ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSI FOLYAMATOK RENDSZERE - szakmai ajánlás
A szakmai koncepció célja az építési beruházások folyamatának és résztvevőinek, azok feladatainak, egymáshoz való viszonyának, felelősségi körének, valamint a tervezői szolgáltatások fázisainak, feladatainak és ajánlott díjazásának szabályozása.
Tisztelt Kollégák!
Szakmagyakorlásunk jogerdei sűrűjében egyre kevesebb szó esik az építészet - most itt mint szolgáltatás, együttműködés - minőségéről. Megbízóink nem ismerik a létesülés tervfázisait, folyamatát, tartalmát. Tevékenységünk sokszor a szükséges engedély megszerzéséig érdek, sem az előkészítő, sem a létesülési folyamatban nem kapunk szerepet.
Előszó
a MÉK szabványgyűjteményhez
Az 1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról önkéntessé tette a szabványok alkalmazását, elsősorban az EU-hoz való csatlakozásunk előfeltételeként, az EU-ban megfogalmazott és alkalmazott, piacgazdasági, fogyasztóközpontú szemléletmódot követő magatartás miatt, annak érdekében, hogy az államot, mint a korábban a szabványalkotás fő finanszírozóját és fő érdekeltjét függetlenítsék a szabványalkotástól, és szerepét áthelyezzék a piacgazdaság szereplőire.
A szakmai résztvevők közel egy év alatt készítették el a településképi arculati kézikönyveket (kézikönyv vagy TAK), és a településképi rendeleteket (rendelet vagy TKR) a 2016 végén kiadott útmutató céljainak megfelelően. A Magyar Építész Kamara már a készítésnek is aktív résztvevője volt, és azóta is folyamatosan és intenzíven gondozza a témát. Rendszeresen konferenciákat szervez, kiadványokat jelentet meg, a készítők, hozzáértők és a kézikönyvet és rendeletet használók számos és magas színvonalú előadásai és cikkei felhasználásával.
A Magyar Építész Kamara számára kormányrendelet írja elő a településképi arculati kézikönyvek (TAK) véleményezését. Ez a feladat 2017-ben indult és a területi kamarák bevonásával került ellátásra a Miniszterelnökség pénzügyi támogatása mellett. 2018-ban a véleményezési tevékenység a Miniszterelnökségtől kapott megbízásnak és támogatásnak köszönhetően bővült konferenciák szervezésével, lebonyolításával, illetve kiadványok készítésével. Ennek keretében készült el ez a mostani kiadvány is, amely a MÉK 2018. november 30-án a budapesti Kopaszi-gáton megrendezett konferenciájának előadásaitól kezdve a területi építész kamarák által írt összefoglalókon át szeretné bemutatni az eddig elvégzett munkát.
Iránymutatás történeti épületek homlokzat felújításához
I. városi többszintes lakóépületek
A jelenlegi tanulmány első próbálkozás a településképi arculati kézikönyv (kézikönyv vagy TAK) és a településképi rendelet (rendelet vagy TKR) összefüggésének, a kézikönyv és a rendelet viszonyának vizsgálatára, valamint a rendelet alkalmazhatóságának elemzésére. Nem mond ítéletet, nem ad konkrét javaslatokat, tükröt próbál tartani analitikus szemléletével. Az összefoglalót az esettanulmányok füzére követi a szerzők által elkészített változatlan formában.
A Magyar Építész Kamara immáron másodszorra gyűjti csokorba a Településképi Arculati Kézikönyvekről szóló írásokat. Az első kiadványban elsősorban a területi építész kamarák TAKtevékenységei kerültek bemutatásra a 2018. évi MÉK TAK konferencia előadásai mellett.
Tervpályázati kiírás minták
Az itt található Tervpályázati Útmutató és Tervpályázati kiírás minták célja, hogy segítséget nyújtsanak a tervpályázatot kiíróinak a pályázat előkészítésében, a lebonyolításában, a bírálatában és az eredményhirdetésében is, a jól használható és szakszerű kiírás elkészítésével.
A mellékelt dokumentumok munkaközi állapotú, de szerkeszthető word ( .docx ) formátumban letölthetőek és felhasználhatóak.
Kérjük amennyiben kérdése van vagy hibát talált jelezze a mek@mek.hu email címem.
Dokumentumok:
Hatályos jogszabályok: https://mek.hu/index.php?menu=jogszabalyok 3.3. és 3.4 pont
Mert a nyílászárók is a települési érték alkotórészei. Érdemes megtartani őket, mert egyediek, arányosak, keskeny profilukkal elegánsak. Az ablakok a ház szemei és tükrözik kézműves kultúránk gazdag díszítettségét és szépségét. Az 1700-as évek ablakai még egyrétegűek voltak, majd az 1800-as évektől kezdve kétrétegűvé váltak. A külső kifelé nyílik jellemzően az 1860-as évekig.
Kamaránk emblémáján és weboldalának fejlécén egy régi kapuzat látható felesben fotó és rajzi megjelenésben. Erről a kapuzatról adunk tájékoztatást érdeklődő tagjaink számára.
A kapu az esztergomi királyi palota kápolnájának oldalsó falán található, keletkezése III. Béla király palotaépítéséhez kötődik, amely 1180-85 között létesült. A királyi magánkápolna nyugati fő homlokzatában nyílik a bélletes román kori főbejárat, felette látható a kb. négy méter átmérőjű rózsaablak. A kapun belépve a kápolna keresztboltozatos hajójába jutunk, amelyet a szentély felé diadalív határol el. A szentély egészen különleges architektúrát mutat, kettős oszlopok veszik körül. A mi kapunk a hajóból nyíló és mellékterekbe vezető, egymással szemben levő kapuk egyike.
