Időpont: 2015. június 5-6.
Paul de Graaf az építészet, a táj és az ökológia kapcsolatát kutatja. Az emberi településeket, mint fenntartható társadalmi-ökológiai rendszereket vizsgálja, ahol az ember építette környezetben újraindíthatóak s természetes folyamatok. Paul tervezői, szerzői, kutatói és szervezői munkája során együtt dolgozott az ökologikus design és fenntartható mezőgazdaság számos úttörőjével, mind nemzetközi együttműködésekben, mind helyi projektekben.
Program:
Június 5. 17:30 Előadás a Gólyában.
Június 6. 11:00 Kötetlen piknik és beszélgetési lehetőség Paul de Graaf-fal a Leonardo Kertben.
Kaptam egy felkérést, hogy írjak egy cikket az ARCAD programról. Megtisztelőnek éreztem és lendületből igent mondtam. Azonnal elkezdtem gondolkodni rajta, hogy mit is tudnék írni róla? Mert magas szintű - a prog-ram minden részletét ismerő - szakmai okfejtést, azt sajnos nem, mert még mindig találok számomra ismeretlen lehetőségeket, amelyeket felfedezve, kiderül, hogy nagyban gyorsítják a tervezést és eddig nem használtam...
Írjak a kezdeti próbálkozásaimról, még valamikor a 6-os verzió körül, amikor egy-egy kicsi melléképület, garázs rajzával próbáltam megtanulni a használatát? Hivatkozzak a program használatának elengedhetetlenségére, példálózva egyik ismerősöm mondatával, aki a nyomógombos telefonom meglátva azt mondta, hogy ha nem váltok érintőképesre, ki fogok halni, mint a dinók? Vagy azokról a számomra jónak tűnő trükkökről, funkciók-ról, amit javasolni akartam, hogy legyenek benne a programban, amiről aztán kiderült, hogy már rég tudja az ARCAD?
A lényeg az, hogy folyamatosan tanulom a program használatát és apránként fedezem fel funkcióit. Ma már készségszinten használom a tervezésnél párhuzamosan a 3D-t, és kivétel nélkül „megépítem” az általam terve-zett házakat és így még tervezés közben kiszűrhetek jó néhány apróbb bakit. Folyamatosan elhatározom, hogy használni fogom az egyes elemek beárazását és ezzel megkönnyítem az általam készített árajánlatok méret-mennyiségszámítását és mindig egy kis lépést teszek előre.
Mindig vannak új fejlesztések, amelyek évről-évre kihívások elé állítanak azok naprakész alkalmazásával, de igyekszem követni azokat. (Azt szokták mondani, hogy egy programot olyan szintig lehet fejleszteni, hogy azt már a programozó sem tudja átlátni.) A program használata során számos olyan funkció van, ami egy-egy bil-lentyű, funkció billentyű lenyomásával könnyen, egyszerűen elérhető. Ez más tervező programokban legtöbb-ször több kattintással, ablak megnyitással érhető csak el.
Néhányan a látvány készítés, képi megjelenítés magasabb szintű lehetőségét hiányolják, de szintén tapasztalat, hogy a fotóminőségű képek nem tervező programmal készülnek, de az ARCAD sugárkövetéssel készített ké-pei, filmjei is egész élethűek lesznek. Az meg egy másik kérdés, hogy a tervezési időszakban a képi megjele-nés tökéletességére helyezve a hangsúlyt, sokkal hosszabb, munkásabb és ezáltal drágább lesz a munkánk, de az igaz, hogy a megrendelő is elégedettebb az eredménnyel.
Amit biztosan állíthatok: ár érték arányban nem hiszem, hogy jobbat lehetne találni ennél a programnál. Szerin-tem mindent tud, amit a tervező, felhasználó a napi munkája során szeretne.
És amit minden leendő felhasználónak ajánlani tudok: annak ellenére, hogy a munkavégzés határidőhöz kötött, és örök versenyfutás az idővel, legyenek nyitottak és próbáljanak ki újabb és újabb funkciókat, lehetőségeket a program használata során. (viccesen szoktam mondani, hogy szívesen elmennék egy hónap alkotói szabad-ságra, hogy az ARCAD összes lehetőségét kipróbáljam.) Az igazán eredményes használat akkor lesz elérhető, ha az már rutinszerűen megy!
Amit célszerű figyelni, az ARCAD fórum ( http://www.arcadforum.hu ), az ARCAD facebook oldala ( https://www.facebook.com/ARCAD3D ), mert itt „több szem többet lát” alapon érdekes megoldásokat, ötlete-ket lehet találni.
1037 Budapest Csillaghegyi u 19-21 T/F: 269-1206 / 332-7777, arcadfull@gmail.com www.designsoftware.com |
Bagó Arnold |
Éppen huszonöt évvel ezelőtt a BME építészhallgatóinak kezdeményezésére megszületett az "Alkotóhét". Első olvasatra furcsának tűnhet ez az elnevezés, hiszen az egyetemen folyamatosan alkotó munka folyik – miért van hát szükség erre a megkülönböztetett formára? Az Alkotóhét eredendő célja az volt és ma is az, hogy a hallgatókat néhány napra kiemelje a hétköznapok embert próbáló monoton világából és figyelmét olyan közösségi tevékenységek felé fordítsa, amelyek képesek felszabadítani a mindenkiben meglévő, rejtett kreatív energiákat. Alapvető cél tehát a közösségépítés, a közös gondolkodás, az együttműködés elősegítése.
Annak tudatosítása, hogy az építészet mindenekelőtt közösségi műfaj, melyben a személyes jelenlét és szerepvállalás elengedhetetlen, de ugyanígy nélkülözhetetlen az együttműködés is, a közös eredmény felvállalása és felmutatása a külvilág felé. Utóbbi célt szolgálja a kiállítás és a válogatott munkákból készülő kiadvány. Az alkotóhéten egyénileg vagy csoportmunka keretében a Kar mintegy nyolcszáz hallgatója és számos oktatója vesz részt.
A 2015-ös év mottója a beavatkozás, helyszíne a Budai Vár környezete. A kérdésfeltevés egyrészt a megismerés igényét feltételezi, másrészt a változás, változtatás lehetséges útjait firtatja. A feladat egy személyes érdeklődést kiváltó városi részlet dokumentálása, majd a rögzített kép megváltoztatása, vagyis egy képpár megtervezése.
Az építész hallgatók által kiválasztott környezeti elemek gyűjteménye önmagában izgalmas kortörténeti dokumentum lehet a jövőben, hiszen számossága révén nagy pontossággal leképezi egy (igaz, sajátos nézőpontú) közösség érdeklődési körét. A megváltoztatott kép ugyanakkor a vélt feleslegek és hiányok megjelölésére alkalmas, sajátos időkapszulaként rögzíti e korosztály elképzeléseit, vágyait a jövőre vonatkozóan.
Balázs Mihály DLA
építész, egyetemi tanár
2015.03.27.
Galéria
Fotók: Tatai Mária
A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2015. május 29-én, pénteken 17 órára a Feledy-házba (Miskolc, Deák tér 3.) az EMLÉKESTEK A MÚZSÁK KERTJÉBEN című rendezvénysorozatra.
A Múzsák Kertje Alapítvány fontos feladatának tekinti Miskolc kulturális szellemi örökségének ápolását. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjával és a Miskolci Galériával közösen kezdeményezte a Feledy-ház udvarán annak az emlékkertnek a létrehozását, amely a Miskolcon élt vagy a városhoz szoros szálakkal kötődő már elhunyt, kiemelkedő értékeket teremtő alkotók előtt tiszteleg. Az elmúlt év őszén nyolc új emléktábla került a Múzsák Kertje falára. Az Emlékestek sorozatban a közelmúltban elhunyt alkotókra emlékeznek a barátok, pályatársak, ezen a napon Plesz Antal építészre.
Ami hazánkban még szenved a sok év alatt berögzült előítéletektől, Nyugat-Európában a legkeresettebb technológia
Nyugati szomszédunknál hatalmas reneszánszát éli az előregyártott építőelemből való építkezés. Bécsben az elmúlt évek ingatlan beruházásainak nyomán, majdnem az épületek fele ilyen technikával készült. Hiába használnak minőségi anyagokat, és lehet sokkal gyorsabban, valamint kevesebb munkaidővel dolgozni vele, mint a hagyományos építőanyagokkal, és hiába kombinálja a technológia a nagyüzemi gyártás előnyeit az egyedi igények maximális kielégítésével, Magyarországon még sem honosodott meg még. Ennek okát keresve egy, a magyar társadalomban évtizedek alatt kialakult negatív beidegződésre lelhetünk, a panel szóval szemben.
Ha a nyugat-európai nagyvárosokban kicsit körülnézünk, jól látható, hogy Bécstől Párizsig, számtalan helyen láthatunk paneles szerkezetű bérlakásokat. Ez az építési technológia, vagyis az előregyártott elemek használata, közkedvelt a nyugati városokban, nem úgy, mint hazánkban. Hazánkban sajnos még mindig idegenkedést vált ki a panel épület és maga a panel említése. Vajon mi okozhatja ezt a távolságtartást? Vannak-e racionális okai, vagy inkább a mélyben megbúvó, negatív érzelmekkel keveredett előítéletekről van szó?
A „panel” vagy a „lakótelep” szó hazánkban történelmileg az államszocializmus időszakához kötődik, így 1989 után joggal válthatott ki bizonyos ellenérzéseket. Ám sem a lakótelep, sem a paneles szerkezet nem az egykori szovjet blokk sajátossága. Lakótelepi környezetben bérlakásokat, nagyobb tömegben, a nyugat-európai országokban is építettek az 1950–1960-as évektől, mégsem alakult ki ilyen általánosan tapasztalható ellenérzés velük kapcsolatban. Ennek, a hazánkban specifikus jelenségnek a kiváltó okaira K. Horváth Zsolt, az ELTE Bölcsészettudományi Karának társadalomtudósa világít rá.
Az 1950-es évek végén nem csak Budapesten, de szerte az országban megindultak a lakásépítések, amelyek az ezt követő 30 évben közel 800 000 panellakást eredményeztek. Az előzményekhez, vagyis az állami lakáspolitika hiányából fakadó áldatlan, nyomorúságos körülményekhez képest valójában jobb életszínvonalat tudtak nyújtani. A probléma ott kezdődött, hogy a házgyári építkezés megrekedt a mennyiségi elv szintjén, a minőség sokadrangú maradt. Az ideológiai szempontból erőltetett házgyári építkezés és a javuló életszínvonal következtében emelkedő társadalmi elvárások, kezdtek erősen elválni egymástól, ami évtizedes távlatban fokozatosan rongálta a lakótelepi, pláne a házgyári épületek társadalmi-kulturális presztízsét. A rendszerváltás után a sztereotípiák szintjén a lakótelepi panel az elavult „szocialista lakhatás” szinonimája lett, még akkor is, ha Nyugat-Európában sok helyen találkozhatunk ezzel a technológiával és építkezési formával. Ilyen értelemben a rendszerváltás utáni magyar társadalom, mint „idejét múlt”, „meghaladott” lakhatást könyvelte el a panelt, jóllehet ugyanennek a társadalomnak a jelentős része ilyen típusú házakban él. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében található (az összes lakás 25%-a), amit Budapest követ (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db). Ilyen formában a meglévő, mind a mai napig álló tömbházak és lakótelepek, élő mementói maradtak egy korábbi kornak. Nem lehet megkerülni vagy elkerülni őket” - vélekedik a szociológus.
Mindeközben teljesen megfeledkezünk arról, hogy az építészet rengeteget fejlődött a rendszerváltás óta, és mára olyan gyártási és építési technológiák állnak rendelkezésre, amelyek minden tekintetben felülmúlják a múlt század paneles építkezését, noha azok is panelból készülnek. Míg a házgyári elemeknél a gyártástechnológia csak csekély számú, méreteiben nem alakítható elemváltozat gyártását tette lehetővé, addig mára olyan gyártási technológiák honosodtak meg, amelyekkel gyakorlatilag nagyipari módon lehet, a legegyedibb igényeknek is megfelelő, előregyártott falelemeket előállítani. Korábban a tervezőknek kellett a meghatározott lehetőségekhez alkalmazkodni, ma már a modern technológia lehetővé teszi, hogy a tervező, a beruházóval együtt, kötöttségek nélkül, a rendeltetésének leginkább megfelelő épületet tervezhesse meg. Az ehhez szükséges technológia, miszerint akár napi 800-900 négyzetméternyi legyártott falfelület mellett is, minden elem különböző lehet, mára már rendelkezésre áll. Ezáltal a régi értelemben vett panel épületek mára leginkább ellenszenves tulajdonsága küszöbölhető ki: az egyhangú és teljesen egysíkú téglatest alakzat. Ezzel szemben a technológia magában hordozza a régi paneles építkezés azon pozitív tulajdonságát, miszerint építésük egyszerű, rendkívül gyors és tiszta, ezen felül a helyszíni munkaerő igénye a fele, vagy harmada a vasbeton szerkezetek kivitelezői létszámának. Azáltal, hogy már a gyárban minden elem esetében, előre kivághatják a villany- vagy gépészeti szereléshez szükséges vájatokat, az utómunkálatok is nagyban lerövidülnek.
„A panelekből, vagyis előregyártott elemekből épülő házak új generációja képes szakítani az évtizedek alatt itt maradt tömblakások minden negatív tulajdonságával, és egy egészen modern megoldást kínál. A tervezési fázisban nagyobb odafigyelést igényel a mérnököktől az ilyen technológiával való munka, viszont a kezdeti energia befektetés maximálisan megtérül, az építkezés gyorsaságát, a kisebb munkaerőigényt és a lecsökkenő utómunka szükségletet figyelembe véve. Ezek a tulajdonságok a modern, előregyártott elemekkel történő építkezést mind a megrendelő, mind a kivitelező számára vonzó alternatívává teszik, a hagyományos építkezéssel szemben” – mondta el Magyar Gábor, az osztrák Leier cégcsoport magyarországi vállalatának vezető statikusa.
Amennyiben tehát sikerül leszámolnunk az évtizedek alatt a társadalomba ívódott ellenszenvvel a panelek iránt, a 21. század paneles építkezési technológiái már elérhetők bárki számára. Az új típusú, előregyártott építőelemek használata nagyszerűen ötvözi a hagyományos technológiáknál megszokott rugalmasságot és változatosságot, az ipari módszerek nyújtotta gyorsasággal és precizitással.
Kedves Kolléga!
Tisztelettel meghívjuk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem DIPLOMA2015 nyilvános védésire és az ahhoz kapcsolódó kiállítássorozatra.
DIPLOMAVÉDÉSEK / MOME Auditórium
tárgyalkotás: május 26-27.
formatervezés: május 28-30.
textiltervezés: június 1-3.
tervezőgrafika: június 5-6..
fotográfia: június 8.
animáció: június 9-10.
média design: június 11-12.
építészet: június 16-17.
DIPLOMAVÉDÉSEK / MOME A104-es terem
design- és művészetmenedzsment: június 9.
designelmélet: június 15.
design-és vizuálisművészet-tanár: június 16-17.
DIPLOMAKIÁLLÍTÁSOK / Ponton Galéria
tárgyalkotás és formatervezés: június 3-6. | megnyitó: június 2. 18.00
textiltervezés: június 10-13. | megnyitó: június 9. 18.00
tervezőgrafika és animáció: június 17-20.| megnyitó: június 16. 18.00
fotográfia és média design: június 24-27. | megnyitó: június 23. 18.00
építészet: július 1-4. | megnyitó: június 30. 18.00
1015 Budapest, Batthyány u. 65.
Nyitva tartás: kedd-szombat 12.00-18.00
2015 05 27 szerda
tájépítészet FUGA landscape architecture
17:30 Dr. ÖRSI Károlyra emlékezünk
Örök-Zöld-Klub
Az ICOMOS MNB Történeti Kertek és Kertművészeti Együttesek Szakbizottsága programja
2015 05 28 csütörtök
tudomány FUGA science
19:00 Konzervatív olvasat vagy radikális újraértelmezés?
Alföldi Róbert: Az ember tragédiája /Nemzeti Színház, 2011/
A Pesti Bölcsész Akadémia kihelyezett előadása
Előadó:
PUSKÁS Anna
2015 05 29 péntek
tájépítészet FUGA landscape architecture
10:00 2015:TÁJODÜSSZEIA
Nemzetközi szakmai konferencia
2. nap
Kamarai tagok 2,5 kreditpontot igényelhetnek (2500 Ft). MÉK 2015/49
2015 05 30 szombat
film FUGA movie
EKLER Dezső portréfilmje
Tizenkét kőmíves No. 4.
Zöldfa produkció, 2005
Szerkesztő:
CSONTOS Györgyi
Rendező:
CSONTOS János
A film a FUGA teljes nyitva tartási ideje alatt az előtéri képernyőkön tekinthető meg két héten keresztül.
klub FUGA club
11:00 Pont és folt – a vonalon túl
Budapest Sketchers Group /BSk/
Előadó:
SZÉP István (grafikus)
komolyzene FUGA music
16:00 A BOZSOKI NYÁRI ZENEI TÁBOR KONCERTJEI 2.
A koncerten szívesen fogadunk támogatást, felajánlást a Bozsoki Zenei Tábor és Művészeti Fesztivál javára, működésére.
2015 05 31 vasárnap
komolyzene FUGA music
18:00 OLASZ EST
Szabad Hangok Énekegyüttes
TÉR/ZENE
Műsor:
Ildebrando PIZZETTI, Luigi DALLAPICCOLA, Giacinto SCELSI, Ivan FEDELE, Luigi NONO, Goffredo PETRASSI művei
Művészeti vezető:
ANTAL Laura
Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.
Jegyvásárlás a helyszínen.
Nyitva tartó kiállítások:
ARCHITECTURE =
Megtekintheto: 2015 06 03
Hommage à Franz Kafka / VARGA László
Megtekintheto: 2015 05 31
Tabula rasa
Megtekintheto: 2015 05 31
Holtpont / RISKÓ Gáspár
Megtekintheto: 2015 05 31
Kortárs építészet Magyarországon / Emiel LAMERS
Megtekintheto: 2015 05 31
Időpont: 2015 május 28. csütörtök 20:20 óra
Helyszín: TESLA Budapest (1075 Budapest, Kazinczy u. 21./C)
Az évad utolsó Pecha Kucha Night Budapest eseménye!
Gyere el, és hallgassuk meg együtt a pörgős prezentációkat az építész, designer, és a kreatív szakma legújabb alkotásairól.
A Pecha Kucha est olyan nyílt fórum, prezentációs-est, amelyen fiatal tervezők, alkotók, művészek találkozhatnak, mutatkozhatnak be egymásnak és az érdeklődőknek. Az ötlet Tokióból indult világhódító útjára és ma már több mint 800 városban tartanak locsi-fecsi esteket a finn Rovaniemitől egészen az amerikai Kansas City-ig.
Az este folyamán többek között terítékre kerül majd építészeti, képzőművészeti, közösségi projektek, technikai innovációk és kreatív ötletek, amelyek kicsivel jobbá, élhetőbbé teszik környezetünket.
Részvételi díj: felnőtt 1.500,- Ft; diák 1.000,- Ft
Május 26. kedd 17-19:30 óra, Dél-budai műterem séta Yvonne Wieringával
Egy erős kulturális szcénának változatos alkotóterekre van szüksége. Budapesten egymással párhuzamosan számos független művészeti helyszín, alkotóház és műterem-együttes működik, szétszórva a belvárosban és a külsőbb kerületekben. A séta Dél-Buda ismert és ismeretlen alkotótereit járja körül, megvizsgálva azok kialakulását, működését, építészeti és szervezeti megoldásait.
A séta nyelve magyar és angol.
Vezeti: Szalipszki Judit
Részvételi díj: teljes árú - 1.200,- Ft / diák - 800,- Ft
Regisztráció.
További információ: http://lakatlan.kek.org.hu/az-alkotas-helyei-varosi-seta/
Facebook esemény.
Május 27. szerda 17-20:30 óra, SKAR előadás és Art Quarter Budapest bejárás
A SKAR, a Rotterdami Művészeti Helyszín Alapítvány 1987-ben jött létre azzal a céllal, hogy jó körülményeket teremtsen a különböző műfajokban alkotó művészeknek, olcsó és megfelelő munkaterekkel segítve őket. Állandó és ideiglenes terek, valamint speciális munkakörnyezet rendelkezésre bocsátásával a SKAR a képző- és előadóművészetek közötti kapcsolatot és együttműködést is erősíti. A SKAR szorosan együttműködik a rotterdami önkormányzat Városfejlesztési Osztályával és közvetít az ingatlanfejlesztők, -kezelők és a helyet kereső művészek között. A SKAR kezeli az állandó rotterdami közösségi alkotóhelyek mintegy felét, amelyek nagy részét korábban üresen álló épületekben alakították ki. További információ: http://www.skar-ateliers.nl.
Program:
17:00 Art Quarter Budapest vezetett műteremlátogatás
18:30 Yvonne Wieringa előadása a SKAR tevékenységéről
az előadás után az Offline:ontheater szervezésében:
21:00 Cirkusz színházi előadás: Menni vagy maradni? Facebook.
Helyszín: Art Quarter Budapest (Budapest 22. ker., Nagytétényi út 48-50.)
Az előadás nyelve angol, a bejárásé magyar és angol.
Részvétel ingyenes.
További információ: http://lakatlan.kek.org.hu/az-alkotas-helyei/
Facebook esemény.
Támogatók: Creatieve Stimuleringsfonds NL, Norvég Civil Támogatási Alap
A seta és az előadás és workshop az OFF-Biennále Budapest programjának része. http://offbiennale.hu/