MÉK Titkárság
A Magyar Építész Kamara felkérésére elkészült a szakmagyakorolás szemszögéből fontos részek tekintetében a 2020. március 31-én éjszaka benyújtott "salátatörvény"-ben foglalt jogszabály-módosítás tervezetek tájékoztatója
Tájékoztató az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló T/9934 törvényjavaslatról
I. A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetése
A törvényjavaslat alapvető változásokat hozz a közigazgatási hatósági eljárásokban. A bürokráciacsökkentés keretében 2015-ben bevezetett függő hatályú döntést kiveszi a hatósági eljárásokból.
Mindezek alapján egy építési engedélyezési eljárás kezdetekor nem szükséges függő hatályú döntést hozni, csupán az eljárás kezdetéről és annak határidőjéről kell tájékoztatást adni. A jogalkotó indokolás szerint a függő hatályú döntés jelentős bürokratikus terhet jelent és a jogalkalmazók, valamint az ügyfelek számára is gyakran nehézséget jelent annak értelmezésre.
A fentiek alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényből (a továbbiakban Ákr.) kikerült a függő hatályú döntés. A generális kódex mellett azonban az ágazati jogszabályokat is módosítani kellett. Ennek megfelelően a szakmagyakorlókat érintő jogszabályok módosult a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény.
Továbbra is fennmarad azonban a hatóságnak előírt határidő elmulasztásának azon következménye, hogy a megtérített illetéket/szolgáltatási díjat vissza kell fizetni az eljárás kezdeményező félnek. Amennyiben az eljárásra nem ír elő fizetési kötelezettséget a jogszabály úgy 10.000-Ft kell megtérítenie az eljárást kezdeményezőnek.
II. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosítása
Korábbi tájékoztatónkban szerepel 400 m2-t meghaladó kereskedelmi rendeltetés esetén az eljárás különleges módja.
A módosítást megelőzően a korábbi eljárás során a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének szakhatósági állásfoglalását. A törvényjavaslat alapján azonban a Kormányhivatalnak csak nyilatkozatot kell tennie a szakkérdésben. A technikai jellegű módosításnak elősorban az új hatásköri és illetékességi szabályok bevezetése miatt van szükség. A szakkérdésben tett nyilatkozat joghatása azonban azonos szakhatósági állásfoglalással, így az építési engedélyezési eljárásban attól nem lehet eltérni.
„Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője (a továbbiakban: Kormányhivatal) – amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak – szakkérdésben nyilatkozik. A szakkérdésben született nyilatkozattól az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntésben nem lehet eltérni.”
A törvényjavaslat módosítja az eljárás határidejét, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő korábbi 60 nap helyett 75 napra emelkedett.
„ (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozatának van helye, az építésügyi hatóság ügyintézési határideje 75 nap, mely határidőbe nem számít bele a szakkérdés vizsgálatához szükséges 57/D. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő adatok, információk és vélemények megkérésének kiküldésétől a beérkezéséig tartó idő.”
Fontos szabály, hogy a törvényjavaslat módosítását a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
„E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi …. törvénnyel (a továbbiakban: Mód3. tv.) megállapított 57/C57/F. §-át a kereskedelmi építmények építési engedélyezési vagy rendeltetésmódosítási eljárásában – amennyiben a Mód3. tv. hatálybalépésekor fellebbezési eljárás van folyamatban –, a fellebbezés elbírálása során e törvénynek a Mód3. tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
A szerzői jogi nyilvántartás tekintetében az Étv. mint törvény kötelezően előírja az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alkalmazását.
„Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás elektronikus ügyintézés keretében működik”
III. A szerzői jogról szóló törvény módosítása
A jelenleg hatályos a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (5) bekezdése, amely törvényi vélelmet állított fel a szerzők tekintetében kivezetésre kerül:
„Építészeti alkotások esetén, ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által vezetett építészeti szerzői jogi nyilvántartásban szerzőként szerepel. Ha e szabály nem alkalmazható, akkor a (2)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak.”
A jogalkotó indokolás szerint a fenti rendelkezés a kvázi közhitelesség fogalmát fűzi a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft által vezetett szerzői nyilvántartásban szereplő adatokhoz. A bírói gyakorlat szerint közhitelességet fűzni egy nyilvántartáshoz csak akkor lehetséges, ha meghatározott feltételek fennállnak. Az egyik ilyen feltétel, hogy hatóság által vezesse a nyilvántartást. Tekintettel arra, hogy a Lechner Tudásközpont nem minősül hatóságnak, a jogalkotó elveszi a kvázi közhitelesség jellegét a nyilvántartásnak.
IV. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása
A törvényjavaslat az alábbi kiegészítéssel a módosítandó törvény hatálya alá tartozó építkezéseket a kiemelt beruházásokká nyilvánítja. A törvényjavaslat ezzel egyidejűleg - az önkormányzati hatáskörébe tartozó - változási tilalom elrendelése hatálya alól kivonja a beruházásokat.
"A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki: „12. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon, valamint ezen ingatlanból telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
V. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény kiegészítése
Két új rendelkezéssel egészül ki a kiemelt szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény.
1. Ha kiemelten közérdekű beruházással érintett szomszédos telek építménye akadályozza beépítési szabálynak és építési követelményeknek megfelelő építkezést, a szomszédos telek tulajdonosa köteles elbontani. A feleknek meg kell állapodni abban, hogy ki viseli a bontásnak a költségét. Amennyiben erre az ajánlat tételétől számított 90 napon belül nem kerül sor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján bíróság ítéltével pótolhatja az elfogadó nyilatkozatot.
2. A kiemeleten közérdekű beruházás a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 11/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „ Ha az adott kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabálynak, építési követelménynek megfelelő beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán túlnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. Az elbontásról a kiemelten közérdekű beruházás építtetője és a szomszédos ingatlan tulajdonosa a költségek viselésére is kiterjedő módon megállapodnak. Amennyiben a megállapodás nem jön létre a felek között a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megtételétől számított 90 napon belül a Polgári törvénykönyv 6:71. § szabályai szerint, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat és a megállapodást a bíróság ítéletével pótolja.”
(2) Az Ngtv. 11/F. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.
VI. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása
A szakmagyakorlókat a módosítási javaslat nem érinti pusztán technikai jellegű.
Készítette: Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász és Dr. Rátkai Gábor ügyvédjelölt
Letölthető dokuemntumok:
A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az építésgazdaság folyamatos munkája és az ágazati aktív foglalkoztatás érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak írt közös levélben állami és önkormányzati építési beruházási megrendeléseket szorgalmaznak a koronavírus járvány okozta visszaesés ellensúlyozására.
A veszélyhelyzet kihirdetését követően a MÉK a 2020. I. félévére vonatkozó beszámoló és jogosultsági vizsgákra, valamint a tantermi kötelező továbbképzésekre történő jelentkezéseket lezárta. Erről az áprilisi – májusi vizsgaidőpontokra és az elmaradt tantermi kötelező továbbképzésekre jelentkezőket e-mailen értesítettük. A további korlátozó intézkedések miatt jelenleg ezek megtartására még nem kerülhet sor, azonban minden elektronikus felületünkön közzé tettük az un. türelmi idő bevezetését.
A titkárok azon szakmagyakorlók esetében, akiknek az 5 éves továbbképzési időszaka vagy a beszámoló vizsga kötelezettsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően és annak időtartama alatt jár le, eltekintenek a jogszabályokban foglalt szankciók alkalmazásától és a kötelezettségek teljesítésére 2020. december 31-ig adnak lehetőséget.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok esetében, akik 2020. március 11-ig bezárólag a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettségüket elmulasztották teljesíteni, fenti kedvezmény nem alkalmazható. Számukra az elérhető online kötelező és az online szakmai továbbképzéseket javasoljuk.
A beszámoló és jogosultsági vizsgák esetében, amint meg tudjuk nyitni a vizsgákra a jelentkezéseket, értesítést küldünk az érvényes jelentkezéssel rendelkezőknek a további teendőikről. A már befizetett vizsgadíj természetesen az új időpontra is érvényes lesz. Fontos, hogy az elmaradt vizsga helyetti új időpontra a jelentkezőnek nem kell majd új jelentkezést rögzítenie a rendszerben, ezt a MÉK fogja beállítani. Az új vizsgaidőpontok meghirdetésére a veszélyhelyzet visszavonását követően kerülhet sor, így az előbbi intézkedések a kialakult járványügyi helyzet hosszától és az érintett szakmagyakorlóink számától függ majd, kérjük szíves türelmüket!
A tanananyag frissítésére a kialakult helyzetre való tekintettel az elkövetkezendő időszakban kerül majd sor, így azt előzetesen nem tudjuk most a rendelkezésükre bocsájtani.
A tantermi kötelező továbbképzések esetében új időpontok meghirdetésére – a vidéki helyszínek esetében a területi kamarákkal történt egyeztetés mellett – szintén a veszélyhelyzet visszavonását követően kerülhet sor. Felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy lehetőség van a kötelező továbbképzés online formában történő elvégzésére is (https://epitesztovabbkepzo.hu/index.php?m=tavoktatas). Tantermi kötelező továbbképzés esetében a már befizetett részvételi díj természetesen az új időpontra is érvényes lesz. Fontos, hogy az elmaradt képzés helyetti új időpontra a jelentkezőnek nem kell majd új jelentkezést rögzítenie a rendszerben, ezt a MÉK fogja beállítani.
Amennyiben feliratkozik a Magyar Építész Kamara heti e-mail hírlevelére, folyamatosan kap információkat a legfrissebb kamarai és szakmai hírekről, eseményekről: https://mek.hu/index.php?f=hirlevel#feliratkozas
Kiemelt híreinkről a MÉK facebook oldalán is értesülhet: https://www.facebook.com/magyarepiteszkamara/
Kérjük figyeljék honlapunkat, hírlevelünket és facebook oldalunkat a naprakész információk érdekében!
MÉK Titkárság
A koronavírus járvány váratlanul, gyorsan és alaposan átrendezte az egész társadalom, és értelemszerűen az építészek életét is. Hétköznapokból eltűntek, és bizonyos egy időre el is maradnak a munkahelyi személyes találkozások, kávézások, az ezek során kialakuló beszélgetések, a digitális – virtuális - kiber térben beszélünk, itt láthatjuk egymást.
Üresek az utcák, a közösségi terek, színházak, mozik, és szomorú, de az építészirodák műtermei is. Sorban maradnak el a konferenciák, szakmai rendezvények, még a Kossuth díj és az Ybl Miklós díj ünnepélyes átadása is elmaradt.
A közösségi lét lehetőségei átalakultak, átrendeződött minden, ami az együttműködés, az közös munka eddigi megszokott formáit illeti, ide értve a munkahelyek összetartó erejét.
Mindez természetesen mindenkit az informatika ismeretlen vagy kevésbé ismert területeire vezet, amelyeket közösen tesztelünk, próbáljuk a XXI. századi kommunikációs módszereket. Ebben a virtuális világban sok mindent másként csinálnunk, másképpen dolgozunk, mint korábban tettük. Egy új világ köszöntött ránk, tesszük első lépéseinket, ismerkedünk a különféle lehetőségekkel. A gyerekeink a laptoppal vagy az okos telefonokkal vannak a digitális iskolákban, és mosolyogva szemlélik idősebb tanárik küzdelmét a technikával.
Az elmúlt napokban tovább gyorsultak a világszerte terjedő COVID-19 fertőzéssel, ismertebb nevén a koronavírussal kapcsolatos események. Március 11-én veszélyhelyzetet hirdettek Magyarországon, az elmúlt napokban a legtöbb közintézmény, iskolák, egyetemek, munkahelyek minimum két hétig tartó zárva tartást jelentett be. A hatóságok és a kormány mindenkit határozottan arra kért: csak indokolt esetben hagyja el otthonát, lehetőleg otthonról dolgozzon, és mától már a kijárási korlátozás is életbe lépett, egyelőre április 11-ig.
Az ilyen helyzet Magyarországon példa nélküli, de ezzel világszerte a legtöbb ország így van. Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és több európai államban már kijárási tilalom van érvényben; ez azt jelenti, hogy aki képes rá, otthonról dolgozik.
A legtöbb építésziroda március 16. óta átállt az otthoni munkavégzésre, sokaknak ez nem okozott igazán gondot, mert korábban is már tettek ilyet, bár csak kisebb mértékben, heti egy-egy napra. A legtöbb irodában az IT infrastruktúra és egyéb számítástechnikai feltételeken kívül, az ehhez szükséges ismeretek is rendelkezésre álltak.
A személyes találkozókat, megbeszéléseket mindenki lemondta, különféle internetes felületen kommunikálnak. Nagy kihívást jelent a közös szellemi munkamódszer helyettesítése a csapatmunkát igénylő tervezési feladatokban, az építtetőkkel történő kapcsolattartásban, és a helyszíni művezetések esetében, ha egyáltalán folyik az építkezés.
A kis irodák többsége felhőben tárolja az adatokat, az internetes telefonálás, a videó konferenciák, az e-mailek, és az okos telefon használatával a közös munkavégzés megoldható, de van, aki távoli eléréssel a saját irodai szerverét használja. Felhő alapú csapatmunka segítségével valós időben tudnak együttműködni az építészek, a minőségi, adatokkal ellátott, 3D-modell alapú tervek elkészítésén. Ezek a rendszerek nemcsak arra alkalmasak, hogy folyamatosan dolgozni lehet, de arra is, hogy Megbízók nyomon tudják követni a projektek alakulását. Ezáltal biztosítani lehet az ügyfelek számára, hogy akár személyes találkozók nélkül is, valós képet kapjanak tervek, projektek fejlődéséről, a határidők betartásáról, és észrevételeiket megtehessék a tervezők felé.
Az Építtetőknek, a Megbízóknak is meg kell érteniük, hogy iroda hiányában a dokumentálási feladatok sem elvégezhetőek, a nyomtatott dokumentációt az irodák többsége nem tud leszállítani. A hivatali egyeztetések, a szerzői joghoz kapcsolódó szükséges levéltári kutatásokra sem lesz lehetőség a közeljövőben, a helyszíni bejárások és felmérések lehetősége is korlátozott.
Ráadásul március 1-ével megváltozott engedélyezési eljárásmód, megszűntek az önkormányzati jegyzői építésügyi hatóságok, és ezek a feladatkörök az újonnan létrehozott fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz került át. Az engedélyezési rendszer elektronikus zajlik, de ügyintézőkhöz most nem lehet bemenni, bár dolgoznak, az új ügyvitel rend most kezd a hivatalokban kialakulni.
A legtöbb tervezőiroda számol a termelékenység, a megbízások, a bevételek csökkenésével, de ezeket az óvintézkedéseket szükségesnek tartották. Sokaknak gondot okoz a két-három hónapos működési tartalék képzése és félő, hogy az alvállalkozóktól kért fizetési haladékok, vagy nem fizetések az alvállalkozó irodák létét veszélyeztetik.
A jelenlegi helyzet számos kérdést vet fel a munkáltatói és munkavállalói jogokkal és kötelezettségekkel, lehetőségekkel kapcsolatban. Havi fizetés vagy csökkentett munkaidőnek megfelelő bérezés, szabadságolás vagy szüneteltetés, esetleg felmondás, stb.., de ugyan akkor kérdéses, hogy egy bevált, jól dolgozó kollégát hogyan lehet majd pótolni, ha vége a kritikus időszaknak.
Igaz ez tervezői biztosításokra is, egy ilyen helyzetben a felelősség biztosítás kiterjed-e a határidő lekésése illetve nem teljesítés adódó kötbérezés fedezetére. Egyáltalán biztosítási esemény-e a koronavírus okozta helyzet, és ha igen akkor milyen? Lehet-e erre hivatkozni? Illetve mit kellene tegyen a biztosított a Biztosítótársasága felé? A home office működésből adódó többlet kiadások milyen módon elszámolhatóak, és erre is kiterjed-e a biztosítás?
Kérdéses az építési kedv vagy építőipari megrendelések és a termelés visszaesése, egyelőre nehéz jósolni.
És legvégül talán a legnehezebb kérdés mennyi ideig tart ez az időszak? És ha véget ér, milyen gyorsan áll vissza a gazdaság, a szakma normális működése?
Egyelőre az építész társadalom otthon reménykedik.
Ulrich Tamás, építész
MÉK
Tervezői, mérnök felelősségbiztosítások:
Általános szabály a Polgári törvénykönyvben, hogy A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.
A felelősségbiztosítás akkor téríthet, ha a tervező, a mérnök a kár okozásáért felelős (szakmai műhiba)! A koronavírus egy világjárvány, mely rendkívüli állapotokat eredményezett, ezért a felelősségbiztosítás biztosítottja nem felelős, így a biztosításnak közvetlen, a járvánnyal összefüggő térítési relevanciája nincs.
FONTOS! A tervezők, mérnökök felelőssége hosszan fennálló felelősség! Ptk. 6:251 §
A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.
A felelősségbiztosítási szerződéseket folyamatos díjfizetéssel hatályban kell tartani, különben a múltbéli munkákra sincs biztosítási védelem!
Az esetek döntő többségében ugyanis a kivitelezés során derülnek ki a tervezői műhibák, melyek térítésére csak akkor van esély, ha a tervező a hiba bekövetkezésekor is rendelkezik folyamatosan fennálló biztosítási védelemmel. Egy időközben megszűntetett biztosítási szerződés könnyen azt eredményezi, hogy pont a rendkívüli helyzet miatt csúszó projektmegvalósítás kivitelezési szakaszában már nem lesz a tervezőnek biztosítási védelme, így saját forrásból kell finanszíroznia a kár megtérítését!
Ptk. 6:452 §-ban rögzített közlési és változás bejelentési kötelezettség:
Felelősségbiztosítás kapcsán a legfontosabb bejelentési kötelezettségek:
Vagyonbiztosítások, irodák, lakások, telephelyek biztosítása:
A bizonytalan helyzetben a biztosítások fenntartása a legfontosabb döntések egyike!
Amennyiben egy vagyontárgy, lakás, iroda, ingatlan, telephely biztosítási védelme, jól prosperáló gazdasági környezet esetén fontos, akkor válsághelyzetben, bizonytalan környezetben még fontosabb!
Életünk munkáját jelentő ingatlanok megrongálódása, megsemmisülése, egy gazdasági recesszió által érintett időszakban, teljes egzisztenciális csődhelyzetet eredményezhet! Nem beszélve azon vagyontárgyakról, melyek hitellel terheltek, és egy totálkár esetén azonnal ki kell fizetni a bank részére a fennálló tartozást, hiszen megszűnik a bank fedezete!
Ajánlott teendők a vagyonbiztosítások vonatkozásában:
Nagyon fontos, hogy aktualizáljuk a biztosítási szerződést! Ha módosítás, változás áll be, azt vezettessük át a szerződésen!
Személybiztosítások:
Életet, egészséget fenyegető válsághelyzetben nagyon hangsúlyosan kerül előtérbe a személybiztosítások kérdése! Ezekre a szerződésekre akkor van igazán szükség, amikor a legnehezebb élethelyzetek állnak elő és a legkiszolgáltatottabb helyzetbe kerülünk.
A koronavírus által okozott válsághelyzetben drasztikusan megnőtt a személybiztosítások utáni érdeklődés Európa szerte!
Ajánlott áttekinteni:
Összefoglaló javaslatok:
Társaságunk minden felmerülő kérdésben, biztosítási szakjogász bevonásával segít a biztosítási szerződések optimalizálásában! Keressenek minket bizalommal!
JÓ EGÉSZSÉGET KÍVÁNUNK!
Budapest, 2020. március 30.
Összeállította: dr. Püski András, Euro-Sales Biztosítási alkusz Kft.
www.eurosales.hu eurosales@eurosales.hu
A fenti tájékoztató innen letölthető:
Tisztelt Kamarai Tagok, tisztelt Kollégák!
Mindannyiunk életét felforgatta a járvány. Mindannyian most próbáljuk értelmezni ezt az új helyzetet, túlélni a valóságban és cégként is mindazt, amit ez a járvány jelent. Nagyjából mindenki fél, fél attól, hogy megbetegszenek azok, akik fontosak neki és fél attól, hogy szélső esetben elveszítheti bármelyik veszélyeztetett családtagját. Ehhez adódik még, hogy már most érzékelhető, hogy megtorpant a piac, pedig még csak az elején tartunk ennek a válságnak. Ilyen helyzetben nem egyszerű higgadtan gondolkodni, és tenni, ugyanakkor mint ahogy felelősek vagyunk a családunkért, a cégünkért, ugyanúgy felelősek vagyunk Kamaraként azokért is, akiket képviselünk, egymásért.
Az építészeti tervezés, az építőipar nem tartozik azon ágazatok közé, amelyek az első körben szenvedik meg a jelen helyzetet. Ugyanakkor mindannyian tapasztaljuk már, hogy lassulnak, leállnak különböző beruházások, állnak le tervezési feladatok. Ennek a folyamatnak a hossza, a vége még nem látható, éppen ezért a hatása sem becsülhető. Kamaraként azon vagyunk, hogy igyekezzünk mérsékelni ennek a folyamatnak a negatív hatásait!
A mindennapi életben a Kamara a korábbi tájékoztatásnak megfelelően átállt az online ügyintézésre, a home office-ra. A továbbképzéseket illetően korábbi nyilatkozatainkban már jeleztük a következő időszakra vonatkozó könnyítéseket. A területi kamarák is megtesznek mindent annak érdekében, hogy a tagjaiknak emailen és telefonon biztosítsák az ügyintézést.
A területi kamarák titkárainak a veszélyhelyzet kihirdetését követően jeleztük, hogy un. türelmi időt vezetünk be. Azon szakmagyakorlók esetében, akiknek az 5 éves továbbképzési időszaka vagy a beszámoló vizsga kötelezettsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően és annak időtartama alatt jár le, a Titkárok eltekintenek a jogszabályokban foglalt szankciók alkalmazásától és a kötelezettségek teljesítésére 2020. december 31-ig adnak lehetőséget. Ezzel együtt arra bíztatunk minden érintettet, hogy használja ki az időt és tájékozódjon az online kötelező és szakmai továbbképzések lehetőségeiről. Azon vagyunk, hogy a nehézségekkel együtt minden kamarai tagnak lehetősége legyen minden folyó ügyét intéznie. Ezzel kapcsolatban mindenki türelmét kérjük, hiszen ez a helyzet mindenki életét megnehezíti, azokét is, akik ügyet akarnak intézni, és azokét is, akik az ügyeket intézik. A MÉK és a Területi Kamarák titkárságai mindent megtesznek azért, hogy zökkenőmentes legyen az ügyintézés, de egyik titkár sem mindenható, fontos, hogy ezt szem előtt tartsuk!
A MÉK, ahogy már jeleztük, lépéseket tett, megkereste a felügyeleti szervet a közeljövőben esedékessé váló küldöttgyűlések, taggyűlések, tisztújítások kérdésében. Ez sokadrangúnak tűnik a járvány okozta veszélyekhez képest, ugyanakkor a jogfolytonosság szempontjából fontos, hiszen ahhoz, hogy a Területi Kamarák működőképesek maradjanak, és tudják intézni a tagság folyó ügyeit, ez a dolog elengedhetetlen!
A MÉK az Magyar Mérnöki Kamarával és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével egyetértve a felügyeleti szervünkhöz, és ezen keresztül a Kormányhoz kíván fordulni a járvány kapcsán, az építőipari ágazatot sújtó következmények enyhítése céljából, annak érdekében, hogy talpon tudjunk maradni, hogy a veszély elmúltával hatékonyan tudjunk közreműködni a gazdaság újraindításában. Ehhez az kell, hogy lehetőség szerint folyamatosan tudjunk dolgozni a következő időszakban is, hogy hibátlan tervekkel tudjuk majd kiszolgálni a piacot, ha magához tér.
Tervezőként abban, a sok más ágazathoz képest kedvező helyzetben vagyunk, hogy lehetőségünk van otthon dolgozni. Arra kérünk mindenkit, hogy váltsanak át az otthoni munkára, csökkentsék a minimálisra a házon kívüli mozgást!
Igyekezzenek az egyeztetéseket, megbeszéléseket, de akár a tervezői művezetéseket is (megkapott fotók, videók alapján) otthonról bonyolítani. Jó néhány ingyenes program, applikáció áll rendelkezésre erre a célra, használja ki mindenki ezeket a lehetőségeket (az ezzel kapcsolatos információkat a közeljövőben a MÉK honlapján is elérhetővé tesszük). Ugyancsak javasoljuk mindenkinek, hogy tájékozódjon az általa használt tervezői programmal kapcsolatos esetleges támogatásokról. Több szoftvercég ad segítséget ebben a rendkívüli helyzetben az otthoni munkához (például a https://www.graphisoft.com/covid-19/ oldalról 1 hónapos ingyenes licenc érhető el).
Mindezeken túl arra kérünk Mindenkit, hogy tartsa be a járvánnyal kapcsolatos előírásokat, vigyázzon Magára és környezetére, és lehetőségeihez mérten segítse azokat, akik arra rászorulnak!
Budapest, 2020. március 23.
a MÉK Elnökég nevében
Hanóczi Péter elnök
A Kormány 71/2020. (III. 27.) Korm. rendeletével kijárási korlátozásról szóló rendelkezéseket léptet életbe március 28-ától az ország teljes területére. A jogszabály teljes szövege innen érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218750.381166
Legfontosabb előírások:
Budapest, 2020. március 27.