogyan ma is az – az emberiség fennma-radásának záloga. Aki erre nem volt alkalmas, annak husángot nyomtak a kezébe és elküldték őrködni vagy vadászni. Aztán mégis úgy alakult, ahogyan szokott, az erőszakosság legyőzte a szelídséget és a fegyvere-ket birtoklók a megfelelő lelkület és a szaktudás birtoklása nélkül szerezték meg a földeket és az állatokat.
Ennyi bevezetés mindenképpen szükséges volt annak belátása érdekében, hogy miért alapvető, hogy a me-zőgazdaságot és a mezőgazdasági építészetet kellő tisztelettel kezeljük. A mezőgazdasági épületek meg-tervezése komoly szakmai tudást igényel. Külön tudománya van a növények tárolásának, mint ahogyan nem mindegy, hogy miképpen alakítunk ki egy állattenyésztő épületet. A kettő között természetesen igen jelentős különbség van, pontosan annyi, mint a növények és az állatok között. Lehet, hogy a jércéket nem a térélmény fogja izgalomba hozni, de a színeknek, a fénynek és az árnyékoknak igencsak jelentős hatása van életükre és ezáltal arra, hogy mennyi hasznot hajtanak tulajdonosaiknak. Aki nem járatos a mezőgaz-daság világában, az első pillanatban meg fog lepődni akkor, amikor egy tervezési programban a tehénke-fe, a pataápoló eszköz, a patamosó vagy a tehénmatrac kifejezésekkel találkozik.
Az állatok tartására szolgáló épületek megtervezése a megfelelő tartástechnológia kialakításával kezdődik, mindegyik jószágnak más és más igényei vannak. A technológia megadja az épülettel, annak szerkezeteivel és anyagaival valamint az épületgépészeti rendszerekkel szemben támasztott követelményeket. A szakiro-dalom szerint például a különböző tenyészállományokhoz eltérő, ám pontosan meghatározott világítás-technológiai igények tartoznak. A világítás szükség esetén megoldható mesterséges fénnyel is, ám kedve-zőbb, ha a természetes fényt használjuk fel, azonban ennek is megvannak a szakmai fortélyai. Az állatok többsége ugyanis nem szereti a közvetlenül szemébe jutó vakító napfényt. Az ablakokkal a megfelelő ter-mészetes légcsere is megoldható, bár a mesterséges ventilláció is elfogadott. Az állattartás egyik kedvelt épületmegoldása a Frisomat könnyűszerkezetes csarnokai, ahol a megfelelő fényforrást a tetőn elhelyez-hető felülvilágító sávok és a homlokzatba beépítethető ablakok is segítik. Ugyancsak fontos kérdés az ál-lattartásra szolgáló csarnok hőmérséklete, a megfelelő fűtési rendszer megtalálása. Ez történhet az egész tér felfűtésével vagy valamilyen helyi megoldással is. Az acélszerkezet gyártásában és fejlesztésében 37 éves tapasztalattal és a világon egyedülálló gyártástechnológiával rendelkező Frisomat csarnoképületeinek hőszigetelt tető és falburkolatai gondoskodnak a meghatározott hőmérséklet fenntartásáról, az antikondenzációs bevonat pedig védelmet nyújt az esetleges páralecsapódás ellen.
Azok a fentebb említett emberek, akik nem járatosak a mezőgazdaság világában vagy ritkábban foglalkoz-nak a mezőgazdasággal és az állattartásra szolgáló épületekkel azoknak az is meglepő lehet, hogy milyen alaposan végig kell gondolni és a tartástechnológiai koncepcióra alapozva milyen gondosan meg kell ter-vezni a csarnokok padlóburkolatát. Nagyon messze vannak már azok az idők, amikor a „vessünk egy kis szalmát a jószág alá” megközelítés sikerre vezethetett. Ügyelni kell arra, hogy a beton padló statikai erősí-tését ellátó anyag ne károsodjon a padozatra kerülő állati ürüléktől, ugyanakkor az állatokat is védeni kell. Ezt a statikai erősítést általában acélszálakkal szokták megoldani, azonban állattartó épületekben korrózió-veszélyes lehet az alkalmazása az állati ürülék vegyi hatása miatt ugyanakkor a baromfi ösztönösen kicsi-pegeti a betonpadló burkolat felületén található szálakat és le is nyeli. Az acélszálak sérülést okozhatnak ezért célszerű műanyag szerkezeti szálakat alkalmazni.
A fenti néhány példából is kiderül, hogy nagyot téved az, aki úgy gondolja, hogy csak a közel-keleti kalifák számára épülő luxushotelek tervezése lehet az építész számára bonyolult feladat, igazi kihívás. Ez nem így van és álljon itt, ennek bizonyítására - csak példaképpen - még egy szempont.
Hová kerül a panel?
Először azt gondolná a témával ismerkedő laikus érdeklődő, hogy mindenféle csarnok kialakításánál egyér-telmű, hogy a külső térelválasztó, homlokzati paneleknek a tartószerkezet külső oldalára kell kerülniük, hiszen így alakítható ki a legegyszerűbben a tetszetős külső megjelenés. Állattartó csarnokoknál azonban jelentős problémát okoz az alomból, ürülékből és esetleg megmaradó táplálékból kialakuló hulladék, amit el kell takarítani, ezért olyan megoldásra kell törekedni amelynél nem alakulnak ki nehezen takarítható sarkok. Amennyiben a homlokzati panelek a tartószerkezet külső oldalán helyezkednek el, akkor elkerülhe-tetlen az ilyen könnyen elszennyeződő zugok kialakulása. A mezőgazdasági épületek építésében kevésbé járatosak rögtön rávágnák, hogy akkor legyen panel kívül is és belül is. Több oka is van annak, hogy ez a megoldás nem jöhet szóba, ezek közül messze kimagaslik ennek a változatnak a magas ára. Most már könnyű kitalálni, hogy a helyes megoldás a „ház a házban” elv alkalmazása, vagyis, hogy a hőszigetelt pa-nelek az acél tartószerkezeten belülről vannak burkolva, ahogyan ezt a Frisomat több projektnél is alkal-mazta már. Megtervezni és megépíteni azonban nem olyan könnyű, de megoldható, ezt példázza többek között a a 4.000 m2 alapterületű, európai szintű irányítástechnológiával felszerelt, ráckeresztúri jérceneve-lő Frisomat csarnok is.
Ahogy bármilyen tervezési feladatnál…
A fentebbi példák fontos részletek, azonban a mezőgazdasági csarnokok megvalósításának legfontosabb eleme a megfelelő szerkezeti rendszer, a legjobb csarnokmegoldás kiválasztása. Először is el kell dönteni, hogy sík vagy dongateteje legyen, ez utóbbi esetben lehet-e az épület a lábazatig íves kialakítású vagy füg-gőleges indítófalakra van szükség. Természetesen tudni kell a tervezett épület befoglaló méretét és terve-zett alapterületét, a tervezett homlokzatmagasságot, az épület szélességi és hosszúsági paramétereit. Vé-gig kell gondolni, hogy milyen igények, elsősorban technológiai igények merülnek fel a tető tervezett tető-hajlásszögével kapcsolatban és, hogy felmerülhet-e a későbbi bővíthetőség igénye és lehetősége. Amikor a megrendelő és a tervező mindezeket végigbeszélte és véglegesítette, akkor jön szerkezet kialakítása, illet-ve a megfelelő csarnokmegoldás kiválasztása.
A Frisomat sokoldalú megoldást kínál mezőgazdasági csarnoképületekhez is. A cég központja és fejlesztő központja Belgiumban, Antwerpen közelében található. Belgiumban és Romániában lévő két gyártóüze-mében hidegen hengerelt, horganyzott acél tekercsekből készíti a modern kornak megfelelő csarnokait, melyekkel a legváltozatosabb felhasználói igények is kielégíthetőek.
Így például az állattartók és növénytermesztők is választhatnak a legegyszerűbb donga szerkezetű csarnok és a modern kialakítású csarnokok között, amelyek többsége akár lakóövezet környezetében is megállja a helyét.
A csarnokok minden egyes, a megtervezett épülethez egyedileg fejlesztett és gyártott darabja a lehető legkönnyebb súlyú. Az építés helyére szállítva, a csarnokok, mint egy óriási építő játék, könnyedén össze-szerelhetők. Csak két főre van szükség egy Frisomat csarnok felépítéséhez. Két jól képzett szerelőre, akik szerte a világon mindenhol ugyanazt a tudást hordozzák, ugyanazokat a szerszámokat és anyagokat hasz-nálják.
A fentebbiekben csak példaképpen megemlített koncepciót alakító illetve tervezési szempontok mindegyi-kére korrekt és költséghatékony megoldást nyújtanak a Frisomat csarnokai, melyeknek alkalmazása újra és újra bizonyítja, hogy a mezőgazdasági, állattartó csarnokok az építészet csúcsteljesítményei közé tartoznak és igen komoly értéket hordoznak, ugyanúgy – és innen indultunk ki -, mint a bennük folyó mezőgazdasági munka, ami az emberiség fennmaradásának feltétele.
Tóth Balázs, építészmérnök