Tisztelt Főépítészek!
A Magyar Építész Kamara 2024. szeptember 17-én délután tartja meg a Főépítészi Tagozat alakuló ülését (a pontos helyszín és időpont a későbbiekben kerül közzétételre), amelyen
2024. október 1. napjától:
• kötelező kamarai tagság minden állami és önkormányzati főépítész számára
• kötelező kérelmezni a főépítészi nyilvántartásba vételt, amely egy közhiteles hatósági nyilvántartás lesz
Ismét a Kopaszi-gát Öbölház rendezvényközpontja adott helyt a MÉK tavaszi küldöttgyűlésének, amely rendhagyó módon kezdődött: a Magyar Építész Kamara Elnöksége Dér Andrea irodavezetőnek a kamaráért végzett 25 éves kiemelkedő és áldozatos munkája elismerésért Kamarai Érmet adományozott.
Tisztelt Küldött!
Ezúton meghívom a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésére.
A küldöttgyűlés helyszíne: ÖbölHáz Rendezvényközpont (1117 Budapest, Kopaszi gát 1.)
Időpontja: 2024. május 24. péntek, 9.45
(Regisztráció: 9.00 órától)
Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés azonos napirenddel 2024. május 24., péntek 10.00 órára kerül összehívásra.
Több területi építész kamarától kaptunk arról visszajelzést, hogy utóbbi időben különböző sajtó kiadványokban, főleg a napi- és időszakos folyóiratokban gyakorivá váltak azok az esetek, amikor a leközölt cikk az építész-tervező szerzői jogait sértő képeket, esetleg ábrákat jelentet meg, anélkül, hogy a szerző neve egyáltalán feltüntetésre kerülne. Gyakori eset, hogy olyan tervezett beruházásokról közölnek cikkeket, melyek keretében látványterveket, egyéb terveket közölnek a tervező nevének feltüntetése nélkül. Azon építész-tervező, akinek szerzői jogát megsértik, önállóan jogosult fellépni a jogsértés megállapítása, illetőleg esetleges kártérítési igénye érvényesítése végett (sem az országos, sem a területi kamaráknak nincs ilyen felhatalmazása).
A MÉK Elnökségének döntése alapján 2024. május 24-én, pénteken kerül megrendezésre a MÉK soron következő Küldöttgyűlése a Kopaszi-gát, Öbölház rendezvénytermében.
A 2024. október 1. napjától hatályba lépő 2023. évi C. törvény (Méptv.) 53. § (4) bekezdése szerint a területi kamarák közhiteles és bárki számára elérhető nyilvántartást vezet a területén lakóhellyel rendelkező állami és az önkormányzati főépítészekről. Ugyanezen bekezdés rendelkezik arról is, hogy a „nyilvántartásba vételről – valamint ha az adott főépítész még nem kamarai tag, akkor a kamarai tagságról is – a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz.”
2024. április 10-én szerdán nyitotta meg kapuit a 42. Construma építőipari szakkiállítás, ahol az idei évben is önálló standdal vesz részt a Magyar Építész Kamara. Minden nap az A pavilon 111G standhelyen találhatóak meg a MÉK munkatársai a kamarai standon, ahol átvehető a frissen megjelent Építész Évkönyv, és a Construma megtekintéséért járó 1 továbbképzési pont igazolás is.
A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra sem rendelkezik a székházunkat, illetve a kamara működését, elhelyezését érintő új információval, azonban leszögezzük, hogy a Kamara eddig is, és ezután is csak a Kamara működését lehetővé tévő megfelelő helyszínnel kapcsolatban nyilvánít véleményt.
Az Építészek Házaként működő Ötpacsirta utcai épület a Magyar Állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Az épület használati jogát (nem kezelői jogát) a Magyar Építőművészek Szövetsége kapta. Ebben az épületben működik még a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építész Kamara, valamint a Mesteriskola. Mindhárom szervezet az épület bizonyos területeinek jogcím nélküli jóhiszemű használói. Nem bérlők, így bérleti díjat nem fizetnek, hanem csak az épület üzemelési költségeihez való hozzájárulást.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium – Építészeti Államtitkárság tájékoztatója
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”- írta Tamási Áron. De a szűken vett otthont fel kell építeni és ki kell alakítani. Egész életünkben születésünktől halálunkig épített vagy ember által formált környezet vesz körül minket, annak szinte minden percében. Mindez nem csak életünk díszletét adja, de hat ránk, meghatározza viszonyulásunkat, életminőségünket és személyiségünket, karakterünket egyaránt, legyen az személyes vagy akár közösségi jellemvonás. De nemcsak hat ránk, hanem ösztönöz arra, hogy visszahassunk a környezetünkre, hogy mi is alakítsuk a teret. Azért, hogy jól érezzük magunkat esetleg éppen kifejezzünk egy gondolatot, vagy reprezentáljuk kik is vagyunk. Az építés és a cselekvés által meghatározott eredmény, az építészet így létünk egyik fő alapvetése.