A Magyar Építész Kamara elnöksége 2018-ban Kamarai Érmet adományozott Lázár János Miniszter Úr részére, melynek átadására 2019. december 3-án került sor a MÉK székházában.
A Kamarai Érem olyan természetes személynek adományozható, aki kiemelkedően sokat tett a Kamara működéséért, fejlődéséért, elismeréséért. A Kamarai Érmet korábban olyan kamarai tagok kapták, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a Kamarában folytatott tevékenységük során. Most első alkalommal kapta olyan ember, aki bár nem kamarai tag, mégis sokat tett a Kamaráért, az építészetért és az építészekért. Lázár János Úr minisztersége során, a 2014-18 közötti időszakban szoros együttműködés jött létre Miniszter Úr, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, illetve a Kamara között.
Ezt a közös, és eredményes munkát kívánta a Magyar Építész Kamara elismerni a Kamarai Érem odaítélésével.
Lázár János Miniszter Úr az Érem átvételét követően elmondta, hogy eddig még nem kapott kitüntetést, és számára nagy megtiszteltetés egy szakmai szervezettől, különösen a Magyar Építész Kamarától elismerést kapni. Jelezte, hogy ez a kitüntetés egyben azon munkatársait is dicséri, akik a közös munkában részt vettek.
Budapest, 2019. december 10.
Tisztelt Érdeklődő!
A Magyar Építész Kamara 2019. december 16. és 2020. január 5. között ügyviteli szünetet tart! Az első ügyfélfogadási nap: 2019. január 6., hétfő, 13:00-16:00 óra között.
MÉK Titkárság
Tisztelt Küldött!
Ezúton meghívom a Magyar Építész Kamara Küldöttgyűlésére.
A küldöttgyűlés helyszíne: Öbölház rendezvényközpont
1117 Budapest, Kopaszi gát 1.
Időpontja: 2019. december 2., hétfő 9.45 (regisztráció 9.00 órától)
Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés azonos napirenddel 2019. december 2, hétfő 10 órára kerül összehívásra.
Program:
Megnyitó dr. Hajnóczi Péter elnök
Ügyrendi döntések
Jegyzőkönyvvezetők, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása
Szavazatszámláló bizottság megválasztása
Napirend elfogadása
Napirend
12.30 – 13.00 Állófogadás
KONFERENCIA
13.00 – 15.00 TAK összefoglaló konferencia – az esztétikától a jogi szabályozásig
A konferencián történő részvétel ingyenes (továbbképzési pont: 2,0), regisztráció kizárólag előzetesen a http://tako.mek.hu oldalon.
Üdvözlettel:
dr. Hajnóczi Péter
MÉK elnök
Letölthető tartalmak:
FEB vélemény a költségvetésről
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kopaszi-gát parkolójának használata a küldöttek számára abban az esetben ingyenes, amennyiben távozás előtt a parkolójegyüket érvényesítik az Öbölház rendezvényközpontban. Csak ebben az esetben tudja a parkolási díjat a Magyar Építész Kamara rendezni.
Azon küldöttek, akik a küldöttgyűlést megelőző 10. napig írásban jelzik, hogy papíralapon kérik a küldöttgyűlés teljes anyagát, részükre a MÉK Titkársága soron kívül megküldi.
Az InfoRádióban november 3-án, Tutervai Mátyás MÉK alelnökkel készített interjú a 244/2019. (X.22.) és 55/2016. (VI. 13.) Kormányrendeletek kapcsán Szerkesztett rövidített változat
2016-ban hozták meg azt a rendelet, a 155/2015. Kormány rendeletet[1], amely az egyszerű bejelentéssel megvalósítható építési beruházások szabályozását tartalmazta,ez igazából arról szólt, hogy a lakóépületek esetében egy egyszerűsített eljárással, egy egyszerűsített dokumentációval lehet lakóépületet építeni. Megszűnt az elsőfokú építési hatóságok szerepe.
Ez egy olyan rendelet volt, amit néhányszor módosítottak, a különféle szakmai szervezetekkel közösen gyúrta a jogalkotó ezt a rendeletet, és akkor ebből kialakult egy olyan egy, azóta már bejáratott, mind a szakma, mind az építtetők számára elfogadott módja ennek az eljárásnak. És ez az, amit most úgy gondolta a jogalkotó, hogy szükségesnek látja, hogy tovább egyszerűsítse.
A jelenlegi, október 24-től életbe lépett jogszabály módosítás[2], egy részt megváltoztatta a dokumentáció tartalmát is, másrészt magának az eljárásnak módját is. Idáig az eljárás az úgy történt, hogy fel kellett tölteni a dokumentációt az elektronikus naplóba, és aztán 15 nap után el lehetett indítani a beruházást.
Most ebben a fázisban úgy néz ki a dolog, hogy egy másik felületre kell, egy más dokumentációt kell feltölteni, más határidőkkel indítható el.
Megszűnt az elektronikus naplónak a kötelező alkalmazása azoknál, akik természetes személyek és saját maguknak építenek, és ez az egyik olyan pont, amit több szakmai szervezet vitat, hogy ez jó irányba visz-e, mert egyik oldalról egyszerűsödött az eljárás, másik oldalról viszont kikerült a rendszerből az az elem, amivel éppen az építtetők érdekeit lehetett volna védeni abban az esetben, hogy elektronikus naplóban nyomon lehet követni az építkezésnek a folyamatát mind a kivitelezés, mind egyéb szempontból. Mind akár abból a szempontból is, hogyan kívánja az építkezés közben változtatni a tervet, illetve azt, amit Ő építeni akar.
Így, hogy ennek a dokumentálása az építési napló megszüntetésével megszűnik, így ez kétséges, hogy a későbbiekben, esetleges jogviták során, hogyan fogja tudni az építtető igazolni, dokumentálni, akár egy bírósági eljárás során, hogy mi történt az építkezésen.
A hatósági bizonyítványt az építkezés végén továbbra is meg kell szerezni, és ez az veszélyes, abban az esetben, ha az eljárás során korlátozott rálátása van akár az Építés Felügyeletnek, aki ezt az egész procedúrát ellenőrzi, akár a résztvevőknek, akkor előadódhat az hogy, hogy a közbenső változtatások, amelyeket nem kellett dokumentálni, eredményeképpen a végén, amikor a hatósági bizonyítvány kiadására kerülne sor, akkor szembesül mindenki,minden érintett azzal,hogy elképzelhető, hogy olyan változtatásokat eszközöltek az építkezés során, amely vagy bírság kiszabását vonja maguk után, vagy szélső esetben épületelbontását is eredményezheti. Ez az, amit át kellene gondolnia minden szereplőnek, hogy jó-e ez így.
Éppen ezért gondoljuk mi, a Magyar Építész Kamara részéről, hogy dacára annak, hogy ezt a szabályozás megengedi, minden építtetőnek és tervezőnek felhívjuk figyelmét arra, hogy gondolják át, hogy a saját felelősségük és kockázatuk érdekében élnek-e ezen könnyítéssel, mert a jogszabály továbbra is megengedi, hogy továbbra is a korábbi eljárásrendnek megfelelően építkezzen valaki. Tehát még ha nem is kötelező, akkor is dönthet úgy valaki, hogy Ő építési naplót vezet, dönthet úgy, hogy a módosításokat feltölti a rendszerbe.
Maga a rendszer, ahova ezeket fel kell tölteni, ez az ÉTDR nevű rendszer, ez idáig is működött, mert gyakorlatilag az összes többi beruházást, ami építési engedély köteles beruházás, azt ebbe a rendszerbe kell feltölteni. 2016-ban volt a változás, hogy nem a már működő ÉTDR rendszerbe kívánták feltöltetni a terveket, hanem az e-naplóba, most ebben az értelemben visszaléptünk az eredeti rendszerhez, és az ÉTDR-ben kell feltölteni.
Az építtető szempontjából elvileg mindegy lenne, mind a kettő elektronikus felület, mind a kettőnek meg vannak a használati feltételei, mind a kettő működik. Itt ez nyilvánvalóan jogalkotói döntés és szándék volt, hogy melyik az a rendszer, amit működtetni akar.
Amennyire sikerült tájékozódnunk, mert ez a jogszabály változtatás most úgy történt, hogy a szakmai szervezeteknek előre nem kérték ki a véleményét, hogy a jogalkotónak mi volt a szándéka. Az egyik szándék az az volt, hogy tekintettel arra, hogy az e-napló olyan bonyolult felület, amely gondot okozott a használat szempontjából az építtetőknek és mindenki másnak, ezért úgy gondolták, hogy ebben lépni kell. Most az a megoldás, hogy ezt kiiktatjuk a rendszerből, vagy az a megoldás,hogy fejlesztünk egy olyan felületet, ahol sokkal egyszerűbben lehet egy építési naplót kezelni. Jelenleg egy fajta e-napló létezik, ugyan azt e-napló felületet használjuk egy 100 m²-es családi ház építéséhez, mint mondjuk a Puskás Stadion építése során. Nyilvánvalóan az e-napló rendszere nem családi ház méretű beruházásokhoz lett fejlesztve.
És itt lett volna esetleg megfontolandó az, hogy akkor legyen egy más fajta e-napló a kisebb beruházások esetében, és ne dobjuk ki magát az egész rendszert a folyamatból.
A jogszabály szerint a helyszínen szükség van a kivitelezési tervdokumentációra, az hogy ebben az esetben mit takar, azt még a Magyar Építész Kamara hellyel-közzel nyomozza még. Vélhetően az egyszerű bejelentési dokumentációt hívja a jogalkotó jelen esetben kivitelezési tervdokumentációnak. Amihez hozzá tartozik, hogy annak a műszaki tartalma az végtelenül távol áll attól a fajta kivitelezési dokumentációtól, aminek alapján egy épület értelmesen megépíthető.
Nyilvánvalóan vannak olyan egyszerű házak, ahol minden további nélkül a legegyszerűbb tervből is meg lehet építeni. De hát ezért ebben a családi ház kategóriájában is egy 300 m²-es épület tud annyira bonyolult lenni, hogy az alapján a tervtartalom alapján, amit most a jogszabály meghatározott az egyszerű bejelentési dokumentációként, az alapján nem feltétlenül építhető meg.
Itt picit keverednek is a fogalmak, a jogszabály módosításban, a jogszabály ezt az egyszerű bejelentési dokumentációt kivitelezési tervnek kezeli vagy nem kivitelezési tervnek kezeli. Ez abból a szempontból is érdekes lehet még, hogy attól függően ezt most hogy hívjuk, attól függően lehet megítélni azt, hogy ezt kalákában, saját magam megépíthetem vagy valamilyen felügyelettel de én, nem szakemberként is építhetem, vagy nem.
Jelenleg mi, Kamaraként, most ott tartunk, hogy véleményünk szerint az épületeket kivitelezési tervek alapján kellene építeni. Ennek a kiviteli terveknek, ebben az egyszerűsített esetben is meg kéne egyeznie az egyszerűsített bejelentéses dokumentációval, mint ahogy október 24. előtt ez így is volt.
De ez ügyben még mi is tájékozódunk a jogalkotónál, hogy Ő képzelte.
További változás, hogy ha az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól eltérnek, a jövőben nem kell majd külön bejelenteniük az eltéréseket, valamint nem kötelező a tervezői művezetés, és a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítástól is el lehet majd tekintetni.
Ez már az Építés Felügyeletnek, mint az ellenőrző szervnek lesz a hatásköre és a felelőssége, hogy Ő tudja-e olyan gyakorisággal ellenőrizni ezeket a beruházásokat, hogy belelát abba, hogy azok az eltakart szerkezetek, amelyek a végén már egy kész épület esetében nem láthatóak, azok vajon úgy épültek-e meg, hogy azok megfelelnek-e a szakmai szabályoknak, illetve annak a terveknek, amit elvileg folyamatosan az építkezés helyszínén kell tartani. Mert ugyan úgy szól a jogszabály, ha változtatok nem kell ezt a változtatást bejelentenem, nem kell feltölteni a rendszerbe, de helyszínen mindig rendelkezésre kell állnia annak az aktuális tervnek, ami alapján építek.
Ez a végén nyilvánvalóan a végén egy kockázat jelent, hogy az, ami megépült az mindenféle szempontból megfelelő-e? Ezt valamilyen módon majd az Építés Felügyeletnek kell tudnia kezelni.
Az energetikai szabályok szempontjából, az épített környezet szempontjából mit eredményez az, hogy a bürokratikus terheket csökkentik az építkezéseken, tehát az összkép hogyan fog a magyar lakás állományban ezek után kinézni?
Ez igényel jelentős önmegtartóztatást, jogkövetést és mindenféle egyéb olyan tulajdonságot a társadalomtól és az építési beruházások szereplőitől, amit még mindannyian tanulunk, hiszen a elmúlt az évtizedekben nem erről szólt a világ, hogy így működjünk. Mindig voltak jogszabályok, amiknek meg kellett felelni, és ez így mindenkit irányított, hogy merre van az igazság.
Most nagyobb szabadságot ad ez a rendszer, feltételezi azt, hogy mindenki jogkövető, feltételezi azt, hogy mindenki, amikor építkezik betartja azokat a szabályokat, szabványokat, amit számára előírt a jogszabály. Legyenek ezek akár a Településkép védelméről szóló helyi rendeletek, helyi előírások.
Kockázatos.
Az optimista változat az, hogy mindenki felnő ehhez a feladathoz, és továbbra is olyan házak épülnek, amelyek a település képébe beleillenek. A kicsit pesszimistább verzió az, hogy több olyan épület lesz adott esetben a saját önmegvalósításáról szól, és nem arról, hogy Ő egy településnek egy része, amihez illik tudni igazodni. Ezt sajnos majd az idő tudja eldönteni.
Mi, a Magyar Építész Kamara továbbá arra próbáljuk biztatni a tervezőkollégákat és a kamarai tagokat, annak ellenére, hogy "a gyeplőt most a lovak közé dobták" ennek ellenére, mindenki saját szakmai felelősségének megfelelően tartson be minden előírást. Tekintettel arra, hogy mindenki lakik valahol, és a saját épített környezete számára fontos, legyen ugyan ennyire számára fontos az épített környezet,amelyben nem Ő lakik, de oda tervez. Olyan házak legyenek ettől függetlenül vállalhatók.
***
Az interjút az InfoRádió készítette Tutervai Mátyással.
Összeállította: Ulrich Tamás
Budapest, 2019. november 20.
Tisztelt Kamarai Tagok!
A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága 2019. október 30-án a MÉK és az MMK részére bocsátott egy tájékoztatót az egyszerű bejelentés 2019. október 24. napjától életbe lépett változásairól.
A Magyar Építész Kamara a jogszabályi felhatalmazás alapján készíti a kötelező tervezői művezetés szabályzatát, amelyet a következő küldöttgyűlésre elő fog terjeszteni.
A ME ÉHÁT tájékoztatója innen tölthető le.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
A MÉK Elnökségének döntése alapján 2019. december 2-án, hétfőn kerül megrendezésre a MÉK soron következő Küldöttgyűlése a Kopaszi-gát, Öbölház rendezvénytermében.
A javaslatok a területi kamarákkal előzetesen az október 2-3-i és 28-i Területi Elnökök Testületének ülésein megtárgyalásra kerültek.
Az anyagok az alábbi tematikus felsorolásban a linkekre kattintva érhetőek el:
A küldöttgyűlésre előterjesztett új szabályzat tervezet, módosító javaslat, költségvetési terv, vagy egyéb határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező, indokolt – írásbeli beadványt, azaz csatlakozó módosító javaslatot a MÉK Alapszabály 3.3.13. b) pontja értelmében 2019. november 12-ig nyújtható be.
A Küldöttgyűlésre vonatkozó összes határidő itt megtalálható:
https://mek.hu/index.php?link=MEK_Kuldottgyules___20191202
Budapest, 2019. november 4.
Tisztelt Kolléganő, Tisztelt Kolléga!
A Magyar Építész Kamara Felügyelő Bizottságából Kampis Miklós, továbbá az Etikai-fegyelmi Bizottságból Somogyi Judit lemondott tisztségéről.
A Kamara soron következő tisztújítása 2021-ben esedékes, ezért a választási ciklus végégig a megüresedett helyekre keressük a megfelelő jelöltek személyét.
A MÉK Elnökségének döntése értelmében a következő küldöttgyűlés időpontja 2019. december 2-a. A jelöltállításra vonatkozó határidőket és további információkat az alábbi táblázat tartalmazza.
ESEMÉNY |
HATÁRIDŐ |
Felhívás közzététele |
2019. szeptember 7., szombat |
Jelöltállítása határideje |
2019. október 23., szerda |
Jelöltlista véglegesítése |
2019. november 07., csütörtök |
Küldöttgyűlés |
2019. december 2., hétfő |
Kérem, amennyiben van a tisztség betöltésére alkalmas jelölt személyére javaslata, írásban postai úton (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) vagy e-mailen (jelolobizottsag@mek.hu) jelezze a MÉK Országos választási jelölőbizottságának címezve!
Köszönettel:
Bálint Imre DLA
a MÉK Országos választási jelölőbizottság elnöke
A Magyar Építész Kamara hosszútávú céljának tekinti, hogy tagjainak a szakmagyakorlási helyzetét, társadalomban elfoglalt szerepét erősítse. Az építész szerepe – s itt most különösen a családok otthonteremtésére fókuszálva – nem érhet véget a tervezés alapvető, de nem teljes folyamatával.
A megrendelőink adott forrás és idő keretekre szabott, jó műszaki színvonalú, identitásukat erősítő, épületet igényelnek, melynek létrehozásában a tervezési program kidolgozásától a kulcsátadásig az építésznek szerepe van – mint ahogy a Lajtán túl ma is ez a gyakorlat. Ez, a mérnöki felelősséggel végzett szakmagyakorlás ad lehetőséget arra, hogy tudásunkkal az építtetők szolgálatára legyünk, hogy szaktudásunk felelősségteljesen jelenjen meg a családok otthonaiban. Ezzel a szemlélettel dolgoztunk azon, hogy a tervezői művezetés, mint műszaki segítség jelen legyen az építkezéseken, hogy a tervek – szolgáltatás – minősége a szakmai szabályok és gyakorlat szerint alakuljon, s azokat a folyamatos társadalmi, szakmai kontrollal naprakészen tartsuk. Az e-naplón keresztül – is – figyelemmel kísérhettük az építkezéseket, s a kötelező felelősségbiztosítás – bár terhet jelent – megbízhatóságunkat, társadalmi szerepünket erősítette.
Megértve a jogalkotó szándékát: a legfontosabb a családok segítése, a társadalom alapelemeinek erősítése. A Magyar Építész Kamara a lakhatás tekintetében éppen ezt kívánja az építész teljes folyamatot segítő szerepbe helyezésével erősíteni, melyhez gyakorlati útmutatókkal, szolgáltatásokkal kíván hozzájárulni. Nem kívánunk jogszabályokkal, szabályzatokkal piacot szerezni tagjainknak, de kiegyensúlyozott társadalmi betagozódásban tartjuk munkánkat hatékonynak.
A 244/2019 (X.22.) Kormányrendelet számos pontja,
a korábban vázolt, a kormányzattal közösen kialakított társadalmi célunkkal ellentétes, azt kétségessé teszi.
Javasoljuk, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatban jöjjön létre egy szakmai, társadalmi informatív fórum, mely rendszeres tapasztalatcserékkel, az abból levonható összegzésekkel tudjon a jogalkotó segítségére lenni, rövid és hosszútávú stratégiákat javasolni. Meggyőződésünk, hogy az építés területén dolgozók információ cseréjével, esetek tanulmányozásával, statisztikák birtokában célszerű összehangolni a családok otthonteremtés terheinek, a műszaki biztonság, a nemzeti vagyon minőségének, az egyes szereplők jogkörének, felelősségének és tevékenységi körének összehangolását.
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy megértve a családi otthonteremtés társadalmi, szociális fontosságát, prioritását, a Magyar Építész Kamara partnere, segítője kíván lenni a folyamatnak azzal, hogy tagjainak szolgáltatása a lehető leghasznosabban tagozódjék az otthonteremtés folyamatába.
A 244/2019 (X.22.) Kormányrendelet - a Magyar Építész Kamarával történt előzetes egyeztetés nélkül - módosította többek között a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) Kormányrendeletet, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Kormányrendeletet.
A Magyar Építész Kamarának a módosítási szándékról nem volt előzetesen tudomása, így szakmai észrevételeit csak utólagosan tudja megtenni:
1. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet azzal, hogy eltörlésre került a magánszemély építtető saját lakhatási célra épített lakóépület esetén az építési napló vezetési kötelezettség. Az építési napló az építési folyamat egyetlen hiteles dokumentuma. Vitás esetekben, bírósági eljárásban csak az építési napló bír bizonyító erővel. Használata az építési folyamatban részvevő összes szereplőnek, az építtetőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek alapvető érdeke. Elhagyása esetén nincs lehetőség rögzíteni a kivitelezői kérdéseket, a tervezői, műszaki ellenőri észrevételeket, építtetői döntéseket. Ez ellenőrizhetetlenné és követhetetlenné teszi a kivitelezési folyamatot, visszaélésre adva lehetőséget, kiszolgáltatott helyzetbe hozva az építtetőt.
2. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői művezetés eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A tervező szerepe nem érhet véget az elkészített tervek átadásával, - különösen egy "kalákában épített" lakóépület esetében. A tervezői-mérnöki felelősség tudat megköveteli a "laikus" építtetőnek műszaki segítséget nyújtani a megvalósítás folyamatában is. A kivitelezés műszaki, minőségi tervezői figyelemmel kísérése elengedhetetlen a tervezői felelősségvállaláshoz.
3. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet a kötelező tervezői felelősségbiztosítás eltörlésével, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. A kormányrendelet módosításával a tervező felelőssége nem változott, viszont belelátása a kivitelezési folyamatban megnehezült, a tapasztalt műszaki és minőségi hiányosságok rögzítésére a lehetősége megszűnt. Ennek ellenére a tervező a továbbiakban is változatlanul felel terveiért úgy, hogy az esetleges hibák korrigálására megvalósítás során már nincs lehetősége. A tervezői felelősségbiztosítás megléte nemcsak a tervező, hanem az építtető érdeke is, hiszen az építtető kára nagyobb eséllyel térül meg felelősségbiztosítás esetén, mert nincs kiszolgáltatva a tervező fizetési hajlandóságának, fizető képességének.
4. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet, hogy a bejelentett tervtől való eltérő kivitelezést előzetesen sehol nem kell jelezni, ha a magánszemély építtető saját lakhatási célra épít lakóépületet. Így az ÉTDR rendszerbe, a bejelentéshez feltöltött bejelentési dokumentációtól az épített épület nagyon jelentősen eltérhet, akár méretben, beépítési paraméterekben, településképi megjelenésben. Ha az adott épület - adottságaiból eredően - nem kivitelezési terv kötelezett, még az építési helyszínen sem kell aktuális tervnek lennie. A bejelentéstől történő ellenőrizetlen, szakszerűtlen eltérés megnövelheti a részleges és teljes visszabontások számát, legkésőbb a megvalósult állapot dokumentálásakor.
5. A Magyar Építész Kamara nem ért egyet az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmi követelményeinek jelentős egyszerűsítésével, csökkentésével. Pontosan egy kisebb lakóépület építése esetén lenne szükség részletesebb műszaki tartalmú tervekre, ahol a megvalósításban kevesebb szakember (nincs lebonyolító, műszaki ellenőr, tervezői művezető) működik közre, vagy akár az épület "kalákában" épül. A rendeletben megfogalmazott terv műszaki tartalom nem elégséges és nem is alkalmas a tervezett épület műszakilag helyes és/vagy gazdaságos megvalósításához. Ez minőségi hibákhoz, korai elhasználódáshoz, a szükségesnél lényegesen több javításhoz vezethet olyan épületeknél, amik akár állami támogatásból épültek. A Magyar Építész Kamara a továbbiakban is csak azt tartja szakmailag elfogadhatónak, hogy a bejelentési tervdokumentáció szükséges műszaki tartalma kamarai szabályzatba foglaltan legyen meghatározva.
6. A Magyar Építész Kamara kifogásolja, hogy a tudta nélkül módosított kormányrendelet a megjelenését követően azonnal hatályba lépett, így nem volt lehetősége a jogszabály kellő kiértékelésére és a tagjainak a felkészítésére. Ezek az intézkedések nem segítik elő az építész és mérnök tervezőktől jogosan elvárható pontos, szakmailag és minőségileg magas szintű szakmagyakorlást.
A közeljövőben a Magyar Építész Kamara tájékoztató útmutatót tesz közzé honlapján tagjai részére, mely tartalmazza javaslatait, hogy az egyszerű bejelentési eljárás során miként biztosítható az építészetileg és műszakilag szakszerű szakmagyakorlás a megváltozott jogi helyzetben.
Budapest, 2019. október 30.
a Magyar Építész Kamara elnöksége
A Magyar Építész Kamara megalakulása óta konstruktív partnere a jogalkotónak.
Teszi ezt annak érdekében, hogy a jogszabályokba beépüljenek a szakma tapasztalatai, hogy a jogszabályok alkalmasak legyenek az épített környezet fenntartására, fejlesztésére, hogy megfeleljenek az építésben résztvevő valamennyi szereplő igényeinek, biztosítva ezáltal, hogy vállalható, értékes építészeti örökséget hagyjunk az utókorra.
A korábbi sikeres közös munkát követően az együttműködés az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 244/2019. (X.22.) Kormányrendelet esetében elmaradt, a Magyar Építész Kamara véleményét nem kérték ki, holott a rendelet olyan súlyú módosításokat tartalmaz, amely mindenképpen megkívánta volna az érintett szakmai szervezetekkel történő egyeztetést.
Jelen módosítás azonnali hatályba léptetése felkészületlenül érte az építési beruházások minden résztvevőjét, köztük a tervezőket is, így a Magyar Építész Kamara kénytelen egy már érvényben lévő jogszabály mellett felkészíteni a tagjait annak alkalmazására.
Úgy véljük, hogy csak azok a jogszabályok állják ki az idők, a szakma és a társadalom próbáját, amelyek megfelelő konszenzussal, az érintettek megkérdezésével, a vélemények figyelembevételével születnek!
Ennek érdekében ismételten felajánljuk együttműködésünket, bízva abban, hogy a szakmai szervezetek jobbító szándékú véleményének kikérése, és annak beépítése a jogszabályokba, segítségére szolgálhat a jogalkotónak abban, hogy munkájával megfeleljen a szakma és a társadalom vele szemben támasztott igényeinek!
Budapest, 2019. október 27.
a Magyar Építész Kamara elnöksége