Hosszan tartó betegség
után, nem sokkal a nyolcvanadik születésnapját követően, tegnap elhunyt
Bécsben Hans Hollein osztrák sztárépítész.
Foto: AP/TASR
Hollein honfitársai közül máig az egyetlen, aki 1985-ben elnyerte a Pritzker-díjat, amit építészszakma Nobel-díjaként is emlegetnek.
Josef Ostermayer osztrák kulturális miniszter úgy fogalmazott: "mesterépítész, inspiráló tanár és látnok volt", Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök pedig írásos méltatásában kifejtette: Hollein az ország építészetének központi alakja volt, aki egy új építészeti filozófia úttörőjeként építészek és dizájnerek nemzedékeire volt nagy hatással.
Hans Hollein 1934-ben született Bécsben. Szülővárosában, majd a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben végzett tanulmányai után, 1964-ben nyitotta meg saját irodáját. Az ifjú építész két évvel később meghirdette azóta híressé vált "minden építészet"- credóját, amelyet pályája során igyekezett mindvégig képviselni.
Jelentős művei közé tartozik hazájában a bécsi Stephans Dommal szemben álló Haas-Haus (1990), az ugyancsak bécsi Schweden Platzon álló "Média-torony" (2001), és a bécsi Albertina Múzeum új szárnya (2003).
Németországban a mönchengladbachi Abteiberg Városi Múzeum (1982), a frankfurti Modern Művészeti Múzeum (1991) és a berlini osztrák nagykövetség (2001), New Yorkban a Richard L. Feigen Galéria (1969), Teheránban az Üveg- és Kerámia Múzeum (1977), a franciaországi Clermont-Ferrand közelében, Saint-Ours-Les-Roches -ban ( Auvergne) a Vulcania Múzeum (2002).
Két tervének megvalósulását már nem láthatja: Limában a tervek szerint 2015-ben készül el a perui Interbank számítógépes és szolgáltatási központja, a dél-kínai városban, Sencsenben, pedig 2016-ban nyílhat meg a 200 méter magas SBF Torony.
Hollein az épületek mellett más területekre is kirándulásokat tett, így például tervezett bútorokat, kilincseket, sőt hangversenyzongorát és napszemüveget is.
Épületei is gyakran élénk fantáziáról árulkodtak: egy bécsi utazási irodát például bronzba öltöztetett pálmafákkal tett egyedivé - idézi fel az AP amerikai hírügynökség.
Hans Holleint május 5-én helyezik örök nyugalomra Bécsben, a hietzingi temetőben.
forrás: MTI, wikipédia
Néhány éve még oktatott a Debreceni Egyetem Építész Tanszéken, aktívan
részt vett a debreceni szakmai életben. Terveket már jó ideje nem
készített, hiszen technikai lehetőségei nem voltak már meg ehhez.
Életének szinte teljes alkotó korszaka néhány budapesti év után Debrecenhez kötődik. (Celldömölk szülötte).
Fiatalon
kapta meg a lehetőséget arra, hogy hozza létre a debreceni építészek
alkotóközösségét az 50-es években, a Debreceni Tervező Vállalat
főmérnökeként. Idekerülésekor még a szocreál dívott. Átformálta a
debreceni építészeti stílust és a kor európai szelleméhez igazította
azt.
A Debreceni Tervező Vállalat szakmai irányítása mellett már a
60-as években alkotott jelentős műveket. Ekkor épült meg a Hajdúsági
Áruház, amely Le Corbusier hatását mutatja, és a debreceni Piac utca
máig is friss hatású színfoltja. Több e korabeli lakóháza is idézi az
akkori európai modernizmust.
A Debreceni Tervező Vállalat a 70-es években Keletterv-ként regionális céggé vált.
Mikolás
Tibor ez időszakban valósította meg életművének legjelentősebb
darabjait. Fontos debreceni egyetemi épületeit (Zeneművészeti Főiskolát,
DOTE Elméleti tömböt, Kémia-épületet) több kórházat és egyéb
középületeket ekkor tervezte. Kiemelkedő formaérzékkel találta meg a jó
arányú modern épülettömegeket. Ma már látjuk, hogy időálló házak
születtek a ceruzája nyomán.
Debrecen új városszerkezetére is hatást
gyakorolt, bár az akkori lehetőségek korlátait nem lehetett figyelmen
kívül hagyni. A paneles építés korszakában a Keletterv Mikolás Tibor
által irányított fejlesztései alapján épült valamennyi debreceni
lakótelep, 30 ezer lakással és az ehhez tartozó összes kommunális
épülettel, közművel, úttal, zöldterülettel.
Ekkor kapcsolódtak be az
akkor már 400 fős, teljesen komplex cég szakmai életébe fiatal
építészek, Kertai László, Gere Mihály, Mohácsi Péter, akik mesteriskola
után szép belföldi és külföldi feladataik nyomán mind Ybl-díjasok
lettek. Sajnos mindegyikük halott. Fiatalon mentek el, megelőzve Tibort,
aki a mentoruk és mesterük is volt. Ezekben az időkben kiemelkedő
szakmai élet zajlott a Kelettervnél. Több sikeres tervpályázat készült,
nemzetközi viszonylatban is. Tibor 1986-ban történt nyugdíjba vonulását
követően minden megváltozott. Ő ezután az oktatásban valósította meg
szakmai ambícióit. Kivételes képességű előadó volt, hallgatóságát
lebilincselte. Előadásait páratlan, maga által létrehozott és gondozott
diagyűjteményére építette, utazásai során bővítette készletét.
Tekintélyt
szerzett az építész szakmának. Mindig kifogástalan megjelenése
magabiztosságot sugallt, mely européer szakmai tudását is erősítette.
Fokozott figyelmet fordított a gyakorlati és elméleti eredményeinek
publikálására, a vállalatot színvonalas kiadványokkal, referencia
filmekkel népszerűsítette. A mai megváltozott világban menedzserként is
kitűnően megállná a helyét. Abszolút nyitott volt a fiatalok felé. Magam
is tapasztalhattam ezt, hiszen 36 éve ő vett fel a Kelettervhez
kezdőként.
Szívesen járta a műtermeket, műszaki igazgatói és
menedzseri teendői mellett kereste a többi építész társaságát, jó
hangulatú beszélgetések hangadója volt.
Fiatalabb korában kitűnően zongorázott.
Országos
szinten is kora kiemelkedő alkotó építészeként ismerte a szakma.
Kétszer kapott Ybl-díjat és Széchenyi díjjal is kitüntették. A Magyar
Köztársaság Érdemérem Középkeresztjét is megkapta.
A Magyar
Építőművészek Szövetségében, amelynek alapító tagja volt, mindig
szívesen tevékenykedett. A Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamarában is
vállalt feladatokat, annak örökös tiszteletbeli elnöke lett. Több
esetben vezette az országos kamara küldöttgyűlését még idős korában is.
Emellett az ÉTE főtitkárhelyettese a Magyar Urbanisztikai Társaság tagja
volt, és az MTA Debreceni Akadémia Bizottság tagjaként is dolgozott.
A rendszerváltás előtti korszak „Nagy Generációjának” emblematikus építészeként halt meg.
Nyugodjék békében.
Debrecen, 2014. március 14.
Kováts András építész
A Keletterv igazgatója
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Dr. Mikolás Tibor, kétszeres YBL-díjas, Széchenyi-díjas,
a Magyar Köztársasági Érdemérem Középkeresztjével kitüntetett építész, a
Kelet-Magyarországi Tervező Vállalat - KELETTERV – egykori főmérnöke,
műszaki igazgatója, a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara Tiszteletbeli
Elnöke, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Debreceni
Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének volt tanára, Debrecen
modern kori építészetének egyik legmeghatározóbb képviselője, életének
90. évében 2014. március 08-án örökre eltávozott közülünk.
Búcsúztatására 2014. március 24-én, hétfőn 14.00 órakor került sor a
Debreceni Köztemető 2. számú ravatalozó termében, evangélikus szertartás
szerint.
A HBM Építész Kamara Elnöksége
Fájdalommal tudatjuk, hogy életének 87-ik évében 2014. március 15-én elhunyt Mikó Sándor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, a MAOE Iparművészeti alkotói nagydíjával kitüntetett belsőépítész, iparművész. Temetése 2014. április 14-én (hétfő) 14:30-kor lesz a Budapesti Farkasréti Temető központi ravatalozójában.
Munkássága előtt tisztelettel adózunk, emlékét megőrizzük.
a Magyar Építőművészek tagsága és vezetősége nevében
Sáros László György DLA
A Magyar Építész Kamara elnöksége nevében Dr. Hajnóczi Péter
Budapest, 2014. március 24.
Mély fájdalommal, de Isten akaratába belenyugodva tudatjuk, hogy Dr. Orosz Bálint a BM Örökségvédelmi Főosztály vezetője életének 61. évében, 2014. március 23-án elhunyt.
Utolsó útjára 2014. április 1-jén, 13 órakkor a római katolikus egyház szertartása szerint kísérjük a Fiumei úti sírkert ravatalozójából (Bp., VIII. Fiumei út 16.).
Engesztelő gyászmisére a temetés napján, 18 órakkor az Egyetemi templomban (B., V. Papnövelde utca 5-7.) kerül sor.
A gyászoló család
kétszeres Ybl díjas és August Perret díjas építész
Erdélyben született és az egyetemig tanulmányait is ott folytatta. A Budapesti Műszaki Egyetem építész karáról a “dániásokkal” került ki Dániába 1944-ben. Onnan visszatérve fejezte be tanulmányait és szerezte meg diplomáját 1948-ban.
Nevéhez fűződik többek között az almásfüzítői lakótelep, majd
elkerülendő a “kötelező szocreál” stílust az ipari építészet felé
fordult. Főbb munkái az Ipartervnél eltöltött több mint 20 éve alatt
születtek: ipari létesítmények, hűtőházak, irodaházak és a nemzetközi
August Perret díjjal és Ybl díjjal kitüntett székesfehérvári aluminium
hengermű.
Munkáját és természetét egyaránt a tiszta, egyenes gondolatok jellemezték.
Nyugdíjas
éveiben szabadon hódolhatott szenvedélyeinek, a grafikának és a
szobrászatnak, mely területeken szintén születtek maradandó alkotásai.
Rendkívüli
aktivitása élete végéig elkísérte. Soha nem unatkozott, mindig voltak
tervei és mindig meg is valósította azokat. Szerette megjegyezni, hogy
“Fiam, én soha nem dolgoztam, mindig csak szórakoztam, mert egész
életemben mindig azt csinálhattam, amit szeretek!”
Életének 90. évében, hosszantartó, boldog élet után, január végén csendben magához szólította az Úr.
Emlékét szeretettel megőrizzük.
Farkas Balázs
Borvendég Béla építész (1931. október 06. - 2014. február 1.) életének 83. évében elhunyt.
A Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke volt.
Tanulmányait a budapesti Árpád Gimnáziumban (1942–1950), majd a
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán (1950–1955) végezte.
1958 - 60 között a Mesteriskola III. ciklusát végzi.
Számos
tanulmányi úton vett részt: Bulgária, Csehszlovákia, Észak Korea,
Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, NDK, Románia, Szovjetunió,
Anglia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Finnország,
Franciaország, Görögország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország,
Argentína, Mexikó, Kanada, USA.
1955-től a Szegedi Tervező Irodánál
dolgozik 1961-ig. 1961-1962-ig a londoni County Council Architects
Departement munkatársa. 1962-1989 között a szegedi Tervező Vállalatnál
(DÉLTERV) tervező, műteremvezető, 1957-ben, főépítész 1963-ban, főmérnök
1965-1987, főépítész 1987-1989, b+e Építészeti és Városfejlesztési Bt.
ügyvezető igazgató 1995-ben.
Elhunyt PLESZ ANTAL DLA H.C., az
építész szakma egyik legnagyobb hatású MESTERE, a Magyar Művészeti
Akadémia rendes tagja, a Középterv, Iparterv, Lakóterv, Tipustervező
Intézet volt építész tervezője, a Zalaterv volt főmérnöke, a miskolci
Északterv volt főépítésze, a Miskolci Építész Műhely elindítója, a MÁVTI
mérnök főtanácsosa, Széchenyi-, Ybl-, Steindl Imre-, Kotsis Iván díjak,
és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés
birtokosa, Sásd díszpolgára, Miskolc város Pro Urbe díjasa, s a Miskolci
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Plesz Antal
következetesen vallotta, hogy „az építészet az emberépítéssel kezdődik”.
Egész életében követte hitvallását, s így vált több generációt nevelő, nagyhatású mesterré, önálló, független, egyszemélyes intézménnyé. Átfogó, mély, filozofikus gondolkodása, szárnyaló fantáziája, bölcs humora, az emberek iránti mély empátiája és szeretete, rendkívüli érzékenysége szuggesztív erővel párosult. Megalkuvásmentes, szuverén életet élt. Igazi ember és értelmiségi volt. Sokunknak második apja, másoknak visszatérő szellemi forrás, a tájékozódás és feltöltődés pontja volt élete utolsó napjaiban is. Fiatal és idős értelmiségiek - hivatásuktól függetlenül, tisztelték és szerették szellemét és jellemét. Sokan tartozunk Neki, s osztozunk családja felesége, lányai, unokái fájdalmában. Január 12-én hunyt el Budapesten a Margit kórházban, 84. évében. Utolsó, ismételgetett mondata: „Nyissátok ki a kaput!”. Most, hatalmas űrt hagyva maga után, átlépett a Kapun…..
Isten veled MESTER, nyugodj örök békében.
Ui. Plesz Mestertől 2014. január 23-án 14-18 óra között a Magyar Építészek Házának Kós Károly termében, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a tanítványok szervezésében, a család jelenlétében, csendesen, szavak nélkül vettünk búcsút. Átéltük több építész generáció fájó, közös veszteségét, hogy a nagy közösségépítész Makovecz Imre után, a nagy emberépítész Plesz Antal is távozott.
Sokan voltunk, mert sokan szerették és tisztelték a MESTERT. Köszönjük mindenkinek együttérző jelenlétét, külön Sáros László elnök úr segítségét, Osskó Juditnak, hogy elhunyt Mesterünk életéről készült utolsó filmjét rendelkezésre bocsátotta. Köszönjük az emlékkönyvbe írt, és megküldött búcsúszavakat, melyeket összegyűjtünk, s megjelentetünk. E célból további emlékező írásokat is várunk.
Plesz Antal egy mexikói költő szavaival búcsúzott tőlünk:
„Szerettem, szerettek,
Nap csókolta arcom.
Nem vagy adósom élet,
Váljunk el, nem haragszom.”
Temetése szűk családi körben történik.
Bodonyi Csaba DLA
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy PLESZ ANTAL DLA H.C.
Széchenyi- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Sásd díszpolgára
2014. január 12-én, életének 84. évében elhunyt
„Szerettem, szerettek,
Nap csókolta arcom.
Nem vagy adósom élet,
Váljunk el, nem haragszom.”
Csendes búcsúztatására 2014. január 23-án délután 14-18 óra között Budapesten, a Magyar Építészek Házának (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 8.) Kós Károly termébe – virágok helyett emlékező írásaikkal - várjuk mindazokat, akik tisztelték és szerették Őt Temetésére egy későbbi időpontban, szűk családi körben kerül sor
Gyászoló családja: felesége, lányai, unokái, rokonai; tanítványai, barátai