A jogalkotó felkérésére a Magyar Építész Kamara Elnöksége, tagozatai és a területi kamarák áttekintették az OTÉK szabályozási körét érintő előírásokat  és az azok gyakorlati alkalmazása során észlelt tapasztalatokról, koncepcionális módosítási   javaslatokról alkotott véleményeket Hajnóczi Péter elnök úr alábbi, a témával kapcsolatos véleményével együtt megküldte az Építési és Közlekedési Minisztérium számára.

Az általános településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet koncepcionális kérdései

Mivel az OTÉK szerkezetét, a fejezetek sorrendjét és azok tartalmát -a szükséges pontosításokkal és kiegészítésekkel- alapvetően megfelelőnek és jól átláthatónak tartom, megfontolásra javaslom annak megőrzését.

Most is fontosak tartom kiemelni, hogy az építési jogszabályok megújítása során kiemelt hangsúlyt kell fektetni a fogalommeghatározások felülvizsgálatára, azok pontosítására és aktualizálására, a hiányzó definíciók pótlására, valamint arra, hogy az új építészeti törvény fogalmi körével és egymással is- a végrehajtási rendeletek fogalomhasználata harmonizáljon.

Az érintett szabályozási területek specialitása, hogy egyes részletei a szöveges megfogalmazásnál lényegesen pontosabban és egyértelműbben kifejezhetők rajzi eszközökkel. Ezért a jelenlegi ábrák korszerűsítése, aktualizálása mellett indokoltnak tartom további ábrák, illetve ábrasorok szerepeltetését (pl. építési hely, elő-, oldal-, hátsókert, beépítettség, magassági számítás).

A településrendezési követelmények kapcsán szakmai megfontolásból és használati szempontból egyaránt fontosnak tartom kiemelni, hogy az országosan alkalmazható településrendezési követelmények és a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet által szabályozott településtervezéssel kapcsolatos tartalmi és eljárási szabályok esetleges egy jogszabályba történő összevonását nem tartom célszerűnek.

A már beépített, alapvetően kialakult területek helyi sajátosságok szerinti szabályozását a jövőben is támogatni szükséges. Védett területek esetén erre kiemelt hangsúlyt kell fektetni, míg a barnamezős területek átalakulását -az egyéb ösztönzők mellett és hangsúlyt fektetve az értékes ipari emlékek megőrzésére- indokolt esetben, más szempontok figyelembevételével és szabályozott keretek között, de szintén eltérő szabályozással lehessen segíteni. Az újonnan beépítésre szánt területek, újonnan építési övezetbe sorolt telkekre vonatkozóan azonban szigorú feltételek meghatározására van szükség. Ilyen például, hogy a közterületek a közlekedés és a közműelhelyezés lehetőségén túl a zöldfelülethálózat fejlesztésének is teret biztosítson, a telken biztosítandó zöldfelületi arány az egyéb területekhez képest magasabb szinten kerüljön rögzítésre. Egyéb, a településrendezést érintő kérdésekben a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozatának (a továbbiakban: MÉK TTT) véleményét kérem figyelembe venni.

Az élhető települések, a minőségi élettér kialakítása, valamint a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében mind mennyiségi mind minőségi szempontból a jelenleginél nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a zöldfelületek és zöldterületek kialakítására. Ezért elengedhetetlen a területileg differenciált, de országosan egységes minimumfeltételek meghatározása, a teljes értékű zöldfelület fogalmának bevezetése. A sűrűbb beépítésű területhasználatok esetében célszerű érvényre juttatni zöldtetőkre, tetőkertekre és zöldhomlokzatokra vonatkozó követelményeket is.  A növényzet kedvező pszichés hatásain túl a zöldterületek fontos szerepet játszhatnak a népesség egészségének megőrzésében, ezért a korosztályos igényeket kielégítő, a testi és lelki felüdülést szolgáló szabadtéri rekreációs létesítmények, valamint játszó- és sportterületek elhelyezésére és azok megfelelő kialakítására szintén a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Az építmények elhelyezésével kapcsolatos problémafelvetéseket a MÉK TTT véleménye részletesen tartalmazza. Kiemelten kell kezelni a beépítési mód és az építési hely fogalmak egymáshoz való viszonyának egyértelműsítését. A beépítési magasság meghatározását és számítását egyértelműsíteni kell, az a tapasztalat, hogy az évek folyamán sem vált egyértelművé a használata. A hasznos alapterület számítását a mai napig többféleképpen értelmezik.

A parkolás és járműelhelyezés szabályozása hosszú ideje megoldatlan problémákat vet fel. Meggyőződésem, hogy az országos szintű szabályozásnak a járműelhelyezés normatív szabályait kell rögzíteni, amitől indokolt esetben, csak bizonyos határok között mind szigorúbb, mind megengedőbb irányba lehetővé kell tenni a települések számára. hogy a helyi építési szabályozásban a helyi adottságok figyelembevételével eltérhessenek.

Az éghajlati változások, valamint a közműhálózatok kapacitáskorlátja miatti villámárvizek szükségessé teszik a csapadékvíz gyűjtésének, helyben tartásának, szikkasztásának és elvezetésének újragondolását és 21. századi szabályozását.

Részben klímavédelmi szempontokat szolgálhat, részben napjaink energiafüggőségi problémáira adhat válaszokat, ha a megújuló energiaforrások és ezek műszaki létesítményei elhelyezésének szabályozási kérdései az új kormányrendeletben rögzítésre kerülnek. Ehhez természetesen elengedhetetlen a szükséges fogalmak pontos tisztázása.

Az építmények létesítési előírásait a változó igényekhez, korszerűbb építőanyagokhoz és technológiákhoz, valamint új műszaki megoldások kell igazítani, azaz a jelenlegi előírásokat napjaink elvárásaihoz és lehetőségeihez kell igazítani. Az akadálymentességi követelményeknek nem elég épületeken belül megfelelni, ki kell azokat terjeszteni a közhasználatú szabadterekre (pl. közterek, közkertek, közparkok).

Jelenleg szabályozatlan vagy részlegesen szabályozott terület a nem épület, de jellemzően emberi tartózkodás céljára létrehozott, de nem - vagy részlegesen - helyhez kötött létesítmények és azok elhelyezésének kérdése (lakóautó, street food, mobilház, lakóhajó, úszóház, stb.), amelynek körültekintő szabályozása elengedhetetlen.

Fenti véleményem, valamint a készülő végrehajtási jogszabályok kapcsán továbbra is szívesen állok mind az Ön, mind Kollégái rendelkezésére írásban és személyes formában egyaránt. 

A szakmai vélemény mellékletei:

• Terület- és Településrendezési Tagozat véleménye
• Táj- és Kertépítészeti Tagozat véleménye
• Bács-Kiskun Vármegyei Építész Kamara véleménye
• Hajdú-Bihar Vármegyei Építész Kamara véleménye
• Komárom-Esztergom Vármegyei Építész Kamara véleménye
• Pest Megyei Építész Kamara véleménye
• Vas Vármegyei Építész Kamara véleménye