A tako.mek.hu oldalon már elvégezhetőek a MÉK által készített online szakmai továbbképzések. A képzések sorát továbbfolytatjuk a tervezők szakmai továbbképzését segítő aktuális előadásokkal.
Az online képzések a videó előadások megtekintésével és rövid ellenőrző tesztkérdések sikeres kitöltésével végezhetőek el. A sikeresen elvégzett továbbképzést követően a rendszerből rögtön letölthetővé válik a továbbképzési igazolás is, a videó pedig a képzés lezárásáig megtekinthető.
Az elsőként elérhető előadások az alábbiak:
Javasoljuk, hogy iratkozzon fel heti hírlevelünkre, hogy az aktuálisan megnyitott képzéseinkről is tájékoztatni tudjuk.
A járványügyi helyzet miatt a MÉK Titkárságán a személyes ügyfélfogadás továbbra is szünetel. Kérjük ezért, hogy a képzésekkel ill. a tako.mek.hu rendszerrel kapcsolatos kérdéseiket a kepzes@mek.hu címre küldjék el.
Fenti képzéseinkre fokozatosan nyitjuk meg a jelentkezéseket!
Természetesen képzéseinken továbbra is szívesen várjuk a téma iránt a kamarán kívüli érdeklődőket is, sem a TAKO rendszerébe történő regisztrálásnak, sem a jelentkezésnek nem feltétele az építész kamarai tagság.
Tudjuk, hogy a személyes jelenlétet igénylő, a kollégákkal együtt töltött beszélgetős, kérdés-feleletre épülő képzések hangulatát az online előadások nem tudják pótolni. Bízunk benne, hogy ezek megtartására is sor kerülhet még idén. Igyekszünk azonban megtenni mindent annak érdekében, hogy a MÉK olyan előadásokat és témákat mutasson be, amelyek kellő tartalommal és tudással segítik a szakmai továbbképzés elvégzését.
2021. március 26.
MÉK Titkárság
2021. 03. 26-án, a MÉK életében először az online térben került megrendezésre a Területi Elnökök Testületének soron következő ülése.
Az ülésen elhangzottakról részletes emlékeztető készül.
Hajnóczi Péter tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a járvány helyzetre tekintettel, illetve a veszélyhelyzet feloldásának bizonytalan időpontja miatt az Elnökség úgy döntött, hogy a MÉK tavaszi küldöttgyűlését 2021. 06. 25-én fogja megtartani Budapesten a Kopaszi-gáton. Ezt megelőzően a veszélyhelyzetre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a különböző beszámolókat és a költségvetést a MÉK Elnöksége májusban áttekinti elfogadja, és ezt követően ezt terjeszti majd a Küldöttgyűlés elé. Éppen ezért az Elnökség a Küldöttgyűlés előtt további 2 TET ülés megtartását tervezi.
A TET tájékoztatást hallgatott meg a jogszabály alkotással kapcsolatos fejleményekről, a Kamara szerepéről a folyamatban, hogy melyik jogszabály esetében vonták be, vagy hagyták ki a Kamarát.
Ezt követően a Területi Kamarák ismertették a járvány helyzet alatt bevezetett intézkedéseiket, működésüket. A BÉK és a MÉK FEB javasolta annak vizsgálatát, hogy a Küldöttgyűlés milyen módon rendezhető meg online formában, illetve milyen módon hozhatóak határozatok az átmeneti időszakban. A MÉK Küldöttgyűlése ezzel kapcsolatban a 2020. évi őszi küldöttgyűlésen hozott határozatokat, és ennek megfelelően a tisztújítást nem érintő határozatok a MÉK Küldöttgyűlése online formában is meghozhatja, az egyértelmű azonosításra vonatkozó szabályok betartásával. Erre vonatkozóan a MÉK Elnöksége vizsgálja az ügyfélkapun és E-papíron történő szavazás lehetőségét.
A Területi Kamarák jellemzően áttértek az online ügyintézésre. Mindenki hiányolja a személyes kapcsolatokat, az élő programokat, és bízik abban, hogy az élet előbb-utóbb visszazökken a normális kerékvágásba. A továbbképzések szervezése átvándorolt az online térbe, az egyes Területi Kamarák különbözőképpen igyekeznek segíteni, tájékoztatni a tagjaikat. A Területi Kamarák és egyéb külső szervezetek által meghirdetett továbbképzéseken túl a MÉK és az Építész Továbbképző Kft által szervezett képzések is elérhetőek a Kamara tagjai számára. Az egyes területek jelezték, hogy a januári jogszabályváltozás nyomán megváltozott területi tervtanácsi rendszer különböző hatásfokkal és eredményességgel működik, ennek kiegyensúlyozott és szabályozott működésével kapcsolatban további egyeztetéseket célszerű folytatni a jogalkotóval (mint arról több fórumon is beszámoltunk, ezek az egyeztetések korábban már megkezdődtek).
A Területi Kamarák tájékoztatást kaptak a különböző szabályzatokhoz kapcsolódó beérkezett javaslatokról azzal, hogy azokat a javaslattevőkkel történő pontosítást követően érdemben a következő TET ülésen fogják tárgyalni.
A résztvevők áttekintették a díjszámítással, az óradíjas tervezői szolgáltatások díjaival kapcsolatos beérkezett javaslatokat. A BÉK bemutatott egy, 20 budapesti irodára vonatkozó nem reprezentatív felmérést a tervezési díjak és mérnök óradíjak jelenlegi helyzetéről, ami alapján azt állapította meg, hogy a valós díjak mélyen az ajánlott díjak alatt vannak. A hozzászólók jelezték, hogy egyrészt az ajánlott díjszabás mértékének csökkentése rontaná a szakma elfogadottságát, az építészek helyzetét, másrészt fontosnak tartották a díjszabás könnyű használhatóságát.
A Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara képviselője kérte, hogy a MÉK kezdeményezzen egyeztetést az illetékesekkel a közbeszerzési eljárások során meghatározott részvételi feltételek kapcsán, erre vonatkozóan további pontosítás szükséges a Területi Kamarák és a MÉK között.
A tanácskozás lezárását követően a résztvevők megállapodtak abban, hogy a Területi Elnökök Testülete a következő ülését is az online térben fogja tartani.
2021. március 30.
A MÉK Elnöksége a héten megjelent kormányzati tájékoztatások figyelembe vételével úgy döntött, hogy a 2021. május 28-ára tervezett Küldöttgyűlés időpontját 2021. június 25-ére teszi át annak érdekében, hogy mind annak előkészítése, mind maga az esemény eredményesen és biztonsággal megrendezhető legyen.
2021. március 26.
A Kormányzat által az elmúlt napokban bejelentett Nemzeti Mintaterv Katalógus (NMTK) (https://oeny.e-epites.hu/oeny/nmtk/mintatervek) a fiatal családok otthonteremtését segítő kormányzati intézkedéscsomag új eleme. Az NMTK mintatervek használatával a hagyományos folyamathoz képest olcsóbbá válhat a végleges tervdokumentáció elkészítése és lerövidülhet annak ideje, mely sok család számára jelenthet segítséget a jövőben. Annak érdekében, hogy a mintaterveket minél több építtető megelégedettséggel használja, a Magyar Építész Kamara a Katalógust alkalmazni kívánók érdekében, valamint az épített környezet védelme céljából az alábbiakra hívja fel a figyelmet.
A mintatervek nem konkrét helyszínre vonatkoznak, és a kiválasztott terv nem feltétlen alkalmas a rendelkezésre álló telken történő megvalósításra. Ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott épület az adott telek esetén felhasználható-e. Amennyiben igen, akkor is adaptálni kell azt a helyi építési szabályzat és a terület geodéziai adottságainak figyelembevételével, melyhez építész tervező bevonása szükséges. E nélkül nem indíthatók el a szükséges eljárások.
A Katalógusból kiválasztott tervnek minden esetben illeszkednie kell az adott település arculatához, hiszen mindannyiunk közös felelőssége az épített környezet védelme. Az adatbázisban szereplő épületek között különféle tájegységi karaktert hordozó épületek is találhatók. A településkép védelmét biztosító új jogszabályok alig néhány éve kerültek bevezetésre, és a települések ezek alapján kidolgozták településképi arculati kézikönyveiket, melyben meghatározták településük értékeit, és azokat a szempontokat, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a település képe megőrizhető, illetve kedvező irányba alakítható legyen. Ezen dokumentumok, az abban felsorolt pozitív példák áttekintése és megismerése az építkezés előtt állók számára segítséget nyújtanak a megfelelő mintaterv kiválasztásában, de annak érdekében, hogy a megvalósítani kívánt épület teljes mértékben megfeleljen a településképvédelmi követelményeknek, szintén elengedhetetlen egy felelősen gondolkodó és tervező építész bevonása.
A mintatervek között többféle építészeti stílus megjelenik, a katalógusban szereplő épületek különféle családméretre, életstílusra, életmódra nyújtanak alternatívát. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy minden ember, minden család egyedi, éppen ezért egyediek az igényeik is, és egyedi az a környezet, amelyben jól érzik magukat. Egy lakóépület akkor igazán jó, ha az a saját életvitelünkre szabott. Ha már úgy döntöttünk, hogy építkezünk és így magunk hozzuk létre új életterünket, akkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az nekünk teljesen megfelelő, azaz személyre/családra szabott legyen! A magyar ember életében jellemzően egyszer épít családi házat. Ez az építkezés a család életének legnagyobb beruházása, és várhatóan ebben élik le életük hátralévő részét. Amikor egy ilyen, több évtizedre szóló döntést hozunk, nagyon meg kell fontolnunk, hogy milyen kompromisszumokat kötünk meg, mit áldozunk fel és milyen áron. Éppen ezért mindenképpen indokolt, hogy amennyiben nem az alapoktól kezdjük a tervezést hanem a Katalógusból választunk tervet, akkor is saját családunk képére szabjuk azt.
Az Építésügyi Tudástár (https://oeny.e-epites.hu/oeny/ektr/tudastar) hasznos segítséget nyújt az építkezők számára és végig kíséri az érdeklődőt a teljes építési folyamaton. Célja, hogy információt nyújtson a családi lakóház terveztetés, építés, az NMTK mintatervek adaptációja, valamint az építésügy, térségi tervezési fogalmak témakörén belül. A tudástár Tervezési Segédlet egysége részletes információval szolgál azoknak, akik a családi lakóházak terveztetésének témakörében szeretnének tájékozódni. Az Adaptációs Iránytű építtetőknek és építészeknek egyaránt nyújt ismereteket. Az építkezőknek szóló felület elsősorban a családi lakóépület tervezésére és az NMTK mintatervek adaptálására vonatkozóan mutat be néhány szempontot. Az oldal az érdeklődők számára közérthetően foglalja össze mi kell ahhoz, hogy építkezésbe kezdhessen valaki, melyek az építési folyamat lépései, milyen főbb jogszabályokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy ne ütközzünk váratlan akadályokba, de segítséget nyújt a fentiekben már említett építtetői igények átgondolásához is.
A Tervezési Segédlet ( https://oeny.e-epites.hu/oeny/ektr/tese) a házépítés folyamatáról, a lakóhely szerepéről és a modern lakóépületek fő tervezési szempontjairól nyújt közérthető ismereteket. A tervező által készített tervdokumentáció értelmezését, megértését részletes videók segítik.
Összefoglalva a Nemzeti Mintaterv Katalógus létrejöttével új elemmel bővült a Kormány családok otthonteremtését segítő programja, mely tudatosan alkalmazva sok családnak segítheti a saját otthonhoz jutását. A mintatervek kiváló alapként szolgálhatnak a megbízó és az építész tervező együttműködésének megalapozásához, de szerepüket csak akkor tudják megfelelően ellátni, ha a két fél között a jövőben is megvalósul az együtt gondolkodás, és a tervek végső formájukban egyaránt figyelembe veszik a helyi adottságokat, és kielégítik a személyes igényeket.
Fentieket figyelembe véve határozott javaslatunk, hogy már a mintaterv kiválasztásának folyamatába vonjanak be építész tervezőt, aki ezt követően tartós együttműködés keretében szakmai munkájával egészen a kulcsátadásig segíti az építtetőt abban, hogy a család hosszú távú beruházása optimális keretek között, szakszerűen, tartós értéket létrehozva valósuljon meg.
2021. 03.25.
Magyar Építész Kamara
A Magyar Építész Kamara a Nemzeti Mintaterv Katalógus megjelenésének elmúlt napokban történő bejelentésével kapcsolatban az alábbiakra kívánja felhívni a Kamarai Tagok figyelmét:
A Miniszterelnökség 2019. 03. 05-én tájékoztatta a Magyar Építész Kamarát és a Területi Kamarák elnökeit, hogy döntés született arról, miszerint a Lechner Nonprofit Kft, mint Kiíró kiír egy tervpályázatot a Nemzeti Mintaterv Katalógus témájában. A tájékoztató során a Kamara képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a Mintaterv Katalógus létrehozása hátrányosan fogja érinteni a családi házak tervezésével foglalkozó tagjainkat. A pályázati kiírás 2019. 04. 19-én jelent meg. A pályázatra mintegy 150 pályamű érkezett be a szakmagyakorlóktól.
A bírálat során a Kamara képviselői jelezték egyrészt, hogy a beérkezett és megvételt nyert pályaművek Katalógussá történő feldolgozása során célszerű lenne a munkába bevonni a pályaművek készítőit, másrészt, hogy a Katalógus megjelenése során hangsúlyozni szükséges, hogy az abban szereplő tervek alkalmazása csak építész tervező bevonásával lehetséges.
A Katalógus megjelenését a napokban jelentették be, sajnálatos módon a bejelentésről szóló tudósítások kisebb része említette csak, hogy szükség van építész tervezőre a helyszínre történő adaptálás és a településképi követelményeknek történő megfeleltetés miatt.
Éppen ezért a Magyar Építész Kamara ismételten az Építésügyi Helyettes Államtitkársághoz és a Lechner Nonprofit Kft-hez fordul annak érdekében, hogy a Katalógussal kapcsolatos kommunikációt pontosítsák.
A fejleményekről a későbbiekben tájékoztatjuk a tagságot.
Magyar Építész Kamara
2021. március 22.
A most beterjesztett törvényjavaslat koncepciójáról való előzetes gondolkodást Kolossa József főosztályvezető cca. 4-5 éve kezdte el, először szűk szakmai körben történő beszélgetésekkel.
A MÉK Terület- és Településrendezési Tagozata 2019. nyarán szakmai fórumot tartott, melyre az ÉHÁT akkori főosztályvezetőjét is meghívta. Ezen az ülésen Kolossa József, az ÉHÁT akkori főosztályvezetője ismertette az „Egytelepülés – egy terv” elképzelést, de a konkrét változásokról akkor nem adott tájékoztatást.
A tagozat egy külön delegált munkacsoportja az ÉHÁT felkérésére javaslatot dolgozott ki, ami részbeni egyszerűsítési javaslatokat tartalmazott a mai jogszabályok által meghatározott tervi rendszer korszerűsítése céljából. A javaslat megtartotta a településszerkezeti terv szerepét, a kisebb, nem bonyolult szerkezetű települések esetében a fejlesztési és rendezési terv egyszerre történő elkészítését lehetségesnek ítélte meg. A javaslattevő munkacsoport részletes érdemi értékelést nem kapott, csupán egy rövid tájékoztatást,
egy új tervi rendszer lehetséges koncepciójáról még 2019-ben, ami lényegében megegyezik a törvénytervezetbe foglalt elképzeléssel.
A 2020 évi pandémia lelassította a folyamatot. A törvény első olvasatában 2020 októberében került a MÉK-hez és egyben az illetékes Terület- és Településrendezési Tagozathoz is (korábban delegált munkacsoportjához), mint első, még nem publikus anyag, szakmai véleményezésére. (Ekkor a jogszabályalkotás adott stációjának megfelelően: „Kérem, hogy a megküldött Előterjesztést kezeljék bizalmasan, nem tekinthető a ME álláspontjának, jelenlegi formájában egy szakmai szabályozási koncepció!” ránk kötelező érvényű szöveggel.)
A jogalkotói szándék, az ún. „egy település egy terv” gondolat továbbra is megmaradt célkitűzésként, ami a településtervezés tervezési és eljárási folyamatainak generális átalakítását célozza meg. A benyújtott törvény az októberben megismert tervezethez képest időközben sokat változott, pro és kontra. Az októberi anyagot, én is és az előbb már említett, delegált munkacsoport is véleményezte. Sajnos a teljes vertikum nem volt és még most sem ismerhető meg a törvényből, mivel a végrehajtásra kiadott kormányrendelet(ek) még nem láthatók, így ezek hiánya akadályt jelent a teljes körű vélemény kialakításában: a tartalom, a kidolgozási mélysége, az eljárási rend tekintetében.
Véleményemben – a tagozattal összecsengő módon – többek között az alábbiakra hívtam fel a figyelmet: „Összességében elmondható, hogy a tervezetből a koncepcionális változások iránya megállapítható, azonban azok részletes szakmai értékeléséhez a törvénytervezet elfogadását megelőzően látni szükséges a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeleti szintű módosításokat is. Remélem, hogy a jogalkotási munka már a fentiekben jelzett részletszabályok ismeretében folytatódik és a teljes új szabályozási környezet komplex létrehozása a törvények és a kormányrendeletek egyidejű kialakításával történik.”
Alapvető tervfajta „megszűnése” és/vagy átalakulása történik a tervezet alapján, a végeredmény részletei a törvény alapján csak sejthetők, így egyértelmű válasz sem adható. A tagozat az írásos véleményében szintén ezt fejti ki, miszerint „A törvénytervezet véglegesítése csak a végrehajtó rendeletek, de legalább azok koncepciójának ismeretében javasolt.”
A törvénycsomag az Étv. mellett érinti a településképi törvényt és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt is. A „salátatörvény” többi része főként a megváltozó fogalmi rend átvezetését tartalmazza, a munkacsoport ezért alapvetően az Étv-re koncentrált.
Az Étv módosítás fő iránya, tehát a törvénymódosítás alappillére a településfejlesztési és településrendezési tervezés „egyszerűbbé tétele”, ezért a települési önkormányzatok által kidolgozandó dokumentumokat egy összevont tervként definiálja, melynek elnevezése a „településterv”. Ez két részből, a „településfejlesztési tervből” és a „településrendezési tervből” áll. Az előbbit határozattal, utóbbit rendelettel fogadják el a települési önkormányzatok. A településrendezési eszköz fogalmát (ami ma a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) tehát a „településterv” váltja fel.
Szakmailag az októberi egyeztetések alapján úgy volt megítélhető, hogy nem volna ördögtől való, ha a fejlesztési és rendezési dokumentumok végre egymásra találnának és nem külön-külön eljárásban, időszakban, egymástól általában önálló életet élő, egyik dokumentumban a másikat ismétlő módon kerülnének meghatározásra. A szakmának sincs jó tapasztalata a külön, egymástól nagyon elválóan készülő koncepció, ITS, TSZT és HÉSZ összefüggésben való kezeléséről. Az új településterv egy olyan új összefüggésrendszert adhat az önkormányzatok kezébe, ahol a fejlesztési elképzelések közelebb kerülnek a célok elérését térben elrendező rendezési tervezéshez, az ok és okozat, a cél, a feladat és a végrehajtás közös eredőhöz vezethet, ami a települési önkormányzatok, a döntést előkészítő főépítészek számára is egyértelműbb szakmai dokumentumokat hozhat létre.
Röviden összefoglalva:
1. Fontos, hogy a településfejlesztés és településrendezés fő céljait tekintve alapvetően nem változik a tervezetben. A településtervezéssel kapcsolatos tervfajták változása, a településterv bevezetése akár kedvező is lehet, amennyiben a kormányrendelet a szakmai tartalmat megfelelően akarja és fogja kezelni. Az ígéret szerint erre vonatkozóan lesz még véleményezési lehetősége a szakmának. Bár minden változás megbolygatja a megszokott tervezési munkát, de arra frissítően is hathat, így a bevezetni kívánt településterv, ami két egymásra épülő tervanyag egységét jelenti, nem ellentétes sem a szakmai, sem a települési önkormányzati érdekkel. Természetesen ezzel az új tervfajtával meg kell tanulni dolgozni, és ki kell tudni használni a benne rejlő dinamikusabb, előremutató tervi eszköz lehetőségét.
2. A törvény kezeli a korábbi, még 2012. előtt készített, az azután készített és az új rendszerre való átállásból adódó tartalmi és eljárási átállási lehetőségeket, jelenleg úgy látszik, hogy megfelelő időt adva az átállásra. Ebben a tekintetben a legnehezebb helyzetet a főváros számára állítja elő a törvény, mivel a hatályos terv alkalmazására 2025. júliusáig van lehetőség, a kerületi terveket pedig két éven belül kell elkészíteni. Végeredményben 2027-re teljesen új rendszerbe áll fel a települések tervi ellátottsága. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy mit jelent a szabályozási vonalak 2024-ig történő felülvizsgálati kötelezettsége, milyen viszonyban van az egyébként átállásra kényszerülő terveztetéssel és elfogadási renddel.
Nagyon fontos, hogy a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozata 2021. március 17-én véleményeket, javaslatokat és pontosításokat küldött a jogalkotónak, melyek, elfogadásuk esetén még beépülhetnek a törvény tervezetbe.
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
A MÉK szerverinek tervezett karbantartására kerül sor 2021.03.12-én 16-tól 19 óráig, ezen időszakban az alábbi oldalak és kapcsolódó szolgáltatások nem lesznek elérhetőek:
A Magyar Építész Kamara Elnöksége által kiírt Szakmai programok hozzájárulási alapja 2021. évi pályázat I. fordulójára 2021. március 12. péntekig lehet pályázatokat beküldeni.
2020. évben ennek keretében 15 nyertes pályázatot valósítottak meg a területi építész kamarák és a kamarai tagok. A 15 projekt között voltak építészeti tárgyú könyvek, konferenciák, kiállítások, tanulmányutak és szakmai díjátadók is.
2021. évben is minél szélesebb témakörből várja a MÉK Elnöksége a pályázatokat.
A MÉK egyik kiemelt éves témája a Településképi Arculati Kézikönyvekhez kapcsolódó feladatok ellátása, amelyhez kapcsolódóan is lehet benyújtani pályázatokat.
A Szakmai programok hozzájárulási alapja részletes kiírása itt olvasható: https://mek.hu/index.php?link=Szakmai_programok_hozzajarulasi_alapjanak_szabalyozasa___2021