13/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Alapszabály 2025. január 1. napjától hatályba lépő előterjesztett módosítását 205 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett elfogadja.
14/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 41 igen, 135 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett nem fogadja el a MÉK Jogosultsági szabályzat 3.1.12.pont b) pontjának törlését
15/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 50 igen, 99 nem szavazattal, 42 tartózkodás mellett nem fogadja el a MÉK Jogosultsági szabályzat 3.1.12.pont alábbi szövegcseréjét:
„3.1.12. A „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címet az kaphat, aki
rendelkezik:
a) rehabilitációs környezettervezési szakmérnöki, szakértői végzettséggel
b) és az alábbiak valamelyikével:
ba) érvényes É vagy BÉ vagy K jelű jogosultsággal és
bb) az akadálymentességet és az egyenlő esélyű hozzáférést széleskörűen biztosító, legalább öt éves dokumentált és igazolt tervezési gyakorlattal.”
16/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Jogosultsági szabályzat 2025. január 1. napjától hatályba lépő előterjesztett módosítását a csatlakozó módosító indítványok szavazásának figyelembevételével 159 igen, 9 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadja.
17/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat előterjesztett módosításában törlésre javasolt 4.2.3 (3a) bekezdés hatályban maradását 34 igen, 149 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett nem fogadja el.
„(3a) Az a kamarai tag, aki a MÉK névjegyzékén érvényes tervezői, ill. szakértői jogosultsággal nem rendelkezik, vagy tervezői, ill. szakértői jogosultsága szünetel, de felelős műszaki vezetői, vagy építési műszaki ellenőri, vagy energetikai tanúsítói jogosultsága aktív, akkor az éves nyilvántartási díj mértékével megegyezően a tagdíj 70%-át fizeti tagdíjként. A kedvezmény a tervezői, ill. szakértői jogosultság szüneteltetésének időszakára vonatkozik, a további időszakra a teljes tagdíj időarányos részét kell fizetni.
18/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat 2025. január 1. napjától hatályba lépő előterjesztett módosítását a csatlakozó módosító indítvány szavazásának figyelembevételével 186 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja.
19/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK 2025. évi költségvetését 170 igen, 7 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadja azzal, hogy ennek részeként a 9/2023. (05.12.) sz. MÉK Kgy. határozattal elfogadott tagdíjszámítási módszer alapján kiszámított 2025. évi tagdíjat 104.000 forintban állapítja meg.
20/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 123 igen, 38 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett elfogadja, hogy a MÉK Etikai-fegyelmi szabályzat 11. §-a az alábbi d) ponttal egészüljön ki:
„d) Kamarai tag részéről, a használatbavételhez szükséges valótlan tényeken alapuló hozzájáruló nyilatkozat kiadása etikai vétségnek minősül. Amennyiben pénzbeli, vagy más anyagi előny is társul hozzá, minősített etikai vétségnek minősül.”
21/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 159 igen, 8 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogadja, hogy a MÉK Etikai-fegyelmi szabályzat 12. § (5) az alábbiak szerint módosuljon:
„(5) A 2023. évi C. törvény a kivitelezőnek kötelezően előírja a vállalkozási szerződését megelőzően a kivitelezési tervek átvizsgálását. Ha tervhibát észlel, ekkor kell észrevételeznie a megrendelő felé. A tervezőnek, ha a tervhiba, vagy hiányosság észrevételezése megalapozott, akkor, még a szerződés megkötése előtt a tervhibát javítania kell. A tervezőnek a kivitelezői észrevételezés alapján, a megrendelő által jelzett megalapozott tervhibát vagy hiányosságot az elvárható legrövidebb időn belül javítania kell, lehetőség szerint a kivitelezési vállalkozási szerződés megkötése előtt.”
22/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése a MÉK Etikai-fegyelmi szabályzat 2025. január 1. napjától hatályba lépő előterjesztett módosítását a csatlakozó módosító indítványok szavazásának figyelembevételével 165 igen, 4 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadja.
23/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 91 igen, 31 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett nem fogadja el A tervellenőrzés szabályai szabályzatot.
24/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 131 igen, 0 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett A kamarai tag közreműködése a magasépítési beruházási folyamatban szabályzatot kiegészíti a „3.4. A beruházáslebonyolító szolgáltatással kapcsolatos szabályok” fejezettel.
3.4. A beruházáslebonyolító szolgáltatással kapcsolatos szabályok
3.4.1. Jogszabályok:
2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházásokról:
- 15. § (1) Az adott állami építési beruházás koordinálása és hatékony megvalósítása érdekében a minisztérium projektszervezetet hoz létre….
(2) A projektszervezet tagjai az adott állami építési beruházás
a) építtetője,
b) projektvezetője,
c) beruházáslebonyolítója
d) tervezője,
e) tervellenőre,
f) építési műszaki ellenőre
g) költségszakértője és
h) kivitelezője.
- 24. § (2) Az állami építési beruházás …
b) lebonyolítója nem lehet az állami építési beruházás projektvezetője, tervezője vagy kivitelezője.
2023. évi C. törvény a magyar építészetről:
65. § (3) Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben is szabályozott beruházáslebonyolítót, tervellenőrt és költségszakértőt, valamint jogszabályban meghatározott költségvetéskészítőt a (2) bekezdésben meghatározott résztvevőkön túl az építési folyamat résztvevőinek kell tekinteni.
191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (továbbiakban: 191/2009. Korm. rendelet):
- 1. § (1) E rendelet hatálya … kiterjed
a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
b) * az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, építészeti-műszaki tervező …, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a beruházáslebonyolító, a tervellenőr, a költségszakértő, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, valamint a „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorló feladataira.
- 6. § * Az építtető, a tervező, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a beruházáslebonyolító, a tervellenőr, a költségszakértő, valamint a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban együtt: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében.
- 8. § (1) Az építtető az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése és folytatása során az e rendeletben és a kivitelezési szerződésben meghatározott feladataira beruházáslebonyolítót bízhat meg.
(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek a 17. § (3) bekezdése szerint meghatározott értéke eléri vagy meghaladja a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt, az építtetőnek – az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével – beruházáslebonyolítót kell megbíznia.
- 17. § (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházás, építőipari kivitelezési tevékenység értéke
a) az Épbír. szerint számított építményérték vagy
b) az Épbír. hatálya alá nem tartozó építménykör esetén az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói kivitelezési szerződésben megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték, amelynek meghatározásánál egybe kell számítani az azonos építtető által, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó vagy különálló földterületen, az azonos rendeltetésű vagy a rendeltetésében egymáshoz szorosan kapcsolódó olyan új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét, amelyek építőipari kivitelezési tevékenysége két éven belül megkezdődik.
266/2013.(VII.11.) Korm.rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről (továbbiakban: 266/2013. Korm. rendelet)
- 9. § (7) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz a szakterületnek megfelelő nyolc év szakirányú szakmai gyakorlati időbe
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,
c) építési műszaki ellenőri,
d) felelős műszaki vezetői,
e) beruházáslebonyolítói,
f) építésügyi igazgatási,
g) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,
h) az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az a), c), d) vagy h) pontja szerinti, e rendeletben foglalt szakmagyakorlási jogosultsággal végzett tevékenységeknek kell lennie.
-15/B. § A beruházáslebonyolító olyan, kamarai tagsággal rendelkező szakmagyakorló, aki az építtető képviseletében a beruházás előkészítéséhez, lebonyolításához, szervezéséhez és folytatásához kapcsolódó feladatokat lát el.
3.4.2. Szabályzat személyi hatálya:
- Minden állami építési beruházás esetén kötelező beruházáslebonyolítót alkalmazni.
- Az uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó becsült értékű állami építési beruházás esetén a lebonyolító feladatait a műszaki ellenőr is elláthatja.
- Egyéb beruházások esetében, ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek a 191/2009. Korm.rendelet 17. § (3) bekezdése szerint meghatározott értéke eléri vagy meghaladja a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt, kötelező beruházáslebonyolítót alkalmazni.
- Abban az esetben, ha beruházáslebonyolító alkalmazásra kerül, beruházáslebonyolítói tevékenységet csak e szabályzat szerint lehet folytatni.
3.4.3. A beruházáslebonyolító szakirányú szakképzettségére irányadó szabályok
- A tevekénység folytatásának feltétele, hogy a kamarai tag a 266/2013. Korm.rendelet 1. mellékletében szabályozott Építésügyi műszaki szakértés (IV. Szakma) „Beruházás, beruházáslebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés szakértői szakterület” elnevezésű, SZB kódjelű jogosultság esetében előírt, vagy azzal egyenértékű végzettséggel és a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara által kibocsátott „Beruházáslebonyolító” elnevezésű tanúsítvánnyal rendelkezzen.
3.4.4. A beruházáslebonyolító szakmai gyakorlatára irányadó szabályok
A tevékenység végzéséhez a szakmagyakorlónak a 266/2013. Korm.rendelet 1. mellékletében szabályozott „Beruházás, beruházáslebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés szakértői szakterület” elnevezésű, SZB kódjelű jogosultság esetében előírt szakmai gyakorlati idővel kell rendelkeznie.
3.4.5. A beruházáslebonyolító továbbképzése
Szakmai továbbképzés
- A beruházáslebonyolítók továbbképzésére a 266/2013. Korm.rendeletben, a továbbképzésekre vonatkozó szabályokat az alábbi kiegészítéssel kell alkalmazni.
- A szakmai továbbképzést a szakmagyakorló évente, beruházáslebonyolító szakterületéhez kapcsolódó szakmai képzésen való részvétellel teljesíti.
- A továbbképzés tartalmi minimumkövetelményeit az Építési és Közlekedési Minisztérium által kiadott miniszteri rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
- Amennyiben a beruházáslebonyolítás mellett más szakmagyakorlási jogosultsága is van, úgy a továbbképzési kötelezettsége összehangolásra kerül a Magyar Építész Kamara szakmai továbbképzési rendszerével.
- A beruházáslebonyolítói tevékenységet végző kötelezettsége, hogy az évente előírt, összesen 6x45 perces szakmai továbbképzést teljesítse. A teljesítés nyilvántartása a területi kamara kötelezettsége.
Jogi továbbképzés
- A jogi továbbképzést ötévente egy alkalommal kell teljesíteni.
3.4.6. A továbbképzés ellenőrzése:
- Szakmai és jogi továbbképzés ellenőrzése területi kamarai titkári hatáskör, a 266/2013. Korm. rendeletben előírtak szerint.
3.4.7. Átmeneti rendelkezések a beruházáslebonyolítói tevékenység végzéséhez
Az a Beruházás, beruházáslebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés szakértői szakterület” elnevezésű, SZB kódjelű jogosultsággal rendelkező kamarai tag, aki a beruházáslebonyolítói tevékenységet gyakorolni kívánja, e Szabályzat hatályba lépését követő három éven belül meg kell szerezze a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara által kibocsátott „Beruházáslebonyolító” elnevezésű tanúsítványt. A tanúsítvány megszerzésének feltétele a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara által szervezett Beruházáslebonyolítói Mesteriskola sikeres elvégzése.
3.4.8. Beruházáslebonyolítói feladatok
A beruházáslebonyolítói feladatokat a 191/2009. (IX.15.) Korm.rendeletben meghatározottak szerint kell ellátni.
25/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 136 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett A kamarai tag közreműködése a magasépítési beruházási folyamatban szabályzatot kiegészíti a „3.5. A költségszakértői szolgáltatással kapcsolatos szabályok” fejezettel.
3.5. A költségszakértői szolgáltatással kapcsolatos szabályok
3.5.1. Jogszabályok:
2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházásokról:
- 15. § (1) Az adott állami építési beruházás koordinálása és hatékony megvalósítása érdekében a minisztérium projektszervezetet hoz létre….
(2) A projektszervezet tagjai az adott állami építési beruházás
a) építtetője,
b) projektvezetője,
c) beruházáslebonyolítója
d) tervezője,
e) tervellenőre,
f) építési műszaki ellenőre
g) költségszakértője és
h) kivitelezője.
- 19. § (4) Amennyiben az állami építési beruházás előkészítésébe és megvalósításába költségszakértő nem kerül bevonásra, a tervező készíti el és felel az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért.
- 22. § (1) A költségszakértő ellátja az állami építési beruházás során alkalmazott árakkal és felmerülő költségekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, a legkisebb költség elvére figyelemmel költségellenőrzést végez, a közbeszerzési eljárás során közreműködik az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatában, valamint vizsgálja a költségek alakulását.
(2) A költségszakértő felel
a) az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért, valamint
b) az alkalmazott tételes egységárak a költséginformációs rendszerben foglalt költségszinteknek való megfelelőségéért.
- 24. § (1) f) költségszakértője nem lehet az állami építési beruházás lebonyolítója, tervezője, tervellenőre, műszaki ellenőre vagy kivitelezője.
- 39. § (5) A véleményezés során a költségszakértő az építészeti-műszaki dokumentációt a tervellenőr vizsgálatával egyidejűleg, vagy azt követően – annak észrevételeit is figyelembe véve – abból a szempontból vizsgálja felül, hogy az megfelel-e a beruházási költségkeretnek.
- 42. § (3) A kivitelezési dokumentáció előkészítése során a költségszakértő a terveket a tervellenőr vizsgálatával egyidejűleg, illetve azt követően – azok észrevételeit is figyelembe véve – abból a szempontból vizsgálja felül, hogy megfelel-e a beruházási költségkeretnek, a véglegessé vált engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott engedélyezési dokumentációnak, továbbá vizsgálja a korábbi költségbecsléstől való eltérés indokoltságát.
- 52. § (1) Az építmény műszaki átadás-átvételének lezárását követő egy hónapon belül az építtető értékeli a tervezőt …
- 52. § (3) Az értékelés során rögzíteni kell a kivitelezés – pótmunkák hatásaitól megtisztított – bekerülési költsége és a tervezői költségkiírás szerinti – az árváltozások hatásaival korrigált – költségbecslése közötti eltérés százalékos mértékét. Ha a mérték a 25%-ot meghaladja, a projektvezető a költségszakértővel szemben köteles kamarai vizsgálatot kezdeményezni a költségszakértő eltéréssel összefüggő felelőssége kivizsgálása céljából. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény szerinti fegyelmi vétséget követ el a költségszakértő, ha az eltéréssel összefüggő felelőssége megállapítható.
2023. évi C. törvény a magyar építészetről:
- 65. § (3) Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben is szabályozott beruházáslebonyolítót, tervellenőrt és költségszakértőt, valamint jogszabályban meghatározott költségvetéskészítőt a (2) bekezdésben meghatározott résztvevőkön túl az építési folyamat résztvevőinek kell tekinteni.
191/2009. (IX:15.) Korm.rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (továbbiakban: 191/2009. Korm. rendelet):
- 1. § (1) E rendelet hatálya … kiterjed
a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
b) * az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, építészeti-műszaki tervező …, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a beruházáslebonyolító, a tervellenőr, a költségszakértő, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, valamint a „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorló feladataira.
- 6. § * Az építtető, a tervező, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a
beruházáslebonyolító, a tervellenőr, a költségszakértő, valamint a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban együtt: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében.
- 11. § * (1) Az építtető és a vállalkozó kivitelező az építési beruházással kapcsolatos gazdasági, gazdaságossági, pénzügyi tervezési és ezekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokra költségszakértőt bízhat meg.
(2) A költségszakértő ugyanazon építési beruházás tekintetében nem végezhet tevékenységet egyidejűleg az építtető és a vállalkozó kivitelező megbízásából.
(3) A költségszakértői feladatok ellátására az építtető és a vállalkozó kivitelező az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott költségszakértővel írásbeli szerződést köt.
(4) A költségszakértő feladata:
a) az ár-érték arány megállapítása,
b) a költség és árelemzés,
c) a költségváltozási kockázat elemzése, valamint
d) a költségérzékenységi vizsgálat.
266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről (továbbiakban: 266/2013. Korm. rendelet)
-15/C. § A költségszakértő – a 15/E. § szerinti szabályzatban rögzítetteknek megfelelő – olyan szakember, aki az építtető támogatására a beruházással kapcsolatos gazdasági, gazdaságossági, pénzügyi tervezési és ezekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat lát el.
- 15/E. § (1) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara egyeztetett és összehangolt szabályzatban rögzíti az építési folyamatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 15. § (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott résztvevőitől megkövetelt képzettséget, szaktudást, szakmai gyakorlatot, valamint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényben és az állami építési beruházásokban résztvevők szakmai képzésének formáiról, feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak való megfelelés vizsgálatának részletes szabályait.
3.5.2. Szabályzat személyi hatálya:
3.5.3. A költségszakértői szakirányú szakképzettségére irányadó szabályok
3.5.4. A költségszakértői szakmai gyakorlatára irányadó szabályok
3.5.5. A költségszakértő továbbképzése
Szakmai továbbképzés
Jogi továbbképzés
3.5.6. A továbbképzés ellenőrzése:
Szakmai és jogi továbbképzés ellenőrzése területi kamarai titkári hatáskör, a 266/2013. Korm. rendeletben előírtak szerint.
3.5.7. Átmeneti rendelkezések a beruházáslebonyolítói tevékenység végzéséhez
Az a Beruházás, beruházáslebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés szakértői szakterület” elnevezésű, SZB kódjelű jogosultsággal rendelkező kamarai tag, aki a költségszakértői tevékenységet gyakorolni kívánja, e Szabályzat hatályba lépését követő három éven belül meg kell szerezze a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara által kibocsátott „Költségszakértői” elnevezésű tanúsítványt. A tanúsítvány megszerzésének feltétele a Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara által szervezett „Építési költségelemző” Mesteriskola sikeres elvégzése.
3.5.8. Költségszakértői feladatok
A költségszakértői feladatokat a 191/2009. (IX.15.) Korm.rendeletben meghatározottak szerint kell ellátni.
26/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 145 igen, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja
A kamarai tag közreműködése a magasépítési beruházási folyamatban szabályzatot a csatlakozó módosító indítványok szavazásának figyelembevételével. A szabályzat 2025. január 1. napján lép hatályba.
27/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 129 igen, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja a 2025. január 1. napjától hatályba lépő A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei II. – Tájépítészeti alkotások szabályzatot és egyben hatályon kívül helyezi a Tájépítészeti alkotások terveinek tartalmi es formai követelményei szabályzatot.
28/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése 136 igen, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja
A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei III. – A favédelmi terv szabályzatot, amely 2025. január 1. napján lép hatályba.
29/2024. (12.10.) sz MÉK Kgy. határozat
A MÉK Küldöttgyűlése A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei I. – Magasépítési építmények szabályzat koncepcióját megvitatta, 113 igen, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatja további kidolgozását.