KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Keserü Katalin: Kápolnaépítészet

Kápolnaépítészet

Korunk művészetfogalmában két olyan változás észlelhető, melyek megnevezésével egy másodlagosnak mondható építészeti (funkcionális) műfaj, az egyébként a vallásos kultuszokat ápoló templomok nagy családjába tartozó kápolna mai elterjedését magyarázhatjuk.

Az egyik feleleveníteni látszik a vallás ontológiai jelentőségét a műalkotás születésében. Nemcsak abban az értelemben, ahogy az Asztali beszélgetések című, 2004-ben indult előadássorozat szorgalmazza az egyházak és a társadalom közti párbeszédet, egy nyilvános kulturális közeg megteremtése céljából. A Lutherre utaló cím jegyében ugyanis képző- és iparművészek vallomásai is elhangoztak arról, hogy az alkotófolyamatban meghatározó vagy inspiráló szerepe van a hitnek, illetve hogy a modern művészetteóriában taglalt tudományos tudás, lélekműködés, társadalmi elkötelezettség és képzelet valamint az anyagi-technikai adottságok mellett egy, a világ szellemi erőinek be- és elfogadására (azaz a megadatás felismerésére) késztető, azokkal együttműködő spirituális készenlét is jelen van a klasszikus értelemben vett, teljes világot (re)prezentáló műalkotás folyamatában. A másik változás a természet előtérbe kerülése a műalkotásokban: a természetművészet definíciója szerint a művek anyagaiban, a természet erőivel való együttműködésben, az alkotás szellemiségére kiható környezeteként, színhelyeként valamint és legfőképpen a célját (a természetbe visszakerülését) tekintve is. Az előbbit csupán jó ideje elhallgatott ténynek tarthatjuk, az utóbbi jelenséget - a művészet kontextusait tekintve – újnak nevezhetjük a nyugati civilizációban. Az 1960-as évek, azaz nemzetközi megjelenése óta számos bemutató kísérte figyelemmel az útját. A legutóbbin (Természetművészet-változatok: Kis gesztusok, Műcsarnok, 2016) – miközben érvényességének legfontosabb mai területeit kerestük (anyagban és kontextusban, társadalomban és közösségben, utópiában és mítoszokban) – legfőbb műformáira (földművek, performanszok) is kitértünk, és hangsúlyoztuk mindezek „örök” antropológiai, ökológiai, világnézeti összefüggéseit. Az építészet azonban – egy kisebb, hazai, történeti válogatást nem számítva – kimaradt a „vizuális művészetek” köréből. Ezért is említek most építészeti példákat...[]

Bővebben...


Létrehozás időpontja: 2017-12-11 16:42:13
Utolsó módosítás időpontja: 2017-12-11 16:42:13

Megtekintések száma: 1313
Rövid link: http://www.mek.hu/index.php?id=44449