Rossz terv nincs

Eredményt hirdettek a borsi Rákóczi-kastély építészeti ötletpályázatán

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Borsi, Rákóczi-kastély déli térfala 2024" címmel nyílt, építészeti tematikájú pályázatot hirdetett meg. A pályázat keretében a közelmúltban felújított borsi Rákóczi-kastély déli térfalának építészeti megfogalmazására, a várkastély zárt jellegének, formájának visszaállítására várt ötleteket a kiíró Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata. A pályázat díjait és elismeréseit Salamin Ferenc Kossuth-díjas építész, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője és Krcho János építész, az MMA rendes tagja adta át április 8-án, az eseményen részt vett többek között Perényi Lóránt helyettes államtitkár is.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a pályázaton résztvevő fiatal építészeket, kiemelve: egy pályázaton a benyújtott műnek autentikusnak, közérthetőnek és önazonosnak kell lennie. Elmondta: nagy kockázatot vállal mind a kiíró, mind pedig a pályázó, hiszen ez önmagunk, tervezői szabadságunk lemérésének lehetősége versenyhelyzetben. Fontosnak nevezte az inspiráció és az oktatás szerepét is, mivel ezek vezetnek el minket az építészetben is ahhoz, hogy kreatív értékeink felszabaduljanak.

Az ünnepélyes eredményhirdetésen Salamin Ferenc köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta: a 2024 decemberében közzé tett felhívásra tizenegy pályamű érkezett, a Bírálóbizottság többszöri áttekintés, majd vita és elemzés után egyhangúlag döntött és a díjazásra rendelkezésre álló összeg részbeni felhasználását javasolta.

A borsi Rákóczi-kastély déli térfalának rekonstrukciós ötletpályázatáról az építészeti pályázat zárójelentése alapján kiemelte: az nem csupán építész tervezői szempontból volt különleges és nehéz feladat.

„A Lorántffy Zsuzsanna és Báthory Erzsébet által kiépített, fénykorában négy oldalán körbezárt kastély nem sokkal II. Rákóczi Ferenc születését követően leégett, évszázadokon keresztül romosodott, egyes részei megsemmisültek. A 2018-2021 évi felújítás is csak felidézni tudta a kastély régi pompáját, de azt teljes mértékben helyreállítani nem lehetett."
Elmondta: „A borsi Rákóczi-kastély nem csupán egy a Kárpát-medence sok főúri rezidenciái között, hanem a „magyar Betlehem", hiszen az II. Rákóczi Ferenc, az első magyar szabadsághős szülőhelye. Ezért a déli térfal rekonstrukciója nem csupán építészeti feladvány, hanem annál sokkal több: emlékmű állítása a szabadság szeretetének és tiszteletének. A pályázók alapos munkát végeztek, több gondolatébresztő, érdekes elképzeléssel, javaslattal mutatják meg a hányatott sorsú Rákóczi-kastély lehetséges jövőjét."

„A tizenegy alkotás a lehetséges megközelítések és verziók szinte teljes tárházát bemutatta, nem volt két ugyanolyan pályamű. Érdekes, hogy kétfajta megoldás hiányzott a pályázatok közül: a meglévő állapotot elsősorban tájépítészeti eszközökkel fejlesztő változat és az elpusztult déli szárnyak alapos építéstörténeti analízisére épülő illeszkedő épület mai átirata.
Mindegyik alkotó jelentős időt és energiát fektetett a pályaműve megalkotásába, kivétel nélkül helyesen értelmezték a feladatot és igyekeztek arra megoldást adni. „Rossz" terv nincs is a pályázatok között, mindegyik alkotó valamilyen módon helyes és jó választ adott, és azok is értékes gondolatot vetettek fel, amelyek építészetileg esetleg kevésbé sikeresek.
De az ilyen „tét nélküli" ötletpályázatoknak talán éppen az a „tétje", hogy sikerül-e az alkotónak megtalálni azt a vékony mezsgyét, ahol a meglévő és az új aránya, illeszkedése, egymáshoz való viszonya és viselkedése révén az épületegyüttes harmonikus egésszé áll össze akkor is, ha stilárisan folytató, és akkor is, ha tudatosan ellenpontozó a kompozíció."

Az első díjat Rudolf Vince István nyerte el (1.500.000.-Ft díjazással), a második pályamű Szász Levente munkája lett (1.400.000.-Ft díjazással), míg a harmadik díjat a Chen Ming Rong, Dobó-Mezei Fruzsina és Szolga Kata részvételével létrejött tervezőcsapat vehette át (1.300.000.-Ft díjazással).

Rudolf Vince István tervein izgalmas vízió, álomvilág sejlik fel, ami a feltételezett valósággal nem egyszer összeütközésbe kerül, de a kép mégis szerethető, koherens egészet alkot, amelyet a rajzi stílus is nagyban segít, kiegészít. A pályamű nem csak a kastély építészetével foglalkozik, de hasonló szemlélettel végig járja környezeti, illetve urbanisztikai problémáit is.
Szász Levente pályaműve az egyetlen olyan terv amelyik a déli szárny építésének periódusait felismerte és a térfalrekonstrukciót ilyen szempontból is tagolva kezelte. A terv lényege az elbontott déli szárny helyén kialakított, aktuális mai formákkal kezelt visszafogott tömeg kompozíció, mely lezárja a kastély déli oldalát, de szemlélteti az egyes periódusokat is és tudatosan jelzi, hogy: „a történelem része az is, hogy ez a szárny megsemmisült." A meglévő funkciókat minimálisan egészíti ki, raktártérrel, tárolókkal és kilátóval az elbontott bástya helyén.
A harmadik díjat elnyert tervezőcsapat a kastély meglevő, részben rekonstruált épületegyüttesét, annak déli feltárulkozását tiszteletben tartva, csak „pontszerűen", additív, kortársnak tartott elemekkel lépteti be az épített kompozícióba. A három jelzésértékű könnyed, áttört, modern építmény a történeti falak egykori alaprajzi geometriájába „illeszkedik" kiegészítő elemekként, azokhoz kapcsolódik, igyekszik kortalan, elvonatkoztatott „tárgyként" megjelenni. Szerkezetük könnyed és légies, anyaguk égetett fa.

Emellett két elismerésről is döntött a Bírálóbizottság, ezeket Timár András, valamint Janda Martin és Illényi Soma szerzőpáros munkái érdemelték ki, pályaművenként 800.000.-Ft díjazással.
Timár András a Borsi Rákóczi-kastély épületegyüttesének udvarát az elpusztult déli és délkeleti szárnyának jelzéseként a XX. századi loggia íves boltozatsorára utaló árkádsorral zárja le. Janda Martin és Illényi Soma munkájában a Rákóczi-kastély déli térfalára egy légies, modern építészeti kiegészítést javasol a történelmi épülethez.

A zárójelentés teljes szövege itt érhető el!

Az ünnepélyes díjátadón Salamin Ferenc megköszönte a pályázóknak, hogy elhozták pályaműveiket, amik igazán izgalmasak voltak, inspirálva ezzel is a Bírálóbizottság munkáját. A fiatal építészeknek pedig azt kívánta, hogy ha majd eljutnak abba a korba, abba a helyzetbe, hogy ők lehetnek zsűritagok, akkor majd ők is tapasztalják meg, hogy óriási dolog különböző gondolatokat összevetve vizsgálni. Csak arra tud mindenkit bíztatni, hogy ne felejtse el a gyermekkor szabadságát, a nyitottságot. Az életben mindegyik megoldás lehet jó, a szellemi életből nem zárhatjuk ki a különböző gondolatokat. Éppen az az izgalmas, hogy mindenki másképpen közelíti meg a problémákat. A pályázók bár most különböző megoldásokat kínáltak, de mindegyik építész önmaga rendszerén belül értékesnek és koherensnek bizonyult. Ezt a következetes szemléletet kell értékelnünk. Végül elmondta: a fiatal építészek ezt a szabadságot és nyitottságot – ami az emberben fiatal korban megvan – ne felejtsék el, vigyék magukkal életük során.

forrás: https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/rossz-terv-nincs