KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

test

Árkay Bertalan egy korai, gödi alkotása

Asztalos István, okl. építészmérnök

Bevezető

Aki Árkay Bertalan (1901-1971) műveit tanulmányozza, azt találja, hogy korának egyik leg-ismertebb családiház-tervezője volt. Munkásságát, mint építészét és festőművészét tartja nyil-ván a szakma, tudjuk róla, hogy a modern magyar építészet egyik úttörője volt. A magyar nyelvű Wikipédia számtalan családi házát sorolja fel, amelyeket 1927 és 1941 között alkotott.

Ezek – szinte kivétel nélkül – budai épületek. Néhány megvalósult alkotásának képe is látható ezen a fórumon (1. ábra), amelyből mindenki számára világossá válhat, hogy miért tartjuk őt a modern magyar építészet egyik kiválóságának:
 


1. ábra – Árkay Bertalan budai családi házai

Véletlenek találkozása
Patay Ágnes volt BME tankörtársammal és Gyuri bátyámmal (Asztalos György, okl. villa-mosmérnök) sétáltunk Gödön – az egykori Alsógödön  – a Kodály Zoltán utcában, miközben szó szót követett. Éppen az egyik elvesztett családi örökségünk részeként, a történelem viha-rait átélt épület mellett haladtunk el, amikor bátyám – aki nálunk a családfánk kutatója – lel-kesen magyarázta Áginak, hogy ezt az épületet dr. Scholtz Kornél számára tervezte Árkay Bertalan, aki abban az időben a család rokonságához tartozott (első felesége Árkayné Sztehlo Lili üvegfestő, aki elsőfokú unokatestvére volt Kornél bácsinak). Mi visszakérdeztünk: való-ban, Kornél bácsi házát Árkay Bertalan tervezte?
Hazatérve bátyám azonnal kikereste a családi irat- és dokumentumtárból azokat az elismervé-nyeket, amelyek ezt a tényt bizonyítják. Tőle kaptam a régi fotókat is, és az ő érdeme, hogy a cikkben leírt adatok megfelelnek a valóságnak. A 2. ábrán látható két ilyen dokumentum má-solata Árkay Bertalan bélyegzőjével és aláírásával (a dokumentumokat később átadtuk a BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményének, ahol az épület terveit is őrzik). Ezekből a do-kumentumokból az is kiderül, hogy abban az időben az építésztervező nemcsak a tervek ké-szítője, hanem az építkezés irányítója és egyben műszaki ellenőre is volt, hiszen az ő aláírása nélkül a kivitelező nem kaphatta meg járandóságát. A tervező, mint hozzáértő szakember egyben a beruházó-építtető tanácsadója is volt. Az elszámolás szerint az épület 36 563,50 pengőből épült fel.


2. ábra – Árkay Bertalan jóváhagyása az épületasztalos- és a festő munkák kifizetéséhez
(Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény)


3. ábra – Árkay Bertalan ceruzás vázlata a tervezett épületről, amely a kert felől mutatja azt (Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, leltári szám: 68.139.3_2.)

Tudni kell, hogy az 1920-as, 30-as években Alsógöd sok értelmiségi család kedvelt nyaraló-helye volt. Ennek kialakulását Kornél bácsi és Édesapám visszaemlékezéseiből ismerem. Dr. Scholtz Kornél (1871-1962, szemorvos, egyetemi tanár, népjóléti államtitkár) a huszadik szá-zad elején már neves szemorvos volt, és hosszabb szemklinikai működés után 1907-ben lett egyetemi magántanár és a Belügyminisztérium trachoma-ügyi előadója is. Ebben az évben ezen elfoglaltságai miatt nem tudott rendesen szabadságra menni, és helyette kibérelt egy szo-bát az akkori Kisgödön, a jelenlegi Duna-villával szemközti üres présházban. A nyaralás any-nyira megtetszett neki, hogy később lakhelyéül is választotta azt a kertet, amit szülei az ő ja-vaslatára vásároltak meg 1907-ben.
Az egykor 2758 négyszögöles akácosból az évek során gyönyörű parkot, valóságos arborétu-mot varázsolt, amelybe növényritkaságokat, örökzöldeket, nyesett sövényeket, varázslatos sziklakerteket, kaktuszokat telepített. A több kisebb és egy nagyobb mesterséges tóban arany-halak úszkáltak, és télen két üvegház is gondoskodott a mediterrán és sivatagi növények átte-leltetéséről. Mindezt sajnos már csak a régi fényképek és az egyre halványuló családi emléke-zet őrzi. A kert lakóháza a jelenlegi Kodály Zoltán utca felőli oldalára került, amelyet Árkay Bertalan tervei alapján 1929-ben kezdtek el építeni, és az 1932-ben el is készült.

Az épület
Jellemző a korra, hogy az építészet formai elemei valóban úttörőnek számítottak, és Dr. Scholtz Kornél nemcsak a kortárs festészetnek, de a kortárs építészetnek is lelkes támogatója volt. Az újszerű műszaki megoldások és a kivitelező építőipar akkori színvonala sokszor még nem tették lehetővé a modern épületek megfelelő minőségű megépítését. Erre szintén a családi visszaemlékezésekből tudok következtetni, idézem Édesapám egyik írását:
„Kornél bácsi hatalmas könyvtárszobája ("stúdió") az épületnek majdnem teljes földszintjét elfoglalta, egy kis szoba kivételével; ez a nyugati sarokban volt. Az épület ablakai tolóablakok voltak, természetesen állandóan megvetemedve beszorultak, ami szintén örök vitára adott okot, mert Édesapám (a mi nagyapánk) kezdettől fogva ellenezte ezt a megoldást, de Árkay Berci bácsi győzött. A lapos tető hasonlóan téma volt, minthogy egy idő múlva kezdett beáz-ni, a párkányok megrepedezett betonvályújában.”
Az épület egy korábbi meglévő épület (öreg ház) mellé épült, magába foglalva a szintén meg-lévő, magastetős régi konyhaépületet. Mivel az öregház is a család tulajdonában volt, a két épületet 1932-35 között modernizálták, egy nyaktaggal összekötötték, és kibővítették az öreg házat is. A nyaktag földszintjén került elhelyezésre az öreg ház új fürdőszobája és egy össze-kötő folyosó, majd később az új épület lépcsőházából nyíló, fürdőszoba feletti vendégszoba. Ekkor nyerte el mostani alakját az öreg ház verandája is, és lett kisebb, hogy az egyik föld-szinti szobát ne sötétítse be. Az itt alkalmazott lapostetővel teremtette meg Árkay Bertalan az összhangot az egyszerű, magastetős uradalmi épület és a modern építészetű új épület között.


4. és 5. ábra: Az öreg ház képe 1907-ben, majd az átalakítás után a 30-as évek végén


6. ábra: A lapostetős veranda korabeli képe

Atyai nagyanyánk visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az új épület emeletén volt a háló, a dol-gozó és fürdőszoba. A félemeleten – a nyaktagban – volt a vendégszoba a földszinten pedig egy nagy könyvtárszoba: a stúdió. Ehhez kapcsolódott széttolható üvegajtóval a télikert. A stúdióban két falat befedő könyvespolc és kandalló is volt.


7. ábra: Az új épület 1:100 léptékű tervei
(Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, leltári szám: 68.139.3_1.)

Az épületegyüttest a II. világháború után államosították és több lakásra osztották. Ennek kö-vetkeztében az évek során sok átalakításon, toldozáson-foltozáson ment keresztül, így mára már alig felismerhető az eredeti állapot. Sajnos az épületről kevés fotó készült, inkább a dísz-kertről maradtak fenn képek. Megmaradtak azonban az Árkay Bertalan által készített tervek, melyeket a Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményében őriznek, és a közelmúltban dolgoztak fel és vált kutathatóvá. Az 1:100 léptékű terveken láthatók az alaprajzok, a délkeleti homlok-zat és egy keresztmetszet. Egy korabeli, rossz minőségű fotón látható a könyvtárszobához belső tolóajtóval és összehúzható vasráccsal kapcsolódó kiugró-télikert, amelynek magas ab-lakai biztosították télen az áttelelő növények számára a benapozást.


8. ábra: A „stúdióhoz” kapcsolódó, délkeleti tájolású télikert magas ablakai

Az épülettel kapcsolatban néhány műszaki érdekességre is felhívnám a Tisztelt Olvasók fi-gyelmét. A lépcsőházként funkcionáló torony egyben a víztorony szerepét is betöltötte, amelynek felső része egy kb. 1,5 m3-es víztartályt is magába foglalt. A kertben lévő – akkor még iható vizű – kútból elektromos szivattyú nyomta fel a vizet a tartályba. A túltöltés elkerü-lését az épület külső oldalán elhelyezett, kb. 1 m hosszú vízszintmutató tette lehetővé. Persze a szivattyú kezelőjének figyelnie kellett a mutatót. Bátyámmal visszaemlékeztünk arra, hogy gyerekkorunkban ez a házi vízmű még működött, és többször túl is töltötték a tartályt, minek következtében sokszor elöntötte a víz a lépcsőházat. A házi vízmű kiépítésére kb. 6 évvel az-után került sor, hogy 1924-ben bevezették a villanyt Alsógödre.
Az épület laposteteje egyben tetőteraszként is szolgált, ahonnan – a régi fotók tanúsága szerint – gyönyörű kilátás nyílt abban az időben a Dunára és a Pilisre. Tiszta időben még a Börzsöny hegyeit is látni lehetett. Ezt az adottságot használta ki a megszálló katonaság is a II. világhá-ború alatt, mert a torony tetején katonai megfigyelőpontot létesített, egy deszkatoronnyal megmagasítva azt. Az egyik további fotón a nyaktag földszintjén elhelyezkedő fürdőszoba míves vasrácsát tanulmányozhatjuk. Ez is és az ehhez – stílusban illeszkedő – korabeli vas-rácsok legtöbbje még ma is megvan.


9. ábra: A nyaktag földszintjén elhelyezkedő fürdőszoba ablak míves vasrácsa

A díszkert és annak maradványai a korabeli parképítészet számos tárgyi emlékét őrzi. Dr. Scholtz Kornél – nem lévén saját családja – szenvedélyes kertész és botanikus is volt. Szabad idejében a park díszítésére helyben készített műkőből és betonból csinált/csináltatott számtalan virágtartót és más kertépítészeti elemet. A tavak alsó, vízzáró része is bitumenes szigetelésű, hálós vasalású beton lemezből készült, de az 5. ábrán látható szökőkutat díszítő, kisfiút ábrázoló szobrot is betonból öntötték. A kisfiú a karján egy halat tartott, aminek a szájából spriccelt ki a víz, ha megnyitották a csapot.
Egy másik műszaki érdekesség, amelyet a hazai szakirodalom is nyilvántart , a ma is meglévő kerti napóra, amelynek talapzata szintén betonból készült. A hengeres beton oszlopon lévő, berakott dunai kavics-díszítés napsugarat mintáz. Magát a napórát atyai nagyapánk, Asztalos Sándor (született Pfeiffer Sándor) okl. gépészmérnök tervezte Kornél bácsi számára 1936-ban, és csak nyáron használjuk, mivel megóvása érdekében télire leszereljük. A beton oszlop azonban, amely az abban az időben szokásos alig földnedves betonból, kézi erővel készült, télen is a kertben marad, bizonyítva annak fagyállóságát immár 77 éve. A horizontális elren-dezésű, feltüntetett földrajzi koordinátákhoz – É.sz.: 47°42´, K.h.: 19°4´ – kötött napóra há-romszögletű, rozsdamentes acél árnyékvető éle a föld forgástengelyének csillagászati pólusára mutat. Vízszintes számlapja 30 cm átmérőjű, nyolcszög alakú bronzlap. Ebbe vannak bele-vésve az egész, és negyed órát jelző, valamint az évszaktól függő hosszúságú árnyék-hegy vonalak. A pontos időmeghatározást egy táblázat segíti. A vésnökmester által bevésett arab számok az egész órákat mutatják, latin felirata – NON NUMERO HORAS NISI SERENAS – szerint pedig csak a napos órákat számolja.


10. ábra: Az épület-együttes mai képe a kert felől (balra az új épület, jobbra az öreg ház)



11. ábra: Az épület-együttes mai képe az utca felől (balra a magastetős régi konyhaépület)

 


Létrehozás időpontja: 2014-07-09 16:34:55
Utolsó módosítás időpontja: 2014-07-09 16:43:20

Megtekintések száma: 5764
Rövid link: http://www.mek.hu/index.php?id=42115