Tisztelettel meghívjuk Önt a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozat Tagozati Gyűlésére, melyet 2024. április 12-én (pénteken) 9:30-tól tartunk. Határozatképtelenség esetén a megismételt Tagozati Gyűlést 10 órakor azonos napirenddel UGYANOTT tartjuk. REGISZTRÁCIÓ 9 ÓRÁTÓL
NAPIRENDI JAVASLAT:
Vendég: Gombos Márk az Építési és Közlekedési Minisztérium településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára
Helyszín: Magyar Építész Kamara, Bp., Ötpacsirta utca 2. Kós Károly terem
A meghívó mellékletei:
Részvételi szándékát kérjük 2024. április 5-ig előzetesen jelezze tagozati titkárunknak (kurcz.judit@mek.hu) e-mailen. (Az előzetes jelentkezés csupán tájékoztató jellegű, természetesen előzetes bejelentkezés nélkül is érkezhet)
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
Liszkay Krisztina
MÉK TTT elnök
A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra sem rendelkezik a székházunkat, illetve a kamara működését, elhelyezését érintő új információval, azonban leszögezzük, hogy a Kamara eddig is, és ezután is csak a Kamara működését lehetővé tévő megfelelő helyszínnel kapcsolatban nyilvánít véleményt.
Kedves Olvasók, tisztelt Kollégák!
Egy jó rendezvényhez tér kell, még pedig rendezvénytér! Erről szól a közlönyünk mostani száma.
A jogalkotói berkekben már fogalmazzák az Építészeti Törvényhez és az állami beruházásokról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek. Ezt mindannyian kincstári optimizmussal és óvatos várakozással szemléljük, és Kamaraként igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a megszülető jogszabályok a kormányzati szándékon túl megfeleljenek a szakma elvárásainak is. A folyamathoz kapcsolódó munkacsoportokban a MÉK képviselői azon dolgoznak, hogy a többi szakmai szervezettel együtt, vagy ha kell velük szemben is érvényesíteni tudják a tervezők érdekeit.
Beszámolunk a március 15-én átadott kitüntetésekről és díjakról, egyben szívből gratulálunk minden díjazottnak!
Tájékoztató olvasható az idei Construma kamarai rendezvényeiről, a várható továbbképzésekről.
A következőkben megismerhetjük a MÉK elnökségének aktuális határozatait.
Az Építészeti közélet rovatunkban ismertetjük a már említett idei Construma további szakmai programjait. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy előzetes regisztrációt követően a kamarai szakmagyakorlók számára ingyenes a belépés az építőipari szakkiállításra!
A rendezvények egy-egy közösség életében nemcsak az adott programról szólnak, hanem közösségformáló, közösség megtartó erejük is van. Ez különösen így van a kisebb közösségek esetében, ahol az ilyen programok találkozási lehetőségek, identitás erősítő események tudnak lenni. És bár erre alkalmas a szabad ég alatti mező is, de mégis szükséges a HELY, ahová elmegyünk, ahol együtt vagyunk.
Ennek jegyében mutatjuk be Fókusz témánkban a rendezvényterek építészetét.
Elsőként megismerkedhetünk az M. Miltényi Miklós, Virt Emese és Zólyomi Zoltán Balázs által tervezett, az alsóbogáti Festetics-Inkey kastély területén található volt magtárépületből kialakított rendezvénytérrel. Impozáns végeredmény, a meglévő épület értékei ötvözve a kortárs megoldásokkal, aki arra jár, ne hagyja ki!
Egészen más építészeti feladat és funkció jelenik meg a Paulinyi & Partmers által jegyzett Kanizsa Aréna épületében. A multifunkciós csarnok nagyrendezvények, sportesemények célját szolgálja, ennek megfelelő léptékű és építészeti megjelenésű, igényes épület.
Ismét egészen más formavilágot és léptéket jelenít meg Kendik Géza több díjt elnyert ZAM! multifunkciós rendezvénytere Balatonzamárdiban. Izgalmas ház, jó helyen, idegenforgalmi és építészeti szempontból is különleges színfoltja a településnek.
A következő bemutatott épületünk a Bogácsi rendezvénytér, melynek tervezője Salamin Miklós. Más lépték, ugyanakkor szintén magas építészeti minőség, amely jól szolgálja a Borsod megyei falu meglepően gazdag kulturális igényeit. Igényes programok, igényes épületben…a siker biztos receptje…
Ismét másfajta funkciót ötvöz a Nagyszentjánoson található Vásárcsarnok épülete, amely Élő József, Román László, Kóczán Veronika, Radnóczi László, Bakó Eszter és Pati Barbara munkája. A piac és a rendezvények olyan különböző és mégis hasonló funkciók, amelyek a találkozásokról, az emberi kapcsolatokról szólnak. Ennek teremtettek kiváló teret az alkotók. Egyszerű, mégis igényes épületegyüttes jött létre, amely minden elvárt funkciónak megfelelő tud lenni.
Végül, de nem utolsó sorban ismét egy teljesen más kategória… Bemutatjuk a veszprémi Foton audiovizuális központot, melyet Nóbik Orsolya és Szilvási Attila jegyez. Műemlék felújítás, bővítés, a meglévő értékek megőrzésével, kortárs építészeti megoldásokkal ötvözve. Az épületegyüttes méltó képviselője Veszprémnek, Európa Kulturális Fővárosának, jelezve, hogy így is, többlet értéket teremtve is hozzá lehet nyúlni műemlék együttesekhez
Arra bíztatunk minden olvasót, hogy vegyen részt minél több rendezvényen, ismerjen meg minél több embert, érezze meg minél több közösség erejét!
Új technológia rovatunkban olvashatunk a Baumit Life Challenge Nemzetközi Építészeti pályázatról, a bonyhádi Ermel-Vojnits mauzóleum újjászületése kapcsán alkalmazott Mapei termékekről, valamint az URSA lapostetőkön alkalmazható könnyű lejtelemeiről.
Azt kívánjuk, hogy olvassák érdeklődéssel közlönyünket, látogassák meg élőben a bemutatott épületeket, és találkozzunk minél több rendezvényen, köztük az április 10-14. között megrendezendő Construmán, a május 14-i Share Budapest konferencián, valamint május 24-én a Kopaszi-gáton, a MÉK Küldöttgyűlésén.
Tutervai Mátyás
MÉK alelnök - főszerkesztő
A 2024. október 1. napjától hatályba lépő 2023. évi C. törvény (Méptv.) 53. § (4) bekezdése szerint a területi kamarák közhiteles és bárki számára elérhető nyilvántartást vezet a területén lakóhellyel rendelkező állami és az önkormányzati főépítészekről. Ugyanezen bekezdés rendelkezik arról is, hogy a „nyilvántartásba vételről – valamint ha az adott főépítész még nem kamarai tag, akkor a kamarai tagságról is – a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz.”
Fenti rendelkezések értelmében a határidőt követően minden főépítésznek a lakóhelye szerinti területi építész kamara tagjának kell lennie amellett, hogy a főépítészek nyilvántartásában is szerepelnie kell.
A Kamtv. szerint és a Méptv. előírásainak figyelembevételével a Magyar Építész Kamara még október 1. előtt létre kívánja hozni a Főépítészi Tagozatot is, így március 1. napján döntött a Főépítészi tagozat megalakulását előkészítő bizottság tagjairól, akik a következők: Hajnóczi Péter, Horváth Zoltán, Kassai-Szoó Dominika, Kovács Zsófia, Lantay Attila, Salamin Ferenc.
Főépítészekre, a tevékenység végzésére vonatkozó „átmeneti rendelkezéseket” a törvény nem tartalmaz, a közhiteles nyilvántartás felállítására vonatkozó szabály szintén október 1. napjától lép életbe, a Méptv. végrehajtási rendeletei – köztük a főépítészekről szóló Korm. rendelet - a jogalkotó tájékoztatása alapján a nyári időszakban kerül egyeztetésre.
Kérjük a főépítész kollégákat, hogy az alábbi űrlapon keresztül jelentkezzenek annak érdekében, hogy a MÉK a főépítészekkel kapcsolatos változásokról, ill. a Főépítészi Tagozat megalakulásáról is közvetlenül tájékoztatást tudjon adni:
https://forms.gle/j7Sxb4nDuZi2VChh
Kovács Zsófia
MÉK főtikár
Budapest, 2024. március 12.
Az Építészek Házaként működő Ötpacsirta utcai épület a Magyar Állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Az épület használati jogát (nem kezelői jogát) a Magyar Építőművészek Szövetsége kapta. Ebben az épületben működik még a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építész Kamara, valamint a Mesteriskola. Mindhárom szervezet az épület bizonyos területeinek jogcím nélküli jóhiszemű használói. Nem bérlők, így bérleti díjat nem fizetnek, hanem csak az épület üzemelési költségeihez való hozzájárulást.
A Magyar Építész Kamara elnöke e héten szóbeli tájékoztatást kapott a kamaránkat felügyelő minisztériumtól, mely tájékoztatás pontosan megfelel az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára által, - az Építészfórumon, a mai napon, - közzétett alábbi nyilatkozattal:
„Az Építési és Közlekedési tárca létrejöttével több évtized után kapott minisztériumi szintű érdekképviseletet az építésügy és az építészet ügye. Most itt az ideje, hogy az építészekről is gondoskodjunk. Miután az építésszakmával szorosan együttműködve elkészítettük az új magyar építészetről szóló törvényt; a magyar építészeket, érdemeik jogos elismeréseként az újonnan létrehozott Magyar Építészet Napján a korábbiakhoz képest nagyobb odafigyeléssel díjazzuk; most érkeztünk el egy új Magyar Építészeti Központ felépítéséhez, ahol végre, több évtized után, méltó elhelyezésre kerülnek a szakmai szervezetek. A jelenlegi költözés ennek a folyamatnak a része, amely során az érintett szervezetek bevonásával keresünk számukra - az új központ elkészültéig - ideiglenes székhelyet.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium elkötelezett az építészet és a magyar építészek szakmai és társadalmi megbecsülésének növelése iránt, így az építési kormányzat nem ultimátumot ad, hanem évtizedes tartozását törleszti az építész szakma felé.”
A Magyar Építész Kamara elnöksége sem rendelkezik ennél több információval. A tagságot haladéktalanul tájékoztatni fogjuk, amennyiben további, - a székházunkat, illetve a kamara működését, elhelyezését érintő, - közvetlen információhoz jutunk.
a Magyar Építész Kamara elnöksége
Az Építési és Közlekedési Minisztérium – Építészeti Államtitkárság tájékoztatója
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”- írta Tamási Áron. De a szűken vett otthont fel kell építeni és ki kell alakítani. Egész életünkben születésünktől halálunkig épített vagy ember által formált környezet vesz körül minket, annak szinte minden percében. Mindez nem csak életünk díszletét adja, de hat ránk, meghatározza viszonyulásunkat, életminőségünket és személyiségünket, karakterünket egyaránt, legyen az személyes vagy akár közösségi jellemvonás. De nemcsak hat ránk, hanem ösztönöz arra, hogy visszahassunk a környezetünkre, hogy mi is alakítsuk a teret. Azért, hogy jól érezzük magunkat esetleg éppen kifejezzünk egy gondolatot, vagy reprezentáljuk kik is vagyunk. Az építés és a cselekvés által meghatározott eredmény, az építészet így létünk egyik fő alapvetése.
Egy építés mindig kifelé is szóló üzenet. Lehet ugyanis írni a fióknak vagy festeni a műterem magányában, de az építés mindig közügy, hiszen amit építünk megjelenik, látszik, szükségszerűen hat másokra és a környezetre is.
Ezért kell szabályozni, de éppen ezért nem lehet csupán keretekkel és korlátokkal a szokásos módon, hanem támogatással és egyeztetésekkel, hogy ne csupán szűrői, de elősegítői is lehessünk az alkotásoknak.
Legfontosabb célunk az Építészeti Államtitkárság létrejöttekor az volt, hogy felülvizsgáljuk az építésügy területét érintő szabályozási rendszereket. Ezek során kiderült, hogy alapjaiban kell új szabályozást bevezetni, amelyik egységesíti és egyben új alapokra helyezi a régi szétszabdalt jogalkotást. Emellett tartalmi célokat is kitűztünk. Olyan új építészeti törvényt kívántunk megalkotni, ami elősegíti a magyar, nemzeti építészet megújítását, kiszabadítja az építészeket a számok és szabályok fogságából, miközben lehetővé teszi a minőségi kontrollt. Elveket írtunk meg, melyek támogatják a minőséget, az élhetőséget, a kreativitást és védik a meglévő értékeket. Válaszolni kívántunk akartunk a kor kihívásaira és patrióta építésgazdasági szabályozást kívántunk bevezetni. Olyan törvény készült, mely a Kárpát-medencei történelmünk ezer évében jelenlévő minőséget és szellemiséget veszi alapul, mely visszaállítja az alkotás módját arra az útra, melyről a XX. század letaszította. Az elmúlt évtizedek módszerei, a kizárólag gazdasági számításoknak és kereteknek való megfelelés lelketlen épületeket, a Kádár-kockákat, OTÉK alakú házakat, paneleket, rideg, díszítetlen középületeket, középfolyosós, szűk erkélyes kényszerházakat eredményezett. A pöffeszkedő vagy épp sematikus, nem a környezetbe illeszkedő épületek, a beépítés maximumát egyetlen célul kitűző megvalósítások mutatták hova vezet, ha a számok és szabályok kizárólagossága határozza meg az építési folyamatot.
Ezért ennek a törvénynek egészen másnak kellett lennie.
A Bibliából is tudjuk, hogy egy háznál a legfontosabb a szilárd alap. Ennek a törvénynek jelentősége, hogy van alapja, lelke és szellemisége. Az alapja az együttműködés, a lelke az értékvédelem és a szellemisége Lechner, Kós és Makovecz nemzeti öröksége.
A Törvény szellemisége mellett konkrét változtatásokat hoz el és megújítja a teljes építési folyamatot.
El kívántuk nyerni ehhez a szakma támogatását is. Ezért már a koncepciót is nyilvánosságra hoztuk és a végére több mint 7000 szakmai és nem szakmai javaslatot vizsgáltunk meg. Ennek eredményeként elkészült tervezetet támogatták a szakmai szervezetek és a parlament nagy többséggel megszavazta decemberben A magyar építészetről szóló törvényt.
A Törvény egy kisebb, a kiemelt beruházásokra vonatkozó résszel lépett hatályba 2023. december 22-én. Az építészeti vonatkozású részek általános hatálybalépési időpontja 2024 október 1.
Az új jogszabály négy részből, 19 fejezetből, 288 §-ból áll. Terveink szerint idén 21 új kormányrendelet, 1 miniszteri rendelet, 14 kormányrendelet-módosítás, 2 miniszteri rendelet-módosítás készül hozzá.
A törvény legfőbb újításai
Alapelvek
A Törvény megjeleníti az egyes építészeti alapelveket:
Ezen alapelvek irányadóak a tervek készítése, azok engedélyeztetése, és az egész építési folyamat során. Kiemelten is jelzik az új Törvény irányultságát: a polgári jó ízlésre, az építészeti minőségre, a természeti környezet és a zöldfelületek védelmére, továbbá az épített környezet megóvására, valamint az építmények fenntarthatóságára helyezi a hangsúlyt. További újítás, hogy tételes jogi szabályozás hiányában, a főépítész és a tervtanács döntése az alapelvekre is alapítható.
A törvény a következő 10 alapelvet határozza meg:
A törvény megújítja a kamarai szabályokat:
A magyar építészetről szóló törvényen belül a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráival külön fejezet foglalkozik. A fejezet megszövegezésénél alapvető törekvés volt a kamarák kérésére, hogy a jelenlegi szabályozási koncepció ne változzon jelentősen.
A szabályozás változásai a következőkben foglalhatók össze:
A főépítészekről kamarai nyilvántartást kell vezetni, és a kötelezően létrehozandó kamarai tagozatok között megjelenik a főépítészek tagozata. A főtájépítészek a tájépítészeti tagozatba kapnak helyet.
A tervtanácsok rendszerének fejlesztése:
A törvény alapján 3 szintű szervezetrendszer jön létre:
A szervezetrendszer újítása, hogy a vármegyei önkormányzat mellett a jövőben nem működik tervtanács, illetve bevezetésre kerül egy belső jogorvoslati rendszer. Ezáltal nemcsak a hatósági eljárás után lehet jogorvoslattal élni (jellemzően a bíróságon), hanem kifogással lehet élni a helyi tervtanácsi véleményekkel szemben a területi tervtanácsnál, a területi tervtanácsi véleményekkel szemben pedig az Országos Építészeti Tervtanácsnál.
A törvény megújítja és kiterjeszti a főépítészi rendszert:
A főépítészi rendszer tekintetében is újításokról beszélhetünk, a szervezet rendszer első szereplője az országos főépítész. Ezenkívül megkülönböztetett szerepe – az eddigiekhez képest erősebb – lesz a balatoni főépítésznek. Továbbá az előzőekben ismertetett tervtanácsi szinthez illeszkedve beszélhetünk a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalban működő állami főépítészekről, valamint az önkormányzati főépítészekről. Ezen túl:
Főmérnöki és tájépítészi szervezetrendszer felállítása:
A főmérnöki szervezetrendszer két szintű lesz, ezáltal beszélhetünk országos főmérnökről (országos illetékességgel), valamint térségi főmérnökről a vármegyei önkormányzatoknál. A feladatkörük lesz az önkormányzati közlekedési- és közműfejlesztések koordinálására, az elkészült műtárgyak fenntartásának felügyelete.
A tájépítészeti rendszerben nem beszélhetünk két szintről, azonban két tájépítész szerepkör jön létre. Az országos tájépítész, aki az országos főépítész munkáját segíti, illetve a balatoni főtájépítész, aki a balatoni főépítész munkáját segíti.
Az építési folyamat szabályozásának megújítása:
A Törvény újítása, hogy az építésügyi hatóság és az építésfelügyeleti hatóság egy hatósággá olvad össze. A Törvény hatályba lépésével megszűnik az építésfelügyeleti hatáskör, feladatai az építésügyi hatóság feladatkörébe integrálódnak
Szintén új elem a tervezői nyilatkozatok és hozzájárulások követelménye. A beruházások építészeti minőségének, esztétikai megjelenésének megóvása céljából a tervező számára biztosítja, hogy az általa tervezett épület megvalósítása során a tervektől való eltéréshez, valamint az építmény használatbavételi eljárása során - megelőzve, hogy az építési engedély nélkül végezhető eltérésekkel hátrányosan változzon az építmény megjelenése - a hozzájárulása szükséges.
Új szabály, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásához a törvény kötelező felelősségbiztosítást és alkalmasságot igazoló minősítést írhat elő, amely részletszabályokról végrehajtási rendelet fog rendelkezni.
A településfejlesztés és a településrendezés megújítása
A települési önkormányzatok az épített környezet tervszerű védelme és alakítása érdekében továbbra is, önkormányzati alapjogként és a helyi közügy részeként településfejlesztési és településrendezési feladatokat látnak el. Ezt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közfeladatok között elsőként említi.
A Törvény által bevezetett változtatások a következők:
Minden önkormányzat fog készíteni továbbra is településtervet, amely településfejlesztési tervből és HÉSZ-ből áll. A HÉSZ a településfejlesztési tervvel összhangban, annak figyelembe vételével készül. A HÉSZ a Törvény rendelkezése alapján tartalmazza majd a településképi követelményeket is, így az önkormányzatoknak a külön településképi rendeletüket 2027. június 30-ig bele kell építeniük a HÉSZ-be.
A tájképvédelmi szempontok érvényesülése és a településképi követelmények biztosítása érdekében a külterületi magasépítmények elhelyezését szigorú korlátok közé szorítja a törvény, és ebben a települési önkormányzatoknak is fontos szerepet szán. Ezért kimondásra kerül, hogy külterületen 65 méteres magasságot meghaladó építményt csak akkor lehet elhelyezni, ha azt az építmény fekvése szerinti települési önkormányzat helyi építési szabályzata kifejezetten megengedi, jogszabály nem tiltja, és a helyi építési szabályzat készítése, módosítása során az országos főépítész szakmai nyilatkozatában ezeknek a magasépítményeknek az elhelyezését támogatja. Ilyen esetekben is meghatározásra kerül egy felső korlát, amely szerint 130 méteresnél magasabb magasépítmény nem építhető.
A reklámeszközök elhelyezésének korlátozása:
A Törvény településkép-védelmi fejezete kívánja szabályozni a reklámeszközök elhelyezhetőségének szabályait. A szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók levételre kerüljenek. Továbbra sem terjed ki a Törvény hatálya a kampányeszköznek minősülő politikai reklámokra és a cégtáblákon, üzlethelységek kirakatában elhelyezett gazdasági reklámokra, ugyanakkor a közlekedési területek mentén (akár a közút részeként, akár az ennek szomszédságában lévő telken) elhelyezett reklámokra – ellentétben az eddig hatályos törvénnyel – kiterjed az új Törvényi szabályozás.
A Törvény meghatározza azokat a területeket, ahol reklámeszközt nem lehet elhelyezni, és az országos tiltással nem érintett területeken is csak keretek között lehet reklámot elhelyezni – így utcabútoron, hirdetőoszlopon és villanyoszlopon, reklámhordozót tartó berendezésen, valamint épületekhez kapcsolódva (reklámhálón, építési hálón, tűzfalon és tetőreklámként) – minden esetben a Törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott méretmegkötéssel. Mindezek mellett a Törvény az elaprózott, tömeges reklámelhelyezésekkel szemben is fel kíván lépni olyan módon, hogy az úgynevezett citylight reklámeszköz méreténél kisebb felülettel rendelkező reklámhordozók (tehát nem a plakátok) elhelyezését megtiltja.
A Törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülő reklám-kormányrendelet meghatározza a reklámeszközök méretét és az elhelyezhetőség időtartamát, az alkalmazható technológiát, továbbá a kérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyekkel a reklámeszközök (reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések) tudomásulvételét kezdeményezni lehet a járási hivatalnál, fővárosban a kerületi hivatalnál.
Az új reklámügyi tilalmak és korlátozások bevezetését a szükségesség és arányosság szempontjából az előterjesztő megvizsgálta. A közutak melletti reklámelhelyezések ma gyakorlatilag nem ellenőrizettek, míg a másutt elhelyezett reklámhordozóknál eleve bejelentési eljárás van, és csak ez alapján lehet a reklámeszközt kihelyezni. Ezt a kétféle szabályozást kívánjuk megszűntetni, az országosan egységes előírások bevezetésének szükségességével. A főközlekedési útvonalak mellett elhelyezett reklámeszközök elterelik a figyelmet, így közlekedésbiztonsági szempontból is szükséges a szigorítás. Másrészt az országkép rendbetétele érdekében meg kell szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy például világörökségi tájképet vagy nemzeti emléknek minősülő műemléket takarjanak el kihelyezett óriásplakátok.
A műemlékvédelem megújítása
A Törvény a műemlékvédelem területén új irányt jelöl ki. A korábbi, sok esetben eredménytelen gyakorlat helyett elő kívánja segíteni a műemlékek méltó hasznosítását és ezáltal fennmaradását.
A Törvény a műemlékvédelem területén is jelentős újításokat vezet be. A Törvény elismeri, hogy a műemlékek fenntartása és megóvása többletköltséggel jár, amelyet nem lehet egyoldalúan áthárítani. Ha az állam egy adott építményt műemléki védelem alá helyez, akkor a műemlék tulajdonosainak, használóinak nemcsak többletkötelezettséget kell előírni (örökségvédelmi szabályok betartása), hanem azzal egyidejűleg az érintettek számára jogosultságot (adó- és illetékkedvezmény) is biztosítani kell.
A Törvény elrendeli a műemlékállomány felülvizsgálatát 2025. december 31-ig olyan módon, hogy a jelenlegi helyi egyedi és területi védett értékek a szükséges értékvizsgálat elvégzése alapján az egységes műemlékvédelem részét képezik.
Fontos kiemelni, hogy a hazai műemlékállomány felülvizsgálatára vonatkozóan a Törvény egyértelműen meghatározza, hogy egy adott építmény vagy egyéb érték milyen feltételekkel kerülhet védettség alá, valamint a műemléki értékkel már nem rendelkező emlékek miként kerülhetnek ki a védelem alól.
Műemlékeink összessége a magyar építészeti kultúra magas minőségi színvonalat képező alkotásain keresztül nemzeti identitásunk reprezentatív kifejeződését biztosítják. A történetivé váló építészeti értékeinken keresztül folytonosságról adnak tanúbizonyságot.
A Törvény azt is rögzíti, hogy a 2025. év végére elvégzett műemléki kategóriába sorolás után 15 évente el kell végezni a műemléki revíziót.
A Törvény kiemelten támogatja a határon túli magyar nemzeti vonatkozású épített örökség elemeinek felkutatását, feltárását és értékeinek jegyzékben történő rögzítését, és felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a számbavétel eljárásrendjét és a jegyzék tartalmát rendeletben határozza meg.
A hatósági eljárások egyszerűsítése
A Törvény a jelenlegi hatósági rendszert átalakítja, az építésügyi hatóság és az építésfelügyeleti hatóság összevonásával „új” építésügyi hatóságot hoz létre.
A hatósági rendszer átalakításával egyidejűleg a hatósági eljárások vonatkozásában is több egyszerűsítést hajtunk végre: Kétféle eljárástípusban lehet majd a tervezett építési tevékenység jóváhagyását kérelmezni, az egyik az építési engedélyezési eljárás, a másik az egyszerű bejelentés. Az egyszerű bejelentés eljárási szabályai átalakulnak tudomásulvételi eljárássá. A tudomásulvételi eljárás során az építészeti-műszaki dokumentáció építésügyi előírásoknak való megfelelését az építésügyi hatóság 15 napon belül ellenőrzi. Ha a tervezett építési tevékenység a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, annak végzését a hatóság megtiltja.
Átalakulnak a használatbavételi eljárás szabályai, így meghatározott rendeltetésű épületek esetében (iroda, raktár) lehetőség lesz az épület használatát meghatározott készültségi fokkal is engedélyezni.
Az akadálymentességre vonatkozó szabályok erősebb érvényesítése valósul meg az engedélyezési eljárásokban és a kivitelezés során, így a közhasználatú épületek esetében az építészeti-műszaki dokumentációk része lesz a rehabilitációs szakmérnök bevonásával készített tervfejezet, valamint közhasználatú épületek esetében a fővállalkozói nyilatkozat kiállításához a rehabilitációs szakmérnök nyilatkozata is szükséges lesz.
Új eleme a Törvénynek, hogy a tíz éven túl épített vagy használatba vett, építési engedély nélkül vagy attól eltérően épített kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, szakszerű építményre nem kell fennmaradási engedélyt kérni, annak megléte hatósági bizonyítvánnyal is igazolható lesz. Ez a szabályozás elősegíti a természetben meglévő állapot és az ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot összhangjának egyszerűbb és gyorsabb megteremtését, ami a jogbiztonságot erősíti.
Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának garanciális szabályai, a felelős műszaki vezető közvetlen szakmai irányítási szerepe úgy valósulhat meg, ha a munkavállalókat közvetlenül irányítja. A felelős műszaki vezető foglalkoztatására vonatkozó szabályokat kormányrendelet határozza meg.
Az építési anyag ellátásbiztonságának garantálása.
A magyar építési anyagellátási lánc biztosítása érdekében az építési anyagok közül jogszabályban meghatározott szempontok és feltételek fennállása esetén stratégiai jelentőségű építési anyagokat lehet meghatározni, melyek körét szükség esetén, időszakonként felül kell vizsgálni.
A magyar államot elővásárlási jog illeti meg jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, amennyiben az építési anyag hazai felhasználása jogszabályban megjelölt közfeladat ellátásához, közszolgáltatás nyújtásához vagy közérdekű cél megvalósításához továbbá közbiztonság megteremtéséhez szükséges.
A hazai építési anyag ellátásbiztonsága érdekében az építésgazdaságért felelős miniszter Nemzeti Építési-anyag Kereskedelmi Hálózatot hozhat létre a meglévő építési anyag-kereskedelmi hálózatok közreműködésével.
Az építésgazdaságért felelős miniszter a fentiek figyelembevételével mérlegelési jogkörében a stratégiai jelentőségű építési anyag kivitelét az ellátásbiztonság garantálásához feltétlenül szükséges időtartamra, de legfeljebb egy évre megtilthatja. Ha a legalább 20 százalékos piaci részesedésű gyártó leállítaná a termelést, az építésgazdaságért felelős miniszter a gyártót a minimális termelés fenntartására kötelezheti kompenzáció biztosításával, feltéve, ha a termelés elmaradása ellehetetleníti az állami vagy a kiemelt közérdekű, biztonságvédelmi és veszélyhelyzeti építési beruházások határidőben történő megvalósítását.
Létrejön az építésgazdasági nyilvántartás
2026. január 1-jével feláll a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY). A NÉNY egy olyan komplex nyilvántartási rendszer, amely az építésgazdaság, építésügy körébe tartozó építési gazdaságvédelmi és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere. Elindulásához a teljes rendszer szabályozási környezetének részletes kidolgozása, a rendszer ütemezett megtervezése és fejlesztésének megkezdése szükséges, ez indokolja a vonatkozó szabályok későbbi hatálybaléptetését.
Építészeti reformkor
A magyar építészetről szóló törvény jelentőségének és legfontosabb újításainak számbavétele után talán nem tűnik túlzásnak, amit mondunk, miszerint építészeti reformkor, a minőség és a kreativitás korszaka köszönthet be. Idén megalkotjuk a kapcsolódó rendeleteket, de utána az építészeken a sor, hogy tartalommal töltsék meg a kereteket.
2024. február 9.
Idén 12. alkalommal kerül meghirdetésre az ÉV Tájépítésze Díj pályázata és megrendezésre a díjátadó gála.
Kérjük, jelöljetek a díjra szakmai munkája alapján arra érdemes, esélyes kollégákat. A jelöléseket az alábbi felületen keresztül lehet megtenni és itt kerül sor a közönségszavazásra is: www.evtajepitesze.hu
Jelöljetek a díjra, hogy minél színesebb legyen a mezőny, a jelölteket pedig kérjük, hogy vállalják az indulást a minél színvonalasabb verseny, a méltó szakmai megmérettetés érdekében.
A pályázati kiírás elérhetősége: https://evtajepitesze.hu/dijszabalyzat
Idén a díjátadó gála új helyszínen kerül megrendezésre.
A pályázat idővonala
2024. 02. 12. Pályázat közzététele
2024. 02. 26. Jelölések beérkezésének határideje
2024. 02. 27. Jelöltek értesítése, és felkérése a pályázásra
2024. 03.19. Pályázást elvállaló Jelöltek portfólióinak beküldési határideje
2024. 03. 26. Az 5 döntős, és a döntőbe be nem jutottak értesítése, A közönségszavazás megnyitása
2024. 04. 08. Döntőbe került pályázó teljes elvárt, kiegészítendő dokumentációjának feltöltésének határideje
2024. 04. 15. Junior pályázatok beérkezési határideje
2024.05.02. Közönségszavazás határideje
2024. 05.03. Díjátadó gála
A kamarai tagnyilvántartással kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a szakmagyakorlók figyelmét.
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény megszületése óta a kamarai tag a lakóhelye szerint illetékes területi kamara tagja, adatait a területileg illetékes kamara tartja nyilván és kezeli. A lakóhely a lakcímkártyán szereplő adat és ha van, az eltér a tartózkodási helytől. A lakóhely szerinti nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezés a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben is változatlanul megmaradt. A taggal kapcsolatos kamarai ügyekben a lakóhelye szerint illetékes területi kamara jogosult és köteles eljárni.
Ezen jogszabályól adódó kötelezettség mind a tagot, mind a Területi Kamarát érinti.
Minden tag jogszabályból eredő kötelessége, hogy a lakóhelye szerint illetékes területi kamara tagja legyen, és amennyiben a lakóhelyében változás történik, úgy azt jelezze az illetékes területi kamarának, és a jogszabályban foglaltak szerint járjon el a továbbiakban.
A Területi Kamarák csak a lakóhely szerint hozzájuk tartozó kamarai tagokat tarthatják nyilván, mivel ezen adatok birtokában tudják meghatározni az érvényes taglétszámukat, amely mind a küldöttek számának meghatározásakor, mind a tagdíjrészesedés feladásakor releváns adat. A Magyar Építész Kamara erről több alkalommal adott tájékoztatást a területi kamarák felé.
Az országos névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás, amelyet az országos kamara a területi kamarák adatszolgáltatása alapján vezet. Mind a hatályos, mind az októbertől életbe lépő törvényi előírások alapján az adatokban bekövetkezett változást a tag 15 napon belül köteles bejelenteni, amelybe a lakóhely is értelemszerűen beletartozik. Amennyiben lakóhelye megváltozik, úgy átjegyzését kell kérnie az illetékes területi kamarához.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a jogszabálymódosításokkal összefüggésben is kiemelten foglalkozik ezzel a témával. A Magyar Építész Kamarához eljuttatott véleményében kifejtette, hogy az átjegyzési kérelem elmulasztása jogszabálysértés, amely fegyelmi vétségként kezelendő. „Amennyiben a területi kamara tudomására jut, hogy valamelyik tagjának lakóhelye nem a kamara illetékességi területén található, és a tag elmulasztott átjegyzési kérelmet benyújtani, a kamara köteles eljárni. A tag eredménytelen felszólítása esetén köteles etikai-fegyelmi eljárást lefolytatni vele szemben. Ha ennek során megállapítást nyer a fegyelmi vétség elkövetése, alkalmazható a kizárás, tehát a tagsági viszony megszüntethető.” A minisztériumi véleményből fontos kiemelni azt is, hogy amennyiben a tag lakóhelye „már a felvételkor sem az adott kamara területén volt, vagyis a kamara mulasztása folytán került az illető felvételre, akkor az ő tagsága törvényellenesen áll fenn.” Ebben az esetben is az előzőek szerint kell a területi kamaráknak eljárniuk.
Mindezeket figyelembevéve kérjük tagjainkat, hogy amennyiben nem a lakóhely szerint illetékes területi kamara tagjai, úgy azt mielőbb jelezni szíveskedjenek kamarájuknál és kezdeményezzék átjegyzésüket.
2024. február 15.
Kedves Olvasók, tisztelt Kollégák!
Új év, új távlatok, új kihívások…erre a gondolatra még visszatérünk!
Az idei évben is igyekezni fogunk érdekes témákat feldolgozni a Közlönyben, és emellett természetesen beszámolunk majd a Kamara aktualitásairól is. Sűrű év lesz ez, hiszen az állami beruházásokról, valamint az építészetről szóló elfogadott törvény, és az ezeket alátámasztó, a közeljövőben várható kormányrendeletek rengeteg feladatot fognak adni a Kamarának, a szabályzatok módosításával, új szabályzatok megalkotásával és a jogszabályok véleményezésével
Először is az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárságának tájékoztatójával ismerkedhetünk meg a magyar építészetről szóló törvény jelentőségét illetően. A törvény jelentősen befolyásolja mindannyiunk további szakmai életét és a Kamara működését, így érdemes minden információt befogadni, és értékelni.
A következőkben megismerhetjük a MÉK elnökségének 2024-ben hozott határozatait, illetve beszámolunk a 2023. 12. 16-án a Magyar Építészet Napján átadott állami építészeti díjakról.
A Finta Stúdió munkatársait kértük meg, hogy emlékezzenek meg a közelmúltban elhunyt Finta Józsefről, aki az elmúlt időszak egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt. Nyugodjék békében!
Rövid hírben számolunk be arról, hogy együttműködési megállapodást kötöttek az építészettel foglalkozó szakmai szervezetek.
A díjátadóknak még nincs vége…Nemrégiben adták át az Építőipari Nívódíjat, a Sándy Gyula-díjat, valamint Budapest Építészeti Nívódíját. Közlönyünk terjedelmi lehetőségeihez mérten számolunk be a díjazottakról azzal, hogy részletesebb információk elérhetőek a közlöny online változatában az epiteszkozlony.hu oldalon, illetve a későbbiekben az Építész Évkönyvben.
Ahogy az ajánló elején is olvasható, új év, új távlatok. Ennek jegyében a Fókusz témánk a kilátók építészete.
Megismerkedhetünk a Robert Gutowski Architects által tervezett Naplás-tó feletti kilátóval, amely kiváló kortárs példája ennek az épülettípusnak.
Egészen más építészeti megközelítésű a Velencei-tó melletti Bence-hegyi kilátó, melynek tervezői Kruppa Gábor és Merkel Tamás. Izgalmas építészeti jel, és egyben kedvelt turista célpont lett az épület.
Ismét egészen más formavilágot jelenít meg a Natarchitects Galya kilátója, amely a meglévő kilátó megújításáról, kortárs építészeti alkotássá válásáról szól.
A Rabb Dániel és munkatársai által jegyzett Zengő kilátó egy másik hegyen, egy másik helyen, más, de ugyancsak kortárs megjelenésű alkotás.
A következő bemutatott kilátó annyiban kilóg a sorból, hogy a korábbiakkal ellentétben nem egy természeti környezetben, hanem Budapesten, a Reformátorok terén áll. Ez már önmagában is izgalmas kihívást jelent, ugyanakkor elmondható, hogy valóban szép kilátás nyílik a tetejéről, és elegáns építészeti színfoltja a környezetnek.
Végül, de nem utolsó sorban visszatérünk a természetbe, jelesül a Kecske-kőre, ahol a BAHCS Művek által tervezett Prónay-kilátó található. Ismét egy kortárs, gondos építészeti részletekkel, pontos mérnöki munkával megálmodott és megvalósított kilátóval találkozhatunk.
Arra bíztatunk minden olvasót, hogy vegye elő a túrabakancsot, és kiránduljon el a kilátókhoz. Mint a mellékelt anyagból is látszik, minőségi építészeti élményben lesz része, és amellett még roppant fitt is lesz a sok sétától!
Új technológia rovatunkban olvashatunk a ROCKWOOL új energetikai kihívásokra adott megoldásairól, az URSA TECTONIC APh szigetelőanyagról, valamint a PREFA építész pályázatáról.
Tartalmas időtöltést kívánunk a közlöny lapozgatása során, és ha végeztek, akkor túrára fel!
Tutervai Mátyás
MÉK alelnök - főszerkesztő
Az Építész Közlöny február 19-étől kerül be a kamarai szakmagyakorlók postaládájába.