A novemberi vizsgák közül a 11.09-én bejelentett korlátozó intézkedések miatt csak a 11.10. (kedd) időpontot tudjuk megtartani, a 11.11-re (szerda) és 11.12-re (csütörtök) meghirdetett alkalmak törlésre kerülnek! (2020.11.09.)
Már október 14-én meghirdetésre kerültek az ez évi utolsó vizsgaidőpontok (november 10. és 12.), hogy mindenkinek kellő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre. A jelentkezők nagy száma és a létszámkorlátozás miatt azonban egy új időpontra, november 11-ére is meghirdettünk egy tervezői, szakértői vizsganapot, amelyre a mai naptól lehet jelentkezni.
A novemberi időpontokra továbbra is csak azok jelentkezéseit tudjuk elfogadni:
Decemberben nem lesznek vizsgák, 2021-ben az első vizsgákat február elején fogjuk megtartani.
A vizsgákra kizárólag a www.jva.mek.hu oldalon keresztül lehet jelentkezni!
Konzultációt továbbra sem tartunk, a szakmai felkészülést segítő anyagok online elérhetők: https://mek.hu/index.php?menu=Jogosultsagi_vizsgak_es_beszamolok
Amennyiben feliratkozik a Magyar Építész Kamara heti e-mail hírlevelére, folyamatosan kap információkat a legfrissebb kamarai és szakmai hírekről, eseményekről: https://mek.hu/index.php?f=hirlevel#feliratkozas
Kiemelt híreinkről a MÉK facebook oldalán is értesülhet: https://www.facebook.com/magyarepiteszkamara/
2020. október 29.
MÉK Titkárság
Bor, mámor, építészet...egy pályázat utóélete...
Ígéretünkhöz híven, bár a vírushelyzetet alibiként alkalmazva némi késedelemmel, de eljutottunk odáig, hogy bemutassuk a Közlöny mini pályázatának díjazottjait. Mint a mellékelt anyagból is kiderül, nagyon sokféleképpen értelmeztétek a felhívásunkat. Ez nem baj, sőt jó is, hiszen egy ilyen témában mindenki mást gondol mámorítónak, más épületet, más érzést... A lényeg, hogy legyenek mámorító pillanatok az életben...a szakmában és a szakmán túl egyaránt! És a lényegnél is lényegesebb, hogy ezeket észrevegyük és megéljük! Erre bíztatunk mindenkit! Élje mámorra készen az életét, aztán ha jön a mámor, ne álljon ellent! :)
Mint azt a korábbi Közlönyben is jeleztük, Ferenczi Csaba, Fülöp Attila, Kovács István, Sándor János, Vadász Bence és Zádor Oszkár kollégánk beküldött anyagát szeretnénk díjazni! A sorrend szándékosan névsor szerinti, mivel nem lehet és nem is akarunk sorrendet felállítani a beérkezett anyagok között. Ennek megfelelően következzenek ebben a sorrendben a díjazottak:
1. Ferenczi Csaba egy, az irodájuk által tervezett épületet mutat be, amely építészetével és funkciójával is érthetően mámort keltő.
"Cégünk 2013-ban tervezte és kivitelezte az Első Mádi Borház „furmint üzemét”. Az épület tervezése és kivitelezése rengeteg energiát emésztett fel, amelyet a helyi finom ételek és borok pótoltak.
A táj szépsége a borvidék hangulata méltán emeli a területet a legkedveltebb helyek közé."
2. Fülöp Attila egy különleges épületet és egy különleges pillanatot, érzést oszt meg velünk, ami valóban mámorítóan szép...
"Tés fő látványossága az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle szélmalom, amelyek közül az egyik jelenleg is működőképes. A köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, kúpalakú zsindelytetőzete körsínen forgatható, így a hat vitorlát mindig szélirányba lehet állítani.
Nincs mámorítóbb érzés, mint e két robosztus malom tövében, egy finom pohár bor mellett csodálni a csillagfényes éjszakát, s hallgatni, ahogy a vitorlák még ma is büszkén feszülnek a szélnek."
3. Kovács István a saját, több éve épülő kísérleti házát mutatja be, amely a személyességből adódóan is nyilván mámorító.
"Az épület az ökotudatosság jegyében 98 %-ban természetes anyagokból készül. Szárazon rakott kő alap, helyben kitermelt földből vetett vályogtégla falazattal, fa födémmel, bontott cserép héjazat, bontott tégla belső válaszfal, és burkolattal. Kívül szalmabála hőszigeteléssel, vályogvakolattal, bontott nyílászárókkal. Az eltelt évek alatt, kb. 130 személy volt tanulni ezt a technikát, a vályog és a szalmabála mint építőanyag felhasználását."
4. Sándor János 2 különböző élményt oszt meg velünk. Az egyikhez nem kell az ember, a másikhoz kell az építész. Mindkettő mámorító...másképp, de mámorító...
"Természeti és Épített Mámorító élmény:
Az első kép egy bakonyi túra emléke, amikor a reggeli fény behatolt a tölgyes erdő hatalmas fái közé egy káprázatos Csarnokba, a levelek árnyékai, és a köztük átsuhanó napfény káprázatos variációjától elállt a szavunk és földbe gyökerezett a lábunk.
Miképpen a második képnél is, amikor az Irodánk által tervezett győri piac Csarnoka elérkezett a kész állapotába, már csak napok voltak vissza a megnyitásig, de már mi tervezők bejártuk és a délután erős nyugati fényei áthatoltak a tervezett nyílásokon, perforációkon és megszülettek az árnyékok, a sötétek és a vakító felületek, de még annál is több, mert olyan képi-grafikus játék született, amire nem is számítottunk és amitől mi, a tudatos tervezők is csak álltunk szótlanul. Azért a közös mosolyért, amikor egymásra néztünk, azért érdemes ezt csinálni!"
5. Vadász Bencét aki ismeri, tudja róla, hogy nemcsak építészetben, hanem más művészeti ágakban is izgalmas alkotó. Jelen pályázathoz 2 különböző, mégis rokon anyagot küldött. Egy épületet egy verssel és egy rövid esszét. Mindkettő épülésünkre szolgál :)
"Ha jól értettem kedves és szívhez szóló felhívásotokat a számomra „mámorító” munkánkról (épületünkről), akkor engedjétek meg, hogy mellékelten megküldjem a Csarnok téren megépült Meininger Szállónk két képét és a verset (Magyar táncok), ami talán érezteti azt a mámort, amit a ház tervezése és megvalósulása keltett bennünk… (Tervezők: Vadász Bence DLA és Miklós Zoltán építészek)."
MAGYAR TÁNCOK
(Hotel a Csarnoktéren)
Lomhán mozdul a ritmus
a beton szomorú köpenyében,
de egy víg táncra kilép
ma a zord, szigorú kalodából,
mintha a szél szelíden belekapna,
gyorsul a ritmus,
csattan az ostor ahogy feleselnek
egymást gyűrve vagy épp kisimítva az ívek,
hullámzó szalagok,
magyarok vaduló lobogása,
zászlókként ölelik az idő
meg a tér fura sarkát.
(Vadász Bence, 2019 06. 10. Pünkösd hétfő - Szentendre)
"Ha inkább a természet, bor és gyermekkor mámorát keresitek, - arra pedig elküldöm rövid írásomat, amely néhány éve született Badacsonyban, kicsit emlékezve gyermekkori szigligeti nyarakra is…"
Badacsony
Négy hét egy lapostetős beton dobozkában a Balaton és a lávahegy között, a domboldal eldugott zsákutcájában. Véletlenül sem vályog falak hűsében, nádtetős dunyha alatt, - nem tornácos parasztházban, - még csak nem is egy diófa árnyékában, egy omladozó pince előtt, - ahogy azt Móricka elképzeli. Hanem egy olyan, népi demokratikusan igénytelen kis kockaház emeletén, amelynek földszintjén ráadásul a gyerekmesék megsárgult lapjairól a badacsonyi dűnék valóságába átvergődött, gonosz boszorkány lakik.
És mégis.
Talán a régi nyaralók barátságos dohszaga, vagy a sok - évtizedek óta maszatos - gyerekkönyv kusza rendezetlensége a roskadozó polcokon, talán a szakadozott, bomló szélű szőnyeg felkunkorodó sarkai miatt?
Nem tudom.
De észrevétlenül megnyílnak a rég elfeledett titkos alagutak. És átcsordogál rajtuk a gyerekkor - színekkel, árnyakkal, hangokkal, de legfőképpen azokkal a múltbéli illatokkal. És bezárt, megvetemedett és bedeszkázott ablakok nyílnak egymás után a fásult agyszövet homályos zugaiban. A szőlősorok közt átfújó szellő zörgése, amit a gyümölcs illata kísér, - a rézgálic mérges kék színe és a bazaltoszlopok fakó szürkéje, - a fény vibrálása a tavon és a nádas megnyugtatóan erjedő, másnapos lehelete. A háttérben pedig időről időre lustán zötyögő vonatok közelednek és távolodnak. – monoton altatót zakatolva egy öregedő kisfiú füleibe.
És amint lecsukódik a szem, átszakadnak a gátak.
És megjelenik Szigliget, - a séták anyucival kézen fogva a Rókarántó kis kápolnájától le a szőlőtőkék között a strandig, - az életre keltett Maigret felügyelő hangja Básti Lala szőlő-lugasában, - Marton Laci bácsi borissza, vicces trágárkodásai, - színlelt délutáni alvások a vasbeton lábakon álló Preisich nyaralóban, - lázálom-kólintva ketten apámmal a mólón… És az utazások a gyönyörű, sötétkék Fiat 500-assal – IE 48-40 -, az őrült, sikítozós előzések a zsúfolt balatoni országúton, a szédítő 110 km/órás sebességet is rendre túllépve . És a nagy vihogások, - a „Ki nevet a végén ?” partik életre-halálra, - a kiabálások és megint a vad, megállíthatatlan, bepisilős sírva-röhögés.
Egy majdnem tökéletes korszak, majdnem hibátlan percei.
Befejezett múlt.
Most én fogok kicsi és nagyobb gyerek-kezeket, - én kóborlok velük képzelt és valódi bazalt-kúpok között, - én próbálom megnevettetni Őket a vadonban.
Hátha…
6. Zádor Oszkár ugyancsak egy személyes érzést, pillanatot oszt meg velünk:
Széperdei Zsolt: Zalai dombok
Zalai dombok közt van a kicsi házam,
van ajtaja, ablaka, nincs is nagyobb vágyam.
Ajtómat, két szárnyat, szélesre kitárom,
jöjjön a vendég, szeretettel várom.
Zalai dombok közt van a kicsi kertem,
hej, hogy abban hányszor nyugalomra leltem.
Ablakom olyankor szélesre kitárom,
kinézek, pompázik az összes virágom.
Zalai dombok közt van nékem a hazám,
itt éltek a szüleim, Anyám és Apám.
Itt neveltek jóra, itt emberré váltam,
mikor csak tehettem én az erdőt jártam.
Zalai dombok közt zajlik az életem,
szeretném itt élni, amíg csak élhetem.
Gyönyörködni a tájban és benne minden fában.
Mert itt Zalában van a kicsi házam.
Családi birtok, 1936-ban épült vályog présház, benne 200 literes prés, két 500 literes hordó, saját kézzel felújítva, csodás környezetben, 1981-ben a nászutam színtere, két hét mámor!
Ők voltak a pályázatunk díjazottjai...érdekes, inspiráló változatosság...
Köszönjük Mindenkinek, aki megtisztelt bennünket azzal, hogy reagált a felhívásunkra!
Fontosnak tartjuk, hogy a hétköznapok ne őröljenek fel bennünket, hogy megőrizzük a nyitottságunkat a világra, hogy megosszuk egymással a gondolatainkat!
Reméljük legközelebb, más témában is számíthatunk az építész kollégák aktivitására, kreativitására, érzéseire!
Tutervai Mátyás
főszerkesztő
Tisztelt Kollégák!
A Tűzvédelmi Tagozat 2020.10.22. 14.00 órára hirdetett jelenléti Tagozati Gyűlésének helyszíne az eredetileg kihirdetett BM OKF Mogyoródi úti székháza helyett vis maior miatt módosul. Az új helyszín a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épület II. emelet 240. Épületszerkezettani Tanszék tárgyalójában kerül megtartásra.
Kedves Kollégák!
A Tűzvédelmi tagozati alapszabály módosítására 2020. október 22-én (csütörtök) 14.00 órakor tartunk jelenléti tagozati gyűlést, amelyet a BM OKF 1149 Budapest, Mogyoródi út 43 sz. alatti épületében tartunk meg, elnökségi tagunk, Érces Ferenc ezredes úrnak köszönhetően.
Csatoltan küldöm az ügyrend tervezett módosítását; ebben a MÉK Küldöttgyűlésének 2019. decemberi határozatában szereplő alapszabály módosítása mellett a 6.1.9. pontban szerepeltetjük az elektronikus tagozati gyűlés lehetőségét is (szándékaink szerint nemcsak Vis maior esetben, hanem általánosan). A módosításokat pirossal jelöltük.
Letölthető tartalmak:
A MÉK szerverinek tervezett karbantartására kerül sor 2020.10.17.-én 13-tól 16 óráig, ezen időszakban az alábbi oldalak és kapcsolódó szolgáltatások nem lesznek elérhetőek:
A számos szakmagyakorlói megkeresés miatt a Magyar Építész Kamara úgy döntött, hogy idén utoljára, november 18-án tantermi kötelező továbbképzést tart a biztonsági intézkedések szigorú betartásával.
Jelentkezés kizárólag a tako.mek.hu oldalon keresztül történik, a helyszínen erre nincs lehetőség.
Kérünk mindenkit, hogy csak akkor jelentkezzen a képzésre, amennyiben idén ennek elvégzése elengedhetetlen a jogosultsága megtartásához (erről kizárólag a területi építész kamarák tudnak felvilágosítást adni).
50 főnél több embert nem tudunk fogadni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a korlátozott létszám miatt nem áll módunkban helyeket fenntartani. Amennyiben a fizetés nem történik meg határidőre, a jelentkezést külön értesítés nélkül töröljük!
2020. július közepétől közel 20 vizsganapot hirdettünk meg, azonban még mindig jelentős számú szakmagyakorlónak van elmaradása a beszámoló vizsgájával. Konzultációt továbbra sem tartunk, a szakmai felkészülést segítő anyagok online elérhetők: https://mek.hu/index.php?menu=Jogosultsagi_vizsgak_es_beszamolok
Már október 14-én meghirdetésre kerültek az ez évi utolsó, novemberi vizsgaidőpontok (november 10. és 12.), hogy mindenkinek kellő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre. Decemberben nem lesznek vizsgák. A vizsgákra kizárólag a www.jva.mek.hu oldalon keresztül lehet jelentkezni A novemberi időpontokra azok jelentkezéseit tudjuk elfogadni:
Amennyiben feliratkozik a Magyar Építész Kamara heti e-mail hírlevelére, folyamatosan kap információkat a legfrissebb kamarai és szakmai hírekről, eseményekről: https://mek.hu/index.php?f=hirlevel#feliratkozas
Kiemelt híreinkről a MÉK facebook oldalán is értesülhet: https://www.facebook.com/magyarepiteszkamara/
2020. október 15.
MÉK Titkárság
2020. szeptember 11-én, pénteken került sor a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésére a Kopaszi-gát Öbölház rendezvényközpontban, amely a koronavírus helyzet miatt ez alkalommal nem a földszinti rendezvényteremben, hanem az épület nyitott tetőteraszán került sor, a regisztráció pedig az épület mellett, a szabadban történt.
Köszönhetően a küldöttek felelősségteljes részvételének a küldöttgyűlés határozatképes volt, így a Kamara a törvények által rá rótt kötelezettségeknek eleget tudott tenni!
A küldöttgyűlésen tárgyalt anyagok és a kapcsolódó előterjesztések a honlapon megtekinthetőek, hamarosan az elfogadott, módosított szabályzatokat is közzé tesszük!
Az alábbi döntések születtek a 2020. szeptember 11-i küldöttgyűlésen:
1/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK elnökségének 2019. évi munkájáról szóló beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
2/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK 2019. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja. A beszámoló alapján a MÉK 2019. évi gazdálkodásának eredménye a tartalékkeret összegében növekedett, ennek megfelelően a 2020. évi költségvetés bevételi oldala nő a 2019. évről áthozott tartalékkeret összegének megfelelően, amely a kiadási oldalon a 2020. évi tartalékkeret összegét növeli.
3/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Nonprofit Kft. 2019. évi működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
4/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Etikai-fegyelmi Bizottságának 2019. évi beszámolóját 129 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja.
5/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Felügyelő Bizottságának 2019. évi beszámolóját 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.
6/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK 2021. évi költségvetését 127 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja azzal, hogy ennek részeként a 2021. évi tagdíjat változatlanul 75.000 Ft-ban állapítja meg.
7/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 130 igen szavazattal egyhangúlag a MÉK Etikai-fegyelmi Szabályzat szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
8/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 130 igen szavazattal egyhangúlag a MÉK Szakmai továbbképzési szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
9/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 129 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzatának előterjesztett módosításait elfogadja.
10/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése Tanúsítási szabályzatot hoz létre. A MÉK Küldöttgyűlése 123 igen, 7 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett a MÉK Tanúsítási szabályzatát elfogadja.
11/2020. (09.11.) sz. MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 120 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett lehetővé teszi, hogy az elnökség küldöttgyűlési határozathozatalt kezdeményezzen, ülés tartása nélkül az Alapszabály 3.1.5. pontja szerint, ahol a d) és e) pontban a „tag” helyett „küldöttet”, az e) pontban a „területi szerv elnöke” helyett a „MÉK elnökét” kell érteni. Teljes tisztújítás ilyen módon nem történhet, és biztosítani kell, hogy a szavazati joggal rendelkezők egyértelműen személyükhöz köthetően tudják szavazataikat leadni!
MÉK Titkárság
A Magyar Építész Kamara mindent megtesz annak érdekében, hogy a 2020. szeptember 11-i küldöttgyűlésen résztvevők számára a megfelelő távolságot biztosítsa. A helyszínnel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy a küldöttgyűlést az Öbölház emeleti (teljesen nyitott, tetővel rendelkező) teraszán tartjuk meg. A székeket a biztonságos 1,5 méteres távolságban helyezik el, több fertőtlenítő pont is a rendelkezésünkre áll majd!
A helyszíni regisztrációt az Öbölház rendezvényközpont előtt szabad levegőn fogjuk megtartani a zsúfoltság elkerülése érdekében. A küldöttgyűlés alatt kérjük, viseljen maszkot (amennyiben nem lenne Önnél, úgy a regisztrációs pultoknál a kollégáktól tud kérni).
Kérem érkezzen időben, hogy a regisztrációnál elkerülhető legyen a tumultus.
Továbbra is megteszünk mindent annak érdekében, hogy a törvények által ránk rótt kötelezettségeknek megfelelve a lehető legrövidebb idő alatt a tavalyi beszámolók, a 2021. évi költségvetés, továbbá a szabályzatok elfogadása is megtörténjen. Előbbieken túl különösen fontos lesz azon döntés, amelynek célja, hogy a határozat meghozatalát követően a továbbiakban a küldöttgyűlés – a határozatban és a hatályos Alapszabályban szereplő feltételek mellett – ülés tartása nélkül, elektronikus úton is tudjon a későbbiekben határozatot hozni.
Tisztelt Küldött!
Ezúton meghívom a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésére.
A küldöttgyűlés helyszíne: Kopaszi gát – Öbölház rendezvényközpont (1117 Budapest, Kopaszi gát 1.)
Időpontja: 2020. szeptember 11., péntek 9.45 óra (Regisztráció: 9.00 órától)
Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés azonos napirenddel 2020. szeptember 11., péntek 10 órára kerül összehívásra.
Program:
Megnyitó, köszöntések dr. Hajnóczi Péter elnök
Ügyrendi döntések
Napirend
1. Beszámoló a MÉK Elnökségének 2019. évi munkájáról és gazdálkodásáról – dr. Hajnóczi Péter, Szalay Tihamér
2. A MÉK Felügyelő Bizottságának véleménye – Csapó Balázs
3. Beszámoló a MÉK Nonprofit Kft. 2019. évi működéséről, gazdálkodásáról és a MÉK Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának véleménye – Eltér István, Schulcz Péter
4. A MÉK Etikai-fegyelmi Bizottságának 2019. évi beszámolója – Puskás Péter
5. A MÉK Felügyelő Bizottságának 2019. évi beszámolója – Csapó Balázs
6. A MÉK 2021. évi költségvetésének tervezete, a 2021. évi tagdíj és MÉK Felügyelő Bizottságának véleménye – Szalay Tihamér, Csapó Balázs
7. MÉK Etikai-fegyelmi szabályzat módosítása – Puskás Péter
8. MÉK Szakmai továbbképzési szabályzat módosítása – Dulácska Zsolt
9. MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzat módosítása – dr. Hajnóczi Péter
10. MÉK Tanúsítási szabályzat elfogadása – dr. Hajnóczi Péter (tájékoztatásul az ügyrend innen elérhető)
11. Határozathozatal a „Küldöttgyűlési határozathozatal ülés tartása nélkül” tárgyban –
dr. Hajnóczi Péter (Lásd határozat-tervezetek)
12. Egyebek
Üdvözlettel:
dr. Hajnóczi Péter
MÉK elnök
A Küldöttgyűlés helyszínén maszk viselése kötelező!
További letölthető anyagok:
2020 ÉVI RENDES TAGOZATI GYŰLÉS MEGHÍVÓ
2020, MÁRCIUS 19-én (csüt.) 15 órától MÉK székházban a Kós-teremben tervezett, de járványügyi védekezés miatt elmaradt tagozati gyűlés helyett 2020. szeptember 17.csütörtök 14.00 órára meghirdetem
A tagozati gyűléssel együtt szakmai előadás hangzik el, amelyért továbbképzési pont jár.
Tagozati gyűlés
14:00 (Tagozati gyűlés megkezdése, jelenlétív, szavazatképesség vizsgálata, szavazatképtelenség esetén megismételt gyűlés összehívása 15:00 órára)
14.15 - 14:45 Szakmai előadás
Hild Csorba Bernadett, Budapest, I. Kapucinus utca 9. épület
15:00-17:15 Évi rendes (megismételt) tagozati gyűlés
Tagozati gyűlés napirendje:
( A járványügyi védelmi intézkedések befolyásolhatják a gyűlés megtartását!)
Bp. 2020. augusztus 31.
Dr. Vukov Konstantin tagozati elnök
Letölthető tartalmak:
Hajnóczi Péter hozzászólása a 2020. augusztus 25-én az ITM által tartott online szakmai konzultáción, amelynek témája a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 – az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról
SUMMA SUMMARUM
A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése, az országkép; a tervezési folyamatban alakul ki – a közreműködők részvételével – ugyanis a megépült objektum tartóssága és az, hogy valós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik. Amire ma büszkék vagyunk városainkban és Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekeket, a jogi szabályozást átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek Budapestet csodálni!
A Magyar Építész Kamara részéről üdvözöljük a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiában megfogalmazott célokat, azokat jónak tartjuk, a célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározása véleményünk szerint helyes, az ördög, vagy az Isten a részletekben rejlik, ki hogyan ismeri és használja a szólás-mondást, tehát a megvalósítás mikéntjei és módszerei alapvetően fontosak.
A tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése vagy kioltása, maga az országkép.
A tervezési folyamatban dől el a megépült objektum tartóssága.
A tervezőasztalon – a közreműködők részvételével – dől el, hogy tartós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik (olyan gazdagok vagyunk, hogy 40-50 éves házakat bontunk, mert kulturális kisugárzásuk megszólító képességük nem volt elegendő egy társadalom számára.)
Amira ma büszkék vagyunk városainkban, Budapesten, az egy 150 évvel ezelőtti építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekek, a jogi szabályozás a tettek mögött kitapintható erkölcs, morál és az építésügyet átható személyes, teljes időszakban jelen lévő feladatvállalás, részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető: ennek eredménye miatt is jönnek pl. Budapestet csodálni.
Alapvető az előkészítési folyamatok megtervezéséhez és megítéléséhez, hogy legyen egy Építési Információs Rendszer, amely megmutatja, hogy az elmúlt 20 évben mi épült, milyen műszaki tartalommal, körülményekkel, kulturális tartalommal, mennyiért.
Személyes részvétel és felelősség kell az építési folyamatban, világos szabályokkal!
Építésügyi szabályozás, intézményi környezet
Egyetértünk azzal, hogy az építéssel kapcsolatos jogszabályoknak egyszerűeknek kell lenniük. Úgy véljük, hogy a jogszabályi környezet, az eljárás rend sokat egyszerűsödött, bizonyos esetekben talán már túl egyszerű is. Mindenképpen fontos, hogy bizonyos garanciák megmaradjanak a rendszerben. Az egyik ilyen garancia a településkép védelme. A jogalkotó helyesen létrehozta a településkép védelmi rendeletek és a településképi arculati kézikönyvek rendszerét. Ez a rendszer csak akkor tudja betölteni a jogalkotó által neki szánt szerepet, ha az építési folyamatban maradnak olyan pontok, olyan garanciák, amelyek ezt biztosíthatják. Ilyen, a sokak által nem szeretett településképi vélemény. Véleményünk szerint nem magával az eljárással van a probléma, hiszen sok esetben ez az egyetlen eszköz arra, hogy ne legyen végképp szabad a pálya, szabad préda az építkezés, és ne építhessen mindenki kedvére bármit, hanem hogy ráébressze az építtetőt arra, hogy közösségben él, a saját beruházása egyben az épített környezet, az épített örökségünk része is lesz, és ez bizony felelősséggel jár. Magyarország jövőjéről, jövőképéről van szó, hogy „jó legyen hazatérni”! Ebben a kérdésben a résztvevők munkáját, hatáskörét és felelősségét érdemes tovább pontosítani. A másik garancia a főépítészi rendszer működése és a városi főmérnök intézményének bevezetése. Ezzel egyetértünk, a kettő szervesen kiegészíti egymást, egyértelműen meghatározható feladat és hatáskörökkel. Eddig is tapasztalható volt, hogy azon a településen, ahol van egy jó főépítész, sokkal hatékonyabban lehet képviselni, védeni az épített környezetet, sokkal jobb a kommunikáció az egyes szereplők között. Persze ehhez majd jó és rátermett főépítészek és főmérnökök kellenek. A jövő szempontjából ebben nyújthat sok segítséget a most készülő stratégia.
Nincs szükség további lényeges egyszerűsítésekre az építésügyi eljárásokban, sokkal fontosabbnak tartjuk a már működő jogszabályi környezet alkalmazásával kapcsolatos feltételek megteremtését. Sok esetben nem az eljárás bonyolultsága okozza a lassú eljárást, hanem az abban résztvevők korlátai, az egyes hatóságok nehézkes kommunikációja egymással. Fontos, hogy a jogszabályok annyira legyenek egyszerűek, vagy bonyolultak, hogy az azt alkalmazó hatóságok a saját vélt vagy valós védelmükben ne kényszerüljenek arra, hogy 1-1 rövid eljárási határidő betarthatósága érdekében inkább mondvacsinált okokra hivatkozva utasítanak el beadványokat, hiszen ezzel sokkal lassabbá válik az adott folyamat, mintha minden érintett számára rendelkezésre állna a munka elvégzéséhez szükséges minimális idő, és egy-egy eljárás értelmesen tudna végigfutni a maga útján.
Az egyszerűsítéssel összefüggő további garanciák másik csoportja az építtetőket érintő, védő garanciák. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a jogszabályi környezet egyszerűsítésével be kell kerülnie, benn kell maradnia a rendszerben olyan elemeknek, amelyek védik az építtetők érdekeit is. Több ilyen elem van a most tárgyalt stratégiában, és van néhány, ami jó lenne, ha bekerülne.
Egyik ilyen a tervellenőrzés kérdése. Egyetértünk azzal, hogy akkor csökkenthető a beruházás során felmerülő problémák mennyisége és nagysága, ha jó tervek alapján épülnek az épületek. Ennek egyik eszköze lehet a tervellenőrzés. A tervellenőrzés feltételeinek meghatározásánál ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az a terv szakszerűségét, a jogszabályoknak, a szabványoknak történő megfelelőségét vizsgálja, és ne akarjon újra tervezni, ne a terv esztétikai minőségét ellenőrizze, hiszen arra alapvetően ott van a tervező, illetve a tervezési folyamat egyéb szereplői (tervtanács, főépítész stb.).
Másik fontos garancia a felelősségbiztosítás. A biztosítás azon túl, hogy védi a tervezőt, vagy kivitelezőt, legalább ennyire védi az építtetőt is, hiszen megteremti az elvi pénzügyi forrását egy esetleges kár esetén a kártérítésnek. Az egyszerű bejelentéssel megvalósuló beruházásoknál kezdetben a jogalkotó - véleményünk szerint helyesen - azzal érvelt, hogy az építési hatóságok kivételével a rendszerből, szükséges egyéb garanciák beépítése, ezek egyike volt a felelősségbiztosítás. Ezt az irányt javasoljuk fenntartani.
Ugyancsak ilyen garancia volt a tervezői művezetések előírása. A tervezői művezetés nem bevételi forrás a tervező számára, hanem egy olyan eszköz, amellyel az építtető érdekeit tudja képviselni a kivitelezés során. Ez fontos az építtetőnek, de fontos mindenkinek, hiszen az építésfelügyeletek leterheltsége okán nem minden esetben tudnak időben reagálni olyan anomáliákra, amelyek ha időben kiderülnek, kevesebb kárral, elkerülhető jogi vitával járnak.
Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az e-napló ügye is. Az építési napló vezetése minden, az építési folyamatban szereplő résztvevő érdekeit szolgálja. Építési napló hiányában elveszik az a felület, ahol dokumentálni lehetne az építési folyamat fázisait, történéseit, és ebből adódóan egy későbbi jogvita során sok esetben ellehetetlenül a folyamatok feltárása, ellenőrzése, az esetleges építési hibák lekövetése. Éppen ezért a MÉK javasolja az e-napló ismételt bevezetését azokon a beruházásokon is, ahol az utóbbi időben a jogszabály ettől eltekintett.
A garanciák, jogok, felelősségek, kötelezettségek átfogó meghatározását és alkalmazását szolgálhatja a szakmai szervezetek által kidolgozott Beruházási Folyamatok Rendszere, melynek jogszabályokba történő beillesztése esetén várhatóan jelentősen javulhat az építési beruházások minősége, emelkedhet az építőipar, és ezen keresztül az épített környezet színvonala.
Végezetül, de nem utolsó sorban a jogszabályoknak egyértelművé kell tennie az építés három résztvevőjének a hatóságnak (engedélyező-felügyelő; ez véleményem szerint egy és újra össze kellene vonni), az önkormányzatnak (polgármester-főépítész) és a kamarák (mérnöki-építész) rendszerszerű hatáskör meghatározását, hogy jól, egyértelmű legyen minden szereplő feladata és felelőssége annak jogkövetkezményeivel együtt. Ennek folyománya és elengedhetetlen része a közhiteles, „interaktív térkép”, ahonnan egyértelműen kiderül, hogy „hova mit lehet építeni”.
Közbeszerzés, tervpályázat
A tervezési megbízás (a „bizalom” megkapás módját) újra kell szabályozni, lehetővé téve a gyors, társadalmi szinten is transzparensé tehető, strukturált kiválasztási rendszert. Jelenleg árverseny és kartellvilág virul, mert nincs jó módszer. Nincs strukturált kiválasztási rendszer, a közbeszerzés olyan tárgyban, melynek nincs fizikai, megfogható tárgya értelmezhetetlen.
A MÉK egyetért azzal, hogy a közbeszerzés minél egyszerűbb legyen, ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a tervezési munkák leginkább támogatandó közbeszerzési formája továbbra is a tervpályázat. Annak érdekében, hogy a kiírók ne tekintsék nyűgnek a tervpályázatot, szükségesnek látjuk a tervpályázatok formáinak, típusainak bővítését, hogy minden kiíró megtalálja a maga számára leginkább elfogadható formát. Kamaránk véleménye szerint a magasépítési közbeszerzések során nem szerencsés megoldás az egyre gyakrabban alkalmazott Design & Build rendszer, amikor a kivitelezéssel együtt versenyeztetik meg a tervezést is, mivel ez nagyon sok esetben a megvalósítás során a kiíró, az építtető érdekeinek sérelmével jár, tehát javasoljuk ezen szempontok figyelembevételét is a legegyszerűbb közbeszerzési eljárás meghatározásánál.
Kamaránk tagjai sok esetben tapasztalták, jelezték, hogy a közbeszerzések, pályázatok esetében az előkészítéssel, a kiírások pontosságával kapcsolatban sok teendő van még. Ebben sokat segíthet, a stratégiában szereplő építési statisztikai adatbázis és az egyes építés típusok határidő katalógusának alkalmazása, melyekkel elkerülhetőek lehetnek, az irreálisan alacsony árú, vagy határidejű pályázati kiírások. Éppen ezért ezen adatbázisok mielőbbi kidolgozását határozottan támogatjuk!
BIM
A MÉK támogatja a BIM fokozatos, és meghatározott feladatoknál történő bevezetését, ugyanakkor fontosnak tartjuk a megfelelő képzések elindítását, támogatását. A képzésnek ki kell terjednie a beruházás összes olyan szereplőjére, aki kapcsolatba kerül a későbbiekben a BIM-ben készült anyaggal, legyen az tervező, kivitelező, üzemeltető. Legalább ennyire fontos azonban, hogy a megrendelő is értse a BIM-et, tudja, hogy mire szolgál, tudja, hogy egy adott projekt esetében mire, hogyan kívánja használni. Akkor és olyan projekteken legyen követelmény a BIM, ahol és amikor annak értelme van, hasznos mind a tervezési, mind a kivitelezési, mind az üzemeltetési folyamatban. Fontos, hogy a megrendelő értse, hogy milyen szintű BIM feldolgozásra van szüksége annak érdekében, hogy a szükséges mértékű energiákat és időt vegyen igénybe. Viszonylag új technológia lévén fontos, hogy a képzési formák lefedjék az érintettek teljes körét, azaz amellett, hogy a felsőoktatásban mindenhol el kell indítani a képzést a leendő mérnököknek-építészeknek, legalább ennyire fontos lesz azoknak a képzési helyeknek, képzési formáknak a kidolgozása is, ahol a már praktizáló tervezők, kivitelezők és minden egyéb érintett meg tudja szerezni a szükséges tudást.
Ezzel párhuzamosan szükséges olyan pályázatok, támogatási programok folyamatos kiírása, amely segítségével a tervezők végre tudják hajtani a szükséges számítástechnikai infrastrukturális beruházásokat. Ez különösen fontos a jelenlegi, járvánnyal és gazdasági visszaeséssel terhelt időszakban, mivel ez nem az az időszak, amikor a cégek könnyen tudnak beruházni, hiszen sokan a tartalékaikat élik éppen fel.
Szabványok, előírások, alapadatok elérése
A MÉK támogatja, hogy minden, az építésügyet érintő szabvány és előírás elérhető legyen digitális formában, praktikusan ingyen. Ugyancsak támogatjuk és egyetértünk azzal, hogy naprakészen, egy helyen elérhetőek legyenek az egyes települések településrendezési tervei és előírásai, hogy bármikor megnézhető, lekérhető legyen, egy adott terület szabályozása, beépítési lehetőségei (lásd „interaktív térkép”).
(Az összeállítás a MÉK Elnökség véleményei alapján történt)