Hajnóczi Péter hozzászólása a 2020. augusztus 25-én az ITM által tartott online szakmai konzultáción, amelynek témája a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 – az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról
SUMMA SUMMARUM
A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése, az országkép; a tervezési folyamatban alakul ki – a közreműködők részvételével – ugyanis a megépült objektum tartóssága és az, hogy valós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik. Amire ma büszkék vagyunk városainkban és Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekeket, a jogi szabályozást átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek Budapestet csodálni!
A Magyar Építész Kamara részéről üdvözöljük a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiában megfogalmazott célokat, azokat jónak tartjuk, a célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározása véleményünk szerint helyes, az ördög, vagy az Isten a részletekben rejlik, ki hogyan ismeri és használja a szólás-mondást, tehát a megvalósítás mikéntjei és módszerei alapvetően fontosak.
A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése vagy kioltása, maga az országkép.
A tervezési folyamatban dől el a megépült objektum tartóssága.
A tervezőasztalon – a közreműködők részvételével – dől el, hogy tartós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik (olyan gazdagok vagyunk, hogy 40-50 éves házakat bontunk, mert kulturális kisugárzásuk megszólító képességük nem volt elegendő egy társadalom számára.)
Amira ma büszkék vagyunk városainkban, Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekek, a jogi szabályozás a tettek mögött kitapintható erkölcs, morál és az építésügyet átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek pl. Budapestet csodálni.
Alapvető az előkészítési folyamatok megtervezéséhez és megítéléséhez, hogy legyen egy Építési Információs Rendszer, amely megmutatja, hogy az elmúlt 20 évben mi épült, milyen műszaki tartalommal, körülményekkel, kulturális tartalommal, mennyiért.
Személyes részvétel és felelősség kell az építési folyamatban, világos szabályokkal!
Építésügyi szabályozás, intézményi környezet
Egyetértünk azzal, hogy az építéssel kapcsolatos jogszabályoknak egyszerűeknek kell lenniük. Úgy véljük, hogy a jogszabályi környezet, az eljárás rend sokat egyszerűsödött, bizonyos esetekben talán már túl egyszerű is. Mindenképpen fontos, hogy bizonyos garanciák megmaradjanak a rendszerben. Az egyik ilyen garancia a településkép védelme. A jogalkotó helyesen létrehozta a településkép védelmi rendeletek és a településképi arculati kézikönyvek rendszerét. Ez a rendszer csak akkor tudja betölteni a jogalkotó által neki szánt szerepet, ha az építési folyamatban maradnak olyan pontok, olyan garanciák, amelyek ezt biztosíthatják. Ilyen, a sokak által nem szeretett településképi vélemény. Véleményünk szerint nem magával az eljárással van a probléma, hiszen sok esetben ez az egyetlen eszköz arra, hogy ne legyen végképp szabad a pálya, szabad préda az építkezés, és ne építhessen mindenki kedvére bármit, hanem hogy ráébressze az építtetőt arra, hogy közösségben él, a saját beruházása egyben az épített környezet, az épített örökségünk része is lesz, és ez bizony felelősséggel jár. Magyarország jövőjéről, jövőképéről van szó, hogy „jó legyen hazatérni”! Ebben a kérdésben a résztvevők munkáját, hatáskörét és felelősségét érdemes tovább pontosítani. A másik garancia a főépítészi rendszer működése és a városi főmérnök intézményének bevezetése. Ezzel egyetértünk, a kettő szervesen kiegészíti egymást, egyértelműen meghatározható feladat és hatáskörökkel. Eddig is tapasztalható volt, hogy azon a településen, ahol van egy jó főépítész, sokkal hatékonyabban lehet képviselni, védeni az épített környezetet, sokkal jobb a kommunikáció az egyes szereplők között. Persze ehhez majd jó és rátermett főépítészek és főmérnökök kellenek. A jövő szempontjából ebben nyújthat sok segítséget a most készülő stratégia.
Nincs szükség további lényeges egyszerűsítésekre az építésügyi eljárásokban, sokkal fontosabbnak tartjuk a már működő jogszabályi környezet alkalmazásával kapcsolatos feltételek megteremtését. Sok esetben nem az eljárás bonyolultsága okozza a lassú eljárást, hanem az abban résztvevők korlátai, az egyes hatóságok nehézkes kommunikációja egymással. Fontos, hogy a jogszabályok annyira legyenek egyszerűek, vagy bonyolultak, hogy az azt alkalmazó hatóságok a saját vélt vagy valós védelmükben ne kényszerüljenek arra, hogy 1-1 rövid eljárási határidő betarthatósága érdekében inkább mondvacsinált okokra hivatkozva utasítanak el beadványokat, hiszen ezzel sokkal lassabbá válik az adott folyamat, mintha minden érintett számára rendelkezésre állna a munka elvégzéséhez szükséges minimális idő, és egy-egy eljárás értelmesen tudna végigfutni a maga útján.
Az egyszerűsítéssel összefüggő további garanciák másik csoportja az építtetőket érintő, védő garanciák. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a jogszabályi környezet egyszerűsítésével be kell kerülnie, benn kell maradnia a rendszerben olyan elemeknek, amelyek védik az építtetők érdekeit is. Több ilyen elem van a most tárgyalt stratégiában, és van néhány, ami jó lenne, ha bekerülne.
Egyik ilyen a tervellenőrzés kérdése. Egyetértünk azzal, hogy akkor csökkenthető a beruházás során felmerülő problémák mennyisége és nagysága, ha jó tervek alapján épülnek az épületek. Ennek egyik eszköze lehet a tervellenőrzés. A tervellenőrzés feltételeinek meghatározásánál ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az a terv szakszerűségét, a jogszabályoknak, a szabványoknak történő megfelelőségét vizsgálja, és ne akarjon újra tervezni, ne a terv esztétikai minőségét ellenőrizze, hiszen arra alapvetően ott van a tervező, illetve a tervezési folyamat egyéb szereplői (tervtanács, főépítész stb.).
Másik fontos garancia a felelősségbiztosítás. A biztosítás azon túl, hogy védi a tervezőt, vagy kivitelezőt, legalább ennyire védi az építtetőt is, hiszen megteremti az elvi pénzügyi forrását egy esetleges kár esetén a kártérítésnek. Az egyszerű bejelentéssel megvalósuló beruházásoknál kezdetben a jogalkotó - véleményünk szerint helyesen - azzal érvelt, hogy az építési hatóságok kivételével a rendszerből, szükséges egyéb garanciák beépítése, ezek egyike volt a felelősségbiztosítás. Ezt az irányt javasoljuk fenntartani.
Ugyancsak ilyen garancia volt a tervezői művezetések előírása. A tervezői művezetés nem bevételi forrás a tervező számára, hanem egy olyan eszköz, amellyel az építtető érdekeit tudja képviselni a kivitelezés során. Ez fontos az építtetőnek, de fontos mindenkinek, hiszen az építésfelügyeletek leterheltsége okán nem minden esetben tudnak időben reagálni olyan anomáliákra, amelyek ha időben kiderülnek, kevesebb kárral, elkerülhető jogi vitával járnak.
Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az e-napló ügye is. Az építési napló vezetése minden, az építési folyamatban szereplő résztvevő érdekeit szolgálja. Építési napló hiányában elveszik az a felület, ahol dokumentálni lehetne az építési folyamat fázisait, történéseit, és ebből adódóan egy későbbi jogvita során sok esetben ellehetetlenül a folyamatok feltárása, ellenőrzése, az esetleges építési hibák lekövetése. Éppen ezért a MÉK javasolja az e-napló ismételt bevezetését azokon a beruházásokon is, ahol az utóbbi időben a jogszabály ettől eltekintett.
A garanciák, jogok, felelősségek, kötelezettségek átfogó meghatározását és alkalmazását szolgálhatja a szakmai szervezetek által kidolgozott Beruházási Folyamatok Rendszere, melynek jogszabályokba történő beillesztése esetén várhatóan jelentősen javulhat az építési beruházások minősége, emelkedhet az építőipar, és ezen keresztül az épített környezet színvonala.
Végezetül, de nem utolsó sorban a jogszabályoknak egyértelművé kell tennie az építés három résztvevőjének a hatóságnak (engedélyező-felügyelő; ez véleményem szerint egy és újra össze kellene vonni), az önkormányzatnak (polgármester-főépítész) és a kamarák (mérnöki-építész) rendszerszerű hatáskör meghatározását, hogy jól, egyértelmű legyen minden szereplő feladata és felelőssége annak jogkövetkezményeivel együtt. Ennek folyománya és elengedhetetlen része a közhiteles, „interaktív térkép”, ahonnan egyértelműen kiderül, hogy „hova mit lehet építeni”.
Közbeszerzés, tervpályázat
A tervezési megbízás (a „bizalom” megkapás módját) újra kell szabályozni, lehetővé téve a gyors, társadalmi szinten is transzparensé tehető, strukturált kiválasztási rendszert. Jelenleg árverseny és kartellvilág virul, mert nincs jó módszer. Nincs strukturált kiválasztási rendszer, a közbeszerzés olyan tárgyban, melynek nincs fizikai, megfogható tárgya értelmezhetetlen.
A MÉK egyetért azzal, hogy a közbeszerzés minél egyszerűbb legyen, ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a tervezési munkák leginkább támogatandó közbeszerzési formája továbbra is a tervpályázat. Annak érdekében, hogy a kiírók ne tekintsék nyűgnek a tervpályázatot, szükségesnek látjuk a tervpályázatok formáinak, típusainak bővítését, hogy minden kiíró megtalálja a maga számára leginkább elfogadható formát. Kamaránk véleménye szerint a magasépítési közbeszerzések során nem szerencsés megoldás az egyre gyakrabban alkalmazott Design & Build rendszer, amikor a kivitelezéssel együtt versenyeztetik meg a tervezést is, mivel ez nagyon sok esetben a megvalósítás során a kiíró, az építtető érdekeinek sérelmével jár, tehát javasoljuk ezen szempontok figyelembevételét is a legegyszerűbb közbeszerzési eljárás meghatározásánál.
Kamaránk tagjai sok esetben tapasztalták, jelezték, hogy a közbeszerzések, pályázatok esetében az előkészítéssel, a kiírások pontosságával kapcsolatban sok teendő van még. Ebben sokat segíthet, a stratégiában szereplő építési statisztikai adatbázis és az egyes építés típusok határidő katalógusának alkalmazása, melyekkel elkerülhetőek lehetnek, az irreálisan alacsony árú, vagy határidejű pályázati kiírások. Éppen ezért ezen adatbázisok mielőbbi kidolgozását határozottan támogatjuk!
BIM
A MÉK támogatja a BIM fokozatos, és meghatározott feladatoknál történő bevezetését, ugyanakkor fontosnak tartjuk a megfelelő képzések elindítását, támogatását. A képzésnek ki kell terjednie a beruházás összes olyan szereplőjére, aki kapcsolatba kerül a későbbiekben a BIM-ben készült anyaggal, legyen az tervező, kivitelező, üzemeltető. Legalább ennyire fontos azonban, hogy a megrendelő is értse a BIM-et, tudja, hogy mire szolgál, tudja, hogy egy adott projekt esetében mire, hogyan kívánja használni. Akkor és olyan projekteken legyen követelmény a BIM, ahol és amikor annak értelme van, hasznos mind a tervezési, mind a kivitelezési, mind az üzemeltetési folyamatban. Fontos, hogy a megrendelő értse, hogy milyen szintű BIM feldolgozásra van szüksége annak érdekében, hogy a szükséges mértékű energiákat és időt vegyen igénybe. Viszonylag új technológia lévén fontos, hogy a képzési formák lefedjék az érintettek teljes körét, azaz amellett, hogy a felsőoktatásban mindenhol el kell indítani a képzést a leendő mérnököknek-építészeknek, legalább ennyire fontos lesz azoknak a képzési helyeknek, képzési formáknak a kidolgozása is, ahol a már praktizáló tervezők, kivitelezők és minden egyéb érintett meg tudja szerezni a szükséges tudást.
Ezzel párhuzamosan szükséges olyan pályázatok, támogatási programok folyamatos kiírása, amely segítségével a tervezők végre tudják hajtani a szükséges számítástechnikai infrastrukturális beruházásokat. Ez különösen fontos a jelenlegi, járvánnyal és gazdasági visszaeséssel terhelt időszakban, mivel ez nem az az időszak, amikor a cégek könnyen tudnak beruházni, hiszen sokan a tartalékaikat élik éppen fel.
Szabványok, előírások, alapadatok elérése
A MÉK támogatja, hogy minden, az építésügyet érintő szabvány és előírás elérhető legyen digitális formában, praktikusan ingyen. Ugyancsak támogatjuk és egyetértünk azzal, hogy naprakészen, egy helyen elérhetőek legyenek az egyes települések településrendezési tervei és előírásai, hogy bármikor megnézhető, lekérhető legyen, egy adott terület szabályozása, beépítési lehetőségei (lásd „interaktív térkép”).
(Az összeállítás a MÉK Elnökség véleményei alapján történt)
A Magyar Építész Kamara (MÉK) Táj- és Kertépítészeti Tagozata együttműködve a Magyar Tájépítészek Szövetségével (MTSz) 2021 tavaszán szakmai seregszemlét rendez a magyar tájépítészek 2015 utáni legjobb tervei, legjelentősebb munkái, kutatásai és legszínvonalasabb megvalósult alkotásainak bemutatása, széleskörű megismertetése, a szakma társadalmi ismertségének növelése érdekében. Amennyiben munkáik bemutatását - e seregszemle keretében - vállalják, kérjük, hogy részvételi szándékukat, kiállításra érdemes projektjavaslataikat 2020. október 5-ig jelezzék az alábbi linken található regisztrációs űrlapon.
További részletes információkat a mellékelt első körlevél tartalmaz (határidők, témakörök, technikai információk).
Kérdéseikkel keressenek bizalommal!
Üdvözlettel,
a Szervezőbizottság tagjai:
Schuchmann Péter, MÉK Táj és Kertépítészeti Tagozat, elnök
Vincze Attila, MTSz, elnök
Boromisza Zsombor, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, a kiállítás kurátora, email: tajodusszeia@gmail.com, telefon: 06/30-349-6658
Földi Zsófia, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, a szervezőbizottság tagja
Valánszki István, SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, a szervezőbizottság tagja
Letölhető tartalom:
A Magyar Építész Kamara tájékoztatása az Állami Számvevőszék közzétett megállapításaival kapcsolatban, amelyet az ÁSZ jelentést hiányosan feltett sajtóorgánumoknak juttatott el
„Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Magyar Építész Kamara országos kamarája a szervezeti működési kereteit a jogszabályi előírások szerint kialakította.”
„A költségvetési támogatások nyilvántartása és a támogató felé történő elszámolás szabályszerű volt.”
„Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék a Magyar Építész Kamara országos szervezete elnökének, valamint területi szervezetei elnökeinek összesen 22 javaslatot fogalmazott meg, amelyek alapján a címzetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”
Ez a 19 megyei és az országos kamarát tekintve, átlagosan 1,1 ajánlást jelent, kamaránként. Megjegyzendő, hogy 3 kamara működését a vizsgálat teljesen hibátlannak minősítette!
Az érintett kamarák az ajánlásban foglaltakat természetesen határidőre, maradéktalanul teljesítik!
Az építész kamarák 1996-ban történt megalakulásuk óta a taggyűlések, vagy a küldöttgyűlések által jóváhagyott éves költségvetési terveik szerint működnek, a gazdálkodásról szóló éves beszámolókat a taggyűlések vagy a küldöttgyűlések hagyják jóvá. Ezek a kamarai honlapokon megtekinthetőek, így a gazdálkodásuk és működésük átlátható és megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek.
Budapest, 2020. augusztus 14.
dr. Hajnóczi Péter
a Magyar Építész Kamara elnöke
A MÉK hírek rovatban beszámolunk a KATA szabályok módosítása kapcsán a MÉK és az MMK közös sajtónyilatkozatáról, illetve az ezzel kapcsolatban a Köztársasági Elnök Hivatalával folytatott egyeztetésről. Ugyancsak beszámolunk a Közbeszerzési Hatóság új elnökének, dr. Kovács Lászlónak a MÉK-ben tett látogatásáról.
A MÉK elnökségének határozatai mellett összefoglalót olvashatunk a tantermi kötelező továbbképzésekről.
Ismételten közöljük a MÉK által létrehozott szakmai programok hozzájárulási alapjának pályázati felhívását, hiszen közeledik a 2. forduló benyújtási határideje. Beszámolunk az építészeti díjakra vonatkozó aktuális felhívásokról, bíztatva Mindenkit arra, hogy vegyen részt a különböző megmérettetéseken. Ebben a rovatban olvashatunk a Mesteriskola XXVI. ciklusának pályázatáról is.
Jelen Közlöny némileg könnyedebb Fókusztémája a Bor - Mámor - Építészet. Ennek kapcsán olvashatunk egy tartalmas cikket Bálint Imre tollából, aki építészként és borászként ír mindarról, amit borról, építészetről gondol.
Ugyancsak ebben a rovatban olvashatunk egy izgalmas írást dr. Laposa Józseftől, akiről a szakmabeliek tudják, hogy tapasztalt, nagy tudású tájrendező mérnök, városépítési-városgazdasági szakmérnök, de a szakmán kívüli közvélemény leginkább a Laposa Borászat alapítójaként ismeri. A cikk egyszerre szól az író életútjáról, a szőlőhöz, borhoz való viszonyáról, és a borászattal kapcsolatos építészeti, táji, szabályozási kérdésekről egyaránt.
Hogy a téma címében szereplő mindhárom fogalomról szó essen, apró szerkesztőségi szösszenet erejéig megemlékezünk a mámorról is, a cikk végén egy röpke játékra invitálva az olvasókat, melynek nyereménye 1-1 üveg finom bor lesz.
Kulturális Híradó rovatunkban Turi Attila most megjelent könyvéről szólunk, amely az építész eddigi meglehetősen termékeny életútját, munkásságát mutatja be, izgalmas, magas színvonalú épületekkel, tartalmas gondolatokkal.
Építészeti körkép rovatunkban bemutatjuk a BORD Építész Stúdiót és a Stúdió borászatokkal kapcsolatos munkáit. Inspiráló, építészeti gondolatokban gazdag épületekkel ismerkedhetünk meg, most még csak papíron, de a kíváncsi olvasókat arra bíztatjuk, hogy nézzék meg élőben is az épületeket, legyen az a még épülő Sauska Borászat, vagy az Etyeki Kúria, vagy éppen a Holdvölgy borászat.
Ugyanebben a rovatban ismerhetjük meg Borok, színek, formák címmel a Kristinus Borbirtokot a vezető tervező, Horváth Gábor kalauzolásával.
A Stúdió-Műhely rovatban egy olyan építész irodát mutatunk be, akiket változatos, karakteres, igazán mai épületeiről ismerhetünk, és akik ugyancsak kipróbálták már magukat a borokkal kapcsolatos projektekben is. Érdekes olvasmány, az irodáról, az építészeti hitvallásukról, felfogásukról, az építészetről magáról, és persze a borról is.
Végezetül arra bíztatunk mindenkit, ne tétovázzon bejárni az ebben a számban szereplő és nem szereplő magyar borászatokat, gyönyörködjön az épületekben, a kulturált és mértékletes alkoholfogyasztást szem előtt tartva kóstolja meg mindenhol a bort, amiről az épület szól, amely az épületben megszületik, és vigye jó hírét az építészeknek, borászoknak egyaránt. Terjessze a szűkebb és tágabb környezetében azt, amit tapasztalt, hogy minél többen beszéljenek az épített környezet értékeiről...és persze a jó magyar borról!
Tutervai Mátyás
MÉK alelnök - főszerkesztő
Honlapunkon itt olvasható!
A MÉK Elnökségének döntése alapján 2020. szeptember 11-én, pénteken kerül megrendezésre a MÉK soron következő Küldöttgyűlése a Kopaszi-gát, Öbölház rendezvénytermében.
A javaslatok a területi kamarákkal előzetesen az augusztus 4-i Területi Elnökök Testületének ülésén megtárgyalásra kerültek.
Az anyagok az alábbi tematikus felsorolásban a linkekre kattintva érhetőek el:
Az összes anyag letöltése egyben
A küldöttgyűlésre előterjesztett új szabályzat tervezet, módosító javaslat, költségvetési terv, vagy egyéb határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező, indokolt – írásbeli beadványt, azaz csatlakozó módosító javaslatot a MÉK Alapszabály 3.3.13. b) pontja értelmében 2020. augusztus 22-ig nyújtható be.
A Küldöttgyűlésre vonatkozó összes határidő itt megtalálható:
https://mek.hu/index.php?id=46092
Budapest, 2020. augusztus 13.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
Július 10-én megjelent és 20-tól hatályos a Tűzterjedés elleni védelemről szóló irányelv legújabb változata. A fő változás a tűzterjedés elleni gátakra részletrajzi példákat mutató irányadó F melléklet átdolgozása, de számos helyen kisebb-nagyobb módosítások is történtek, amely az építészeti tervezést és az épületszerkezeti szaktervezést is érinti. A teljesség igénye nélkül néhány módosítás:
A TvMI az OKF honlapján érhető el a mellékleteivel együtt: https://katasztrofavedelem.hu/314/tuzterjedes-elleni-vedelem
Az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú – közel félszáz törvényt módosító - törvényjavaslatot. A törvény módosítja az un. KATA szerinti adózás legfontosabb szabályait is. A Köztársasági elnök 2020. július 13-án aláírta a törvényt.
A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara elnökeiként közösen kezdeményeztük, hogy a Köztársasági elnök fontolja meg az Országgyűlés által 2020. július 3-án elfogadott törvény aláírását.
Levelünkben hangsúlyoztuk, hogy egyetértünk a gazdaság fehérítését és az igazságosabb közteherviselést szolgáló döntésekkel, azonban azok indokát az építész és tervező mérnökökre, mint egyéni vállalkozókra nem tartjuk alkalmazhatónak: a tervező egyszeri tervszolgáltatást teljesít, ezért fel sem merülhet az egyéni vállalkozó tervező mérnökök munkaviszony keretében történő foglalkoztatása.
A megszavazott módosítás szerint a számlát befogadó megrendelő 40%-os adót fizet az éves szinten 3 millió forintot meghaladó összeg után, ha a szerződő fél KATA-s adózó vállalkozó. Ez a megrendelőt terhelő adó hátrányosan érintheti tervező mérnököket, építészeket: a 3 milliós határra tekintettel a tervezői díjak csökkentése irányába hathat.
Megkeresésünkre – még a törvény kihirdetése előtt, 2020. 07. 13-án – a Köztársasági Elnök Hivatala egyeztetést tartott részvételünkkel és a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárának, a törvényelőkészítés szakmai vezetőjének részvételével. A megbeszélésen több törvényi rendelkezés tisztázására került sor.
Ennek megfelelően
A 40%-os, megrendelőt terhelő adó tehát csak gazdasági szereplők általi kifizetőkre és az éves összesítésben 3 millió forint feletti összegre vonatkozik. Az összeget évente és kifizető helyenként kell figyelembe venni, a különböző években kifizetett összegek nem számíthatók össze.
A törvénymódosítás egyik célja, hogy a munkajogviszonyok helyett alkalmazott KATA-s vállalkozásokat munkajogi rendezésre ösztönözze. A törvény szakmai előkészítői előtt is egyértelmű, hogy ez az indok az egyéni vállalkozó mérnökökre, építészekre nem vonatkozik, hiszen munkájuk jellege nem teszi lehetővé, hogy ők megrendelőjük alkalmazottjai legyenek.
Az egyeztetésen elhangzottak szerint ugyanakkor alapvető kormányzati szándék, hogy a KATA – eredeti célja szerint - a napi bevételre és számlázásra alapozott, alacsony bevételű kis vállalkozások egyszerű és kedvező adózási módja legyen, amely gyakorlóinak megélhetését segíti. A KATA-t alkalmazó többi adózó közteherviselését a kormányzati közelíteni kívánja az általános adóterheléshez..
A Kormány kezdeményezésére a Parlament és a Köztársasági elnök az elfogadott törvény kereti között látja megvalósíthatónak az igazságos közteherviselés és a KATA kedvezményeinek összehangolását. Továbbra is a két kamara közös feladatának tartjuk a tervező és szakértő mérnökök és építészek adózására vonatkozó adószabályozás és gyakorlat figyelemmel kísérését és minden indokolt és szükséges esetben a megfelelő változások felelős kezdeményezését.
2020. július 13.
Nagy Gyula Dr. Hajnóczi Péter
elnök elnök
Magyar Mérnöki Kamara Magyar Építész Kamara
A MÉK Elnökségének 31/2020. (06.19.) számú határozata alapján a következő Küldöttgyűlésre 2020. szeptember 11-én, pénteken kerül sor a Kopaszi-gáton
MÉK Titkárság
A küldöttgyűlésre vonatkozó határidők:
A www.jva.mek.hu rendszerben mai nappal megnyitottuk a jelentkezéseket a július, augusztus és szeptemberi időpontokra, ezzel egyidőben közzétettük legújabb tájékoztatónkat, az ügyrendet és eljárásrendet, továbbá a szakmai felkészülést segítő jegyezeteket. Konzultációkat nyáron nem tartunk, szeptembertől az akkori járványügyi helyzet függvényében születik döntés erről.
Minden anyag egy helyről érhető el mostantól: https://mek.hu/index.php?menu=Jogosultsagi_vizsgak_es_beszamolok
Továbbra is jelezzük, hogy az elmaradt vizsga helyetti új időpontra a jelentkezőnek nem kell majd új jelentkezést rögzítenie a rendszerben, ezt a MÉK fogja beállítani. Akik június 24-ig jelezték, hogy a korábbi érvényes jelentkezésük helyett melyik másik meghirdetett időpontban jönnének vizsgázni, azok jelentkezését a kért időpontra beállítottuk a rendszerben és erről visszaigazolást kaptak mai napon. Akik elmulasztották ezt jelezni, azok a vizsga@mek.hu címen tudják ezt a későbbiekben pótolni.
Amennyiben feliratkozik a Magyar Építész Kamara heti e-mail hírlevelére, folyamatosan kap információkat a legfrissebb kamarai és szakmai hírekről, eseményekről: https://mek.hu/index.php?f=hirlevel#feliratkozas
Kiemelt híreinkről a MÉK facebook oldalán is értesülhet: https://www.facebook.com/magyarepiteszkamara/
Kérjük figyeljék honlapunkat, hírlevelünket és facebook oldalunkat a naprakész információk érdekében!
2020. június 24.
MÉK Titkárság